Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-25 / 278. szám, kedd
Gottwaldi szellemben új utakat keresünk és követünk ÚJ SZÚ 3 1986. XI. 25. Jozef Lenárt elvtárs beszéde a bratislavai ünnepi gyűlésen Tisztelt ünnepi gyűlés, elvtársak, kedves barátaim! Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész szocialista társadalom erejét a XVII. kongresz- szuson kitűzött program eredményes megvalósítására összpontosítja. Ezekben a napokban és hetekben dolgozóink fokozzák erőfeszítéseiket az évi feladatok teljesítésére. A közeljövőben összeül a CSKP Központi Bizottsága, hogy megtárgyalja s jóváhagyja a 8. ötéves terv javaslatát és a jövő évi tervet. Az emberek százezrei munkájukkal és közéleti elkötelezettségükkel bizonyítják a párt- politika iránti bizalmukat, támogatják a Szovjetunió békepolitikáját, nagyra értékelik azt a bölcs és offenzív álláspontot, amelyet Gorbacsov elvárs képviselt Reykja- « víkban. Ebben a tettvágytól áthatott légkörben emlékezünk meg Klement Gottwald, a CSKP vezető képviselője születésének 90. évfordulójáról. Egész életét a legnemesebb célnak - a munkásosztály és az összes dolgozó felszabadításának szentelte. Ünnepi hangulatban gyűltünk össze, hogy az SZLKP Központi Bizottsága, a Nemzeti Front, a kommunisták, a szlovákiai dolgozók és fiatalok nevében tisztelettel emlékezzünk meg Klement Gottwald életéről és munkásságáról, tanulságot keresve és ösztön- zőerót merítve példájából és örökségéből. Klement Gottwald, nemzeteink nagy fia, kiváló forradalmár, politikus, államférfi, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom neves személyisége volt. Élete és munkássága elválaszthatatlanul összefonódik a Csehszlovákia népe és nemzetei életében végbement történelmi fordulattal, a kommunista párt, a harci élcsapat megalakulásával és megerősödésével, a munkásosztály és az egész nép hatalmáért folytatott győzelmes küzdelemmel és a szocializmus alapjainak lerakásával hazánkban. Klement Gottwald a nemzetközi munkásmozgalom azon nemzedékéhez tartozott, amely a nagy októberi szocialista forradalom hatására formálódott és érett meg. Mint az osztályához és a nép érdekeihez hű fiatal munkás a nagy műveltségű, széles látókörű, lelkes forradalmár megértette, hogy október útja a mi utunk is, hogy a leninizmus és a szocialista forradalom nem csak oroszországi jelenség, hanem általános érvényességgel bír. Éppen abban rejlik személyiségének jelentősége, hogy magáévá tette Lenin tanítását, amelyet alkotóan érvényesíteni tudott a mi viszonyaink között, és a munkásság közvetlen és végső céljainak eléréséért folytatott küzdelemben az élre állt. Ennek a harcnak szentelte minden erejét. Klement Gottwald ezért gyakorolhatott döntő befolyást munkás- mozgalmunk irányvonalára, népünknek a nemzeti és társadalmi szabadságért folytatott harcára. A húszas évek végén a fiatal CSKP jellegéért folytatott bonyolult küzdelem idejében történt ez. A burzsoázia politikai és gazdasági nyomása megmutatta, hogy a párt még nem készült fel a kiélezett osztályharc irányítására, a soraiban megnyilvánuló passzivitás szemléletesen rámutatott a jobboldali szociáldemokrácia örökségének károsságára. Ebben az időben Klement Gottwald értette meg a változás és a fordulat szükség- szerűségét. Sokoldalúan felkészülve, bátran szorgalmazta a párt bolsevizálását, elítélte az opportunista passzivitást, harcolt a forradalmi aktivitásért, az eszmei, a szervezeti és az akcióegységért. Azért küzdött, hogy a párt valóban a munkásosztály és a többi dolgozó élcsapatává váljon. Az V. kongresszus, amely Klement Gottwal- dot állította a párt élére, annak a harcnak a kezdetét jelentette, amely a lenini irányvonal győzelméért folyt a pártban, és történelmi határkövet jelent életében. Megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy pártunk eredményesen küzdjön a munkásosztály és a többi dolgozó társadalmi felszabadításáért, és ha szükség volt rá, a nemzeti szabadságért is. A fasizmus fellépése Németországban a harmincas években, az állami és nemzeti szabadság elvesztésének veszélye új feladatok elé állította a pártot a hatalomért és a szocializmusért folytatott harcban. A burzsoá Csehszlovákia képviselői lebecsülték az egyre égetőbb veszélyt, de Klement Gottwald előrelátóan, idejében és a lehető leggyorsabban mozgósította a népi demokratikus és hazafias erőket a fasizmus elleni harcra. Vezetői képességeit tükrözte aktív részvétele a nemzetközi kommunista mozgalom új stratégiájának és taktikájának kidolgozásában és ennek a stratégiának az alkotó érvényesítése Csehszlovákiában. A fasizmus ellen a demokráciáért, a köztársaság össznépi védelméért folytatott harc széles népfrontja volt a cél. Ez az irányvonal, amely külpolitikai szempontból a Szovjetunióra támaszkodott - egyedül a Szovjetunió volt hajlandó, és állt készen a segítségnyújtásra - lehetségessé és reálissá tette az állam megvédését. A burzsoázia félt a népi önvédelemtől, félt attól, hogy elveszti osztályprivilégiumait, és ez a félelem a nyugati szövetségesek gyalázatos müncheni árulásával együtt meghiúsította az ország megvédését, és Hitler kénye-ked- vére kiszolgáltatta nemzeteinket. A müncheni árulás, a köztársaság szétverése, nemzeteink leigázása nem vetett azonban véget a fasizmussal szembeni népi ellenállásnak. Klement Gottwald mély hittel és szilárd meggyőződéssel jelentette ki, hogy népünk sohasem békéi meg a német megszállókkal, és a végsőkig folytatja a harcot a köztársaság visszaállításáért. Ma is lelkesít bennünket Klement Gottwaldnak ez az állás- foglalása és az a tény, hogy a kommunisták és internacionalisták mélyen tudatosították hazafias küldetésüket, és a nemzeti felszabadító küzdelem elsó soraiba álltak. A CSKP vezetőségének, élén Klement Gottwalddal, a történelmi érdeme, hogy forradalmi irányvonalat tűzött ki ehhez a harchoz. Klement Gottwald nem tévesztette szem elől a forradalmi mozgalom alapvető stratégiai célját, amivel jelentősen hozzájárult annak a koncepciónak a kialakításához, amely a fasizmus elleni harcot összekapcsolta az új, népi demokratikus, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos Csehszlovákiáért folytatott harccal. Egyúttal ő kezdeményezte a Nemzeti Front mint a munkásosztály, parasztság, értelmiség és a burzsoázia demokratikus része szövetségének megalakulását. A nagy, alkotó elméleti és szervezőmunka tette Klement Gottwaldot a nép szószólójává, nemzeteink vezető személyiségévé, elismert politikussá és államférfivá. Nagy tekintélyével hozzájárult ahhoz, hogy haladó irányzat érvényesüljön a Nemzeti Front szervezeteiben. A londoni csehszlovák fasisztaellenes burzsoáziától és a passzív kivárásra vonatkozó koncepciójától eltérően a kommunisták a sokoldalú, aktív ellenállást szorgalmazták, egészen a nép fegyveres felkeléséig, amely a szlovák nemzeti felkelésben és a cseh nép felkelésében tetőzött. Vele párhuzamosan történt hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása. Tisztelt elvtársak! A felszabadulás után, amikor az volt a feladat, hogy megszilárduljon és kiterjedjen a munkásosztály s az összes dolgozó politikai hatalma, hogy tovább fejlődjenek a nemzeti és demokratikus forradalom vívmányai, tetőzött Klement Gottwald alkotó, irányító tevékenysége. A nemzeti és demokratikus forradalom győzelme nem dönthette el még egyértelműen a hatalom kérdését. Eredményei