Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-26 / 279. szám, szerda
A fémek előállítására és feldolgozására4szolgáló technológiák igen anyag- és energiaigényesek, ezért újabbakkal kísérleteznek. Többek között új eljárás az acélszalag hideghengerléssel történő előállítása. A Králov Dvúr-í Vasmű berouni üzemének dolgozói az év elején kezdték meg a gyártást az új hideghengerdé- ben, s az idén 14 ezer tonna acélszalag gyártását tervezik. A termelést folyamatosan fogják növelni, s 1989-re el szeretnék érni a 63 ezer tonnát. A képen: Karéi Bénák (baloldalt) és Miloslav Kopáč a marató gépsort kezeli. (Petr Josek felvétele - ČTK) Termékeiket a legjobbak között jegyzik Jelentős műszaki és technológiai újdonságok a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyárban Annak a szemléletnek a térhódítását, amely a mennyiségi mutatókról az újdonságok, a minőség és a magas műszaki színvonal irányába tereli a figyelmet, leginkább talán az acélipar és a kohászat elmúlt tíz évi fejlődésében tapasztalhatjuk. Ehhez persze szemléletváltásra volt szükség az említett és a velük összefüggő iparágakban, tehát a kohászati üzemekben, a kohászati berendezéseket gyártó vállalatoknál és a nehézgépiparban. Ezt a három termelési irányzatot egyesíti magában a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár, a Vítkovice termelési-gazdasági egység legnagyobb konszernvállalata. A vítkovicei nehézgépipari berendezések nélkül elképzelhetetlen lenne népgazdaságunk fejlődése, akár a tüzelőanyag- és energetikai ipar, a vaskohászat és acélgyártás, vagy pedig a vegyipar, az építőipar és a gépipar. Az 1828-ban alapított kis műhely kohászati és gépipari nagy- vállalattá nőtte ki magát és az emblémájával ellátott termékeket nemcsak hazánkban, hanem a világ hatvan más országában is ismerik. Kohászati és gépipari gyártmányaik * egynegyedét külföldre szállítják. A színvonal emelése érdekében rendszeresen fejlesztik és ellenőrzik gyártmányaik műszaki színvonalát, ami abban is megmutatkozik, hogy a magas műszaki kategóriába sorolt termékeik értéke lassan megközelíti az évi egymilliárd koronát. A nehézgépipari termelésben, annak racionalizálására és irányítására, bevezették a Procesovit operatív irányítási rendszert, amely a híradástechnika, az ipari tévéhálózat és a számítástechnika modern eszközeit alkalmazza. Még átfogóbb és jelentősebb az innováció a vállalat kohászati üzemeiben. 1981-ben helyezték üzembe az egyik acélöntódéjük- ben az Oxyvit elnevezésű, hetven tonna kapacitású acélkonvertert, amely csúcstechnológiának számít a belső oxigénfúvásos acélgyártási technológiák között. A másik acélműben 60 tonnás elektromos ívkemence épült, amely a Duvavit és a Vakuvit vákuumkamrás rendszerrel együtt biztosítja, többek között az atom- energetikai berendezések gyártásához is, a legjobb minőségű acélokat. De nemcsak saját acélgyártó részlegeiket modernizálják. A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár az egyetlen gyártója hazánkban a folyamatos acélöntés technológiai berendezéseinek. Ez a módszer a klasszikus, kokil- lába való öntéssel szemben jelentős minőségi változást hozott a folyékony acél kihasználásában. Nagyban növeli a fém és energiamegtakarítást, javítja a termelékenységet és a munkakörülményeket, mert az öntőüstből azonnal hengerlésre alkalmas acéltuskót nyernek. A fémmegtakarítás, a módszer alkalmazásával, általában 15 százalékos, de elérheti a huszonöt százalékot is, a megtakarított energia mennyisége általában 1 GJ tonnánként. Ezek az előnyök ösztönözték a technológia elterjedését az egész világon és hazánkban is. A tervek szerint 1995-ben már a gyártott acélnak mintegy a felét, körülbelül 7 millió tonnát öntenek majd ezzel az eljárással. Az eddig átadott négy berendezést, amelyek a podbrezovái Őverma Vasműben, Kladnóban és Hrádekben újították fel az acélgyártás technológiáját, továbbiak követik majd Trinecben, Vítkovicé- ben és előreláthatólag még ebben az ötéves tervidőszakban elkezdődik egy ilyen vítkovicei berendezés építése a Szovjetunióban is. A megnövekedett igényeket ezen a területen a korlátozott gyártási kapacitás miatt, nem mindig tudják kielégíteni. Ezért csak a tömb- és a rúdöntési eljárásokra szakosodnak. A tuskóöntési eljárás berendezéseit a Szovjetunió szállítja hazánkba. Az acélgyártással függ össze egy másik nemzetközi jelentőségű technológiai módszerük is, mégpedig a szekundáris, vagy másodlagos metallurgia és az ehhez szükséges berendezések gyártása. Ez az eljárás nagyobb befolyással lehet az acél minőségére, mint