Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-28 / 281. szám, péntek

Az utazók kényelmét szolgálja Azok, akik gyakrabban utaznak át Dunaszerdahelyen (Dunajs'ká Streda) és a helybeliek is érdeklő­déssel várták, mikor készül el az új autóbusz-pályaudvar. A járási székhelyen ugyanis nagyon hi­ányzott az ilyen létesítmény, az autóbuszok ideiglenes helyeken álltak meg, s ha az utazóknak várakozniuk kellett a járatra, bi­zony nem épp kellemes körülmé­nyek között töltötték idejüket. A közelmúltban az utazóközönség örömére átadták az érdekes meg­oldású, szép pályaudvart. Új autóbusz-pályaudvar lényeges módosítást követelt. Igy aztán csupán félig zárt és az észa­ki szelek a nyitott ajtóréseken té­len majd befújják a havat is. Vára­kozásra a nyári időszakon kívül aligha lesz alkalmas ez a térség. S persze nemcsak a hidegtől tartanak az üzemeltetők, hanem attól is, hogy a nedves padlózaton balesetveszélyessé válik a járás.- Nézzünk körül - invitált Mi­chal Humenník. Emeleti irodájából kilépve elő­ször az autóbuszvezetők nappali- Igaz, hogy a járási építőipari vállalat dolgozói jó két év alatt elkészültek a munkával, a terve­zéstől viszont majd két évtized telt el - mondotta Michal Humeník, a Csehszlovák Autóközlekedési vállalat személyszállítási részle­gének vezetője. - S így nem cso­da, hogy időközben megváltoztak az igények, a létesítménnyel kap­csolatos elképzelések, s néhány módosításra is sor került. Elsó ránézésre a bratislavai pá­lyaudvar kicsinyített mását juttatja eszünkbe. A bejárati főépületből nyúlik ki az a folyosó, melyről lépcsők vezetnek le a buszok hu­szonnyolc megállóhelyéhez.- Tulajdonképpen ez jelenti az elsó gondot és ezt bírálták már a megnyitáskor - mondotta a részlegvezető. - Eredetileg ez a folyosó nyitott volt, később dön­töttek úgy, hogy beüvegezik, de a lépcsőknél már nem lehetett aj­tót csinálni, mert ahhoz nagyobb területre lett volna szükség, s ez Új szociális létesítmények Három penzió - egy közülük a Trnavai, egy a Galántai, (Galan­ta), a harmadik pedig a Topói ča- nyi járásban található - átadásá­val 433 férőhellyel bővült a Nyugat­szlovákiai kerület lakosai számára létesült szociális intézmények ka­pacitása. Hasonló létesül Nyitrán (Nitra) és Skalicában az év végéig, Léván (Levice) 1988-ig, összesen 430 férőhellyel. Penziójellege lesz annak a 700 kisalapterületú lakásnak is, ame­lyeket Trenčínben, Dunaszerda­helyen (Dunajská Streda) és Ko­máromban (Komárno) az új lakó­telepeken az elkövetkező ötéves tervidőszakban fognak felépíteni. Az egészségileg károsodottak és idős nyugdíjasok számára eb­ben a ötéves tervidőszakban az eddigi 32-höz még 28 olyan otthon készül el, amelyben a rászorulók gondozói ellátásban is részesül­nek. A kerületi nemzeti bizottsá­gok ebben a szolgáltatásban ré­szesítik majd annak az 540 kisla­kásnak a lakóit is, amelyek a lakás- építési program keretében léte­sülnek, például Trnavában, Tren­čínben, Zselizen (Želiezovce) és Galántán. A szociális ellátás a gyermekes családokra is kiterjed. Ebben a megbízatási időszakban fejezik be Partizánskéban és Skalicában az egyedülálló anyák számára épített otthonokat. Az Érsekújvári (Nové Zámky), Trnavai és Lévai (Levice) járásban a gondozószol­gálat új államásait rendezték be, amelyek olyan szülők gyermekeit fogadják majd be, akik egészségi vagy más okokból gondozásukra képtelenek. (ČSTK) (Gyökeres György felvétele) helyiségébe tértünk be. Ottjár­tunkkor ugyan üres volt, de itt elbeszélgethetnek, tévét nézhet­nek, rádiót hallgathatnak pihenő idejükben a sofőrök. A további helyiségekben öt heverő áll azok rendelkezésére, akiknek hosz- szabb ideig kell várakozniuk a kö­vetkező menetig. Mindeddig az ilyesmiről csak álmodozhattak a sofőrök, most viszont valósággá vált. Mosdók, zuhanyozók is ren­delkezésükre állnak. A váróteremben alig voltak, délidóben a legkisebb a forgalom. A kisgyermekekkel utazóknak lé­tesített váróteremben fehér cso­magolóasztalon tehetik tisztába az apróságokat. Szép, elegáns az épület, a zöld és a fehér szín dominál. Ezután a földszinten néztünk körül. Itt is, hasonlóan, mint az emeleti részen, masszív zöld fa­padokon pihenhetnek a várako­zók. Itt kapnak tájékoztatást az érdeklődők, itt vehetők meg a je­gyek és a szociális helyiségek is itt vannak. Telefon (helyi és városkö­zi vonallal) áll az utasok rendelke­zésére. Csupán a hírlapszolgálat­nak nem jutott hely... Van viszont büfé, ahová sokan betérnek. Igaz, néhányan dühö­sen távoztak az elsó napokban, mivel sört nem árusítanak, de a nagy többségnek megfelelt a je­lenlegi kínálat. „- Az ételek melegítésére itt nincs mód, tehát egyenesen a konyhánkból szállítunk - mon­dotta Méri József, a Kulacs étte­rem vezetője. - Már a délelőtt folyamán elfogyott negyven adag bableves, de közkedvelt a lángos és a pogácsa is. Ha lesz érdeklő­dés, rétest is kínálunk majd az utasoknak. Narancsik Mária, Sághy Éva, Cselényi Ilona és Surman Anna szolgálják ki a betérőket. S bizony van mit csinálniuk, hogy a terve­zett 90 ezer korona havi forgalmat elérjék. Egyelőre fél hattól este hétig tartanak nyitva hétközna­ponként, szombaton héttől tizen- egyig, vasárnap pedig tizenegytől két óráig, de ha igény mutatkozik a nyitva tartási idő módosítására, arra is hajlandóak.- A távolsági buszok az egyes és a kettes megállóból indulnak, így az utasok a várakozási idó alatt is betérhetnek a büfébe - magyarázta Michal Humeník. Dicsértük, milyen szép az épü­let, milyen kellemesen lehet itt vá­rakozni, a részlegvezető viszont gondterhelten válaszolt szava­inkra:- Nagyon féltjük az új létesít­ményt, a négy takarítónőnek bő­ven van dolga, ha rendet akarnak tartani. Mintha utasaink nem nőt­tek volna fel a korszerű pályaud­varhoz. De reméljük, megszeretik, sajátjuknak tekintik és vigyáznak majd rá. Az időseknek, a mozgássérül­teknek, a kisgyermekekkel uta­zóknak nem szükséges a lépcső­kön föl-le közlekedni, ők a kijelölt járdádon közelíthetik meg a bu­szokat. A jelzőtábla ugyan még nem érkezett meg a szállítóktól, s egyéb apróságok - mint például az ajtók automata zárószerkezete, az elmozdíthatatlan szemétkosa­rak - is hiányoztak közvetlenül a megnyitás után. Rövidesen pó­tolják ezeket is, hogy a pályaudva­ron naponta megforduló 8000 utas kényelmesen, kulturáltan várakoz­hasson és érkezhessen meg Du- naszerdahelyre. DEÁK TERÉZ ORVOSI TANÁCSADÓ Az epilepsziáról 2 Mint előző tanácsadónkban, megállapítottuk, az epilepszia olyan megbetegedés, melynek a fő, és gyakran az egyedüli tüne­te a spontán jelentkező és külön­böző időszakban ismétlődő epi­leptikus roham. Az epileptikus ro­hamot a következő tünetek jellem­zik: 1. a tudat különböző mértékű zavarai, 2. akarattól független, al­kalmi mozgások, 3. különböző ér­zéki rendellenességek, 4. vegeta­tív tünetek (elhalványodás, szív­verés-változás stb.), 5. az agyi elektromos tevékenység kóros el­változása az elektroencefalografi- kus kivizsgálásnál, 6. psichés funkciók elváltozása, 7. különféle biokémiai elváltozások. Az epilepszia az egyik leggya­koribb és legjelentősebb neuroló­giai megbetegedés, amely a la­kosság egy-két százalékát sújtja. Ez azt jelenti, hogy hazánkban csaknem 100 000 - 200 000-eh szenvednek epilepsziában. Elő­fordul úgy gyermekkorban, mint a pubertás éveiben, valamint a fel­nőttkorban is. Az epilepsziát többféleképpen osztályozzák. Egyesek a klinikai tünetek szerint, mások az egyes korosztályokbeli előfordulás sze­rint, vagy aszerint, hogy ismerjük-e az epilepszia okát, (az ún. sze­kunder epilepszia) pl. az agydaga­natok esetében (vagy a primáris epilepszia, amelynél a mai techni­kai lehetőségek alkalmazásával és kihasználásával a kórokot nem sikerül feltárni). A leghatásosabb talán az 1969-től nemzetközileg is elfogadott felosztás, mely Gasta- uttól származik. A. rendszerezés ismertetése hosszadalmas lenne, ezért az epilepszia típusai közül csak az egyik legsúlyosabb formá­val, a nagy rohammal (Grand mal) foglalkozunk. A Grand mal előfordulása teljesen független az életkortól. Előfordul úgy a gyermekkorban, mint a fel­nőttkorban. Az epilepsziák csak­nem felét alkotja. Többnyire a ro­hamok ritkák - valószínűleg itt nagyban közrejátszik a hatásos gyógykezelés. Csaknem az ese­tek 70-80 százalékában nem si­kerül a rohamok okát megtalálni. A rohamnak több formája van. Némely esetben mély álomban keletkezik, ritkábban fordul elő, s jól kezelhető. A másik csoportba azok a rohamok tartoznak, melyek elalváskor, vagy ébredéskor je­lentkeznek - a nagy rohamok csaknem felét alkotják. A harma­dik csoportba soroljuk azokat, me­lyek nem függnek a napi ciklustól. Előfordulásuk ritkább, de súlyo­sabb lefolyásúak. Gyakrari más epilepszia-típusokkal kombinálva fordulnak elő. Az egész rohamot három sza­kaszra oszthatjuk. Hirtelen, min­den kezdeti tünet nélkül kezdődik mély eszméletvesztéssel, a beteg elvágódik ott, ahol éppen tartózko­dik, gyakran esés közben sérülést szenved. A szemek többnyire nyi­tottak, felfelé, vagy oldalra fordul­va merevek. Ekkor kezdődnek Csúcsfogyasztás előtt Alig néhány nap múlva beköszönt a meteorológiai tél, amikor fokozottabb mértékben jelentkeznek az egyébként mindig meglévő energiagondok. így van ez minden háztar­tásban, s méginkább az „államháztartásban“. Ezt a CSKP XVII. kongresszusa is hangsúlyozta, melynek politikai beszá­molójában Gustáv Husák elvtárs így fogalmazott: „Továbbra is rendkívüli figyelmet fordítunk a népgazdaság tüzelőanyag- energetikai szükségletének kielégítésére. Ez fontos, első­rendű feladat, melynek során semmit sem szabad elhanya­golni. (...) Mind a gyártás, min^i pedig a fogyasztás terén a tüzelővel és az energiával való takarékosságra, új energia- források feltárására törekszünk.“ A népgazdaság energiaellátásában a szükséglet biztosí­tása és a takarékosság tehát nem zárja ki egymást, hanem egymásnak feltételei. Nos, ami a népgazdaság ellátását illeti, ez eddig folyamatos, ami az energiaszolgáltató erőművek szénkészletének feltöltésére is vonatkozik, még ha az elmúlt esztendő hasonló időszakában az erőművek széntárolóiban a jelenleginél nagyobbak is voltak a tartalékok. Ez azonban még nem ok az aggodalomra, ha a tél folyamán jól gazdálko­dunk a készletekkel, és a termelés is megbirkózik a nehezebb körülményekkel. A szénkészletek mennyiségét egyébként néhány objektív körülmény is befolyásolta. Ilyen volt például a folyók aszály miatti alacsony vízállása. A vízerőművekben meg nem ter­melt energiát hőerőművek pótolták. A csernobili atomerőmű­ben bekövetkezett szerencsétlenség miatt csökkent a villa­mosenergia importja, ugyanakkor a kereskedelmi mérleg javítása céljából energiát is exportáltunk bizonyos árucikke­kért. Ezért is hangsúlyozzuk fokozottan a takarékosság fontos­ságát az energiaellátásban, mivel a legolcsóbb energia az, amit megtakarítunk - míg a legdrágább a hiányzó energia, amely a népgazdaság termelésének folyamatosságát veszé­lyezteti. Takarékoskodni pedig elsősorban a nagyfogyasztók tudnak, mégpedig a fogyasztási harmonogramok betartásá­val. Az ÁHami Energetikai Felügyelőség felmérése szerint is itt van a legtöbb tartalék - csak hiányzik a kellő fogyasztói fegyelem, a jobb irányítás és munkaszervezés. Ha ez utóbbi tényezőt vizsgáljuk, akkor könnyen eljutunk a megállapításig, hogy az egyenletes fogyasztás volna az ideális, de legalábbis a fogyasztási csúcsok mérséklése. Ebben a munkaszervezésnek úgy is juthat szerep, hogy az egyes termelőágazatok legenergiaigényesebb munkálatai­nak bizonyos részét átprogramozzák más évszakokra. Hiszen ha télen csak egy Celsius-fokkal emelni akarjuk a munkahelyek zárt térségeinek - szerelőcsarnokok, műhe­lyek, irodahelyiségek - sőt a lakások hőmérsékletét, az hat százalék többletkiadást jelent, s igy növekszik minden további foknál. Mindezt a lakosok is tudják, de tudniuk kell azt is, hogy az esetleges energiaellátási gondokat államunk nem a lakosság rovására oldja meg, s nem szándéka ez a jövőben sem. Tél, energia, takarékosság - olyan fogalmak tehát, ame­lyek mindig is összefüggtek, csak éppen a három közül az utóbbi korábban nem kapott elég hangsúlyt. Ma már túl vagyunk a felismerésen, ezért nem kétséges, hogy az ésszerű fogyasztás igényének kötelező érvényűvé kell váll- nia. MÉSZÁROS JÁNOS a tónusos görcsök. Az alsó végta­gok térdben és ágyékben meghaj­lanak a kezek is hajlott tartásban vannak. Ez a helyzet gyorsan vál­tozik, s átmegy a nyújtott testtar­tásba. A végtagok megfeszülnek, a hátizomzat kemény, feszes. A légző izomzat is megfeszül, ami a légzés átmeneti megszűnését vonja maga után. Ez az ún. tóni- kus fázis kb. 30-60 másodpercig tart. Utána testszerte megjelennek a ritmikus görcsök, melyek erősek, a beteg a földhöz veri a végtagjait, rángatódzik az egész teste, a fejét csapkodja. Sok esetben beharap­ja a nyelvét, a szája habos, a kifo­lyó nyál véres a sérült nyelvtől. Gyakran bevizel. A görcsök ereje lassan gyengül, s mind hosszabb időközökben jelentkeznek, míg végül teljesen megszűnnek. Idő­közben a légzés is megindul. A nyugalmi kóma fázisban a beteg eszméletlen, a szervezet kimerült, az izomzat laza, jelen lehetnek a patologikus (beteges) ideggyó­gyászati jelek. A roham utáni idő­szakban a beteg felébred, dezorien- tált, nem ismeri a környezetét, nem tudja hol van, mi történt vele. A roham idejére emlékezete telje­sen kiesik. Lehet fejfájása, aka­dozva beszél, kimerültnek érzi magát. Ritkán előfordulhat az is, hogy agresszív, rátámad a kör­nyezetére, esetleg menekülni pró­bál. A beteg rövid idő múltán újból mély álomba merül. A nagy roham ideje alatt a szer­vezet erősen meg van terhelve. Emelkedik a vérnyomás, megnő az agy energia- és oxigénszük­séglete, amelyet a vérkeringés nem tud pótolni. Nő az agyban a tejsav és a szénmonoxid nyo­mása, ami az agysejtek károsodá­sához vezethet. A nagy roham másik nagy veszélye abban rejlik, hogy a roham idején, főleg a zuha­nás és a földön való fetrengés pillanatában különböző sérülések érhetik a betegek (leeshet az áll­ványról, ráeshet a működésben levő gépre stb.). Ezért fontos az epilepszia gyógyítása, megelőzé­se és az elsősegélyadás alapjai­nak az ismerete. Vannak olyan kémiai vegyüle- tek, melyek nagyban csökkentik az agy rohamkészségét. Ilyen pél­dául a csaknem mindenki által ismert Diazepam nevű gyógyszer, melyet sokan, gyakran felelőtlenül naponta bevesznek. A gyógyszer helyes alkalmazása az esetek többségében a betegség nagy­mértékű javulását, vagy teljes gyógyulását eredményezi. Nem igaz tehát az a téves nézet, hogy az epilepszia gyógyíthatatlan. Az esetek többségében gyógyítható, vagy teljesen kigyógyítható. Az igazság érdekében azonban el kell mondani, hogy egy bizonyos százalékban pillanatnyilag teljes gyógyulást, vagy a betegség lefo­lyásában lényeges javulást elérni nem lehet. Ezeknek az eseteknek a száma a gyógyszergyártás fejlő­désével évről évre csökken. Azért hangsúlyozom, hogy az epilepszia gyógyítható, mert még ma is so­kan vannak, akiknek az epilepszi­áról teljesen téves nézeteik van­nak. Pedig egy epilepsziás roham után, mely talán soha többé nem ismétlődik, vagy a helyes kezelés következtében csak ritkán, a be­teg többnyire tünetmentes, s ha megtartja az előírt életmódot, aktí­van, gyakran az eredeti munkahe­lyén is dolgozhat. Dr. MADARÁSZ ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1986. XI. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents