Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-11 / 266. szám, kedd

ÚJ szú 3 1986. XI. 11. Bécsben - zárt ajtók mögött Folytatódik a harmadik európai utótalálkozó (ČSTK) - Az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek bécsi utótalálkozója tegnaptól zárt ajtók mögött ta­nácskozik'. Az értekezleten 33 eu­rópai ország, valamint az USA és Kanada küldöttségei vesznek részt. A csehszlovák delegációt Milan Kadnár nagykövet vezeti. A következő hetekben és hóna­Szovjetunió Új állami szervek (ČSTK) - Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozataival összhangban a Szovjetunióban a következő ál­landó állami szerveket létesítették: a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak Szociális Fejlesztési Irodája, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak Gépipari Irodája, a Szovjet­unió Minisztertanácsának a Tüze­lőanyag-energetikai Komplexum­mal Foglalkozó Irodája és a Szov­jetunió Minisztertanácsának Kül­gazdasági Kapcsolatokkal Foglal­kozó Állami Bizottsága. Ezt a hírt tegnap közölte a TASZSZ hírügy­nökség. E szervek elnökeivé a követke­ző személyiségek váltak: Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke (szociális fejlesztés), Ivan Szila- jev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának alelnöke (gépipar), Borisz Scserbina, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának alelnöke (tüzelő­anyag-energetikai komplexum) és Vlagyimir Kamencev, a Szovjet­unió Minisztertanácsának alelnö­ke (külgazdasági kapcsolatok). Kongresszusi előkészületek Vietnamban (ČSTK) - Vietnamban befeje­ződött a Vietnami Kommunista Párt VI. kongresszusára való elő­készületek egyik fontos időszaka. Megtartották a tartományi és váro­si pártszervezetek konferenciáit. A képviselők jóváhagyták a kongresszusi határozatokat, ér­tékelték a gazdasági helyzetet és megtárgyalták az ország társadal­mi és gazdasági fejlődésének fó irányvonalát. Nyíltan rámutattak a hiányosságokra, bírálták a tár­sadalom életének negatívumait és meghatározták a megoldásukhoz vezető helyes utat. A tartományi és városi pártszer­vezetek konferenciáinak sikeres befejezése megmutatta, hogy a dolgozók érdekelve vannak a gazdasági nehézségek mielőbbi megoldásában és a Vietnami KP stratégiai irányvonalának megva­lósításában, melynek célja a szo­cializmus építése. Készültség Delhiben (ČSTK) - Az indiai fővárosban álta­lános készültségbe helyezték a rendőri egységeket. Ezt az intézkedést azok­kal a hírekkel összefüggésben hozták, miszerint szikh szélsőségesek csoport­ja tartózkodik Delhiben, s magas rangú állami hivatalnokok és politikusok, töb­bek között Radzsiv Gandhi minisz­terelnök elleni merényletekre ké­szülnek. Peru A helyhatósági választások eredményei (ČSTK) - Peruban vasárnap hely- hatósági választásokat rendeztek, s a legtöbb szavazatot Alan Garcia államfő Perui Aprista Pártja szerezte. A második helyen az Egyesült Baloldal koalíció jelöltjei végeztek. Az előzetes eredmények szerint Li­ma új polgármesterévé Jorge del Cas- tillót, az apristák jelöltjét választották meg, aki Alfonso Barrantessel, az Egyesült Baloldal jelöltjével együtt az összes leadott szavazatok 70 százalé­kát szerezte meg. Jelentős szavazat­veszteséget könyvelhet el a perui nagyburzsoázia érdekeit képviselő Ke­resztény Néppárt. Annak ellenére, hogy a választások­ra feszült belpolitikai légkörben került sor (a Fényes ösvény nevű terrorszer­vezet több akciót helyezett kilátásba), mintegy 9 millió szavazópolgár járult az urnákhoz. pokban az utótalálkozón megvitat­ják az 1983-ban Madridban befe­jeződött második utótalálkozó ha­tározatai értelmében megrende­zett konferenciák ós tanácskozá­sok eredményeit. Mindenekelőtt a bizalom- és biztonságerősító in­tézkedésekről és a leszerelésről szóló stockholmi konferenciáról, továbbá az emberi jogokról Otta­wában, az emberek közötti kap­csolatokról Bernben rendezett szakértői értekezletről, s a buda­pesti kulturális fórumról van szó. A bécsi utótalálkozón véle­ménycserét