Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám, kedd

A Szovjetunió nem adja fel következetes békepolitikáját Bukarestben ülést tart a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap a román fővárosba utazott, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés külügyminisz­teri bizottságának ülésén. Az Otopeni nemzetközi repülőtéren külügymi­niszterünket román kollégája, loan Totu üdvözölte. Ugyancsak tegnap érkezett Bukarestbe Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter és a Varsói Szerződés többi tagállamának külügymi­nisztere is. Washington NATO-szövetségeseinek reagálása (Folytatás a 3. oldalról) mazó rakétaelhárltó rendszer kí­sérleteivel kilépjenek a világűrbe. Ez a mi követelésünk. A mi köve­telésünk tehát ebben az esetben ugyancsak konstruktív volt és tisz­teletben tartotta Amerika állás­pontját. Ha egyetértett volna, a la­boratóriumi kutatások folytatása keretében megoldhatta volna problémáit anélkül, hogy megpró­bálta volna létrehozni a kozmikus rakétaelhárító rendszert. Úgy vé­lem, hogy ebben, amint mondani szokás, vaslogika van. Adjunk most szót a nőknek: KÉRDÉS: (The Guardian): Azok után, ami Reykjavíkban tör­tént, tervez-e a Szovjetunió vala­milyen javaslatokat Nyugat-Euró- pával kapcsolatban? VÁLASZ: Azt hiszem, Nyugat- Európa hallja, amit mondok, s ha figyelmesen áttanulmányozza ja­vaslatainkat és átgondolja őket, megmutatkozik, hogy megfelelnek érdekeinek. Megértjük, hogy nem lehetünk közömbösek Nyugat-Eu­rópa érdekei iránt, ahol már kezd csírázni az új gondolkodásmód és ahol erősödik a mi európai házunk megőrzése és megerősítése iránt érzett felelősség. KÉRDÉS (Newsweek): Mik a tervei washingtoni útját illetően? Azt mondta, hogy addig egy vagy két megállapodást kell elérni. Le­hetséges ezeknek a megállapodá­soknak az elérése még addig, amíg Washingtonba utazik? VÁLASZ: Úgy vélem, hogy te­kintet nélkül a mai nap minden drámaiságára Washingtontól nem távolodtunk el, hanem közeled­tünk hozzá. És ha az elnök és az amerikai kormány figyelembe ve­szi javaslatomat, miszerint folyta­tódjon mindannak a tanulmányo­zása, amiről itt Reykjavíkban tár­gyaltunk, s megvitatják az általunk elengedhetetlennek tartott kérdé­seket, úgy vélem, még nincs min­den veszve. Van lehetőség olyan megállapodások elérésére ha arra fogunk támaszkodni, amit itt Rey­kjavíkban hajtottunk végre, ame­lyek reálissá, lehetségessé és gyümölcsözővé tennék a wa­shingtoni találkozót. KÉRDÉS (CNN amerikai tévé- társaság): Gorbacsov úr, nyilat­kozatában azt mondta, hogy Rea­gan elnöknek el kell gondolkodnia a helyzeten és tanácskoznia kell a Kongresszussal és az amerikai néppel. Az a véleménye, hogy az amerikai közvélemény e tekintet­ben támogatja majd a szovjet hoz­záállást? VÁLASZ: Várunk és majd meg­látjuk. KÉRDÉS: (Rudé právo): Ön­höz, mint politikushoz és jogász­hoz szeretnék kérdést intézni. Az ön véleménye szerint mi élvez prioritást az emberi jogok kérdését illetően a nukleáris rakéták évszá­zadában és milyen szerepet játsz­hat az emberi tényező a háború és a béke kérdéseinek megoldá­sában? VÁLASZ: Maga filozófus. El­mondhatom, azelőtt filozófiával is foglalkoztam, és most ismét fog­lalkozom vele. Úgy gondolom, ha az emberi jogokról