Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-27 / 280. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 ♦ 1986. XI. 27. Központi konyha - jobb eredmények „Vasas“ hétköznapok- Számunkra nem közömbös, hogy munkánkkal hogyan van megelégedve a lakosság. Éppen ezért igyekszünk mindent kihasz­nálni szolgáltatásaink bővítésére. Immár tizenhét éve folyamatosan teljesítjük a kiskereskedelmi for­galom tervét. Tavaly már csaknem egymillió korona nyereséget ér­tünk el - mutatja be vállalatukat Ján Nociarik, a Losonci (Lučenec) Vendéglátóipari Vállalat igazga­tója. Az irodájában ott van a kerületi pártbizottság és a kerületi szak- szervezeti tanács vándorzászlaja, amelyet a múlt tervidőszakban kétszer nyertek el. Kereskedelmi és vendéglátóipari egységeink fő­leg a járás három városában és néhány nagyobb községében vannak. Alkalmazottaik száma megközelíti az ezret. Évi kiskeres­kedelmi forgalmuk több mint száz­hatvan millió koronát tesz ki.- Abban, hogy folyamatosan teljesítjük a tervet, nincs semmi boszorkányság - magyarázza Barnabáš Líra, üzemgazdász. - A szóban forgó időszakban 34 százalékkal növeltük a kiskeres­Barnabáš Líra kedelmi forgalmat, és ügyeltünk arra is, hogy a saját készítménye­ink aránya ne legyen kisebb az összforgalom harminc százaléká­nál. Központi konyhánk nemrég új, korszerű épületbe került. így tud­juk a választék bővítésén kívül a minőséget is javítani. Kevesebb alkalmazott, na­gyobb teljesítmény, így lehet jelle­mezni munkájukat. Míg korábban minden vendéglátóipari egység­ben maguk dolgozták fel a nyers­anyagot, tisztították a zöldséget, a burgonyát, ma a központi kony­hából kapják a konyhakész árut, a tisztított zöldséget és a burgo­nyát. Mindez lehetővé teszi, hogy folyamatosan korszerűsítsék az éttermek konyháját. A félkészáru­ból gyorsan és higiénikusan elké­szíthetik az ételeket.- A központi konyhában kor­szerű gépeink vannak, - tudjuk meg Zoltán Bodik vezetőtől. - Gép szeleteli gyorsan és pontosan a húst, a felvágottat, és ez kizárja a vásárló megkárosításának lehe­tőségét. Az igazsághoz tartozik, hogy még nem minden gép került a helyére. Azt hiszem, ha minden berendezés üzemelni fog, az egy­re növekvő igényeket is ki tudjuk elégíteni. Minden részlegünkön van sterilizátor és a takarításra is gépeket szereztünk be, így foko­zott gondot fordíthatunk a tiszta­ságra. A konyhában naponta harminc főételből 4500 adagot főznek, ti­zenhat féle salátát, sokféle süte­ményt készítenek, gépek ontják a zsemlegombócot. Külön részle­gen készül a kocsonya, a disznó­sajt, a szendvics. A feldolgozás során megma­radt húsból kol­bászt készíte­nek, amelyet helyben egy ügyes berende­zés segítségével meg is füstölnek. Ezen kívül mint­egy négyszáz adag mélyhűtött ételt készítenek az üzemi kony­hák részére, de vásárolhat belőle a lakosság is. Ha nagyobb lesz az igény, a mennyi­séget akár meg is duplázhatják- Sokan azt gondolják, hogy a szeszes italból van a legtöbb bevételünk - vélekedik František Menek, az étterem vezetője. - A valóságban az önkiszolgáló étterem havi bevétele kétszázöt­ven ezer, a nappali báré pedig százezer korona. Azt hiszem, ez az adat sokat elárul munkánkról. Ján Nociarik- A közétkeztetés különböző formáiba egyre nagyobb mérték­ben akarunk bekapcsolódni - mondja az igazgató. - Az üzemi konyhákkal kezdtük. Eleinte féltek, drágák lesznek a készítményeink, de az aggodalmak alaptalanoknak bizonyultak. Ma 23 üzembe, léte­sítménybe naponta ezerötszáz fő­ételt szállítunk. Ezenkívül étterme­inkben is lehetővé tesszük az üze­mi étkeztetést. A járási székhelyen kialakítottunk egy mintaéttermet, hogy az érdeklődőknek megmu­tathassuk, hogyan a legcélsze­rűbb egy ilyen létesítményt felsze­relni, üzemeltetni. Egyre nagyobb mértékben kap­csolódnak be az iskolai étkezte­tésbe, noha számos helyen még idegenkednek tőlük. Kilenc iskolá­ba ma már mintegy háromezer adag ételt szállítanak naponta. Egy éve az egyik nyugdíjasház részére is ők főznek. A központi konyha létrehozása fokozta a munkatermelékenységet, jóval kevesebb dolgozóra van szükség, mintha az egységekben külön-kü­lön főznének. Még nem készítettünk alapos elemzést, de már most megálla­píthatjuk, hogy konyhánk gazda­ságos - állapítja meg Ján Nocia­rik. - Félkészáruink, amelyeket nemcsak az erre szakosított üzle­tekben, hanem minden egysé­günkben meg lehet vásárolni, egy­re keresettebbek. Egyébként a fél- készáru-boltjaink szombaton és vasárnap is nyitva tartanak. Nem rejtik véka alá, hogy igye­keznek másoktól tanulni. Amikor divatba jött a presszókávé főzése, úgy felkészültek a berendezések javítására, hogy ma Szlovákia- szerte ők látják el a szervizszolgá­latot. Nemrég Olaszországban járt néhány szakácsuk, az olasz kony­hával ismerkedtek. Az igazgatóság épületével szemben levő Družba önkiszolgá­ló étteremben és az emeleti nap­pali bárban mindig van vendég. A vállalat idegenforgalmi fel­adatokat is ellát. Üzemelteti a ruži- novi víztározó melletti üdülőköz­pontot és a Fillér autókempinget. Mindeddig csak nyáron fogadták a vendégeket, de már épül a sífel­vonó, hogy az üdülőközpont télen is kellőképpen ki legyen hasz­nálva.- Sikereinkben nagy érdeme van a pártalapszervezetnek, az üzem szocialista munakbrigádjai- nak, - összegez az üzemgazdász.- Eddig három kollektíva tagjai kapták meg az aranyjelvényt, ti­zenegyé az ezüstöt, tizenhété Zoltán Bodik (A szerző felvételei) a bronzot, öt pedig a címért verse­nyez. Nagy segítséget kapunk a járási nemzeti bizottságtól, örülünk, hogy teljesítjük a pártha­tározatokból, a Nemzeti Front vá­lasztási programjából reánk háruló feladatokat. Mindnyájunk nevében mondhatom, a jövőben sem lesz ez másképpen, bár a feltételek egyre nehezebbek. A jó munka- szervezés, a dolgozók kezdemé­nyezésének felkarolása, a gépesí­tés az, ami lehetővé teszi terveink megvalósítását. NÉMETH JÁNOS A mintabolt lehetne minta bolt Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a Szolgáltatóház kirakatá­ban egy elmosódott, kézzel írott pirosbetűs felirat hirdeti: Látogas­sa meg átalakított mintaboltunkat. A járási szolgáltatóvállalat szűkre szabott kis helyiségében Navrátil Mária kínálja a szabóság termékeit, ágyneműt, munkaköpe­nyeket, tornanadrágokat, autó- ülés-huzatokat, amelyekből gaz­dagon van a polcokon. De ami népszerűvé tenné a mintaboltot, a divatcikkekből keveset találtam. S az is főleg női holmi, mintha a kamasz fiúk nem követnék olyannyira a divatot, mint a lányok. Novák Gyula a vállalat dunaszer­dahelyi részlegének vezetője el­mondta, hogy a fiúkra és férfiakra is gondolnak, ők a férfi méretes szabóságon varrathatnak.- Ha majd sikerül megoldanunk legfőbb gondunkat, az anyaghi­ányt - mondja Novák Gyula -, nemcsak a lányok, hanem a fiúk részére is több divatos holmi kerül a mintaboltba. Hiába tudnánk megvarrni azt a ruhát, amelyet a vásárló biztos megvenne, s ami­re igény van, ha nincs meg hozzá a megfelelő alapanyag. A divatos blúzokat nem varrhatjuk gyapjú­ból. Megpróbáltunk kapcsolatot felvenni a gyártókkal, hogy egye­nesen tőlük kapjuk a kelméket. Az üzlet elhelyezése nem a leg­szerencsésebb, reklámozása nem megoldott, kirakata nem az utcára néz.- Már annak is nagyon örülünk, hogy az eldugott Északi lakótelep­ről mintaboltunkat sikerült behoz­nunk a város központjába, saját erőnkből berendeznünk, amivel elértük, hogy ma a napi forgal­munk 15-20 ezer korona, azelőtt ennyi volt a havi forgalmunk. Sze­retnénk megoldani a reklámozást, egy, az utcára néző kirakatot be­rendezni. Hogy nyáron forgalmun­kat növeljük, termékeinket az épü­let előtt árultuk. Ahogy Novák Gyulától megtud­tuk, egy ilyen mintabolt előnye, hogy gyorsabban tudnak átállni egy-egy új termék (maximálisan 50-100 darab) varrására, gyor­sabban reagálhatnak a divat válto­zásaira, hisz a vásárlók ötleteit is figyelembe veszik. A ruhák egyik napról a másikra elkészülhetnek, ugyanis az üzletben egy-egy mo­dellből 5-6 darabot kínálnak, a többi félkészen van raktáron és méretre lehet alakítani. Ha keres­let van iránta nem fordulhat elő, hogy valamelyik modell elfogy (természetesen amíg anyag van), hisz helyben varrnak, és terméke­ik kb. 15-20 százalékkal olcsób­bak, mint az OTEX üzleteinek kí­nálata. A szándék, az elképzelés nagy­szerű. A mintabolt mégsem minta bolt ma még, de azzá lehet. Ehhez az kell, hogy a járási szolgáltató vállalat dunaszerdahelyi részlegé­nek ötleteit a Rempo kereskedelmi vállalat is támogassa, olyan textíli­ákat szállítson, amelyekből gyor­san, olcsón elkészülhetnek a di­vatcikkek. TALLÔSI BÉLA Vasérccel teli vagonok a no­vemberi szélben. Kokszra váró fu­tószalagok a csípős hidegben. Au- tóabroncsdombok a kémények tö­vében. Bent, a nagyolvasztók mel­lett kormos arcok, izzasztó meleg­ben. A falon digitális jelzőberende­zés. Zöld számjegyek diktálnak órát, percet és naprakész terve­ket. Egy magas, szikár férfi lera­kott kesztyűjét keresi. Társa, aki talán fiatalabb nála, az irányítópult előtt áll. Egyetlen gombnyomás- és ömlik a nyersvas. Negyvenöt perc szikraeső. Izzó lávafolyam. A híd alatt: óriási acéltuskók. Füst és korom. Ólomszürke füst és pelyhekben szálló korom. Aztán a másik csarnok: a hideg henger­mű. A vágógépek zaja. A pléhle- mezek fénye. A hídon futó daru földig érő karja. A „repülő“ lemez­tekercsek. Száz meg száz pléhkö- teg. Kis kötegek, nagy kötegek, hatalmas kötegek. A dolgozó csak figyel és gombokat nyomkod. Au­tomata gépsorok munkájára ügyel. Cinkfürdőt irányít. Lakkozó gépsort. Huszonnégy kép a kassai (Ko­šice) Kelet-szlovákiai Vasműből. Onnan, ahol huszonnégy óra alatt több mint 22 ezer tonna szovjet vasércet raknak át. Ahol egy nagyolvasztó háromezer tonna nyersvasat termel naponta. Ahol az acélmű 9 ezer tonna konver­teracélt ad. Ahol több mint ötezer tonna pléh készül egyetlen nap alatt. Ahol az öntöde kilencezer tonna szürkeöntvényt gyárt. Ahol a kiegészítő kohóipari termelés­ben naponta 90 tonna acélkonst­rukció és 345 tonna spirálisan he­gesztett acélcső készül. Ahol a hetedik ötéves tervidőszakban 19 millió 790 ezer tonna nyers­acélt gyártottak.- Igen, az utóbbi években na­gyot léptünk előre. A világ negy­ven országába exportálunk, s bár a konkurencia most sem kisebb, mint korábban, gyártmányaink egyre kapósabbak a tőkés piacon. Ennek ellenére, most mégis azzal kell folytatnom, hogy a kohóipari termelés általános stagnálása mi­att a 8. ötéves tervidőszakban csupán 4,8 százalékkal emelkedik vállalatunk termelése - mondja Otto Tomašú mérnök, a vasmű igazgatója. - Pedig többre is ké­pesek lennénk. Tizenkét üze­münkben - a korszerűsítés befe­jezése után - minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy tovább növeljük a termelést, s ezzel együtt az exportfeladatokat is. Az elmúlt évek eredményei alapján úgy ér­zem, nyugodtan elmondhatom: vállalatunk előkelő helyet foglal el az európai vasgyárak sorában. A munkafolyamatok racionalizálá­sával és a számítógépes ipari ter­melés bevezetésével ugyanis gyökeres változást értünk el üze­meinkben. Szénből, vasércből, mészkőből és dolomitból továbbra sincs hiány- szenet Ostravából, vasércet Kri­voj Rogból, mészkövet és dolomi­tot pedig a környező bányákból kapunk. Szakembereink, ve­gyészmérnökeink naponta vizs­gálják a nyersvas, az acél és a pléhlemezek minőségét; évek óta együttműködünk a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Aka­démiával, az ország legjelentő­sebb kutatóintézeteivel, a músza­ki főiskolákkal és persze, dolgo­zóink észrevételeit, újítási javasla­tait sem hagyjuk figyelmen kívül. A szocialista országok közül a szovjetunióbeli Novolipeckbe já­runk tapasztalatcserére, de gyü­mölcsöző kapcsolatunk van a ma­gyarországi Dunai Vasművel is. Mindezt azért tartom fontosnak, mivel hiszem: a kölcsönös együtt­működés mindkét félnek nagy hasznot jelent. A vasmű építése, mint ismere­tes: 1966-ban fejeződött be. Most, amikor a hideghengermű korsze­rűsítésére készülünk, újra és újra hangsúlyozom: európai viszony­latban is előkelő pozíciónkat akkor tudjuk csak megőrizni a jövőben, ha ipari robotokkal és manipuláto­rokkal is fokozhatjuk a termélést. így aztán nemcsak a monoton, fizikailag és idegileg egyaránt ki­merítő munkát bízhatjuk majd a gépekre, hanem a veszélyes, egészségre ártalmas munkafolya­matokat is. Ami pedig a számító­gépeket illeti: azok még a legap­róbb hibákra is „felfigyelnek“, s a nap bármelyik percében pontos képet tudnak adni a termelésről. Az exportfeladatok teljesítése mellett természetesen hazai part­nereinkről sem feledkezünk meg. Gyártmányaink 50 százaléka ma­rad itthon, s ezt elsősorban a jár­műveket, villanymotorokat és ház­tartási cikkeket gyártó vállalatok hosszú sora igényli. S ha már itt tartunk; még egy adat a közeljövő számaiból, a 8. ötéves tervidőszak éveiben csaknem húszmilliárd de­vizakorona értékű árut szállítunk a nagyvilágba. De nem beszéltünk még a fűtő­testek gyártásáról. És ez egy kü­lön fejezet. A közelmúltban ugyan­is új típusú radiátorok gyártását kezdtük meg. A bordás fűtőtestek helyett most olyanokat gyártunk, amelyek jóval nagyobb meleget adnak, mint a hagyományosak. Hogy ne menjünk messzire: az NSZK-ban már szinte nem is gyártják a régebbi típust. Gyártmányaink nem kis része az autóipar számára készül - je­leztem előbb. Még pontosabban: a Mladá Boleslav-i Autógyárnak. Igen, tudom, nem is olyan rég sok gondot okoztunk karosszéria-le­mezeinkkel, ma viszont egészen más a helyzet. Már nem panasz­kodik ránk a Škoda... Nem kell tőkés országból behoznia azt, ami nálunk is elkészíthető! Sót! Arra is volt már példa, hogy sokkal ol­csóbban kapták meg az újfajta lemezeket, mint ahogy képzelték. Rajtunk tehát nem múlik. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hulladékhasznosítási lehetőségek (ČSTK) - A CSSZK és az SZSZK minisztériumainak hatás­körébe tartozó vállalatoknál éven­te 4,8 millió tonna termelési hulla­dék keletkezik, ebből 1,3 millió tonna a vegy-, 3 millió tonna a fa- feldolgozó és félmillió tonna a könnyűiparban. Ennek 75 szá­zalékát - 3,6 millió tonnát - dol­gozzák fel újra, a maradékot el­égetik, vagy hulladéktelepekre szállítják. Bár a hulladék elégeté­sével évente két-három millió ton­na tüzelőanyagot takarítanak meg, a hulladék hasznosításának nem ez a legmegfelelőbb módja. A legjelentősebb tartalékok kö­zé tartoznak a gipszkőhulladékok (ezek felhasználhatók lennének az építőiparban), a zöldgálic, mely atomerőművek szennyvizének tisztítására alkalmas, a vegyipari hulladékok, s a fahulladék. A másodlagos nyersanyagokat a múltban csak gazdasági szem­pontból értékelték, - aszerint, hogy milyen nyersanyagot pótol­hatnak, s mennyit takaríthatunk meg velük. Ma fontos a környezet- védelmi szempont is, amely lega­lábbis egyenértékű a gazdasági­val. így a másodlagos nyersanya­gok felhasználásának gazdasági hatékonyságát a népgazdaság ágazataiban, az ökológiai problé­mák megoldása során is figyelem­be kell venni. A népgazdasági szempontokra épülő szemléletvál­tás korunk feladata. A papír-, textil- és üveghulladék hasznosítása 1986. január 1 -tői az állami terv részét képezi. A Cseh és Szlovák Iparügyi Minisztérium szakágazatokat hoz létre a má­sodlagos nyersanyagok jobb hasznosítása érdekében. Ezzel a problémakörrel foglalkozik a 03 és az A 13-as számú állami cél­program is, s a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány több, a má­sodlagos nyersanyagokkal kap­csolatos határozatot fogadott el. A még megoldatlan problémák közé tartozik a hulladékok terme­lési felhasználásának ár- és gaz­dasági ösztönzése, mivel a válla­latok számára mindeddig előnyö­sebbnek tűnik az elsődleges nyersanyagok felhasználása. A KGST-országokkal együttmű­ködve hulladékfeldolgozó gépeket kell kifejleszteni, mivel az ilyen berendezések tőkés behozatalára általában deviza nincs, s csak a saját szükségletre való termelés igen gazdaságtalan lenne.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents