Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-01 / 258. szám, szombat
ÚJ szú 5 1986. XI. 1. Milyen volt a nyár? A KERESKEDELMI FELÜGYELŐSÉG TAPASZTALATAI A szabadságok fó idényében gyakrabban kerestük fel a turistaközpontokat, többször étkeztünk a vendéglőkben, vagy betértünk egy falatra, üdítőre. De nemcsak a lakosok furdulnak meg a vendéglátóipari létesítményekben, hanem az állami kereskedelmi felügyelőség munkatársai is. Ók ugyan nem kimondottan a fogyasztás céljából, hanem azért, hogy képet kapjanak az árusítás becsületességéről, a higiéniai szabályok megtartásáról. A nyugat-szlovákiai kerületi felügyelőség ellenőrei a turistaidényben 270 ellenőrzést végeztek. Tapasztalataikról Valdemar Štalmach mérnököt, a kerületi felügyelőség igazgatóját kérdeztem.- Szlovákiában évről évre növekszik a turistaforgalom, de növekednek az igények az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokkal szemben is. A látogatók elvárják az udvarias kiszolgálást és azt is, hogy ne számoljanak nekik a kelleténél többet. Elvárják, hogy megfelelő környezetben tölthessék a pihenés óráit. De térjünk át konkrétan az összegezésre. Munkatársaink 389 ellenőrző bevásárlást végeztek, s 124 esetben számláztak nekik többet. Igaz ugyan, hogy az előző évhez viszonyítva 4,17 százalékkal alacsonyabb az arány, de a 31,87 százalékos árdrágítás az elégedettségre egyáltalán nem ad okot. Például a páti (Patince) Liptovban 64 koronás vásárláskor 11,40-nel számoltak többet. A sült halat és a rumot is megdrágították. A Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Jednotának a termálfürdő területén levő büféjében 10,20 koronával próbálták becsapni a munkatársaimat. „Eltévesztették“ a kolbász és a sült csirke árát, a paradicsomot pedig 10 százalékos felárral akarták eladni. A szántói (Santovka) Prameň vendéglőben 18,60 helyett 25,70-et számolt a pincér - rosszul adta össze az egyes tételeket. Sorolhatnánk tovább az eseteket, volt belőlük bőven. Valamennyi árdrágítás következménye büntetés, helyszíni pénzbírság, vagy pedig megrovás volt.- A vásárlót nemcsak úgy károsíthatják meg, hogy többet számláznak, hanem úgy is, hogy nem megfelelő minőségű árut adnak el neki...- Az áru minőségét és a szavatossági idó megtartását 244 egységben ellenőriztük. 1070 fajta cikket néztünk át 170 290 korona értékben. A Jednota négy egységében több mini 1700 korona értékű lejárt szavatosságú árut találtunk. Ellenőrző munkánk részét képezik a laboratóriumi vizsgálatok. A szóban forgó időben 340 mintát elemeztünk és 45,3 százalékuk minősége nem felelt meg az előírásoknak. Ez az arány több mint 3 százalékkal rosszabb a tavalyinál. Ebben elsősorban nem a kereskedelmi szervezetek a ludasak. A nem kimondottan kereskedelmi vállalatok esetében a vizsgált áruminták több mint a fele nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Laboratóriumainkban dzsúszokat, kávét, fagylaltot, szeszes italokat, bort, hentesárut és leveseket elemeztünk. Az eredmények azt jelzik, ezen a téren is előfordulnak olyan fogyatékosságok, amelyek a vásárlókat közvetlenül érintik.- Az üdítőkön kívül a nyári melegben nagy mennyiségű sör is fogy. Ennek árusításával kapcsolatban mit állapítottak meg?- A csapolt sört árusító helyeken a műszaki felszerelést többször kifogásolták ellenőreink. A fogyatékosságok kiküszöbölése gyakran nem történt meg a meghatározott időben. Érdekes viszont, hogy ha a kimérés lezárását javasoltuk, esetenként még aznap, de a következő ellenőrzésig biztosan eltávolították a hibákat. S ha a számokat vesszük alapul, az árusítás becsületessége a sör esetében is rosszabbodott. Míg 1984-ben - akkor végeztünk hasonló ellenőrzést - 57,1 százalékos volt az árdrágítás, idén elérte a 71,4 százalékot. A 98 ellenőrző vásárlás során 70 esetben fordult elő árdrágítás, mégpedig azért, mert nem csapoltak kellő mennyiségű sört a poharakba. Ha a kifizetett és a kapott sör arányát vesszük figyelembe, a számítások szerint minden 14. nagy korsó sör ára a vendéglős zsebébe kerül. A legrosszabb a helyzet a Dunaszerdahelyi Jednota egységeiben: ezekben mind a nyolc vásárlásunk során megpróbálták az eladók becsapni az ellenőröket és 100 korona értékű vásárlás esetén 15,04 korona átlagos árdrágítást mutattunk ki. A Galántai (Galanta) Vendéglátóipari Vállalathoz tartozó egységekben szintén mind a hat vásárlás után kifogást találtak az ellenőrök. Itt az árdrágítás 100 koronás vásárlás esetében 18,60 koronát tett ki.- A sör mellett a fagylalt is a tipikus nyári áruk közé tartozik. Készítésével, árusításával a kereskedelmi szervezeteken kívül egyéb szervezetek és magánszemélyek is foglalkoznak. Milyen minőségű fagylaltot kaptunk a nyáron és az adagok megfeleltek a normáknak? Kőolaj a Kárpátok alatt? A Kárpátok Csehszlovákia területén húzódó nyúlványa alatt a természetesnél magasabb áramve- zetésű kőzetek kiterjedt övezetének jelenlétét sikerűit bizonyítani a ČSTA Geofizikai Intézetének és a Károly Egyetem Matematika-Fizika Karának munkatársaiból összeállt tudóskollektívának. Többéves kutatások és matematikai számításokban gazdag mérések igazolják, hogy mintegy 15-25 kilométeres mélységben a Bécsi medencétől Uherský Brod, Púchov, Považská Bystrica, Žilina, Dolný Kubín, a lengyelországi Zakopané és az Alacsony Beszedekben fekvő Svidník felé húzódik a magas áramvezetésú övezet. Alapos kutatásának eredményei aprólékos információkat adnak a földmozgások alakulásáról és a földalatti rétegződésről. Ennek a geofizikai rendellenességnek a lehetséges kialakulását magyarázza az a feltételezés, miszerint a térségben megnövekedett mennyiségű szénhidrogén (kőolaj) van, s ez a Kárpátrendszer alatti régi képződmények széleinek alágyúródése során hozzájárult a másodlagos magnetit keletkezéséhez, valamint a meg növekedett áramvezetés létrejöttéhez is. A Beszkidekben, Dolná Lomná településen végzett próbafúrás igazolta a kőolaj jelenlétét. A megszerzett ismeretek - amelyek iránt érdeklődtek a brnói Geofyzika, a prágai Központi és a bratislavai Dionýz Štúr Földtani Intézet szakemberei - segítségül szolgálnak a hazánk területén előforduló fontos nyersanyagok további lelőhelyeinek a feltárásában. A szóban forgó tudóskollektíva munkáját idén Klement Gottwald Állami Díjjal jutalmazták. (č-f)- A fagylalt esetében sem számolhatok be kedvező tapasztalatokról. A 67 ellenőrző bevásárlás közül 41 esetben fordult elő árdrágítás. Valamennyi esetben kisebb adagot kaptak az előírtnál. Megtörtént az is, hogy négy fagylalt eladása során 1,80 koronát keresett az eladó. Ez már egy kicsit sok, még az itt-ott elnéző vásárlónak is. És a minőség? A 145 értékelt adag közül húsznál észleltünk szemmel látható fogyatékosságot. A laboratóriumi vizsgálatok során még kedvezőtlenebb arányt mutathattunk ki. A 171 vizsgált mintának közel a fele nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Ellenőriztük azokat az alapanyagokat is, amelyekből a fagylalt készül. Ezek megfeleltek a normának, viszontakésztermékekmikro- biológiai vizsgálata elgondolkodtató tényeket mutatott ki. A108 minta 61,1 százalékában mikrobiológiai fogyatékosságokra derült fény. Ez viszont a fagylaltkészítés nem megfelelő higiéniájára utal.- Bizonyára nem maradtak következmények nélkül az említett negatív jelenségek...- Természetesen a vétkeseket minden esetben felelősségre vontuk. Ellenőreink a helyszíneken 72 esetben pénzbírságot róttak ki, összesen 6740 korona értékben. A kerületi igazga+ó 163 esetben hozott döntést a pénzbüntetésről, 155 700 koronát fizettek a kötelességüket rosszul teljesítők. Huszonhat esetben írásos figyelmeztetést kaptak, 18 esetet pedig a Munka Törvénykönyve értelmében az adott üzem igazgatójának továbbítottuk elintézés végett, két esettel pedig a bűnüldöző szervek foglalkoztak. A söntések és egyéb műszaki berendezések használatát 21 esetben tiltottuk le. A jogtalan haszonszerzés miatt összesen 16 931 koronát utaltunk át az állami költségvetésbe.- Hogyan értékelné az elmúlt nyarat?- A turistaközpontok gyakori ellenőrzésének az volt a célja, hogy elősegítsük a szolgáltatások javítását, az előforduló fogyatékosságok mielőbbi felszámolását. Megállapíthatjuk, a higiénia terén sikerült elóbbrelépnünk, s ez elsősorban az irányító szervek érdeme. Igaz, tennivaló még akad, de több helyen rekonstrukcióra van szükség. Érinti ez a szálláshelyeket és a vendéglőket, büféket is. Sajnos, nemcsak ilyen jeljegű fogyatékosságokra mutattunk rá. Az egyes egységek vezetőinek kötelességei közé tartozik, hogy a mellékhelyiségekben is rendet, tisztaságot tartsanak. Erről azonban gyakran megfeledkeznek. A kereskedői becsület még nem vált minden kereskedelmi dolgozó vérévé. A rossz minőségű, lejárt szavatosságú áru kínálata sem vet jó fényt az ágazat dolgozóira. Többségük becsületes, a szabálysértők viszont nekik is ártanak. Azt is tudjuk, hogy idénymunkások nélkül lehetetlen megoldani a nyári feladatokat a kereskedelemben. Kiválasztásuk azonban nagyobb körültekintést igényel, hisz a hazai és a külföldi turisták elégedettsége a tét. DEÁK TEREZ A prágai Prümstav Vállalat 03-as számú kolíni üzeme Červené Pečky-i házgyárának dolgozói atipikus házgyári elemeket gyártanak. A legnagyobb kereslet falpaneljeik és darupályáik iránt mutatkozik. Ezenkívül betont is előállítanak a környező járások számára. A képen: Jirí Brodský (baloldalt) és Milan Zicha vasbetonelemeket készít. (Petr Merta felvétele - ČTK) A Honvédelmi Szövetség jubileuma Eredményes harmincöt év A Honvédelmi Szövetség 35 éves jubileuma a jelentős politikai események közé tartozik. A szövetség megalakulása 1948 februárja után az új társadalmi rend formálásának egyik törvényszerű állomása volt. Megfelelt a szocialista forradalom objektív szükségleteinek és a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból indult ki. A fiatal, alakuló félben lévő szocialista társadalom nagyon összetett korszakot élt át 35 évvel ezelőtt. A politikai, ideológiai, kulturális és gazdasági területen végrehajtott szükséges változásokon kívül Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a társadalom vezető politikai erejének meg kellett oldania a szocialista vívmányok megvédésének kérdését is. Minden forradalomnak szembe kell néznie ezzel a feladattal, de az ötvenes évek kezdetén különösen fontossá vált ezeknek a kérdéseknek a megoldása, mivel megkezdődött a hidegháborús korszak. Ebben az időszakban nem állt messze, hogy a nyugati hatalmak nyílt agressziót indítsanak a népi demokratikus államok ellen. A CSKP fontos döntése abból a felismerésből indult ki, hogy a megbízható fegyveres erők kiépítése mellett meg kell szervezni a lakosság honvédelmi felkészítését is. Ezt a feladatot nem teljesíthette az 1945 után alakult szervezet, amelynek hagyományai kapcsolatban álltak a München előtti köztársasággal és ezért 1949-ben fel is oszlatták. A negyvenes és ötvenes évek fordulóján néhány tömegszervezetben, a központi szervek által irányított klubokban és társaságokban valósították meg a honvédelmi nevelést. Ez azonban nem tette lehetővé a tömegek bevonását a honvédelmi nevelésbe, ezért egy egységes szervezetet kellett alapítani. Ezzel a felismeréssel összhangban kidolgozták a honvédelmi nevelésről szóló törvényjavaslatot, amelyet a Nemzetgyűlés 1951. november 2-án hagyott jóvá. A törvény értelmében megalapították a Honvédelmi Szövetséget. Az élet megmutatta, hogy olyan szervezeti felépítésre van szükség, mint amilyent a DOSZA- AF-ban, a Szovjetunió honvédelmi szervezetében érvényesítettek. Ezért 