Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám, kedd
Levelezőink írják Úszóművek exportra Ünnepélyes zászlócserére került sor október elején a Martini Nehézgépipari Művek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyárában. A KB Kama típusú kotróhajó prototípusának átadásával teljesítették az üzem dolgozói a harmadik negyedév igényes feladatait. Az új úszóműn automata berendedezések és elektronikus gépek könnyítik a kotrási munkálatokat. A folyammedrek tisztítására és alakítására tervezett úszómúvet a SZISZ üzemi bizottsága a Fiatalok úszóműjévé nyilvánította. A hajógyár egy hónappal a KB Kama átadási határideje előtt adta át a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat megbízottjainak a TR 1000 M típusú kotróhajó korszerűsített típusát, amely a harmadik negyedév első prototípus hajója. A hajóépítők nemcsak ezeken az úszómúveken dolgoztak, hiszen az év elejétől átadtak négy NL Amur típusú teherhajót és két KB Ufa típusú kotróhajót is. Fontos számukra a további úszóművek gyártási tervének kidolgozása, hogy sikeresen teljesíthessék azt a felajánlást, amit a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére tettek a Szovjetunióba exportált úszómúvekkel kapcsolatban. E felajánlás szerint a vállalat dolgozói a 8. ötéves tervidőszak elsó két évének exportfeladatait 1987. november 7-ig teljesítik. Tárnok István Bányásznapi számvetés Másfél évtizede helyezték üzembe a Barátság gázvezeték első kompresszorállomását a Losonci (Lučenec) járásban. Az eseményről megemlékezve a žilinai Közép-szlovákiai Gázművek losonci üzemének dolgozói az idei bányásznapon számot adtak az elért eredményeikről. A munkakezdeményezés, a Grafikai kiállítás A losonci (Lučenec) Nógrádi Galéria 1984-ben emlékezetes kiállításon'mutatta be Gerő Gusztáv festőművésznek, a város szülöttének életművét. A képzőművészet iránt érdeklődő látogatók akkor még nem sejtették, hogy két év múlva az unoka, Gerő Ervin losonci lakos alkotásait tekinthetik meg Füleken (Fiľakovo) a kerületi népművészeti fesztivál keretében megrendezett kiállításon négy grafikáját már láthatták az érdeklődők. Most a Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában megrendezett első kiállításán eddigi munkáiból mutatott be néhányat. A kiállított képek jelentős részén Banská Štiavnica részletei láthatók, néhány vázlatán már feltűnik Losonc, s néhány környékbeli falu jellegzetes vonása. Gerő Ervin Hondruša-Hámreban született. Már fiatalon érdeklődött a festőművészet iránt. Kedvtelésből sokat festett, rajzolt. Egyik példaképe a nagyapa, Gerő Gusztáv volt. Banská Bystricában végezte el a tanárképző főiskolát. 1974 óta már rendszeresen részt vesz a Žiar nad Hronom-i járás amatőr stúdiójának kiállításain, s 1986- tól pedig tagja a losonci amatőr stúdiónak. Puntigán József XVII. pártkongresszus és más jeles évfordulók tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások, illetve a munkabrigádok aktív tevékenysége következtében az idei év elsó felében a teljesítménytervüket 101,3, az árutermelést 103,3 százalékra teljesítették. Tizennyolcezer koronával teljesítették túl az építkezési-szerelési munkákat és terven felül elkészítettek egy 36 ezer korona értékű berendezést. Az elosztórészlegek dolgozói 39 ezer köbméter földgázt, a kompresszorállomás pedig 8500 kilowattóra elektromos energiát- a tervezett fogyasztás 0,3 százalékát - takarították meg. A hét szocialista munkabrigád 72 tagja- az összlétszám 69 százaléka- 2841 órát dolgozott környezetszépítésnél. Kanizsa István Ferenc György leleszi (Leles, Tó- keterebesi - Trebišov - járás) születésű amatőr fafaragó hat méter magas Közlekedés elnevezésű szobrát, - melyet a TICCE, a