Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-28 / 281. szám, péntek

Szilárdan hisszük: céljaink megvalósíthatóak

új szú

3

%

1986. XI. 28.

Mihail Gorbacsov beszéde a szovjet-indiai társaságok ülésén

(ČSTK) - Delhiben a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában Mihail Gorbacsov találkozott az Indiai-Szovjet Kulturális Társaság és a Szovjetbarátok Társaságának aktívájával.

A találkozón mondott beszédében az SZKP KB főtitkára nagyra értékelte mindkét társaság hozzájárulását a két ország népei közti megbonthatatlan barátság és ro- konszenv létrejöttéhez és megszilárdításához. Delhiben folytatott tárgyalásaival összefüggésben hangsúlyozta, a legfontosabb nemzetközi problémák széles körét vitatták meg és a két fél ismét meggyőződött arról, hogy sok tekintetben azonosan ítélik meg megoldásuk lehetőségeit. Óriási jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió, egy szocialista állam és India, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapítója között kölcsönös megértés és bizalom uralkodik. A Szovjetunió számára rendkívül értékesek az Indiával való kapcsolatok és külpolitikájában nem tesz egyetlen olyan lépést sem, amely károsítaná India reális érdekeit - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov.

Kifejtette, a két ország a példa erejével segíti elfogadtatni a békés egymás mellett élés elveit, utat tör a nemzetközi biztonság felé és gátat vet azon tendenciák útjába, melyek a nukleáris katasztrófához vezetnek. A két ország együttes eljárásának magas szintje azt jelenti, hogy erősebb a békeerók potneciálja és megbízhatóbb a béke jövője. Ma nincs fontosabb és sürgetőbb feladat, mint a nukleáris veszély elhárítása.

Nem vagyunk idealisták - mondotta Mihail Gorbacsov tudatosítjuk, milyen óriási nehézségeket kell áthidalnunk. Egyben szilárdan hiszünk kitűzött célunk megvalósíthatóságában és elérhetőségében. Ebben látjuk a reykjavíki találkozó jelentőségét is.

Reykjavíkba új, nagy horderejű javaslatokkal mentünk. Az USA elnökével megtartott első megbeszélésen előterjesztettük az egész, hangsúlyozom, kivétel nélkül az egész komplexumát a kölcsönösen összefüggő intézkedéseknek a hadászati fegyverekre, a közepes hatótávolságú rakétákra, a rakétavédelmi megállapodásra és a nukleáris kísérletekre vonatkozóan.

Különösebb nehézségek nélkül sikerült megállapodnunk a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésében öt év folyamán, vagyis 1991-ig, és teljes felszámolásukról további öt év során. önök bizonyára tudatosítják, milyen óriási siker volt ez. Az előterjesztett komplexumban engedményeket tettünk, méghozzá nagyon jelentőseket. Beleegyeztünk abba, hogy a hadászati fegyverek kategóriájába ne legyenek beszámítva a közepes hatótávolságú amerikai rakéták - bár képesek elérni területünket - és az USA előretolt erői. A közepes hatótávolságú rakéták kérdésében

egyetértettünk a „nullaváltozattal“, megegyeztünk ezen rakéták nagyon alacsony számának megőrzésében a Szovjetunió ázsiai részén és az USA területén. Nem volt számunkra könnyú megtenni ezeket a nagy engedményeket, azonban abból a tisztességes elgondolásból indultunk ki, hogy a genfi tárgyalásokat ki kell vezetni a zsákutcából.

Túlzás nélkül elmondhatom, hogy egyszerű és érthető új javaslataink megnyitották az utat a megállapodás eléréséhez. Az SDI-n azonban minden zátonyra futott. Pontosabban azon, hogy az amerikai kormánynak nem volt ínyére javaslatunk, hogy a rakétavédelemről szóló megállapodást megerősíteni kell, nem pedig aláásni.

Nem kételkedünk abban, hogy az SDI az erő téves koncepciójának megnyilvánulása. A gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a saját erő túlzott tudatosítása feltétlenül politikai meddőségbe torkollik. Aki az erőre támaszkodik, annak nincs szüksége a bonyolult problémák megoldásának keresésére, ellenzi a kompromisszumokat és nem

hajlandó komolyan venni a partner érdekeit. Az SDI aláássa a bizalmat a nemzetközi kapcsolatokban, csökkenti a biztonságot, Amerika biztonságát is. Akadályozza a nemzetközi helyzet javítását.

Az SDI volt az oka annak, hogy a reykjavíki találkozó nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket. Nekünk azonban van elég politikai akaratunk, kitartásunk és türelmünk ahhoz, hogy változatlanul törekedjünk a nukleáris fegyverzet csökkentésére és felszámolására vonatkozó elvi, radikális megállapodások elérésére, melyek biztosítanák a kölcsönös stabilitást és az egyenlő biztonságot - mondotta az SZKP főtitkára.

