Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-06 / 262. szám, csütörtök
Közlemény a KGST 42. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) reskedelem volumene 3,2 százalékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az iparban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984-86- ban tartott kongresszusain hangsúlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttmúködést és új formákat alkalmazzanak a társadalmi termelés tudo'mányos-múszaki haladáson alapuló intenzifikálása érdekében, a nagy gazdasági hatékonyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladásának 2000- ig szóló komplex programja alapján nagy horderejű nemzetközi tudományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program - amely a kölcsönösen összehangolt egyezmények és szerződések rendszerében ölt testet - a KGST keretében folyó tudományos-műszaki kooperáció alapja, az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésének és tökéletesítésének egyik fő szervező ereje lett. A program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fejlesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a külkereskedelem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek koordinációja eredményeinek vizsgálatakor megállapították, hogy az elősegítette az országok lehetőségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST- tagországok összessége gazdaságának dinamikus és harmonikus növekedése céljából. A terv- koordináció során az együttműködés fejlesztéséről elért megállapodások valóra váltása elő fogja segíteni a KGST-tagországok gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervdokumentáció során nagy figyelmet fordítottak a felsőszintű gazdasági értekezlet határozatainak teljesítésére, a KGST-tagor- szágok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és. tudományos-műszaki kapcsolatok kialakítására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú programjait. Az ülésszak felhívta a figyelmet arra, hogy - az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva - további lehetőségeket kell feltárni a kölcsönös áruszállítások növelésére, különösen a világszínvonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok, a különféle vegyipari termékek, jóminősé- gú közszükségleti cikkek és élelmiszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjainak kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazdaságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítását célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meghatározó területeken. Feladatul tűzték ki azt is, hogy a kölcsönösen szállított áruk világszínvonalúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagországok műszaki-gazdasági sebezhetet- lenségének erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasági növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyezmény valóra váltásának megkezdése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagként történő felhasználásában való együttműködés, a rugalmas gyártó-rendszerek előállításának nemzetközi szakosítása és kooperációja, beleértve a robotok, az automatizált tervezési rendszerek gyártását és nép- gazdasági alkalmazását, a fényvezető információátviteli eszközök egységes rendszerének létrehozását. Megállapították, hogy nagy figyelmet fordítanak a gépipari együttműködésre. A gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények alapján növekedtek a gépek és berendezések kölcsönös szállításai. A KGST-országok gépipari exportjának 1985. évi mennyiségében a szakosított termékek aránya 40 százalék volt. Számos gépipari ágazatban létrehozták az egyes technológiai folyamatok mikroprocesszoros automatizált irányítási rendszereit. A fűtőanyag-nyersanyag probléma megoldása során a KGST- tagországok folytatták az együttmúködést számos nagy objektum építésében, közös erővel növelték az atomeróművi kapacitásokat, valamint egyeztetett együttműködési intézkedéseket tettek az anyag- és energiatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a Tanács szervei elé, hogy következetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Különös figyelmet fordított a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének emelésével kapcsolatos feladatokra, valamint az országok által vállalt együttműködési kötelezettségek időben való teljesítésére. Rámutattak annak szükségességére, hogy hatékonyabban végezzék a beruházások koordinálását az egyeztetett együttműködési területekkel és objektumokkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben az ülésszak az együttműködés hatékonyságának javítását célzó számos intézkedést irányzott elő. Ajánlották, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a tudományos-műszaki haladás komplex programja fejlesztési eredményeinek bevezetésére és széles körű hasznosítására, a több- és a kétoldalú termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésére. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együttműködési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmélyítése olyan korszerű együttműködési formák alapján, mint a KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok a tudomány és a termelés területén, az érdekelt államok által önálló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések, tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák létrehozása. Ebből a célból számos KGST-országban intézkedéseket tesznek a gazdálkodó és a tudományos-műszaki szerveztek hatáskörének bővítésére, közvetlen együttműködésük feltételeinek megteremtésére, elsősorban a tudományos-műszaki haladás komplex programja valóra váltásának meggyorsítása végett. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST-országok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőmű- vek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atom- erómúvi kapacitások üzembeheĽubomír Štrougal nyilatkozata (ČSTK) - A KGST 42. ülésszakának befejezése után Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, a csehszlovák küldöttség vezetője azokkal a csehszlovák újságírókkal találkozott, akik Bukarestből tájékoztatták a nyilvánosságot erről a jelentős nemzetközi eseményről, és válaszolt kérdéseikre. Arra a kérdésre, milyen teret biztosít a KGST most befejeződött 42. ülésszaka a vállalatok és más gazdálkodó szervezetek gazdasági együttműködésének és kezdeményezésének fejlesztéséhez, és milyen feladatok hárulnak ebből gazdaságunkra, Ľubomír štrougal ezt felelte: Az 1986-1990. évi népgazdasági tervek egyeztetése szempontjából meg kell állapítani, hogy nem sikerült megfelelő dinamikát elérnünk a KGST- tagállamokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatok és kölcsönös kereskedelem fejlesztésében. Külkereskedelmünknek legalább egynegyedével kell növelnie forgalmát, a tervegyeztetés viszont az áruforgalom 20 százalékos növelését irányozza elő, ami kevés. Vállalataink és szervezeteink alapvető feladata az, hogy igyekezzenek kiterjeszteni az árucserét a KGST-tag- államokkal, a klasszikus árucsere formájában és az együttműködés magasabb formáiban, a kooperáció és a szakosítás útján egyaránt. Az ülésszakon ezekről a kérdésekről nemcsak mi beszéltünk, hanem mások is. További problémát jelent az a követelmény, hogy a megrendeléseket következetesen a megszabott minőség, műszaki színvonal és a lefektetett határidők alapján kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban önbíráló és bíráló szavakat kell mondanunk partnereink címére, e téren mindannyiunknak jeletös fogyatékosságaink vannak. Ezért lényegesen javítani kell a központi szervek és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. A tanácskozás fontos napirendi pontja további atomerőművek építése volt, ez elsősorban a Szovjetuniót és Csehszlovákiát, mint fő termelőket és védnököket érinti. Bizonyos lemaradás keletkezett az atomeróművi berendezések szállításában, ami érint bennünket, mert összefügg az e berendezések gyártását szolgáló kapacitásaink kihasználásával. Számítunk arra, hogy ezt a programot tovább folytatjuk, mégpedig úgy, hogy 2000-ben az elektromos energia 50 százalékát atomerőművekben termeljék. Amint erre az ülésszak vitája is utalt, most bizonyos módon felülvizsgálják az egyes országokban az atomerőművek építése terén keletkezett lemaradást, amit örömmel fogadunk. Nyílt és bíráló szellemű vita folyt a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki haladása programjának megvalósításáról. Ez érthető, mivel stratégiai jelentőségű programról van szó. Nem hallgathatjuk el megvalósításának késlekedését. További kérdés a komplex programban kitűzött műszaki paraméterek megtartása. E téren lépést kell tartanunk a nemzetközi fejlődéssel. Elmondhatjuk, hogy egyes feladatokat megoldanak a kutatás és a fejlesztés területén, esetleg a konstruktőri munkában, de a termelésben még csak valahol a kezdetnél tartunk. A termelés kész elsajátítani a kutatás és a fejlesztés eredményeit, de műszaki és gazdasági háttérre, konkrét konstruktőri megoldásokra van szüksége, hogy eldönthesse, mi hatékony és perspektivikus. A termelés fázisa ezért mindeddig a komplex programban kitűzött feladatok teljesítésének leggyengébb láncszeme. Nézetem szerint ez a legátfogóbb dokumentum, amelyet a KGST valaha is elfogadott. Ezért következetesen kell teljesíteni és végrehajtani. Az ülésszak folyamán a Szovjetunióval egyezményekét kötöttünk közös vállalatok létesítéséről és a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatainak megteremtéséről. A közvetlen kapcsolatok összefüggenek az integrációs mechanizmus és folyamatok tökéletesítésével. Az aláírt dokumentumok nálunk számos gazdálkodó szervezetet, termelési-koordi- nációs társulást, valamint a szakemberek és a tudósok közös kollektíváit érinti. De nem a számuk, hanem, és elsősorban, tevékenységük tartalma a legfontosabb. E téren a kezdetnél tartunk, s más KGST-tagállamokkal is hasonló megállapodásokat szeretnénk kötni. Az alapvető feladat mindenekelőtt az, hogy felszámoljuk a szocialista integráció fejlődésének útjában álló akadályokat. És ennek érdekében céltudatosan és következetesen módosítani kell a gazdasági mechanizmust és a KGST ösztönzőit az egyes tagországokban. . lyezésének növelését, az atomerőművek berendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosítását. Komplex intézedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendjének létrehozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által jóváhagyott programnak. Következtesen valóra váltva a felső szintű gazdasági értekezleten Vietnam, Kuba és Mongólia népgazdaságának gyorsabb ütemű fejlesztésére és hatékonyságának fokozására, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb körű részvételükre elfogadott irányvonalat, az európai KGST-országok intézkedéseket irányoztak elő a Vietnammal, Kubával és Mongóliával folytatott együttműködés további tökéletesítésére fő népgazdasági ágazataik fejlesztése céljából. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kapcsolatok a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy a KGST-tagországok a jövőben is következetesen fejlesztik a gazdasági együttműködést a többi szocialista állammal. A fejlődő és az el nem kötelezett államokkal való kapcsolatok erősítésére irányuló elvi politikát folytatva a KGST-tagor- szágok támogatják igazságos harcukat, amelyet a függetlenség erősítéséért és a társadalmi haladásért, az új világgazdasági rend megteremtéséért, a külső eladósodás problémájának átfogó és igazságos rendezéséért, a gyarmatosítás és a fajüldözés maradványainak felszámolásáért vívnak. Nagyra értékelik az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői hararei konferenciájának a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a leszerelésért, az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a fajüldözés és az apartheid ellen folytatott küzdelem kérdéseiről hozott határozatait. Ugyancsak nagyra értékelik a népeknek az önálló fejlődéshez való joguk biztosításáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapokon történő átszervezéséért vívott küzdelmet. Tovább fejlődött a KGST és tagországai, valamint Nicaragua, Mozambik, Mexikó és Irak együttműködése az ezekkel az államokkal aláírt egyezmények alapján. A Tanács ülésszaka megerősítette a KGST és az Angolai Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia, valamint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttműködési egyezményeket. A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudományos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok számára ezek népeinek érdekében. A KGST-tagországok fejleszteni kívánják a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejtett tőkés országokkal. A gyümölcsöző együttműködés példájául szolgálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság közötti sokoldalú együttműködés. Az ülésszak kedvezően értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség, valamint az egyes KGST-tagországok és az Európai Gazdasági Közösség között a hivatalos kapcsolatfelvétel terén az utóbbi időben tapasztalható előrehaladást. A testvéri országok megerősítették meggyőződésüket, hogy a további előrehaladás előmozdítaná a KGST-tagországok és az EGK között a kölcsönös megértés és a bizalom javítását, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági és tudomá- nyos-műszaki kapcsolatok bővítését, valamint Európában és az egész világon a politikai és gazdasági kapcsolatok normalizálását. Kifejezték reményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államai képviselőinek Bécsben megkezdődött találkozója fontos mérföldkő lesz az összeurópai együttműködés továbbfejlesztésében valamennyi területen, kedvezően hat az egész nemzetközi légkörre. Az európai KGST-tagországok a maguk részéről készek konstruktív módon hozzájárulni a politikai légkör normalizálását, az enyhülés újjászületését, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentését, a kontinensen a bizalom és a biztonság erősítését előmozdító konkrét megállapodások eléréséhez. Következetesen fellépnek a gazdasági, a tudományos és műszaki, valamint környezetvédelmi együttműködés bővítéséért, e területeken a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését akadályozó diszkriminációs politika és gyakorlat felszámolásáért. Síkraszállnak az államok közötti kapcsolatokban a bizalom erősítéséért, a kulturális és humanitárius területeken a széles körű együttműködésért, az emberi jogoknak az államok szuverenitása tiszteletben tartásának minden területen való biztosításáért és különösen azért a jogért, hogy mindenki a béke és a szabadság feltételei között élhessen. Megállapítva, hogy a KGST-tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idéztek elő. Ezek az erők nem kívánnak a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való ki- terjesztése megakadályozásának, az atomfegyverkísérletek beszüntetésének útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben támogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reykjavíkban megtartott felső szintű szovjet-amerikai találkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukeáris háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelem valamennyi területén áttörés elérését célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért való további aktív harcra. A KGST-tagországok abból indulnak ki, hogy a kormányok és a népek, valamennyi realista módon gondolkodó ember és a békeszerető erők közös akcióival biztosítani lehet korunk alapkérdésének megoldását - a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetését, a leszerelést, a nukleáris katasztrófa elhárítását. Az ülésszak résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a tömegpusztító fegyvereknek az évszázad végéig történő felszámolása nemcsak elhárítaná a civilizáció létét fenyegető veszélyt, hanem felszabadítaná az emberiség égető társadalmi-gazdasági problémáinak megoldásához szükséges hatalmas anyagi eszközöket is. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt, az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az államok katonai kiadásainak megfelelő mérséklésére vonatkozó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra értékelik a stockholmi konferencia első szakaszának eredményeit. Megállapítják, hogy a politikai akarat, az értelem és a kölcsönös megértés olyan megállapodások elérését tette lehetővé, amelyek a bizalom és a biztonság erősítése szempontjából nagy jelentőségűek. A KGST-tagországok hangsúlyozzák, hogy a mai nemzetközi helyzetben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mentesítése mindenféle mesterséges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése, amely egyformán védi minden állam érdekeit. A KGST-tagországok kiemelik annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden ország részvételével tárgyalásokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása végett. Állást foglalnak egy olyan világfórum összehívása mellett, amelyen komplex módon meg lehetne vitatni a világgazdasági kapcsolatokat nehezítő tényezőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST- tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növekedését. 4 A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le. ÚJ SZÚ 2 1986. XI. 6
