Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-21 / 275. szám, péntek
ÚJ szú 5 1986. XI. 21. Az elektronizálási program minőségi követelményei A gyártó és a felhasználó érdeke - a megbízható alkatrész Az Agrozet mezőgazdasági gépek kifejlesztésével foglalkozó prágai intézetének idei tervében 27 fejlesztési feladat szerepel. Fö feladataik közé tartozik a modern ekék, tárcsás boronák és a talajelőkészítést, valamint a vetést egyszerre végző kombinált gépek kifejlesztése. A képen: Aleš Sklenár mérnök szivattyút állít be. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK) Jó volt a burgonyatermés, de milyen a minősége? Nem is olyan régen az elektronikus alkatrészek elfekvő raktári készlete okozott gondot a gyártóknak, noha ebben a készletben az akkor legmodernebb mikroprocesszorok és számitógépmemóri- ák is benne voltak. Azután elérkezett az 1983-as év és a népgazdaság elektronizálásának felgyorsítása érdekében a mikroelektronikai és elektronikai alkatrészek nagykereskedelmi árának jelentős csökkentése. Azóta mintha kisöpörték volna a szóban forgó alkatrészek raktárait. Az elektronika ilyen arányú vásárlásához - s ebből következően alkalmazásához - viszont egy árleszállítás még nem lett volna elég. Ekkorra azonban már mindenütt, a politikai és gazdasági vezetés minden szintjén és közvetlenül a termelésben is felismerték azt, milyen végtelenül sokféle módon léphet be az elektronika a társadalom életébe, milyen megszámlálhatatlanul sok módja van annak, hogy a termelési folyamatok bármelyikében hasznossá tegye magát. De nemcsak a gazdasági szférában. A kulturális életben, a szabadidő kihasználásában, az oktatásban, vagy a gyógyászatban ugyanúgy alapvető változásokat hozhat a jól alkalmazott elektronika. A népgazdaság hosszú távú, 1995-ig szóló komplex elektronizálási programja pontos áttekintést ad az elkövetkező évek ilyen irányú feladatairól. A program az elektronizálás előnyeit elsősorban a munkatermelékenység növelésében, az anyag- és energiamegtakarításban, az ipari, főleg a gépipari termékek használati értékének növelésében és a termékek árainak csökkenésében jelöli meg. De mindjárt bevezetőjében megemlíti az elektronizálási program sikerének feltételeit is. Alapvető feltétel természetesen az alkatrészek gyártása kellő mennyiségben és választékban, és az ezekből készült alapvető berendezések kielégítő piaci kínálata. Az alkatrészgyártásban a legégetőbb kérdés a mikroelektronikai elemek fejlesztése, a mikrochipeknek megfelelő mennyiségben való gyártása, a termelékenység növelése, az alkatrészek árának csökkentése és végül az alkatrészek, az aktív és passzív alkatrészek megbízhatóságának, élettartamának, hasznosíthatóságának növelése. A legkisebb befektetéssel és a leggyorsabban növelni az alkatrészek mennyiségét, a minőség javításával lehet, hiszen ha például már az első tranzisztor működik, akkor ugyanott továbbiakra egy ideig nincs szükség. Ezt természetesen a gyártók is tudatosítják. Zbynék Chytil mérnökkel, a Tesla konszern Rožnov pod Radhoš- tém-i vállalatának laboratóriumvezetőjével éppen ezekről a módszerekről beszélgettünk.- A félvezető alkatrészek gyártása azért is bonyolult - vezette be a témát Chytil mérnök - mert a fizika, a kémia, az elektrotechnika vagy a precíziós mechanika területeivel szorosan összefüggő technológiákat kell alkalmazni a gyártás minden szakaszában. Amíg elkészül egy integrált áramkör, addig, típusától függően, száz vagy akár ezer igényes technikai műveletet kell rajta elvégezni, mégpedig úgy, hogy ezek mindegyike a lehető legpontosabb legyen. Ezért a technológiai folyamatot olyan részletesen ki kell dolgoznunk, hogy az egyes műveleteket megfelelő biztonsággal, biztonsági tartalékkal tudjuk elvégezni. így kiküszöböljük a véletlen jelenségeket. A megbízhatóság javításának módjait több területen vizsgáljuk. Az első a tulajdonképpeni gyártás, ahol a fő feladat a pontosság növelése. Erre összpontosítanak technológusaink. A feladat azért sem egyszerű, mert a pontosságot a gyártási folyamat, a technológiai műveletek egyre nagyobb gyorsasága mellett kell növelni. A további terület, amelyre oda kell figyelnünk, a legyártott alkatrészek alapos vizsgálata, és a vizsgálati eredmények rendszeres, komplex értékelése. Ezekből azután meghatározhatók a gyártási folyamat leggyengébb láncszemei. A rutinvizsgálatokon kívül a legigényesebb alkatrészeket még üzemi körülmények között, feszültség alatt, néhány százalékos túlterheléssel működtetjük kb. 100 órán keresztül. Ezzel kiszűrjük azokat az alkatrészeket, amelyek a valós üzemben hamar meghibásodnának. Ez a módszer ugyan költséges és időigényes, de a száz órás sikeres próbaüzemelés már nagy valószínűséggel biztosítja a felhasználóknál a tíz vagy több éves megbízható működést. A hibák ugyanis általában az üzemelés kezdeti szakaszán már felszínre kerülnek.- Ezek azok a módszerek, amelyeket jelenleg alkalmaznak. A felhasználók azonban többet várnak önöktől. Nagyobb biztonságot, hosszabb garantált üzemidőt. Van-e lehetőségük az eddigi eredményeken javítani? Az alkatrészek minőségének javítására a gyártásban alkalmazott módszerek és lehetőségek az utóbbi években elérték lehetőségeik felső határát. A megbízhatóság további gazdaságos növelését már nem teszik lehetővé. Ehhez ugyanis több ezer alkatrészt kellene 3-4 hónapos próbaüzemelésnek alávetni, s utána megsemmisíteni. Ez gazdaságtalan módszer, ezért a nyolcvanas évek elejétől fokozatosan vezetjük be a végtermékminőség javításának a programját, amely elsősorban szoros együttműködést kíván az alkatrészek gyártói és felhasználói között. A lényege ennek a programnak az, hogy költséges próbák helyett a felhasználók figyelik az alkatrészek működését a szerelés és az üzemelés idején. Károsodás esetén először azt ellenőrzik, hogy az alkatrész beszerelésekor nem történt-e hiba, megfelelők voltak-e az üzemeltetés körülményei, majd a hibás alkatrészt visszaküldik hozzánk. Mi azután elemezzük a megszerzett információkat és intézkedéseket javasolva a gyártás tökéletesítésére. Az irányadó statisztikai mutató számunkra a hibásak mennyisége egymillió alkatrészből. A gyártók és felhasználók érdeke is, hogy ez a szám minél alacsonyabb legyen. Ez biztosítja a közölt adatok megbízhatóságát.- Az alkatrészekről így pontos nyilvántartást kell vezetni?- A meghibásodott alkatrészekről. Nem elég ugyanis csak azzal visszaküldeni hozzánk, hogy hibás. Tudnunk kell, hogy szerelés közben, vagy bekapcsolás után romlott-e el, vagy müködött-e bizonyos ideig, túlfeszültséget, zárlatot kapott-e, vagy véletlen meghibásodásról van szó. Ezek az Szlovákia fővárosának területe és lakosainak száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. A 70-es, 80-as évek lakásépítése Petržalkába összpontosult, így 1991-re 130-132 ezer lakos talál itt új otthonra. A városrészben jelenleg az egészségügyi ellátás okozza a legtöbb gondot. Ezt részben enyhíti majd, hogy itt lesz az SZSZK egyik legkorszerűbb és várhatóan leggyorsabban felépített egészségügyi létesítménye. Az építkezés elsó szakaszának beruházási költségei 606 millió 300 ezer koronát tesznek ki, a terveket a Zdravoprojekt készítette, a kivitelező pedig a Magasépítő Vállalat bratislavai 01-es üzeme. Az egészségügyi ellátás mielőbbi javítása érdekében az építés menetét két szakaszra osztották. Ez teszi lehetővé, hogy az első szakasz befejeztével 707 ágyas kórház álljon Petržalka lakosainak rendelkezésére. 1991 decemberére kell elkészülnie a nőgyógyászat, a gyermekosztály, a belgyógyászat és a patológia épüleadatok, amelyeknek a megállapítása a felhasználókra is ró többlet- munkát, azután megkönnyítik a hibaelhárítást nemcsak a gyártásban, hanem a felhasználás módjában is.- A nyilvántartás azonban növeli az adminisztrációt, ha nem áll rendelkezésre megfelelő műszaki berendezés, mondjuk számítógép. Van-e ilyen?