Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-17 / 271. szám, hétfő
A XI. SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE Támogatunk minden egészséges kezdeményezést A Kelet-szlovákiai kerületben az állandó munkaviszonyban levő csaknem 570 ezer dolgozó 99,3 százaléka tagja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. Olyan hatalmas erőt képviselnek, melynek céltudatos kihasználása minden időszakban legfontosabb feladataink közé tartozik. Országszerte folynak az előkészületek a XI. szakszervezeti kongresszusra, zajlanak az eddigi időszakot értékelő s a legfontosabb feladatokat meghatározó szakszervezeti tanácskozások. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jozef Lukáč mérnökkel, az SZLKP Keletszlovákiai Kerületi Bizottsága Elnökségének tagjával, a Kerületi Szak- szervezeti Tanács elnökével. ÚJ SZÚ 1986. XI. 17.- Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy egyre szélesebb körben értelmezik helyesen a forradalmi szakszervezeti mozgalom feladatait és felelősségét azért, hogy a dolgozókat bevonja az irányításba - hangsúlyozta Jozef Lukáč. - Kerületünkben a szakszervezeti vezetők és tagok tudatában vannak, hogy a hatékonyság, a munkatermelékenység folyamatos növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztésre, a termelés intenzifikálására irányuló törekvésünk tartós irányvonal. Sikeresen teljesítettük a 7. ötéves tervidőszak népgazdasági feladatait s ebben érdemük van a szak- szervezeteknek is. Tehát abban is, hogy kerületünk több mint száz vállalata, üzeme és 3300 dolgozója már az elmúlt év december 1 -ig teljesítette ötéves tervét. Jelentős népgazdasági hasznot eredményező kezdeményezéseket, számottevő felajánlásokat tettek és teljesítettek pártunk XVII. kongresszusa, a CSKP megalapításának 65. évfordulója, valamint az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére. Igen nagyra értékeljük kerületünk és a baráti kárpát-ukrajnai terület szocialista munka hőseinek kezdeményezését, amely mindkét országrészben mozgalommá fejlődött. Ennek keretében 120 165 egyéni, 6854 kollektív és 421 vállalati felajánlás született, melyek teljesítése sem marad el.- Elnök elvtárs, ilyen kedvező mérleg hallatán az ember arra következtethetne, hogy a szakszervezetek által szervezett szocialista munkaversenyben minden a legnagyobb rendben van. Valóban ilyen a helyzet?- Sajnos, egyértelműen kedvező választ nem adhatok erre a kérdésre, bár, kétségtelenül óriási előrehaladást értünk el a szocialista munkaverseny, főleg a felajánlások szervezésében, s ezek teljesítésének értékelésében. Külön ki szeretném emelni a szak- szervezetek azon igyekezetét, hogy a mozgalmakat mentesítsük a formalizmustól és csak reális felajánlásoknak, kezdeményezéseknek engedjünk szabad utat. Meggyőződésünk szerint, fáradozásunk nem volt hiábavaló. Elértük, hogy minden egyes kezdeményezést, felajánlást megtárgyaltak a szakszervezeti gyűléseken. így a kollektíváknak alkalmuk nyílik véleményt mondani. Jelentős lépést tettünk előre az anonimitás felszámolásában az eléPt eredmények értékelése során. Nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek a feladataikat és vállalásaikat példásan teljesítők, és nyilvános bírálat illeti mindazokat, akik nem tartják meg adott szavukat. Ennek a módszernek tudatformáló szerepe is van, a népgazdasági előnyökön kívül. Szükség volt az ilyen minőségi változásra a szakszervezeti mozgalomban, nem érthettünk egyet azzal, hogy egyesek fiktív vállalásokkal versengjenek az elismerésekért. Mert mit ér a sok, tartalom nélküli számadat?- Ez azt jelenti, hogy Kelet- Szlovákiában a szakszervezetek végképp kiküszöbölték, felszámolták a formalizmust a szocialista munkaversenyből?