A továbbiakban regionális problémákról és konfliktusokról beszélt. Leszögezte: a nemzetek, melyek kiharcolták politikai függetlenségüket, természetesen meg akarják szilárdítani gazdasági függetlenségüket is és megszerezni az ellenőrzést forrásaik felett. Ez azonban érinti azok érdekeit, akik évtizedeken és évszázadokon át mások kizsákmányolása révén gazdagodtak meg. Ezek nem képesek tudomásul venni, hogy megváltoztak az idők. Éppen ez az úgynevezett regionális problémák lényege és fő oka.

A fiatal államok fejlődésének üteme és sikereik a múltból örökölt nehézségek áthidalásában és az újonnan felmerült feladatok teljesítésében jelentős mértékben attól függenek, képesek-e kellő mértékben szembeszállni a neogloba- lizmussal, a világ haladásának útjában álló legnagyobb rosszal. Ettől függ a leszerelés és a fejlődés globális problémájának megoldása is, s ezzel vannak összefüggésben az új politikai világrend gondolata gyakorlati megvalósításának távlatai.

Találkozónkon természetesen

(Folytatás az 1. oldalról) életre, a szabadságra és a békére, a boldogság utáni vágyra. Feltétlenül le kell mondani az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről. Tiszteletben kell tartani minden nemzet jogát arra, hogy saját maga válassza meg társadalmi, politikai rendszerét és ideológiáját. El kell utasítani azt a politikát, amelynek célja a többiekkel szembeni fölény megszerzése. A nukleáris arzenálok bővítése és az úrfegyverek kifejlesztése összeegyeztethetetlen az általánosan elfogadott meggyőződéssel, miszerint sosem szabad kirobbantani a nukleáris háborút és annak nem lehetnek győztesei.

A baráti országainkban élő több mint egymilliárd férfi, nő és gyermek nevében, az egész emberiség egyötödének nevében felszólítjuk valamennyi ország népeit és vezető képviselőit, hogy haladéktalanul tegyenek olyan lépéseket, melyek elvezetnek minket a tömegpusztító fegyverek és a háborúk nélküli világhoz.

Országaink és az egész emberiség sorsáért viselt közös felelősségünk tudatában javasoljuk a következő elveket az atomfegyverek nélküli és az erőszakmentes világ létrehozására:

1

A békés egymás mellett ■ élésnek a nemzetközi kapcsolatok általános normájává kell válnia:

A nukleáris évszázadban úgy kell átépíteni a nemzetközi kapcsolatokat, hogy a konfrontáció helyébe az együttműködés lépjen és a konfliktushelyzeteket békés politikai úton oldják meg, nem pedig katonai eszközökkel.

2 Az emberi életet kell te- ■ kinteni a legnagyobb értéknek:

Egyedül az ember alkotó géniusza garantálja a civilizáció békés haladását és fejlődését.

szeretnék kitérni Ázsia és a csendes-óceáni térség problémáira, bár erről a nyáron Vlagyivosztokban beszéltem.

Természetesen nincs univerzális és gyorsan ható receptünk arra, hogyan lehetne bolygónk hatalmas emberi és területi masszívumát megszabadítani minden nehézségtől. Senkinek sincs ilyen varázskulcsa. Ezért felszólítjuk Ázsia és a csendes-óceáni térség valamennyi nemzetét, egyesítsék erőfeszítéseiket a békéhez, az újjászületéshez és a felvirágzáshoz vezető utak keresésére.

Ezt nyilvánvalóan több irányban kell tenni, beleértve a korszerű gazdasági kapcsolatokat is. A fő akadály azonban a nukleáris és hagyományos fegyverzet növekedése az adott térségben. Ez a fokozódó irányzat nemcsak katonaipolitikai veszélyt szül, hanem gazdaságit is, az elkerülhetetlen szociális következményekkel.

Úgy véljük, nemcsak szükséges, hanem lehetséges is az ázsiai helyzet radikális javítása a fegyverzetkorlátozás által, - beleértve a nukleáris fegyvereket-, továbbá az Indiai- és a Csendes-óceánon a hadiflották tevékenységének korlátozásával, valamint bizalomerősítő intézkedések kidolgozásával és megvalósításával. Erről néhány óra múlva az önök parlamentjében fogok beszélni.

Az ázsiai országok nemzeteinek és kormányainak megvannak a saját tapasztalataik: érvényben van a „pancsasila“ öt elve és a bandungi konferencia 10 elve. Az ázsiai biztonság szempontjából nagyon fontosak a kontinens országai közti kétoldalú kapcsolatok. Lényegében ezek képezik a nemzetközi problémákhoz vezető nagyon hatékony utak alapját.

A Szovjetunió kész bármely országgal a konstruktív és igazságos együttműködésre, az egyenlőség elveioek következetes megtartása és az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása mellett,

3 Az erőszakról való le- ■ mondás az emberi társadalom életének alapja kell hogy legyen:

Erkölcstelen és megengedhetetlen az a filozófia és politika, amely az erőszakon és a megfélemlítésen, az egyenlőtlenségen és az elnyomáson, a faji és vallási hovatartozás vagy a bőrszín szerinti diszkrimináción alapul. Ez összeférhetetlenséget szül, károsítja az ember nemes törekvéseit és tagad minden emberi értéket.

4 A kölcsönös megértés- ■ nek és bizalomnak kell felváltania a félelmet és a gya- núsítgatást:

Az országok és nemzetek közti bizalmatlanság, félelem és gyanakvás torzítja a reális világ képét. Feszültséget szül és végső soron károkat okoz az egész nemzetközi közösségnek.

5 El kell ismerni és tiszteli letben kell tartani minden állam jogát a politikai és gazdasági függetlenségre: Feltétlenül meg kell teremteni az új világrendet, hogy biztosított legyen minden állam számára a gazdasági igazságosság és az egyenlő politikai biztonság. Ennek szükségszerű előfeltétele a lázas fegyverkezés leállítása.

6 A fegyverkezésre fordí- ■ tott összegeket a társadalmi és gazdasági fejlesztésre kell fordítani:

Egyedül a leszerelés képes felszabadítani azokat az óriási kiegészítő forrásokat, melyek a gazdasági elmaradottság és a nyomor elleni harchoz szükségesek.

7 Biztosítani kell a feltéte- ■ leket a személyiség harmonikus fejlődéséhez:

Minden országnak együttesen kell törekednie a megérett humanitárius problémák megoldására és együtt kell működnie a kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatás és az egészségügy terén az emberiség sokoldalú fejlesztése

kész hozzájárulni az általános folyamathoz. Ez a politikai lényege a vlagyivosztoki beszédben kifejtett álláspontnak: felhívás ez az utak közös keresésére és az egyenjogú együttműködésre.

A Radzsiv Gandhi úrral folytatott megbeszéléseink egyik fontos témája volt az el nem kötelezettek mozgalma. Nagy érdeklődéssel hallgattam tájékoztatását a hararei konferenciáról. Megjegyzem, mi Moszkvában ezt a fórumot világméretű jelentőséggel bíró eseménynek tartjuk. Különös fontosságot tulajdonítunk annak, hogy minden korábbinál erőteljesebben szólítottak fel a mozgalom tagjai a lázas fegyverkezés beszüntetésére és a nukleáris fegyverek felszámolására, s hozták összefüggésbe a leszerelés és a fejlődés kérdéseit. Az el nem kötelezettek mozgalma korunk egyedülálló ereje. Ebben óriási érdemei vannak Indiának és vezető képviselőjének, Radzsiv Gandhi miniszter- elnöknek.

Végezetül kötelességemnek tartom, hogy néhány szót szóljak arról, ami ma a szovjet embereket foglalkoztatja.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának az év elején megtartott XXVII. kongresszusa jóváhagyta a szovjet társadalom élete valamennyi területére vonatkozóan a mélyreható átalakítás programját, a szocializmus tökéletesítésének programját annak alapján, amit 70 év alatt elértünk, összhangban korunk szükségleteivel és a tudományos-műszaki forradalom követelményeivel.

Ma mindenki az átalakításról beszél. Nyugaton már nem is fordítják le ezt a szót, hanem latin betűkkel írják az orosz kifejezést. Mit is jelent valójában?

Miben rejlik az átalakítás értelme, hogyan is jellemezhetném a legegyszerűbb fogalmakkal?

Azt szeretnénk, ha a szovjet emberekben megerősödne a tudat, hogy az üzem, a hivatal, a váérdekében. Ehhez óriási távlatokat nyit a nukleáris fegyverek és az erőszak nélküli világ.

8 Az emberiség anyagi és ■ intellektuális potenciáljának a globális problémák megoldását kell szolgálnia:

Feltétlenül meg kell találni az olyan globális problémák megoldását, mint az élelmiszer- és demográfiai probléma, az írástudatlanság felszámolása s a természeti környezet sértetlen megőrzése a föld forrásainak racionális kihasználása által. A világóceán, a tengerfenék és a világűr az emberiség közös tulajdona. A lázas fegyverkezés beszüntetésével létrejönnek a jobb feltételek e cél elérésére.

9 A „félelem egyensú- ■ lyát“ fel kell váltania az átfogó nemzetközi biztonságnak:

A világ egysége és biztonsága oszthatatlan. Keletnek és Nyugatnak, Északnak és Délnek, tekintet nélkül a társadalmi rendszerekre, ideológiákra, vallásokra és fajokra, egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a leszerelésért és a haladásért.

A nemzetközi biztonságot komplex intézkedésekkel lehet garantálni a nukleáris leszerelés terén, felhasználva minden elérhető és egyeztetett ellenőrző eszközt és intézkedést a bizalom elmélyítésére; a regionális konfliktusok igazságos politikai rendezését béketárgyalások által lehet elérni és együttműködéssel politikai, gazdasági és humanitárius téren.

A nukleáris fegy- ■ verek és erőszak nélküli világ a leszerelésre irányuló konkrét és halaszthatatlan intézkedéseket követel.

Az ilyen világot el lehet érni megállapodások megkötésével, amelyek vonatkoznak:- a nukleáris fegyverkészletek évszázad végéig történő teljes megsemmisítésére;- az emberiség közös tulajdoros, a falu, röviden szólva az ország gazdái. Ezért valósult meg a forradalom, ezért harcoltunk a szocializmusért és védelmeztük az élet-halál harcokban.

Azt akarjuk azonban, hogy gazdaságunk még gyümölcsözőbben és hatékonyabban működjön. Erre azért van szükség, hogy teljes mértékben kielégíthessük az emberek ésszerű szükségleteit, ami a lakást, az élelmiszerellátást, az öltözködést, a különböző szolgáltatásokat, a szabadidő eltöltésének és a művelődésnek a feltételeit illeti, hogy kielégíthessük kulturális szükségleteiket, röviden, mindazokat az igényeiket, melyek teljessé teszik a mai ember, családja és gyermekei életét.

Ez természetesen óriási feladat. Ezért törekszünk a szovjet társadalom kiterjedt demokratizálására is: az embernek mindenről tudnia kell, tudatosan és önként kell részt vennie a társadalom és az állam ügyeiben. Ebből következik a szociális igazságosságnak és annak az elvnek a következetes megtartása, hogy mindenki képességei szerint dolgozik, és mindenki kifejtett munkája alapján részesül a javakból, vagyis ki menynyit dolgozik, annyit kap.

összefoglalva: ki akarjuk bontakoztatni szocialista rendszerünk és a szocializmus óriási potenciáljának lehetőségeit a szovjet ember javára, mivel a szocializmusban a dolgozó ember, és egyáltalán az ember, az első helyen áll.

Röviden ezt jelenti ez a két orosz, szovjet szó: „peresztrojka“ és „uszkorenyije“.

Mielőtt elbúcsúzunk, azok közvetítésével, akik ma itt vannak ebben a teremben, s akik a „szovjet -indiai barátság“ fogalmat konkrét és gazdag tartalommal töltik meg, erejüket, gondolataikat és szívüket adják e barátság megszilárdítására, India minden polgárának, a baráti India egész népének sok boldogságot és sikert és mindenekelőtt békét kívánok.

nát alkotó világűrbe való mindennemű fegyver telepítésének megakadályozására;- az atomfegyverkísérletek teljes betiltására;- a tömegpusztító fegyverek új fajtái kifejlesztésének tilalmára;- a vegyi fegyverek tilalmára és tartalékaik megsemmisítésére;- a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők szintjének csökkentésére.

Arra az időre, amíg felszámolják a nukleáris fegyvereket, a Szovjetunió és India javasolja egy olyan nemzetközi megállapodás azonnali megkötését, amely betiltja a nukleáris fegyverek alkalmazását vagy az ezek alkalmazásával való fenyegetést. Ez jelentős konkrét lépés lenne a teljes nukleáris leszerelés felé.

A nukleáris fegyverek és az erőszak nélküli világ megköveteli a forradalmi átalakítást az emberek gondolkodásában, és a népek nevelését a békére, a kölcsönös tiszteletre és megértésre. Be kell tiltani a háború, a gyűlölet és az erőszak propagálását és le kell mondani a sztereotip, a más országokkal és nemzetekkel szembeni ellenségeskedés kategóriáiban való gondolkodásmódról.

A bölcsesség abban rejlik, hogy meg kell akadályozni a globális problémák kiterjedését és kiéleződését; ha ma kitérünk megoldásuk elől, akkor holnap még nagyobb áldozatokat fognak tőlünk követelni.

A világot nagy veszély fenyegeti. Az emberiség azonban eléggé erős ahhoz, hogy megakadályozza a katasztrófát és megnyissa az utat az atomfegyverek nélküli civilizáció felé. Az erősödő békekoalíció, amely egyesíti az el nem kötelezettek mozgalmának, a delhi hatok csoportjának és valamennyi békeszerető államnak, politikai pártnak és társadalmi szervezetnek az erőfeszítéseit, reményt és optimizmust kelt. Eljött a határozott és halaszthatatlan tettek ideje.

Delhi nyilatkozat