egyaránt lehetővé tették a München előtti köztársaság visszaállítását - erre irányult a burzsoázia igyekezete -, valamint a szocializmus felé való haladást, ami viszont a CSKP által vezetett dolgozók érdeke és célja volt. A haladásért folytatott küzdelem a munka, a termelés, az államvezetés frontján egyszerre folyt: a népnek tanúsítania kellett, hogy jobban tud gazdálkodni, mint a burzsoázia. Klement Gottwald mint a párt elnöke és miniszterelnök naponta rendkívüli figyelmet szentelt ezeknek a kérdéseknek. Minél nyilvánvalóbbakká váltak a nép képességei, minél átütőbbek voltak a sikerek, annál világosabbá vált, hogy a párt megnyerte politikájának támogatására a nép döntő többségét, és a Nemzeti Fronton belüli nézeteltéréseket békés úton oldják meg. A burzsoázia egyre idegesebben reagált 1948 februárjában, attól sem riadt vissza, hogy ellenforradalmi puccsot robbantson ki, hogy a hatalom kérdését saját javára döntse el. Számolt az imperializmus segítségével, amely hidegháborút szított. Olyan segítséggel számolt azonban, amelyet a nemzetközi erőviszonyok meg-' hiúsítottak. Klement Gottwald és a kommunista párt a munkásosztály és a többi dolgozó győzelméhez vezető döntő hatalmi összecsapás történelmi napjaiban teljes mértékben igazolta vezetői képességeit. Bebizonyította, hogy a döntő összecsapásban politikai szempontból helyesen tudja irányítani a tömegeket, úgy, hogy ebben az összecsapásban az emberek százezrei vegyenek közvetlenül részt, hogy az emberek millióinak szeme láttára leplezzék le a demokratikus álarcban fellépő reakció népellenes ellenforradalmi céljait. Az osztályerőknek ez az országon belüli konfrontációja a dolgozóknak a társadalom további haladása iránti igénye, nem pedig - amint azt ellenfeleink állítják - ,,Moszkva beavatkozása“ tette lehetővé a maradi erők elszigetelését és a nép átütő győzelmét. így aztán alkotmányos, demokratikus, parlamentáris módon küzdhettük le a válságot, és a hatalom békés úton került a munkás- osztály kezébe. Ebben az egyedülálló pillanatban kihasználhattuk a párt azon nagy tapasztalatait, amelyeket a harcok évtizedei alatt gyűjtött össze. Klement Gottwald jogosan állapította meg, hogy meghozták gyümölcsüket azok a hosszú, nehéz évek, amelyek során a párt magáévá tette a mar- xizmus-leninizmust. A döntő pillanatban hozták meg gyümölcsüket az üldözések, a megaláztatások idején tanultak és azok a törekvések, amelyeket a párt alakítása, szervezése és vezetése során kifejtettünk. A februári győzelem után a pártnak minőségi szempontból új feladatokat kellett megoldania, meg kellett szilárdítani az elért eredményeket, és meg kellett kezdenie a szocialista építést. Amint Klement Gottwald akkoriban mondta, történelmünk valóban új fejezete kezdődött meg. Ó kezdeményezte a szocialista építés komplex tervének előkészítését, és bámulatos lelkesedésével maga is részt vett ennek a tervnek a kidolgozásában. Ez a céltudatos törekvés, amely a távlati tervezési képességeit tanúsítja, tükröződik a szocialista építés fő irányvonalán, amelyet a IX. kongresszus dolgozott ki. A program tartalmát a szocializmus anyagi-termelési bázisának megteremtésével, a szocialista termelési viszonyok végleges győzelmével és a szocialista kulturális forradalom megvívásával kapcsolatos mélyreható forradalmi változások képezték. Tisztelt barátaim! Bennünket, kommunistákat és Szlovákia egész népét megelégedés tölt el, ha arra gondolunk, hogy a kongresszusi irányvonal szerves részét képezte Szlovákia iparosításának történelmi feladata, amely döntő lépést jelentett a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsításában. A szlovák és a cseh nemzet a nemzetiségekkel együtt ma egységes szövetségi államban él. Ennek az irányvonalnak a kidolgozása és érvényesítése során Klement Gottwald abból a meggyőződéséből indult ki, hogy e politika megvalósítása a közös állam egységének és belső kohéziójának, erejének, biztonságának és függetlenségének szükségszerű követelménye. Amint mondotta, ez nemcsak a szocializmus egyik célja, hanem győzelmének feltétele is volt. A IX. kongresszus által elfogadott program teljesítésében elért eredmények Csehszlovákiában és Szlovákiában is meggyőzően tanúsították annak a programnak a helyességét és életképességét, amelyet a nép lelkes munkájával valósított meg. A program megvalósításával megteremtettük a szocializmus anyagi-termelési alapját, és a falvakban is kivívtuk a szocialista termelési viszonyok döntő győzelmét. Nagy haladást értünk el Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának kiegyenlítésében. Jelentősen nőtt a dolgozók részvétele az állam és a gazdaság irányításában, megszilárdult a nép politikai-eszmei egysége. A Szovjetunióval való szövetség és együttműködés elmélyítése megszilárdította az ország szuverenitását és nemzetközi helyzetét. Nőtt a párt akcióképessége és egysége, valamint a döntésekre és az irányításra gyakorolt hatása. Tisztelt barátaim! Természetesen tudjuk, hogy a szocialista építés nem volt zökkenőmentes. Az új igényes feladatokat az országon belül és nemzetközi viszonylatban is az osztályharc bonyolult viszonyai között kellett megoldani. A világ reakciós erői hidegháborút szítottak, háborús veszély fenyegetett. A vereséget szenvedett burzsoázia maradványai és szövetségesei mindent megtettek azért, hogy fékezzék és más útra tereljék a fejlődést. A párt és személyesen Klement Gottwald sem kerülte el ebben a feszült helyzetben a hibákat és tévedéseket. Ezek a tévedések azonban nem csökkenthetik Klement Gottwald forradalmi, úttörő munkájának nagyságát, annak a munkának a jelentőségét, amelyet a párt a néppel szilárd egységben végzett. Most Klement Gottwald születésének 90. évfordulója alkalmából mély tisztelettel adózunk életének és munkásságának, annak tudatában, hogy élete szorosan összefonódott kommunista pártunk győzelmes útjával s nemzeteink és nemzetiségeink új történelmi útjával. Tisztelettel adózunk emlékének, amely élénken él a nép tudatában. Amint életrajzírója jellemezte, Gottwald fára emlékeztet, amely koronáját a szülőföld fölé emeli, s amelynek gyökereit a vihar sem tudja kiszakítani a szülőföldből. Elvtársak! Klement Gottwald harcának és munkájának forradalmi útjára visz- szatekintve fel kell figyelnünk arra a tényre, mennyire gyűlölték őt osztályellenfelei, a reakciós erők és az árulók. Ingerelte és provokálta ókét forradalmi elvhüsége, a munkásosztály, a nép és a szocializmus iránti hűsége, a tömegekkel való szoros kapcsolata és megváltoztathatatlan leninista állásfoglalása. így volt ez a párt és a társadalom válságos időszakában is, amikor a jobboldali és reakciós erők kihasználták az ötvenes és hatvanas években a lenini elvek és a szocialista törvényesség megsértéséből eredő hibák helyrehozására irányuló törekvést, a távlati program hiányát, a társadalom kulcsfontosságú problémáinak megoldatlanságát s azt, hogy utat nyitottak az ellenséges erők előtt. Az ellenforradalmárok éppen Klement Gottwald lenini irányvonalát támadták. Az új pártvezetőség, élén Husák elvtárssal, amely 1969 áprilisában a lenini útra lépett, egyértelműen magáévá tette Gottwald példamutatását és örökségét. Amint Husák elvtárs mondta, ,,a forradalmi alapelvek és a párt lenini szellemének felújítása 1969 áprilisától törvényszerűen összekapcsolódik azzal, hogy visszaadjuk Gottwald munkásságának azt a megtisztelő helyet, amely a forradalmi mozgalmak történetében megilleti“. Éppen azért, mert következetesen ezen az úton haladtunk, rövid idő alatt sikerült konszolidálnunk a pártot és a társadalmat, és a XIV. kongresszuson a párt kitűzhette a fejlett szocializmus építésének programját, amelyet a további években továbbfejlesztett. A meghatározott irányvonal megvalósítása során az elmúlt tizenhét év alatt nagy munkát végeztünk, minden területen fejlesztettük társadalmunkat. A XVII. kongresszus az új, igényesebb feltételekből kiindulva tovább tökéletesítette ezt a programot. Úgy, mint a Gottwald által irányított V. és IX. kongresz- szus, a párt ma is tudatosítja a távlati program fontosságát, s kidolgozta a fejlett szocializmus építésének programját a nyolcvanas évekre és az évszázad végéig. A társadalmi-gazdasági fejlődés a gazdaság és az élet többi területének intenzifikálása alapján történő meggyorsításának programjáról van szó. Célja a nép, nemzeteink és nemzetiségeink életszínvonalának további javítása, a személyiség és a kollektívák fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, a köztársaság szuverenitásának szavatolása és a világbékéhez való hozzájárulásunk megsokszorozása. A távlati pártprogram kimunkálása, konkretizálása és megvalósítása napjaink nagy forradalmi feladata. Valamennyiünktől kezdeményezést, bátorságot, nagyobb ismereteket, alkotó szellemet, szilárd akaratot és kitartást követel meg. Az irányítás valamennyi szintjén így kell cselekednünk, hogy bölcsen megsokszorozzuk és gazdagítsuk a szocializmus politikai, gazdasági, erkölcsi és racionális előnyeit, és a kor követelményeinek szellemében minőségileg átalakítsuk életünket. Amikor az alkotó keresésről beszélünk, nincs szó visszatérésről, hanem arról, hogy ránk is vonatkozik az a Gorbacsov elvtárs által hangsúlyozott követelmény, miszerint több dinamizmusra, több társadalmi igazságosságra, több demokráciára, egyszóval több szocializmusra van szükségünk. És ez megköveteli, hogy a dolgokat helyesen lássuk, semmit se fessünk rózsaszínűre, ne tekintsük vágyainkat valóságnak, ne hagyjuk figyelmen kívül a létező ellentmondásokat, hanem oldjuk meg őket. A társadalom fejlődése a szocialista elvek érvényesítése esetében is ellentmondásos. Nekünk látnunk kell ezeket az ellentmondásokat, jobban kell ismernünk hatásukat és idejében, szakavatottan kell őket megoldanunk a szocializmus érdekében. Ilyen szemszögből nézve mit mondhatunk azokról az eredményekről, amelyeket az idei terv teljesítésében érünk el? Az eredmények azt tanúsítják, hogy bár vannak kollektívák, amelyek az új útra léptek, a gazdasági, tudományos, párt- és állami funkcionáriusok, a vezetők és kollektívák nagy része túl sokáig keres, illetve nem is keres, egy helyben topog, s vannak olyanok is, akik borúlátók és a konzervativizmus hatása alatt állnak. A központi bizottság megköveteli, hogy a párt-, állami és gazdasági szervek és a társadalmi szervezetek erőiket a régi megközelítések leküzdésére összpontosítsák, azok, akik egy helyben topognak, mozgásba lendüljenek, meggyorsítsák léptüket, megerősödjön, és a gazdaságban, valamint a többi területen túlsúlyba kerüljön a lenini irányvonalnak s a párt gottwaldi hagyományának megfelelő egészséges, alkotó irányvonal. Ennek érdekében megfontoltan, de gyorsan és határozottan javítanunk kell az irányítást és a tervezést, a javadalmazásban érvényesíteni kell a szocialista érdemek s az igazságosság elvét, fokoznunk kell a kollektívák és az egyének kezdeményezését, vállalkozókedvét, felelősségtudatát, a jobb szervezés, a fegyelem és a rend útján. A központi állami szervektől (Folytatás a 4. oldalon)