1952 októberében megkezdték a demokratikus centralizmus elvein alapuló szervezeti struktúra kiépítését. A Honvédelmi Szövetség egységes honvédelmi szervezet lett, amely a CSKP vezetésével részt vesz a honvédelmi politika megvalósításában, a sorkötelesek és a tartalékosok képzésében, a honvédelmi szakköri tevékenység szevezésében. A szervezet számos sikert ért el feladatai teljesítése során, amiért 1955-ben megkapta a Munka Érdemrendet. A Honvédelmi Szövetség szlovákiai szervezete a honvédelmi, hazafias és internacionalista nevelésben elért eredményekért 1969- ben szintén megkapta a Munka Érdemrendet. A szövetség tevékenységében határkőt jelentett a CSKP KB Elnökségének a lakosság honvédelmi nevelése egységes rendszeréről 1971-ben elfogadott határozata. A határozatból eredő feladatok teljesítése során számos sikert ért el, amihez jelentősen hozzájárult a többi társadalmi szervezettel folytatott együttműködés is. Jó eredmények születtek a tagsági alap fejlesztésében. A Honvédelmi Szövetség szlovákiai szervezetének az idén júniusban már több mint 386 800 tagja és 4464 alapszervezete volt. Örvendetes, hogy a tagok több mint 85 százaléka 35 évesnél fiatalabb és mintegy 85 000-en még nem érték el a tizennégy éves kort. A szövetség az alapszervezetek klubjaiban és szakköreiben eredményes honvédelmi-sport és műszaki tevékenységet fejt ki. Már hagyományosan jó eredményeket érnek el a szövetség tagjai a honvédelmi sportokban. Sokan közülük sportmesteri címet is szereztek. A legtöbben a lövészet iránt érdeklődnek, örvendetes, hogy egyre többen hódolnak a motorizmusnak. De eredményesen dolgoznak az ejtőernyősök, a repülősök, a búvárok, a rádióamatőrök, a kutyakiképzők és főleg azok, akik az elektronikával foglalkoznak. „A Honvédelmi Szövetség általában teljesítette feladatait. Jelentős mértékben részt vesz a lakosság honvédelmi nevelésében, a sorkötelesek felkészítésében, a fiatalok honvédelmi, műszaki és sporttevékenységének fejlesztésében. Ezen a téren is érvényes azonban, hogy nem használták ki teljes mértékben a rendelkezésükre álló lehetőségeket és feltételeket" - állapította meg a CSKP KB Elnökségének beszámolója a XVII. pártkongresszuson. A Honvédelmi Szövetség szervei ebből kiindulva bírálóan értékelték eddigi munkájukat és a kongresszusi határozatok szellemében kitűzték a szervezet tevékenységének irányvonalát az előttünk álló időszakra. Fordulatot akarnak elérni a honvédelmi neve- lőhatásban, mindenekelőtt azáltal, hogy javítani kívánják a politikai, a kiképző, a műszaki és a honvédelmi sporttevékenység minőségét és hatékonyságát. A Honvédelmi Szövetség harmincöt év alatt kifejtett tevékenységét mérlegelve megállapíthatjuk, akkor ért el jelentős sikereket, amikor tevékenységében következetesen érvényesítette a kommunista párt vezető szerepét, amikor egységesen érvényesítette három funkcióját - a politikai-nevelő, a kiképző és a honvédelmi-műszaki és sport funkcióját, amikor szem előtt tartotta a demokratikus centralizmust, az egyéni és csoportérdekek, valamint a társadalmi érdekek egységét. Sikereinek zálogai közé tartozik a csehszlovák fegyveres erőkkel, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel és a más intézményekkel folytatott együttműködés. A Honvédelmi Szövetség további eredményes munkájának feltétele, hogy a jövőben is ebből a felismerésből induljon ki. ANDREJ POLLÁK ezredes, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa A prágai tanulók évente rendszeresen két-három hetet erdei iskolákban töltenek. Az idei első félévben több mint 64 000 gyermek került el így az ország legszebb vidékeire. Számuk az év végéig meghaladja a százezret. A képen Prága VI. városkerülete egyik alapiskolájának tanulói a Mélyhútőipari Vállalatnak az Óriás-hegységben levő üdülőközpontjában. (Zuzana Humpálová felv. - ČTK)