az alapvető acélgyártási folyamat. Alkalmazható atmoszferikus nyomáson és vákuumkamrában is. Mindkét esetben minőségi javulást és költségmegtakarítást eredményez ez a módszer, amelyet kohón kívüli acélmegmunkálásnak is neveznek. Amint már a fentiekből is kitűnik, több berendezés együtteséről van szó, amelyek különböző kombinációkban alkalmazhatók, aszerint, hogy a célnak megfelelően milyen minőségű acélra van szükség. Leginkább a DH jelzésű vákuumkamra, az SL jelzésű kéntelenítő és a gázkiválasztó összekapcsolása terjedt el. Ez a berendezés az acélt megszabadítja a fölösleges hidrogéntől, oxigéntől, nitrogéntól, a nemfémes szennyezőanyagoktól és ezzel biztosítja annak jobb mechanikai és vegyi tulajdonságait. A legmodernebb másodlagos metallurgiai berendezések működését már számítógép irányítja, amely vezérli az előírt technológiai folyamatok, időtartamok és hőmérsékletek pontos betartását. Ezek a berendezések ez évben a brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyérmet kaptak, öregbítve a Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár hírnevét. A sikeresen gazdálkodó és fejlesztő vállalat most is előre néz. Az aranyérem már a vitrinbe került, az eddig kapottak mellé. Ott- jártamkor František Kupka mérnököt, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesét már a közeljövő terveiről faggattam. Elmondta, hogy bekapcsolódnak a KGST-országok 2000-ig szóló komplex tudományos és műszaki fejlesztési programjának megvalósításába, éppen a folyamatos acélöntés és a másodlagos metallurgia területén. Mivel 56 szakágazatban érdekelt a vállalat, bizonyos fontossági sorrendet alakítottak ki közöttük. A jövőben általában a gépipari és a nehézgépipari termelés fejlesztése élvez majd előnyöket.- Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket, - fejtegette a műszaki igazgatóhelyettes - vállalatunknál elsősorban a gondolkodásmódot kell innoválni. Mindenképpen több elektronikát kell a gépipari termékeknél alkalmazni és arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy a vítkoviceiek a gondolataikat, ötleteiket és munkájukat adják el elsősorban, nem pedig az anyag tonnáit. Ennek feltétele saját termelésünk műszaki színvonalának emelése, a robottechnika bevezetése, a tervező részlegek megerősítése, s mindazoknak az apróbb problémáknak a gyors és hatékony megoldása, amelyek ebben a folyamatban még felmerülnek. Erre a hagyományaink és az eredményeink is köteleznek. SZÉNÁSI GYÖRGY Már sokéves hagyománya van az adatfeldolgozásnak a trineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Gépgyárban. A lyukkártyás adatfeldolgozást még 1929-ben vezették be. A 60-as években a Minszk 22 típusú számítógépeket alkalmazták, jelenleg az EC 1045.01- eseket használják. A felvételen Boleslav Kolber látható az SM 52 11 típusú gép kezelése közben. (Petr Berger felvétele - ČTK) Felkészülésünk elé Politikai életünk igen fontos tevékenységi szakaszához érkezünk hamarosan: a CSKP KB Elnökségének az 1986. október 22-i ülésén hozott döntése szerint a jövő év januárjá- ban-februárjában tartják meg a pártalapszervezetek az évzáró taggyűléseiket. Ezek a tanácskozások a XVII. párt- kongresszus óta eltelt időszak legfontosabb pártéleti eseményei lesznek, hiszen a kongresszusi határozatok következetes végrehajtásának kérdéseivel kell foglalkozniuk. Természetesen ehhez minden alapszervezetnek munkahelyük feladataiból, konkrét munkájuk sajátosságaiból kell kiindulni. Magától értetődik tehát, hogy a kérdések megvitatása során minden alapszervezetben fel kell tárni az 1986. évi terv teljesítésében mutatkozó fogyatékosságok és elégtelenségek valódi okait, meg kell keresni annak a lehetőségeit és feltételeit, hogy minden erejüket az 1987. évi, azt követően pedig az egész 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítésére összpontosítsák. Mint súlyponti kérdés, ezek közé tartozik az irányítómunka korszerűsítése, közelebbről a vezetői munkastílus és -módszerek tökéletesítése. Főleg a központi szerveknél és intézményekben, a konszerneknél és trösztöknél dolgozó kommunisták évzáró taggyűléseinek kell nagyobb mértékben hozzájárulniuk az irányítás színvonalának lényeges emelkedéséhez. Mindig, most azonban különösen időszerű a fenti kérdésekkel foglalkozni. Egyrészt azért, mert az évzáró pártgyülé- sek előkészítéséhez alig másfél hónap áll a rendelkezésünkre, másfelől pedig ezúttal az irányítás imitt-amott elég markánsan megnyilvánuló visszás jelenségeire és hordozóira szeretnénk felhívni a figyelmet - akár csupán egyetlen szélsőséges példa megemlítésével is. Méghozzá abban a megközelítésben, hogy ezzel is elősegítsük valamelyest a párthatározatok következetlen teljesítése, a formalizmus, a sablonszerűség, a bürokratizmus, a szűk reszortszemlélet - s mindezek következményeként a vezetői tehetetlenség legkülönfélébb megnyilvánulásainak megszüntetésére irányuló törekvéseket. Amiképp történetesen éppen e kérdésekkel az SZLKP KB propaganda- és agitációs osztálya által a központi szerveknél és intézményekben működő pártszervezetek elnökei részére a mintegy jó hónappal ezelőtt rendezett kétnapos országos értekezlet is oly behatóan foglalkozott. Az értekezlet fő előadója, Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára átfogó előadásában igen fontosnak tartotta a vezetők jó kiválasztását, alkalmasságát. Annál inkább is sürgető igény az ilyen kérdésekkel átgondoltan foglalkozni, mert bár a pártszervezetek évzáró taggyűlései nem választanak új bizottságokat, de szükség esetén intézkednek - már ha indokolt - bizonyos személycserékről. Mégpedig azt a határozott elvárást követve, amely szerint minden munkahelyen, intézményben és szervben olyan vezetőkre van és lesz szükség, akik az érvényes központi dokumentumok megállapításaival összhangban s nem utolsósorban demokratikusan, vagyis a beosztottakkal történő megbeszélés és egyetértés alapján irányítanak. MIKUS SÁNDOR Munka és szenvedély Nem véletlen, hogy a Komáromi (Komárno) járásban, ahol a horgászoknak jó lehetőséget kínálnak a bővizű folyók és tavak, a járási szolgáltató vállalat rájuk is gondolt. 1983-ban halászszer- szám-javító műhelyt nyitott, a komáromival együtt, négy ilyen van a kerületben.- Épp ezért - fogad a két pici helyiségből álló műhelyben Puskás Árpád - előfordult már, hogy szolgáltatásunkról tudomást szerezve egy idős bácsika nagy batyuba csomagolta használhatatlan felszereléseit, és több mint ötven kilométerről utazott el hozzánk. Sajnálkozva kellett azonban közölnöm, hogy nem tudom megcsinálni, amit kér, nem érné meg a javítás.- Hogyhogy?- Nézze. Két dolog is közrejátszik, hogy eleget tehetek-e a megrendelésnek. Például a hazai gyártmányú tekerőorsó megvehető már 100 koronáért, amíg a javítás nem haladja meg a 60 koronát, elvégzem, ám ha a javítás többe kerülne, mindenképpen közlöm ezt a megrendelővel. Számomra nem az a fontos, hogy úgymond megvágjam a megrendelőt. A horgászközösségben gyorsan terjed a hír, az is, hogy jól vagy rosszul dolgozom-e. Szolgáltatásunk a horgászokért van. Azt szeretném, ha egy-egy megrendelő máskor is visszajönne, bizalommal fordulna hozzám. Nemcsak javítok, szívesen adok tanácsot is. Beszélgetésünket egy fiatal férfi szakította félbe. Tekerőorsót szeretne vásárolni. Puskás Árpád útbaigazítja őt a horgászszakbolt felé.- Naponta többször akarnak itt vásárolni, mert csak a kirakatot nézik, nem olvassák el a cégtáblánkat. Közölhetném velük, hogy mi csak javítunk, de azért változtattam munkahelyet, hogy emberekkel lehessek, segíthessem őket, így aztán készségesen útba igazítom a betévedőt.- Előző munkahelyén talán nem érezte jól magát?- Programátor voltam a hajógyár számítóközpontjában, össze voltam zárva a gépekkel. Nem kedvemre való ez a munka.- És itt elégedett? Bólint. - Műszaki szakközépiskolában érettségiztem. Tehát azt csinálom, amit tanultam. A munkám érdekes és emellett rengeteg emberrel találkozhatok, beszélgetek el naponta.- Térjünk vissza az elején mondottakra! Említette az egyik okot, amiért esetleg nem ajánlja a javítást. Mi a másik?- Az alkatrészhiány. Általában több hibája is lehet egy-egy orsónak, a felkapókar rugótörése, fogaskerékkopás és így tovább. Sajnos, néha, nem tudom elvégezni az alkatrészcserét.- Sok a munkája?- Télen nem. Horgászidényben viszont rengeteg. Olyankor egy hét a várakozási idő. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy sokszor tízszer is le kell tennem a megkezdett munkát, mert ha bejön valaki, nekem kell vele tárgyalnom, hisz csak egyedül vagyok az üzletben De az is gyakori, hogy még aznap megcsinálom a megrendelést, ilyenkor pár óra múlva elvihetik a megjavított orsót.- Pszichológustól tudom, hogy a járásban gyakran a férj horgászszenvedélye miatt bomlik meg a családi harmónia. Említette, azért csinálja szívesen ezt a munkát, mert érdekli, mert szabadidejét önmaga is horgászással tölti. Hogy fogadja ezt a családja?- Feleségem ott ül mellettem a vízparton, horgászbottal a kezében. Egészséges, kellemes kikapcsolódás, a természet megnyugvást ad. Nálunk ez családi szenvedély. TALLÓSI BÉLA ÚJ SZÚ 4 1986. XI. 26.