folytatnak arról, ho­gyan valósul meg a gyakorlatban a helsinki Záróokmány, s hogyan mélyíthető el a részt vevő államok közötti együttműködés, miként ja­vítható a kontinens biztonsága. A bécsi találkozó jelenlegi sza­kasza december 19-ig tart, amikor az ülések ismét nyilvánosak lesz­nek. A karácsonyi és újévi szünet után az értekezlet január 27-én újítja fel munkáját. Irak-lrán Harcok és békéltetés (ČSTK) - Az iraki szárazföldi csapatok a hét végén a front észa­ki és déli szakaszán visszaverték az irániak néhány áttörési kísérle­tét. A bagdadi katonai szóvivő eh­hez hozzáfűzte: az iraki ellentá­madások több iráni tüzérségi ál­lást és lőszerraktárt semmisítettek meg. Az ÍRNA teheráni jelentése sze­rint iráni hadihajók a Perzsa-öböl­ben elsüllyesztettek egy ellensé­ges hadihajót. Az iráni tüzérség az északi frontszakaszon jelentős veszteségeket okozott az ellen­ségnek. A MENA egyiptomi hírügynök­ség azt jelentette, hogy a szaúd- arábiai Dzsiddába tegnapra összehívták az Iszlám Konferen­cia Szervezete által létrehozott békéltető bizottság ülését. A bi­zottság feladata, hogy az iraki-irá­ni konfliktusban közvetítsen a har­coló felek között. Az eddigi erőfe­szítések nem vezettek ered­ményre. Az EGK-külügyminiszterek a Szíria elleni szankciókról A nézetek nem azonosak (ČSTK) - Londonban tegnap megkezdődött a Közös Piac kül­ügyminisztereinek tanácskozása, amelyen döntenek a brit kormány által szorgalmazott Szíria-ellenes ,,szankciók“ ügyében. Mint isme­retes, Nagy-Britannia terrorista akciókban való részvétellel vádol­ja Szíriát, s a külügyminiszteri ülést is London kezdeményezte. A brit külügyminiszter vasárnap, az ülés előtt annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a szö­vetségeseket sikerült rávenni a Damaszkusz elleni diszkriminá­ciós lépések megszavazására. A The Sunday Times arról az értesüléséről számolt be, hogy a bécsi utótalálkozón részt vett brit küldötteknek sikerült a Közös Piac tagállamainak többségét rávenni, egyezzenek bele néhány diszkri­minációs lépésbe, egyebek között a Közös Piac és a Szíria közötti magas szintű kapcsolatok be­szüntetésébe, a közösség tagálla­maiban működő szír nagykövetsé­gek tevékenységének szigorú kor­látozásába és a szír légitársaság ellenőrzésébe. Shultz amerikai külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok követni fogja ezeket az intézkedéseket. A közösség néhány tagorszá­ga, így Spanyolország is az arab országokkal való párbeszéd foly­tatását kívánja szorgalmazni. Chi­Apja fia Nazar Hindavinak, annak a jordán állampolgárnak az apja, akit a múlt hónap végén Lon­donban elítéltek amiatt, hogy robbanóanyagokat kísérelt meg egy izraeli polgári repülő­gép fedélzetére szállítani, a Moszad izraeli titkosszolgálat számára dolgozott. Ezt tegnap közölte az Asz-Szafir című bej­rúti lap, megbízható diplomáci­ai forrásokra hivatkozva. A lap rámutat, hogy az idő­sebb Hindavi a 60-as években a londoni jordán nagykövetsé­gen működött és beszervezte őt az izraeli kémközpont. Ké­sőbb távollétében Jordániában halálbüntetésre ítélték, de to­vábbra is Nagy-Britanniában él. Ez a tájékoztatás ugyan közvetve, de figyelemre méltó­an megmutatja azon izraeli re­pülőgép ügyének hátterét, amely nagy-britanniai reakciós köröknek ürügyül szolgált arra, hogy Szíriát a ,,terrorizmus tá­mogatásával" vádolják és London megszakítsa diplomá­ciai kapcsolatát Damaszkusz- szal. (ČSTK) rác francia kormányfő megerősí­tette: országa nem érdekelt ab­ban, hogy szakadás következzen be közte és Szíria között. Kohl nyugatnémet kancellárral vasár­nap tartott találkozóján viszont már úgy nyilatkozott: Szíriával szemben közös álláspontra he­lyezkedik az EGK. A közösség tizenkét külügymi­nisztere két héttel ezelőtt már tar­tott egy sikertelen tanácskozást a szankciók ügyében. A dél-afrikai elnök Franciaországban (ČSTK) - A francia közvéle­mény éles tiltakozásai ellenére magánlátogatásra Franciaország­ba érkezett Pieter Botha dél-afri­kai elnök. Az észak-franciaországi Longuevalban ma megnyitja a második világháború idején Franciaország területén elesett dél-afrikai katonák emlékmú­zeumát. Megfigyelők szerint a mú­zeumavatás csak ürügy Botha nyugat-európai kőrútjára. A dél­afrikai elnök valójában azért szán­ta el magát az utazásra, hogy igyekezzen áttörni a fajüldöző re­zsimet körülvevő nemzetközi el­szigeteltséget. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Botháta „magánláto­gatásra“ 350 tagú küldöttség kí­sérte el. Az AP amerikai hírügy­nökség ezzel összefüggésben emlékeztet rá: Botha legutóbbi, 1934-es nyugat-európai körútját belpolitikai pozícióinak megerősí­tésére használta ki. Ez a későbbi­ekben több ezer áldozatot követe­lő megtorlásokba torkollott. A Botha-látogatás elleni tiltako­zásul Párizsban, más francia vá­rosokban, valamint több afrikai és fejlődő országban tömegtünteté­seket rendeztek. AÁSZ-közgyűlés (ČSTK) - A guatemalai fővárosban tegnap kezdődött meg az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) külügymi­niszteri szintű közgyűlése. A szervezet főtitkára, Joao Soares Mexikóváros­ban vasárnap rendezett sajtóértekez­letén közölte, hogy a tanácskozáson elsősorban a közép-amerikai válságról és a kiújult dél-atlanti konfliktusról lesz szó (ismeretes, Nagy-Britannia önké­nyesen kiterjesztette a Malvin-szigetek körüli halászati övezetet). A szervezet tanácskozása abban az időben folyik, amikor az Egyesült Álla­mok agresszív közép-amerikai politiká­ja miatt kiéleződnek az ellentétek Wa­shington és az AÁSZ-tagállamok kö­zött. Csak olaj a tűzre, hogy az Egye­sült Államok a Malvin-konfliktusban Nagy-Britannia oldalán áll. Egy rejtélyre fény derül Angola ünnepén Angola ünnepel: tizenegy évvel ezelőtt a korábban portugál gyar­mat kivívta függetlenségét. Új afri­kai állam jött létre - nehéz feltéte­lek között, de a szabad, független fejlődés esélyével. Nem a fasiszta rezsimet követő új portugál kor­mány kegyelméből, hanem az MPLA (Angola Felszabadításának Népi Mozgalma) vezette tizenhá­rom éves fegyveres küzdelem eredményeképp. Ez határozta meg a továbbľfejlódés nem kapi­talista útját, a szocialista orszá­gokkal való együttműködés külpo­litikáját is. Angola a történelemben időtlen időre megszerezte a leghosszabb gyarmati sors szomorú elsőségét. Ennek kezdetei 1483-ig nyúlnak, amikor az Indiába hajóutat kereső portugálok megjelentek partjainál. A dvilizáció úgymond „igazi“ kor­szaka kezdődött: falvak felégeté­se, rabszolgavadászat. A csaknem fél évezredes elnyo­más döntően meghatározta az or­szág sorsát. Függetlenségének elnyerése idején elmaradott or­szág, az elmaradottság minden ismertetójelével. A gyarmatosítók kegyetlen öröksége - a több mint 90 százalékos írástudatlanság, fejletlen iskolarendszer, ebből ki­folyólag a káderek csaknem teljes hiánya, a 30-40 éves átlagéletkor- mind kemény erőpróbát jelentett az MPLA számára. Az MPLA- harci sikereivel és a tömegek támogatását élvezve - az ország törvényes képviselőjévé és politi­kai erejévé vált, s a gazdasági és a társadalmi változások irányítója lett. A függetlenség kivívásával egyidejűleg Washington irányítá­sával imperialista aknamunka in­dult a haladó kormány és annak programja aláásására. A térség számos országában folyik jelenleg is a hadüzenet nélküli háború, amelyet az amerikai imperializmus szélsőséges körei szítanak a föld­rész haladó mozgalmai ellen. A háborúban született, új, függet­len Angola is felsorakozott e hadat viselők közé. Mind a mai napig harcban áll egyrészt a délről, Na­míbia területéről időről időre betö­rő dél-afrikai csapatokkal, más­részt a Pretoria és Washington támogatását élvező ellenforradal­mi bandákkal, az UNITÁVAL, mely fegyveres akcióval próbálja meg­félemlíteni a lakosságot és megin­gatni a kormányt. Az MPLA veze­tése a külső támadásokon kívül kénytelen belpolitikai jellegű prob­lémáival is megbirkózni. A volt gyarmatosítók ugyanis az osztály- jellegú nemzetiségi ellentétek által veszélyes „időzített“ fegyvert hagytak örökségül az országra. A háború az angolaiak életformá­jává vált, akárcsak a nélkülözés. Elvégre a kettő együtt jár. A hábo­rúval együttélni lehet, de belenyu­godni nem. Hiszen a véres össze­csapások már régen nem a belpo­litikai nézetek vagy törzsi viszá­lyok fegyveres megtestesülései. A május végén tartott, Afrikával foglalkozó ENSZ-közgyúlés 13. rendkívüli ülésszakán George Shultz, amerikai külügyminiszter megfogalmazta az imperialista ál­láspontot: az afrikai országok „si­kerének“ feltétele egyedül „hely­telen politikai irányvonaluk“ fela­dása. Bár Ronald Reagan egy nyilatkozatában kifejtette - nincs jogunk társadalmi berendezkedé­sünket másokra kényszeríteni, mi­vel meggyőződésünk, hogy min­den népnek joga van szabadon megválasztani életmódját a „helyes irányvonal megtalálásá­ban“ készségesen szerepet vállal neokolonialista törekvései- a gazdasági háború, az „élelmi­szerfegyverek“ által is. Szövetsé­gesei a „minél rosszabb, annál jobb“ jelszavát igyekeznek a gya­korlatba átültetni. Mindezek ellenére az ország állja az erőpróbát - az MPLA múlt év decemberében megtartott II. kongresszusa megerősítette a fej­lődés marxista-leninista irányvo­nalát, bebizonyította életképessé­gét - nemcsak a hadviselés terén, hanem a gazdasági, közéleti és politikai téren elért eredményeivel is. Tovább halad az általa válasz­tott úton, élvezve a szocialista or­szágok és a világ haladó közvéle­ményének támogatását. FÓNOD MARIANNA Bonyolult helyzet a hamburgi tartományi parlamentben (ČSTK) - Mordechai Vanunut, aki a brit újságíróknak tényeket szolgálta­tott az izraeli nukleáris fegyverek gyár­tásával kapcsolatban, kémtevékeny­séggel vádolják ós életfogytiglani bör­tönbüntetésre is ítélhetik - adta hírül a DAVAR izraeli napilap. Vanunu a The Sunday Times brit hetilappal közölte, hogy Izrael a Ne­gev-sivatagban földalatti üzemben nukleáris fegyvereket készít. Október végén rejtélyes körülmények közt túnt el Nagy-Britanniából, s Tel Aviv vasár­nap közölte, hogy börtönben van Izra­elben. Vanunut életfogytiglani büntetés fenyegeti tekintet nélkül arra, hogy már korábban lemondott izraeli állampol­gárságáról. (ČSTK) - Bonyolult helyzet ala­kult ki a hamburgi tartományi par­lamentben azt követően, hogy a vasárnapi választásokon egyet­len párt sem szerzett abszolút többséget. Az utóbbi nyolc évben a tarto­mányi rangú városban kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) sú­lyos veszteségeket szenvedett, a szavazatoknak csupán a 41,8 százalékát szerezte meg, ami mintegy 10 százalékos vissza­esés. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) a szavazatok 41,9, a Zöldek alternatív listája (GÁL) 10,4 százalékát szerezte meg. A Szabaddemokrata Párt (FDP) ismét nem érte el az alkotmány­ban előírt 5 százalékos határt, s így a tartományi parlamentben nem lesznek képviselői. A CDU az előző, 1982-ben rendezett válasz­tásokhoz viszonyítva csaknem 3 százalékkal, a GÁL mintegy 4 százalékkal növelte szavazatai számát. A tartományi parlamentben a 120 mandátum a következőképp oszlik meg: SPD - 53 (mínusz 9), CDU - 54 (plusz 6), GÁL - 13 (plusz 5). A szavazásra jogosul­taknak csupán a 75 százaléka járult az urnákhoz, ami az előző választásokhoz viszonyítva 10 százalékos visszaesés. Az eredményekkel kapcsolatos első állásfoglalásaikban az egyes pártok képviselői nem titkolták, hogy Hamburg nehéz tárgyalások előtt áll, s bizonytalan, hogyan oldódik meg a helyzet, melyben egyik pártnak sincs a kormányala­kításhoz szükséges többsége. Az afrikai országok jelentős része élelmiszerválsággal küszködik. Emberek milliói élnek itt az éhhalál küszöbén. Az éhínség közvetlen oka természetesen a szárazság, jelentős károkat okoznak azonban a sáskahadak is. Bár figyelemmel kísérik e rágcsáló hadak mozgá­sát és permetezéssel 90 százalékukat tudják megsemmisíteni, így is hatalmas károkat okoznak a szárazság sújtotta Afrikának. A képen egy mali farmer a permetezés következtében elpusztult maréknyi sáskával. (Telefoto: ČSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents