Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-28 / 281. szám, péntek

1 ÚJ szú 5 1986. XI. 28. A pártalapszervezetek aktivitásának fokozása és a párt alapszabályzatának érvényesítése A párt szerepét és a társadalmi élet valamennyi oldalára gyakorolt hatását mindenekelőtt annak az osztálynak a helyzete feltételezi, amelynek érde­keit védi és kifejezi. A dolgozóknak saját élettapasztalataik és harcaik alapján kell meggyőződniük arról, hogy a munkásosztály kommunista pártjá­nak politikája kifejezi létérdekeit és vá­gyaikat, hogy a kommunista párt való­ban a dolgozók élcsapata, aki tudja, merre és hogyan kell az embereket vezetni. A világ forradalmi átváltozásáért folytatott harc tapasztalatai megerősí­tették azt az általános törvényszerűsé­get, miszerint minél mélyebbek a vég­rehajtandó változások, annál öntudato- sabban kell a tömegeknek bekapcso­lódniuk megvalósításukba, annál na­gyobb szerep hárul a pártra, amely szervezi, irányítja és egybehangolja a nép építőmunkáját. Csehszlovákia Kommunista Pártja hatalmas politikai erőt képvisel, amely szervezni és irányítani tudja a kommu­nistákat, vezetni és mozgósítani tudja a dolgozókat a CSKP XVII. kongresz- szusa által kitűzött stratégiai irányvonal megvalósítására. A pártszervezetek feladatai A párt vezető szerepének elmélyíté­se a társadalom életében nem lehet ösztönös folyamat. A folyamatot meg­határozza a párt összetétele, tevé­kenységének tartalma, a kommunisták élcsapatszerepe a munka minden terü­letén. A párt tekintélye és hatása növe­lésének egyik feltétele, hogy minden egyes kommunistától megköveteli a magas szintű erkölcsi tulajdonsá­gokat. Egyrészt a tagsági alap szabályozá­sával, a pártélet szervezésének tökéle­tesítésével, másrészt a kommunisták­kal, a pártalapszervezetekkel és a pártbizottságokkal szemben támasz-, tott igények növelésével szilárdítja meg a párt a kommunista építés politi­kai szervezőjének szerepét. A tagsági alap javítása Nagymértékben attól függ a párt jellege, vezető szerepének érvényesí­tése, munkamódszereinek tökéletesí­tése, az alapszervezetek és minden egyes kommunista aktivitásának foko­zása, hogy milyen a párt összetétele, kiket vesz fel soraiba. Ezt a forradalmi gyakorlat meggyőzően megerősítette. A párt cselekvőképessége fokozá­sának, a pártszervek és szervezetek aktivitása növelésének alapvető felté­tele, hogy nagyobb igényeket támasz- szunk minden egyes párttag és tagje­lölt munkájával szemben és már kivá­lasztásuk v felvételük és nevelésük so­rán is igényesebb követelményeket ér­vényesítsünk. Az új párttagok felvéte­lénél olyan kritériumokat kell érvénye­síteni, amelyek megfelelnek a szocializ­mus fejlesztése mai feladatainak. A tagsági alap javítása nem jelenti azonban csak az új tagjelöltek és párt­tagok felvételét. A tagsági alap javítása a tagok sokoldalú fejlődésének folya­mata. Ez megköveteli, hogy minden pártszerv és szervezet, az összes kommunista komplex, politikai-ideoló­giai, céltudatosan irányított és szerve­zett folyamatnak tekintse a tagsági alap fejlesztését és javítását. Kétségtelenül az is befolyásolja a párt tekintélyét, hogy a párt milyen eredményesen harcol a fölösleges pa­pírmunka, a bürokrácia ellen. A bürok­rácia nem számolható fel azonban va­lamilyen rendelettel vagy törvénnyel. Ez intenzív, türelmes, aprólékos, min­dennapi munkát igényel. Amint Gorba­csov elvtárs az SZKP XXVII. kongresz- szusán mondotta, tudatosítanunk kell, hogy a bürokrácia leginkább ott nyilvá­nul meg, ahol hiányzik a tettrekészség, a lentről felfelé megvalósított ellenőrző