- Nagyon szívesen mondanám, hogy igen, de sajnos, igyekezetünk ellenére - bár kis mértékben - találkozunk még ezzel az elítélendő jelenséggel. Ennek ellenére derűlátóak vagyunk, mert egyre több híve, támogatója van a reális elképzeléseket, kezdeményezéseket tartalmazó mozgalmaknak. Az egységes álláspont és a mozgalmi gyakorlat kialakításában nagy segítségére van a szakszervezeti szerveknek a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése címen kiadott dokumentum és az 1986-1990-es évekre szóló irányelvek.- Megemlíthetne néhány konkrét adatot?-Természetesen. Például a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése mozgalomba kerületünk 616 vállalata, üzeme bekapcsolódott. Közülük 536 intézmény - 71,7 százalék - az anyagi költségek jelentős csökkentésére, 505 vállalat a munkatermelékenység növelésére, 247 intézmény a termékek minőségének javítására vállalt kötelezettséget. A szocialista munkabrigádok közül 9590 kollektíva vállalt hasonló jellegű felajánlásokat. A kerület dolgozóinak mozgósítása azt eredményezte, hogy az anyagi költségek csökkentésének értéke az idén meghaladja a 364 millió koronát, az egy-egy dolgozóra számított munkatermelékenység a vállalt 666 korona helyett 694 koronával növekedett. Örömmel számolhatok be arról is, hogy a magas műszaki-gazdasági szintet elérő termékek termelési értékét 11,6 százalékkal túlszárnyalták. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanom, hogy kerületünkben 132 vállalat, üzem nem kapcsolódott be a mozgalomba. Túlnyomórészt nem a dolgozók hibájából, hanem különböző objektív okok, szervezési fogyatékosságok, a gazdasági és szak- szervezeti vezetők mulasztásai miatt.- Lukáč elvtárs, értesüléseink szerint a kerületben működő szak- szervezeti szervek megkülönböztetett figyelemmel kezelik a Prágai felhívást és a brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás mozgalmát. Kérem tájékoztasson röviden ezekről.- Kerületünk 106 vállalata, üzeme válaszolt a Prágai felhívásra, de az illetékes szervek csupán 54 intézmény kezdeményezéséhez járultak hozzá, ezek reálisak. Harminc intézmény Kassa (Košice) városából jelentkezett ebbe a mozgalomba. Itt mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetők jó munkát végeztek. Viszont a Bardejovi, Michalovcei, Kassa- vidéki, Prešovi, Tőketerebesi (Trebišov) járásban az eddiginél rugalmasabb szervező munkát várunk a járási szervektől. Kelet-Szlová- kiában eddig 1162 kollektívában vezették be a brigádrendszerú javadalmazást. Igen nagyra értékeljük, hogy e mozgalom résztvevőinek több mint 50 százaléka munkás. A strážskei CHEMKO-ban a dolgozók 57, a Kassai Kerámiaipari Müveknél a dolgozók csaknem 90 százaléka dolgozik ezen módszer alapján. Sok kedvező, illetve negatív tapasztalatról számolhatnék még be, de erre most nincs lehetőség. Szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy kerületünk szakszervezeti szerveinek tevékenységében minőségi változások történtek és vannak folyamatban. KULIK GELLÉRT Élenjáró és sereghajtó mezőgazdasági vállalatok Gondot okoz a tervteljesítés az állattenyésztésben Az utóbbi évek sikerei után az idén bizony nehézségekkel küzd a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasága. A hosz- szan tartó szárazság következtében jelentős kiesések keletkeztek a cukorrépa és a takarmánynövények termesztésében. A másodvetések, a silókukorica és a fűfélék gyengébb terméseredményei az állattartásban természetesen csak később nyilvánulnak meg, néhány mezőgazdasági vállalat tervteljesítése azonban az év eleje óta akadozik. A Šafárikovói Állami Gazdaság lemaradása a tejtermelés terén tíz hónap alatt immár meghaladja a 200 ezer, a Bátkai Állami Gazdaságé pedig a 35 ezer litert. A rövid múlttal, ám annál jobb takarmánytermesztési háttérrel rendelkező Jesenskéi Állami Gazdaság ugyanakkor 150 ezer literes túlteljesítéssel büszkélkedhet. Az egyes földműves-szövetkezetek tejtermelése között is aránytalanul nagyok az eltérések. Amíg például a rimajánosi (Rimavské Janovce), a királyi (Kráľ) és a lé- nártfalvai (Lenartovce) közös gazdaságok az esztendő tíz hónapjában több mint 200-200 ezer literrel értékesítettek többet a tervezettnél, a sajógömöri (Gemer), a drienčanyi, a klenoveci és a za- lužanyi szövetkezetek csaknem ugyanennyivel tartoznak. Különösen az utóbbi két gazdaság ered- médnyei meglepőek, hiszen korábban az élenjárók közé tartoztak, s köztudottan jó takarmánytermelési lehetőségeik vannak. Az idei évre szóló előirányzat járási viszonylatban 54 millió 600 ezer liter tej termelésére vonatkozik, s a lemaradás november elejéig meghaladta a 120 ezer litert. Biztató, hogy napjainkban a téli takarmányozásra Való áttérés után lényegesen javult a helyzet, terven felül naponta már 3-4 ezer liter tej kerül a rimaszombati feldolgozó üzembe, így a gömöri állattenyésztők a már említett élenjáróknak köszönhetően teljesíteni tudják az évi tervet. Kedvezőtlen a helyzet a hústermelés, a felvásárlás területén is. A gazdaságok túlnyomó többsége képes lenne ugyanis megbirkózni a feladatával, ám a szállítást csak az év utolsó heteire ígérik, amikor a húskombinát feldolgozó kapacitása már nagyon leterhelt. Az időarányos terv teljesítése terén kedvező a helyzet a sajógömöri, a rimaszécsi (Rimavská Seč), a rimajánosi és a nagybalogi (Veľký Blh) földműves-szövetkezetben, valamint a Bátkai Állami Gazdaságban, ugynakkor komoly gondok vannak Veiké Teriakovcé- ban, Újbáston (Nová Bašta) és a Šafárikovói Állami Gazdaságban. Kedvezőtlenek a kilátások a hízósertéseknél, ahol hatszáz tonnányi a lemaradás és több üzemnek csak vágásra éretlen (110 kilón aluli) állatkínálata van, ugyanakkor hízóbárányból és juhhúsból bőséges a kínálat. A hazai és a külföldi piac telítettsége miatt azonban a felvásárlás immár hónapok óta akadozik. Egész évben zökkenőmentes volt a baromfihús- és a tojásértékesítés, melynek tervét 101 százalékra teljesítik a mezőgazdasági vállalatok. -h.-a „Nem gondolok még pihenésre“ A polgári bizottság ülésén találkoztunk, ahol ,,A Bratislava fejlesztéséért“ éremmel tüntették ki. Immár másfél évtizede a 15. polgári bizottság közrendészeti albi- 4 zottságának elnöke. Falun nőtt fel, a felszabadulás*után került a szlovák 'fővárosba. Nyugdíjas, de 65 éves kora ellenére még mindig dolgozik. A gyűlés után egy csésze feketekávé mellett beszélgettünk, először élete útjáról.- Gyermekkoromban sokat nélkülöztem - mondja Ján Geriak.- Hatan voltunk testvérek, apám Amerikába ment megélhetést keresni, de nem sok szerencsével. Anyám vállára nehezedett a család, a gyermeknevelés gondja. Volt másfél hektár földünk, de ebból nem tudtunk megélni. Erdei gyümölcsöt szedtünk, ennek árából tudtunk sót, cukrot és petróleumot venni. Amint megerősödtem, erdómunkás lettem. Ma is emlékszem, milyen erő kellett ahhoz, hogy a hatalmas szálfákból tutajt készítsünk. A fát a Poprad folyón Lengyelországba úsztattuk. Amikor a gyerekeknek és az unokáknak erről mesélek, hinni sem akarják. Nekik ez történelem, nekem a fiatalságomat jelenti...-„Romantikus“ életemnek a katonai behívó vetett véget- folytatja - a Dolný Kubín-i negyedik hegyi ezredhez vonultam be, a második világháború kitörésének évében. A katonaságnál nemcsak kiképzésben részesültem, megváltozott a világnézetem is. Ott lett belőlem öntudatos ember, nem a tisztek, hanem az elvtársak jóvoltából. Gyakran hallottam tőlük, ha a frontra visznek, a másik oldalon a helyünk, de természetesen mindnyájan abban bíztunk, hogy bevetésre nem kerül sor.- A Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelme után minden katona jól jött a fasisztáknak, az ezredün- ket is előkészítették a bevetésre. A nemzetvédelmi miniszter laktanyában mondott búcsúbeszéde füttykoncertbe fulladt, de ennek ellenére 1943. június 23-án elindult a szerelvény. Röviddel az indulás után olyan lövöldözés tört ki, hogy megállították a vonatot, lefegyverezték a legénységet, és így folytattuk az utat. Az Azovi- tenger partján jelölték ki védőállásunkat. Néhány hónapig semmi különösebb esemény nem történt. A közeli kisváros tábori repülőterét védtük. A fegyverropogásból tudtuk, hogy közel a front. Október 31-én támadásra kaptunk parancsot. Meg is indultunk, de fejünk fölé tartott puskával. Amikor ezt a fasiszták észrevették, tűz alá vettek bennünket. Többen elestek, de nekünk sikerült átmenni a szovjetekhez. Különös helyzet volt. Nem voltak foglyok, de katonák sem. Huszonhét napig gyalogoltak, amíg az uszmanyi gyújtótáborba eljutottak. Alig várták, hogy kipihenhessék magukat, de amint szóba került, hogy aki akar, fegyverrel a kezében harcolhat a fasiszták ellen, ő is jelentkezett.- Soha sem felejtem el találkozásomat Klement Gottwald elvtárssal, aki Ján Šverma és Marek Čulen kíséretében jött el hozzánk. Tőle tudtuk meg, hogy a Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai egység milyen példásan helytállt a szokolovói és a kijevi harcokban. Tőle hallottuk, hogy harcolhatunk a második ejtőernyős dandárban. Arról is szólt, hogy a háború után másképp lesz odahaza, nagyobb becsülete lesz a munkásembernek. Hittünk neki és nem is csalatkoztunk. Az ejtőernyősök kiképzése decemberben megkezdődött. Először gyakorlótoronyból, majd repülőtoronyból ugrottak. Ján Ge- riaknak, az újdonsült ejtőernyős rajparancsnoknak nem volt szabad a félelmet kimutatnia, pedig minden ugrásnál torkában dobogott a szíve. A dandárt harcképessé nyilvánították és Proszkurovba irányították, közelebb a fronthoz. Itt érte őket a hír, hogy kitört a szlovák nemzeti felkelés.- Abban bíztunk, hogy hazamehetünk segíteni a felkelőknek, de másképp történt. Szeptember 8- án a Kárpátokban vetették be dandárunkat, majd néhány nap múlva kivonták a harcvonalból, Krosznov térségébe. Ekkor már biztos volt, hogy hazamegyünk. A kedvezőtlen időjárás hetekig késleltette indulásunkat, így csak október 8-án léphettünk harcba a Garam térségében. Becsülettel helytálltunk mindaddig, amíg visszavonulási parancsot nem kaptunk. Ebben a kritikus helyzetben is (A szerző felvétele) tudta, hogy neki, aki őrmesteri rangban szakaszparancsnok volt, példát kell mutatnia. Stará Hora, Prašivá, Chabanec volt az útirány. Társaival együtt a partizánharc mellett döntött. Megsebesült, lefagyott a lába. Sikerült az egyik kórházba bejutnia, de még nem épült fel, amikor szöknie kellett az erdőbe a partizánokhoz.- Sikerült átjutni a fronton és a szovjet egészségügyiek rendbe tették a lábamat. Hetekig kórházban feküdtem, de március 17-én már Kežmarokban voltam, amelyet a dandár gyülekezőhelyéül jelöltek ki. Rövid kiképzés következett, majd irány a front. A Liptovský Mikuláš-i harcokban sebeim kiújultak, újra kórházba kerültem, csak a háború után gyógyultam meg. 1946. februárjában szereltem le. Márciusban a szlovák fővárosban magamra öltöttem a Nemzetbiztonsági Testület egyenruháját. Egyszerű beosztottként kezdte, rótta a város utcáit, majd elvégezte a kétéves tiszti iskolát. A Brati- slava-vidék járási rendőrkapitányság parancsnokának politikai helyettese lett, néhány év múlva pedig a parancsnoka. Közben főiskolát végzett és oktató lett az egyik tanintézetben.- Amikor 1970-ben megalakult a Nemzetbiztonsági Testület készültségi egysége, amely egyben iskola is volt, ott tanítottam. Tizennégy év után nyugdíjba mentem, de csak néhány napra. A Prior áruházak vezérigazgatóságán vállaltam munkát, öt éve pedig az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Központi Bizottságán dolgozom Elszálltak fölöttem az évek, de még mindig nem tudok meglenni munka nélkül. Dr. Ján Geriakot kitüntetései, többek között a Nagy Honvédő Háború, a Vörös Csillag Érdemrend, a Bátorságért Érdemrend emlékezteti az egykori harcokra.- Azt vallom, hogy aki helytállt a harcokban, annak a békés épí- tómunkában is bizonyítania kell. Ezért is nem gondolok pihenésre, ezért is vállaltam el újra a polgári bizottsági tagságot. Meggyőződésem, hogy helyesen cselekedtem ... NÉMETH JÁNOS