- A vizsgálatok számítógépes irányítása és feldolgozása a gyártók és a felhasználók oldalán is nélkülözhetetlen. Más módszer nem volna gazdaságos, hiszen az adatfeldolgozás pontosságán és gyorsaságán túlmenően, az alkatrészek tesztelését sem lehetne rövid idő alatt és olcsón elvégezni. Nagy segítségünkre szolgál tehát, hogy vannak ilyen küldetésű, jó minőségű hazai berendezéseink.- A morzsányi alkatrészeken egyre több alkotóelemet sűrítenek össze. Milyen új problémákat jelent ez az önök számára?- A koncentráció növelésével természetesen javulnia kell a gyártás egyes fázisainak, növekednie kell a pontosságnak. Amikor az integrált áramkör öt vagy tíz alkatrészt tartalmazott, akkor minden ezredik alkotóelem meghibásodása esetén száz vagy kétszáz jó alkatrészt gyártottunk. Ma, amikor egy chip - egy morzsányi félvezető lapocska - tíz-, esetleg százezer alkatrészt tartalmaz, olyan gyártási folyamatokat kell biztosítanunk, amely csak minden tízmilliomodik alkatrész meghibásodását engedi meg. Sőt, nem biztos, hogy a működő alkatrészekkel rendelkező chip, mint egész, úgy működik, ahogyan megkívánjuk tőle. Ebből is látszik, hogy milyen óriási mértékben nő a gyártás minőségével szemben támasztott igény. Még egy példa, a gyártás környezetének tisztaságára. Nem elég a modern és drága gyártóeszköz. Hogy a chip parányi szerkezete ne károsodjék, a gyártómúhelyben vagy inkább laboratóriumban, a levegő szeny- nyezettsége nem lehet nagyobb, mint 10 porszem köbcentiméterenként. összehasonlításképpen, a városoktól távoli hegyvidékek tiszta, egészséges levegője 100-200 ezer porszemet tartalmaz köbcentiméterenként.- Milyen hibaszázalékkal dolgoznak önök?- Az egy-két éve folyó termelésből már kiszűrték a hibákat technológusaink. Itt a jó alkatrészek aránya magas, 90, esetleg 95 százalék. A legújabb bonyolult gyártósorokon, ahol még csak most futtatjuk fel a termelést, ugyanez az arány 20-30 százalék, néha kevesebb, de még így is kifizetődik a gyártás. SZÉNÁSI GYÖRGY teinek, valamint a gyermekorvosi rendelőknek. A 90-es évekre tervezik a körzeti rendelők, a nukleáris orvostani részleg és az orvosi készültség épületeinek felépítését. A 18 hektáros komplexum befejeztével 1200 ágyas kórházzal gazdagodik Bratislava. A tereprendezést és közművesítést 1985-ben elvégezték, így 1986 májusában zavartalanul megkezdődhettek az építési munkálatok, amelyek a mai napig a tervek szerint haladnak. Az állami terv 1986-ra 29,5 millió koronát irányzott elő az építkezési munkákra, ebből a háromnegyed év elteltével már 21,3 millió koronát kimerítettek. Az év végéig a tervet teljesítik, és előreláthatóan 600 ezer korona értékű többletmunkát is elvégeznek. Hatvannyolc hónap áll az építők rendelkezésére, ami nálunk rekordidőnek számít, még soha nem építettek fel ilyen gyorsan kórházat. Az építkezés sok újat hozott szakmai szempontból is, új alapanyagokkal, munkamódszerekkel, Újságjaink hasábjain, a rádióban és televízióban az elmúlt napok folyamán sok szó esett az idei jó burgonyatermésről Szlovákiában. Azonban a jó termés emlegetése mellett a legtöbbször megfeledkeztek valamiről, mégpedig a burgonya minőségéről, ami az idén sok panaszra adott okot. Példaként szolgálhat a Zelenina galántai (Galanta) üzeme, amelynek a bratislavai vállalati igazgatóság határozata alapján 3630 tonna őszi burgonyát kell felvásárolnia, s ebből 1200 tonnát elraktározni. Már ez a feladat is igényes volt, hiszen az üzem boltjai évente körülbelül 2600 tonna burgonyát adnak el. Az idei burgonyaszezon a galántai zöldségértékesítőknél kissé tovább tart a kelleténél, aminek egyetlen oka a burgonya rossz minősége. Először a Liptovský Mikuláš-i, a púchovi és a bardejovi felvásárló vállalatoktól érkeztek a szállítmányok, de kezdettől fogva rossz volt a burgonya minősége, így a bratislavai igazgatóság további termelőktől irányított burgonyát a galántai zöldségforgalmazókhoz, a Cadcai, Martini, a Zvoleni, a Banská Bystrica-i, a Žilinai és a Senicai járásból, de a minőség nem változott. A burgonya nagy mértékben meg volt támadva száraz és nedves rothadással és nagyon sok volt a szedés közben sérült, összeszabdalt gumók részaránya. Ki ebben a ludas? Egyértelműen a termelők, hiszen annak ellenére, hogy rossz volt a burgonya minősége, azt vagonokba rakták, és elszállították a Zelenina üzemeibe. Jogos a kérdés, hogy milyen szerepe van a mezőgazdasági üzemekben a minőségi ellenőrzésnek, vagy ilyesmi ott nem is létezik? Az idei burgonyaszezon folyamán nem munkafolyamatokkal érik el a szoros határidők teljesítését. Amint elmondták, az új kórházban 12 műtő (ezekből 2 szuper steril) és 14 röntgen lesz. Újításnak számít a nőgyógyászat és a gyermekosztály elrendezése. A szülészeten egy emeleten helyezik el az újszülötteket, az anyákat, a veszélyeztetett terheseket. A kórházhoz nagy konyha tartozik majd, 2500 személy étkeztetésével számítanak, naponta 12 féle ételt főznek majd. Új munkaszervezéssel kizárják a tévedések lehetőségét az ételadagok elosztásánál. Hetente háromszor hidegvacsorát terveznek, amelyet minden étkező fóliába csomagolva kap meg, ezzel egészségügyi és esztétikai szempontból is növelik az ellátás színvonalát. Külön figyelmet érdemel a tervezett gyorsposta, amely a hajdani „cső- posta" utódja lesz. Legfontosabb feladata a vérbank és a műtőterem közötti gyors információcsere és vérszállítás lesz. A kórház orvosi berendezéseit, egy esetben megtörtént, hogy a kirakásra érkezett burgonya már a vagon kinyitásakor is búzlött. A termelők felelőtlensége a Zelenina üzemének jelentős anyagi károkat okozott, hiszen a vagonok kirakása, az emberek és a gépkocsik munkája, valamint a kirakott burgonya kezelése nagy összegekbe kerül. Elmondhatjuk tehát, hogy a burgonyát termelő mezőgazdasági üzemek felelőtlen munkájából nem kevés népgazdasági kár származik. A Zelenina galántai üzeme az elmúlt két hónap folyamán 3727 tonna burgonyát vett át, amelynek egyharmadát rossz minőség miatt reklamálni kellett. A reklamált mennyiségből a termelőkkel való megegyezés után a járás mezőgazdasági üzemei 870,3 tonnát takarmányozásra vásároltak meg, 265,4 tonna alacsonyabb minőségi osztályban, leszállított áron került átvevésre, 160 tonnát pedig visszaküldték a termelőknek Liptovský Mikulášba. Ez csupán egyetlen Zelenina üzem tapasztalata. Szlovákiai viszonylatban a rossz minőségű burgonya jó néhány ezer tonnára tehető. Mivel a lakosságot jó minőségű burgonyával kell ellátni, s így annak ellenére, hogy nálunk mennyiségileg jó volt a burgonya- termés, behozatalra szorulunk. A galántai üzem például Lengyel- országból 400 tonna burgonyát kap. Ebből már több vagon megérkezett, s bizony ezek minőségét nem lehet összehasonlítani a hazai terméssel. Igy láthatjuk, hogy a burgonytermeléshez való felelőtlen hozzáállás még külkereskedelmi problémákat is okoz, arról nem is beszélve, hogy ennyivel kevesebb jut a karácsonyi piac déli gyümölcsökkel való ellátására. OLÁH GYULA műszereit hazai vállalatoktól (80 millió korona értékben a Chirana Praha), valamint a szocialista országokból és tőkés behozatalból szerzik be. Ha már megemlítettük a szállítókat, nem feledkezhetünk meg a beruházásban részt vevő vállalatokról, amelyek közül említsük meg a Piešfanyi Chiranát, a Nové Mesto nad Váhom-i Lég- technikai Műveket, a hranicei Sig- mát, a Prágai ČKD-t, a lévai (Levice) Temost, a Bratislavai Teslát. Bratislava számára több szempontból is nagyon fontos lesz az új kórház. Egyrészt tehermentesíti majd a többi egészségügyi létesítményt és így megkezdhetik majd az egyes korszerűtlen kórházak felújítását. Továbbá javul a fővárosban az orvosi ellátás színvonala. Ma Bratislavában 4,6 orvos jut ezer lakosra, a kerületi létesítményekkel együtt 6,2, a 8. ötéves tervidőszak beruházásainak átadása és a petržalkai kórház első szakaszának befejezése után viszont ezer lakosra már 7 orvos jut. Az építkezésért felelős intézmények képviselői leszögezték, mindent megtesznek azért, hogy hosszú évek után végre határidőre adjanak át egy szlovákiai kórházat. -hgÚj kórház épül Bratislavában MEGTARTJÁK A HATÁRIDŐT?