munka, ahol csökken a felelősség- érzet. A tagsági alap javításának szerves részét képezi a pártsorok tisztaságáról való gondoskodás. Nem tűrheti meg soraiban a párt azokat, akik nem telje­sítik kötelességeiket, akik megsértik az alapszabályzatot, akik visszaélnek tag­sági igazolványukkal saját karierjük ér­dekében. A párttagság minőségi Összetételéért folytatott harcot össze kell kapcsolni a tisztaságért folytatott küzdelemmel. A lenini munkastílus megszilárdítása A lenini munkastílus és a bolsevik hagyományok megkövetelik, hogy- harmadik téma ­a pártvezetés valamennyi szintjén, va­lamennyi részében érvényesüljön a kollektivitás elve, hogy a kollektív döntést ne helyettesítsék egyének uta­sításaival. Következetesen ebben a szellemben határozta meg a felada­tokat az SZKP XXVII. kongresszusa, valamint a CSKP XVII. kongresszusa is, amikor követelte a pártalapszerve­zetek és a pártbizottságok tevékenysé­gének sokoldalú tökéletesítését, azt, hogy minden egyes kommunista és a párt valamennyi összetevőjének te­vékenysége megfeleljen a lenini igé­nyesség szellemének. Az SZKP és az összes testvérpárt tapasztalatai azt tanúsítják, hogy az elvégzett munka és a fogyatékosságok következetes bíráló elemzése nélkül nem érhetünk el haladást sem az el­méletben, sem a politikában, sem a szervezésben, de a gazdaság fej­lesztésében sem. A bírálat és önbírálat már régen a kommunisták alapszabályzatában rögzített joga és kötelessége. A párt­ban nem létezhet olyan szervezet, amelyet nem ellenőriznek, s amelyet nem szabadna bírálni. Egy vezető sem háríthatja el magáról a felelősséget tetteiért és cselekedeteiért, minde­nekelőtt a pártalapszervezetnektartozik felelősséggel. A CSKP a pártélet, a pártszerveze­tek és a kommunisták alkotó aktivitása fejlesztése szerves részének tekinti az elvszerű kommunista bírálatot és önbí­rálatot. A fejlett szocialista társadalom építésének viszonyai között rendkívüli jelentősége van annak, hogy bírálóan viszonyuljunk valamennyi kérdéshez. Ez teszi lehetővé, hogy feltárjuk a nem antagonisztikus ellentmondásokat, a gyenge pontokat, a fogyatékosságo­kat, a hibákat és okaikat a pártban és a társadalomban, és idejében*!ntézke- déseket foganatosítsunk ezek kiküszö­bölésére. Amint a CSKP XVII. kongresszusa hangsúlyozta, a bírálat és önbírálat nélkül elképzelhetetlen a párt és a tár­sadalom egészséges fejlődése. Az új megalkotása mindig azzal járt, hogy bírálóan értékelni kell az eddig alkal­mazott eljárásokat és ennek alapján kell meghatározni az új utakat. Napjainkban a bírálatot pártunk min­denekelőtt a gazdasági fejlesztés problémák megoldására, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés meggyorsítá­sára, a szocialista gazdaság hatékony­ságának növelésére, a tudományos munkaszervezésre, a termelés irányí­tására, a társadalmi élet valamennyi területe párt általi irányításának és ve­zetésének tökéletesítésére irányítja. Minden kommunistát úgy kell nevel­ni, hogy Rártosan viszonyuljon a bírá­lathoz, hogy megértse, nagy követel­ményeket támasztanak a párttagokkal szemben, a bírálatnak nyíltnak kell len­nie .és a bírálat minden szinten a min­dennapi pártmunka szerves részét ké­pezi Nem szabad megengedni, hogy vezető tisztségeket töltsenek be olyan személyek, akik túlságosan önérzete­sek és nem viselik el legközelebbi munkatársaik észrevételeit sem. A bírálat és önbírálat fejlesztésének különösen nagy jelentősége van azok- - ban a pártalapszervezetekben, ame­lyek közvetlenül a munkakollektívák­ban tevékenykednek. A pártos, elvtársias, alkotó viszo­nyok mindenekelőtt az olyan kollektí­vákban alakulnak ki és fejlődnek, ahol barátian, de ugyanakkor igényesen ér­tékelik a pártszervezet minden tagjá­nak munkáját. Az önelégültség, hiúság és egymásnak való hízelgés légköré­ben nem születnek egyedi gondolatok és nem törekednek arra, hogy a vitatott problémák mélyére hatoljanak. Nagyon hatékony fegyver a bírálat, de tudni kell vele bánni. A kommunista párt fejleszti a bírálatot és önbírálatot, de ellenzi a gyalázkodást, a tények befeketítését, annak figyelmen kívül hagyását, amit a nép elért. Az egyének hibái nem tüntethetők fel, mint a párt, mint az egész társadalom hibái, a he­lyes politika érvényesítése során elkö­vetett tévedéseket nem minősíthejük úgy, mintha az egész politika téves lenne és a gazdasági fejlesztés fogya­tékosságait nem tekinthetjük a szocia­lista gazdasági rendszer fogyatékos­ságainak. Az ilyen kritika az osztályel­lenség tevékenységének egyik for­mája. A párt következetesen a pártélet lenini normái és a párt általi irányítás elvei szerint jár el. Ezeknek az elvek­nek a helyességét a gyakorlat igazolta. A párt védi a marxista-leninista elmélet alapjainak tisztaságát, ezen elvek sze­rint tevékenykedik továbbfejlesztve őket. A párt elvi jelehtőséget tulajdonít az eszmei-elméleti, politikai-nevelő, szervező és gazdasági tevékenység egységének, a stagnálás, bármilyen formája és a konzervativizmus ellen folytatott határozott harcnak, valamint a felmerült problémák hatékony megol­dási módja keresésének. A pártélet alapvető törvénye Az előttünk álló nem könnyű időszak nagyobb erkölcsi-politikai követelmé­nyeket támaszt minden egyes kommu­nistával szemben. Ezeket az igényeket magába foglalja a CSKP Alapsza­bályzata (beleértve azokat a módosítá­sokat is, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá). Korsza­kunk, a társadalom minőségi változá­sainak korszaka megköveteli, hogy minden egyes kommunista tettre- készséget, példamutatást tanúsítson. Ezért a CSKP Alapszabályzatával összhangban a kommunista köteles­sége, hogy „következetesen érvénye­sítse és megvalósítsa a párt politikáját, megmagyarázza a széles tömegek­nek, megnyerje őket megvalósítására, szilárdítsa és mélyítse a párt és a nép kapcsolatát; szüntelen kapcsolatban álljon az emberekkel, figyelemmel kö­vesse nézeteiket és szükségleteiket, ezekre idejében reagáljon; mindenütt kommunistaként viselkedjen és lépjen fel, harcoljon minden ellen, ami eltér a párt politikai alapelveitől és megbont­ja a párt egységét; munka- és lakhe­lyén részt vegyen a politikai és közéleti munkában“. (A CSKP Alapszabály­zata) Tapasztalataink azt mutatják, hogy a párttagoknak és tagjelölteknek meg kell ismerniük és magukévá kell tenni­ük a párt alapszabályzatát, mindenek­előtt a kötelességeket és jogokat. Sen­ki sem válik kommunistává azáltal, hogy felveszik a pártba és átveszi a tagsági igazolványt. Az alapszerve­zetek akcióképessége és munkája ha­tékonysága további fokozásának, min­den egyes kommunista aktivitása nö­vekedésének egyik alapvető feltétele a párt alapszabályzatának ismerete és komplex érvényesítése. Ezért a párt­építés minden szintjén következete­sebben kell az alapszabályzattal dol­gozni, az alapszabályzatból kiindulva kell irányítani. Rendszeresen alkal­mazni kell az alapszabályzatot a párt­aktívával végzett munka során. Az alapszabályzat érvényesítésével kapcsolatos tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nagyobb figyelmet kell szen­telni a kommunisták példamutatásá­nak. A párttagok egy része nem elég aktív, elvszerű, beletörődik a fogyaté­kosságokba, nem elég fegyelmezett és nem hajlandó személyes felelősséget vállalni a feladatok »teljesítéséért. Ügyelni kell arra, hogy a kommunisták felelősségteljesen teljesítsék köteles­ségeiket, amelyek a párt programjából, alapszabályzatából, a pártszervek és szervezetek határozataiból következ­nek. Mindenütt érvényesíteni kell a pártos elvszerúséget és igényessé­get. Ez összeegyeztethetetlen a libera­lizmussal, vagy azzal, hogy elnézőek legyünk azokkal szemben, akik meg­sértik a CSKP alapszabályzatát, a párt és állami fegyelmet, és a kommunista erkölcsöt. A CSKP XVII. kongresszusának ha­tározatai arra köteleznek bennünket, hogy minden kommunista a pártélet alaptörvényének tekintse az alapsza­bályzatot és minden cselekedetében szerinte járjon el. A pártszerveknek és szervezeteknek, az összes kommunis­tának ilyen értelemben kell értékelnie munkáját és mindenütt megfelelő lég­kört kell teremteni az alapszabályzat következetes megtartásához. Gorbacsov elvtárs az SZKP XXVII. kongresszusán zárszavában hangsú­lyozta, hogy a párt óriási történelmi felelősséget vállal magára, amikor meghatározza a gyorsítás stratégiáját. A kommunista építés eredményes irá­nyításának biztosítéka, hogy a párt a népre támaszkodik, a nép támogatá­sát és bizalmát élvezi. A párttagoknak nincsenek privilégiumaik, csupán köte­lességeik. Minden pártszervezetnek ebből a lenini gondolatból kell kiindul­nia a kommunisták kiválasztása és nevelése során. Összeállította: CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB a losztál y vezetője A prágai felhívásra azok a főiskolai tanárok és hallgatók is válaszoltak, akik együttműködnek az egyes vállalatok szakembereivel. A prágai Cseh Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán a prágai ČKD elektrotechnikai üzeme számára oldanak meg különböző feladatokat. Jelenleg az elektromosgépek mérőrendszereinek fejlesztését végzik. A felvétel egy laboratóriumban készült. (Petr Matička felvétele - ČTK) Nagy áruválaszték a karácsonyi piacon A belkereskedelem számára a karácsonyi ünnepekre és az újévre való felkészülés, a vásárlók egyre növekvő igényeinek kielé­gítése fontos feladat. Jóllehet, a tavalyi karácsonyi áruellátás ki­elégítő volt, a belkereskedelem il­letékesei arra törekszenek, hogy az idei árukínálat színvonalasabb és sokrétűbb legyen. Az idei zökkenőmentes élelmi­szercikk-ellátás jó feltételeket te­remtett a vásárlóközönség éwégi igényeinek kielégítésére. Az alap­vető élelmiszerekből elegendő tar­talékokkal rendelkeznek. Magyar- országról 160 tonna libát importá­lunk. 1985-höz képest az idén több lencse és torma, sör és déli­gyümölcs lesz az üzletekben. Már ebben a hónapban 1300 tonnával több déligyümölcsöt szállítottak a boltokba, mint egy évvel ezelőtt, s decemberben 3000 tonnával több kerül a pultokra. Azonban a tervezettnél kevesebb tejcsoko­ládé függelék lesz. Mivel a kon­zervgyárak csupán 50 száza­lékra teljesítették uborka-feldolgo­zási tervüket, gyengébb lesz a sa- vanyúuborka-kínálat is. A tavalyihoz viszonyítva több divatos kötöttáru, tréningruha, női csizma, téli gyermeklábbeli kerül a boltokba, sőt - sport- és kozme­tikai cikk, üveg- és porcelánáru, ékszer, óra, szovjet digitális já­tékok. Sajnos, a belkereskedelem még mindig nem tudja kielégíteni a növekvő keresletet hűtőszekré­nyekből és mélyhűtőkből, automa­ta mosógépekből, sem színes té­vékészülékből. A CSSZK-ban sok helyen rend­kívüli karácsonyi vásárt, egyes vá­rosok legforgalmasabb pontjain árusításokkal egybekötött kiállítá­sokat, divatbemutatókat, a na­gyobb gyárakban, mezőgazdasági üzemekben karácsonyi árusítást terveznek. A Prága központjában egy éve létesített sétálóutca az idén december 2. és 23. között nagy piaccá változik, de a főváros valamennyi kerületében is tervez­nek karácsonyi vásárt. (sm) Üvegvágó, kalapács, gitt... Hogy mi minden szerettem vol­na lenni gyermekkoromban, azt bizony soká tartana felsorolni. Ahány mesterembert megláttam, annak a munkája mind megtet­szett. Megcsodáltam a boltos, a szabó, a cipész, a drótos kéz­ügyességét. Hát még az ablako­sét, akit elég gyakran kellett hívnia anyámnak, hiszen udvarunk volt a környék gyermekeinek „focipá­lyája“. Az ablakos még biztatott is bennünket, hogy csak bátran rúg­juk a labdát, s Tie kíméljük az üveget. Sok-sok év után ez jut eszem­be, amikor munkája végzése köz­ben elnézem a 25 éves Horváth Istvánt, a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Szolgáltató Vállalat somorjai (šamorín) részlegének üvegesét. Házhoz hívtam, mert a veranda, melyet üvegez, a mű­helybe nem szállítható el mint egy-egy ablak. Ugyanazokkal a szerszámokkal dolgozik, mint elődjei; üvegvágó­val, vonalzóval, kalapáccsal, gitte­lőkéssel, szeggel és persze üveg­gel. Ez a mesterség nem sokat változott az elmúlt évtizedek alatt, hiszen - mint mondja - bent a mű­helyben is hasonló a munkájuk. A gépesítés e szakmában még várat magára.- Rövidesen kapunk egy gittke- veró gépet - mondja. - Addig a gittet, akárcsak régen, kézzel dagasztjuk. Méghozzá finom pu­hára, mert azzal jó igazán dol­gozni. Horváth István Bratislavában sajátította el a szakmáját.- Azért lettem üveges, mert en­gem ez érdekel - válaszolja kér­désemre. - Szerintem jó szakma. Igaz, nem mindenki végezheti, hi­szen vannak, akik allergiásak az üveg érintésére. Akadnak nők is, akik ezt a szakmát választják, bár nálunk csak férfiak dolgoznak. Gyors, magabiztos mozdulatait nézve szinte el sem akarom hinni, hogy kezdetben gyakran bevágta az ujjait.- Jól oda kell figyelnünk a mun­kára, mert az üvegvágta seb igen lassan gyógyul - mondja. - Sze­rencsére komolyabb munkabal­esetem még sosem volt. A kesz­tyű használata előírás, bár nélküle sokkal jobban tapintható az üveg. Különféle munkát végez. Fa és fém ablakkereteket, családi háza­kat, üvegházakat üvegez. Dolgoz­nak szocialista szervezeteknek, magánembereknek - műhelyben és háznál, a megrendelés szerint.- Különösen a hidegek beállta előtt rengeteg a munkánk, mert sokan a nyáron kitört ablakok üve­gezését is akkorra hagyják. Az épülő házakat is legtöbben igye­keznek beüvegeztetni a tél beállta előtt. Munkáját kedveli. Csupán két dolgot nem szeret. Azt, ha nem pontosan szabták a konstrukciót, amelyet be kell üvegeznie, s ha nem sima, hanem drótszálas üveggel kell dolgoznia. Ez ugyan­is könnyen törik a vágáskor és megszúrja az ujjakat. S hogy mit végez a legszívesebben?- A nagy felületek üvegezését- feleli mosolyogva. - Azzal gyor­sabban halad a munka. Teljesít­ménybérben dolgozunk, azaz mé­ter szerint fizetnek bennünket. Kedvenc időtöltését is elárulta, első helyen említve a zenehallga­tást. A komoly és a könnyűzenét egyaránt kedveli. Ezenkívül fele­ségével gyakran jár be lakóhe­lyükről, Somorjáról Bratislavába moziba. Nagy szenvedélye az új­ságolvasás is, de emiatt sokszor bosszankodni kényszerül. Ugyan-, is kedvenc lapja, az Új Szó nem kapható mindig a kisvárosban.- Szombaton például már reg­gel hat óra után tíz perccel hiába akarom megvenni az újságárusnál- panaszkodik. A következő percben azonban már mosolyog. így közli, hogy munkájával elkészült. (fülöp)

Next

/
Thumbnails
Contents