Bodrogközi képzőművészek Klubja nyári alkotótáborában készített - felállították a Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) most létesülő park közepén. Molnár János felvétele Megkezdték a szőlő feldolgozását A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 1446 hektáron termesztenek szőlőt, ebből 223 hektár az újratelepített terület. Köztudott, hogy az 1985-ös évi fagykár nagyon megviselte a szőlőt, csak 18 tonna termést takarítottak be, de az idén már sokkal többre számítanak a termesztők. Szeptember végéig 1275 tonna szőlőt szüreteltek el a Gellei (Holi- ce), Hroboňovói, Dercsikai (Juro* ■ ■ * Méh az ember szolgálatában A Méhészek Szlovákiai Szövetségének lévai (Levice) alapszervezete, a Barsi Múzeum és a városi művelődési központ érdekes kiállítást rendeztt Méh az ember szolgálatában címmel a Barátság művelődési házban. A méhészet ma már nemcsak kedvtelés, aminek egyre több ember hódol, hanem népgazdaságunk jelentős ágazata is. A kiállítási teremben színes tablók szemléltették a méhrajok elhelyezkedését a járásban. Helyet kaptak a legfontosabb méhészeti eszközök és felszerelések is. Az érdeklődők megtekinthették a legrégibb, a szalmából készült kaptárat, a színes, házilag faragott és a mai korszerű kaptárakat. Külön helyet kapott a méhtermékek bemutatása. A mézen kívül az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a többi termékek is, mint a méhviasz, virágpor, méhpempő és a propolisz. Ezek fontos alapanyagai a gyógyszeriparnak és a kozmetikai cikkeknek. A kiállításon méhészettel kapcsolatos előadások is elhangzottak. Szabó Márta Goethe német költó annak idején gyakran megfordult gyógykezelés céljából Karlovy Varyban, s a várostól hét kilométerre levő kilátótornyot, ahová sétálni és pihenni járt, róla nevezték el. Pavel Tomušeket, a Karlovy Vary-i Moszkva Szálló 19 éves cukrászát Is megihlette ez a nevezetes műemlék, melynek makettjét tojás- fehérjével ragasztott kockacukorból, marcipánból készítette el és 218 órát töltött a ,,megépítésével“. A „remekműhöz“ 17 ezer darab kockacukrot használt fel, súlya 110 kilogramm, magassága 130 centiméter. Kovács Árpád felvétele vá) és Hegyétei (Kútniky) Efsz- ekben és a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban. A legtöbb szőlőt, 440 tonnát a Gombai ÁG-ból szállítottak a Bratislavai Borászati Vállalat somorjai (šamorín) részlegébe. Jozef Kubulák mérnök, a részleg vezetője elmondta, hogy az idén már vörösbort is készítenek, amit az új présház átadása tett lehetővé. További hét préssel bővült a gépek száma, és naponta 550 tonna szőlőt tudnak feldolgozni, Még nem teljes kapacitással üzemel, ugyanis a napi szállított mennyiség ennél kevesebb volt. A meglévő gépi felszereléssel 5600 tonna szőlőt tudnak feldolgozni. Az idén a járásban 4500 tonna termésre számítanak, a különbséget Bulgáriából importált szőlővel pótolják, ahonnan szeptember végéig már 523 tonna érkezett, s a kistermelőktől is felvásárolják minden mennyiségben a jó minőségű szőlőt. Lengyel István Zöldséggondok és burgonyabeszerzés Az idei zöldség- és gyürrilcster- melést nagymértékben befolyásolta a száraz időjárás. Ez tapasztalható a Galántai (Galanta) járásban is, ahol nem termett meg a leszerződött mennyiség. A Zelenina galántai üzeme nyolc hónap alatt 10 136 tonna zöldséget és több mint 200 tonna gyümölcsöt vett át. Jelenleg az őszi érésű zöldséfélék felvásárlása folyik. A szerződések alapján még több mint 3500 tonnát kellene felvásárolniuk, de előrejelzések alapján elsősorban vöröshagymából kevesebb lesz, s nagyon kevés a fokhagyma. A szövetkezettől 281 tonna almát és kivitelre további 76 tonna hullott almát vásárol a Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat galántai járási felvásárló üzeme. A burgonyát a bardejovói, a Liptovský Mikuláš-i és a púchovi burgonyatermelőktől szerzi be. Oláh Gyula FYl 1 A végrendelkezésről B. Z.: A feleségemtől ugyan nem váltam el, de már nyolc éve nem élünk együtt. Van egy közösen épített családi házunk. Rendszerint az idősebbik fiamnál lakom. Ezért szeretném a házrészemet a két unokámra hagyni, mert nem akarom, hogy a tulajdonomat esetleg illetéktelen személy örökölje. Így hát azt szeretném tudni, megtehetem-e ezt végrendelet formájában, s ha igen, kihez forduljak? Törvény által szabályozott lehetősége (joga) van, hogy intézkedjen arról, mi legyen a vagyonával a halála után. Természetesen már életében is rendelkezhet vagyonával, vagyis az unokáinak ajándékozhatja, ha ezt jónak látja. Ehhez azonban szükség van az ajándékozási szerződés megírására, és a szerződésnek az állami közjegy- zóség általi regisztrálására. A törvény a végrendelet két alakját ismeri: a sajátkezúleg írt végrendeletet és az állami közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondott végrendeletet. Ha nem közjegyzői végrendeletről van szó, egy iratot csak akkor lehet végrendeletnek tekinteni, ha azt az örökhagyó az elejétől a végéig saját kezűleg írta (tehát nem írógéppel!), aláírta (lehetőleg a teljes nevével), ellátta keltezéssel és az iratból kitűnik, hogy a vagyonáról, esetleg egy részéről rendelkezik a halála esetére, s az is, kire vagy kikre hagyja. A közjegyzői végrendeletet az állami közjegyző foglalja írásba a végrendelkező szóbeli nyilatkozata alapján. Nézetünk szerint előnyösebb lenne az ön számára, ha a közjegyző elótt végrendelkezne, vagy ha a saját kezűleg írt végrendeletét a közjegyzőnél letétbe helyezné. A levélből kitűnik ugyanis, hogy önnek felesége és több gyermeke van, a vagyonát mégis a legidősebb fia gyermekeire akarja hagyni. A törvény védi a gyermekei jogait. A feleségéről ugyan nem kell a végrendeletében megemlékeznie, ezzel nem veszélyezteti a végrendelete érvényességét, de a gyermekei úgynevezett kötelesrészre jogosultak. Róluk tehát meg kell emlékeznie a végrendeletében, különben a végrendelete érvényességét veszélyeztetné. A leszármazóinak mindenképpen meg kell kapniok az ókét megillető kötelesrészt - ez a felnőtt gyermekeinél a háromnegyed része annak, amit akkor örökölnének, ha nem lenne végrendelet, a kiskorú leszármazóknál pedig a teljes törvényes örökrész. A közjegyzői végrendeletnek, illetve a saját kezűleg írt végrendelet letétbe helyezésének az az előnye, hogy a közjegyző figyelmezteti a végrendelkezőt azokra az alaki vagy tartalmi hiányosságokra, amelyek veszélyeztetik a végrendelet érvényességét. A végrendelet letétbe való helyezéséről a közjegyző jegyzőkönyvet vesz fel, a végrendeletet borítékba teszi és lezárja. A jegyzőkönyv másolatát elküldi a vég- rendelkezőnek. A közjegyzőnek azért nem adható át a végrendelet borítékba zárva vagy olyan módon, hogy az ne tudja elolvasni. Ha a közjegyző ért magyarul a magyar nyelven írt végrendeletet is elfogadhatja, míg a számára ismeretlen nyelven írt végrendeletet csak a hivatalos tolmács fordításának mellékelésével fogadhatja el. Állampolgárság megszerzése K.J.: 1968-ban kötöttünk házasságot. A férjem csehszlovák állampolgár de én mindeddig nem kaptam meg a férjem után az állampolgárságot és nincs semmiféle igazolásom sem. Megfordultam több hivatalban, de sehol sem adtak tanácsot, felvilágosítást hová is forduljak ebben az ügyben. Magyar kivándorlási útlevelem van, igazolásom a budapesti csehszlovák nagykövetségről, hogy engedélyezik a végleges letelepedést Csehszlovákiában és megvan a születési, illetve a házassági anyakönyvi kivonatom is. A házasságkötéssel valóban nem szerezte meg a csehszlovák állampolgárságot. Csehszlovákiát és Magyarországot is kötelezi az 1957. február 20-án New Yorkban aláírt egyezmény, amelyik a férjezett nők számára védelmet nyújt az állampolgárság megszerzése, illetve megtartása vonatkozásában. Az említett nemzetközi egyezménnyel összhangban rendeli el az 1968. évi 165. sz. törvény 7. § (3) bekezdése és a Szlovák Nemzeti Tanács 1968. évi 206. sz. törvényének 9. § (2) bekezdése, hogy az a külföldi nő, aki csehszlovák állampolgárral kötött házasságot, csak akkor szerzi meg a csehszlovák állampolgárságot, ha a járási nemzeti bizottság a kérelme alapján jóváhagyja az állampolgárság megszerzését. Ezt a kérelmet azonban csak a házasságkötés időpontjától számított hat hónapos határidő letelte előtt lehet előterjeszteni. Egyéb esetekben a csehszlovák állampolgárságot a belügyminisztérium adhatja meg a külföldinek, kérelme alapján. Az állampolgárság megadásának a kérelem előterjesztésén kívül további feltételei is vannak (lásd a 206/1968. sz. törvény 10. §). Az első az, hogy a kérelmezőnek a kérelem előterjesztését megelőzően legalább 5 évig megszakítás nélkül a köztársaság területén volt a lakóhelye, s a másik, hogy a csehszlovák állampolgárság megszerzésével egyidejűleg elveszti korábbi állampolgárságát. Ajánljuk, kérelmezze a magyar állampolgári kötelékből való elbocsátását is. Tudomásunk szerint kedvezményes elbocsátásra tarthat igényt, mivel külföldivel kötött házasságot és külföldön él. Ebben az esetben is bizonyítania kell azonban, hogy Magyarországon nincs adóval, köztartozással hátralékban és nincs önnel szemben büntetőeljárás folyamatban, illetve nem áll büntetőítélet hatálya alatt. Kérelméről a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hoz határozatot. A csehszlovák állampolgárság megszerzése iránti kérelmét a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériumának címezze. Életbiztosítás T. D.: Háiom hónapja hogy megözvegyültem. A férjem halála után tudtam meg, hogy az életbiztosítási kötvényből a pénzt az első feleségének fizetik ki, holott mi 17 évig éltünk együtt. Az elsó felesége azóta kétszer ment férjhez. A pénz mégis neki járna? Szeretném tudni azt is, hogy visszakövetelhetem e- legalább azokat a biztosítási díjakat, melyeket a házasság fennállása alatt együtt fizettünk ki, esetleg azt, hogy térítse meg a temetés költségeit? A halál esetére szóló életbiztosítási szerződéseknél szinte kivétel nélkül minden esetben meg van határozva a kedvezményezett személye - tehát az, akinek a biztosító fizet, ha a biztosított meghal. A kedvezményezett személye meghatározható egy bizonyos kapcsolattal (pl. úgy, hogy a kedvezményezett a biztosított mindenkori felesége) vagy pontos névvel. A levele alapján úgy véljük, hogy a férje biztosítási kötvényében az első feleségének a neve szerepelt. A kedvezményezett személye ugyanakkor egészen a biztosítási esemény (pl. a halál) bekövetkezéséig megváltoztatható. Mivel a férje ezt elmulasztotta, a biztosító csupán a kötelességét teljesíti, amikor a szerződésben meghatározott térítést a férje első feleségének fizeti ki. Nézetünk szerint önnek nincs semmiféle jogcíme arra, hogy a házasságuk fennállása alatt kifizetett biztosítási díjakat visszakövetelje a kedvezményezettől. Ezek ugyan nyilván a közösen szerzett tulajdon terhére lettek kifizetve, de nem gyarapították a férje különvagyonát és nem szolgálták a különvagyon fenntartását sem. A temetési költségekért pedig az örökös felel a megszerzett hagyaték értékéig (lásd a Polgári Tör- vényköny 470. §). (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1986. X. 14.