beszélünk, te­kintetbe kell vennünk, hogy a béke megőrzésének a kérdése az, hogy az emberek megszabaduljanak a nukleáris fenyegetéstől, ma a legfőbb prioritás. Ha béke lesz - élet is lesz. A problémákat vala­hogy megoldjuk. A világban egyre több a művelt ember. Azt hiszem, a nemzetek mindent megértenek. Ezért, ha az emberi jogokról be­szélünk, az elsó helyre az ember élethez való jogát állítanám. Ezt először. És másodszor az emberi ténye­zőről. Úgy vélem, a nukleáris év­században (és épp ebben látom az újszerű gondolkodás megnyil­vánulását) a nukleáris háború ve­szélye új feladatot ad az emberi tényezőnek a békéért és az atom­háború elhárításáért vívott harc­ban. Azért, mert ez a háború ma mindenkit érintene, tekintet nélkül arra, hol robbanna ki. Csak a vi­lágnak semmi jót nem kívánók vélik úgy, hogy az egész háború- , ellenes mozgalmat és mindazokat, akik a béke védelméért szállnak síkra, Moszkvából manipulálják. A nők, gyermekek és férfiak ko­rukra való tekintet nélkül kezet nyújtottak egymásnak és követelik ennek a veszélyes tendenciának a megszüntetését, amikor a vilá­got a nukleáris háború fenyegeti. Azt gondolom, az emberi tényező szerepe ebben a helyzetben jelen­tősen növekszik. KÉRDÉS (Izvesztyija): A Fe­hér Házban gyakran beszéltek ar­ról, hogy Amerika számára a leg­főbb veszélyt a szovjet interkonti­nentális rakéták jelentik. Reykja­víkban javasoltuk, hogy ezt az Amerika számára legnagyobb ve­szélyt tíz év alatt számoljuk fel. ön szerint miért nem volt felkészülve a másik fél arra, hogy megszaba­dítsa országát ettől a fő ve­szélytől? VÁLASZ: Ezt a kérdést nagyon helyesen tette fel. Az amerikai fél éveken át azt állította, hogy a Szovjetunió hozzáállása a lázas fegyverkezés megszüntetéséhez és a leszereléshez nem komoly, és hogy nem veszi figyelembe Amerika aggályait stb. Amint látják, radikális csökken­tést javasoltunk, miközben ezt a kérdést teljesen egyértelműen fogalmaztuk meg. Létezik a hadá­szati fegyverek triádja, amelyet elismerünk mi és elismerik az amerikaiak is. A hadászati fegyve­res erőknek ezt a triádját javasla­tunk szerint az első öt év folyamán felére lehetne csökkenteni. Ez je­lentős lépés. Ugyanakkor az amerikaiaknak megmondtuk, hogy nekünk is van­nak aggályaink. Hiszen az Egye­sült Államok hadászati erőinek hetven százaléka tengeralattjáró­kon van elhelyezve. Ez hatszázöt- venhat önállóan célba juttatható robbanótöltetet jelent. És a tengeralattjárók, mint ismeretes, a Szovjetunió körüli óceánokon és tengereken mozognak. Honnan támadnak? Ezek rosszabb fegy­verek, mint a földről kilőtt nehézra­kéták. Tömören mondva, ha valaki nem akarja megoldani a kérdése­ket, problémákat kezd keresni és mesterséges akadályokat emel. Ezeket az akadályokat sikerült itt elhárítani. És ez fontos. Hiszen rendkívül komoly momentumhoz jutottunk el, amikor leküzdöttük az Amerika számára hadászati jelen­tőségű közepes hatótávolságú ra­kétákkal kapcsolatos fenntartáso­kat. Hiszen a hadászati rakéták kérdésének megoldása során úgyszintén figyelmen kívül hagy­tuk az előretolt bázisokon levő eszközöket. Ez a mi jószándé­kunkról tanúskodik. Az amerikaiak azonban ennek ellenére nem tet­tek felénk egyetlen lépést sem. Úgy vélik ugyanis, hogy a világ­űrön keresztül katonai erőfölény­hez jutnak, s hogy megvalósítják az egyik amerikai elnök gondola­tát, miszerint: aki ura lesz a világ­űrnek, uralkodni fog a Földön is. Ez azt mutatja, van mit csinálnunk a nagyhatalmi ambíciókkal. A világ azonban ma nem olyan, amilyen korábban volt. Nem akar sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió vadászterülete lenni és nem is lesz az. Minden ország­nak joga van a választáshoz, a sa­ját ideológiához, a saját értékek­hez. Ha ezt nem ismerjük el, nem fognak létezni a nemzetközi kap­csolatok. Akkor káosz keletkezik és az ököljog fog érvényesülni. Ezzel mi sosem fogunk egyetér­teni. Amerika nyilván a régi időket sírja vissza, amikor erős volt. Ak­kor megelőzött bennünket katonai értelemben is - hiszen mi mind­nyájan gazdaságilag meggyengül­tén kerültünk ki a háborúból. Nyilvánvaló, hogy Amerikában létezik a nosztalgia a múlt iránt. * Annál inkább azt kell kívánnunk amerikai partnereinknek, hogy tu­datosítsák a mai realitásokat. Ezt feltétlenül meg is kell tenniük. Másként, tehát amíg az amerikai­ak nem kezdenek mai kategóriák­ban gondolkodni és nem indulnak ki a mai realitásokból, akkor a he­lyes megoldások keresésében nem jutunk előre. KÉRDÉS (Bolgár Televízió) Ha jól értettem, a genfi tárgyalá­sok nem érnek véget és a szovjet vezetés olyan utasítást kíván adni a szovjet küldöttségnek, hogy ke­resse az eddig nyitott kérdések megoldását? VÁLASZ: Igaza van. KÉRDÉS: Úgy véli, hogy ha­sonló instrukciókkal látják el Reyk­javík után az amerikai küldöttséget is? VÁLASZ: Remélem, hogy ez pontosan így lesz. KÉRDÉS: (Csehszlovák Saj­tóiroda): Milyen hatással lesz vé­leménye szerint a reykjavíki talál­kozó eredménye az összeurópai folyamatra? VÁLASZ: Azt gondolom, hogy a politikusok ebben a rendkívül felelősségteljes pillanatban nem okoznak csalódást az európai nemzeteknek sem. A kor tetteket kíván és nem csupán sokatmondó nyilatkozatokat, amelyeket semmi konkrétum nem követ. A világ elfá­radt, elege van már a szónoklatok­ból, és reális haladásra van szük­sége - a leszerelés, a nukleáris fegyverek felszámolása területén. Úgy vélem, ez a tendencia foko­zódni fog. Főleg az európai politi­kusok és nemzetek bölcsességé­ben és felelősségtudatában re­ménykedem. KÉRDÉS (NBC amerikai tévé- társaság): Ha jól értettem, egye­nesen arra szólítja fel a nemzetek közösségének többi tagját, hogy valamiféle lobbyként működjenek, hassanak az Egyesült Államokra és kényszerítsék őt véleményének megváltoztatására ? VÁLASZ: Jól tudjuk, milyen fej­lett önöknél a lobbyzmus, hogyan működik Amerikában a politikai gépezet. Lehet, hogy éppen ezért volt az elnök számára olyan nehéz ezen a találkozón döntést hoznia. Hogyha azonban arról van szó, hogy megszilárduljon a béke és reális lépések történjenek e cél érdekében, amikor közös erőfe­szítésekre van szükség - ez min­denkire vonatkozik, nemcsak az Egyesült Államokra és a Szovjet­unióra, úgy gondolom, hogy nem szabadna lobbyzmusról beszélni, hanem sokkal inkább felelősség­tudatról, a nemzetek józan eszéről és arról, hogy tudatában vannak, milyen drága a mai béke, és an­nak is, hogy ezt a békét meg kell őrizni. Ezért azzal vádolni a béké­ért küzdő nemzeteket, vagy moz­galmakat, hogy a Szovjetuniót tá­mogató lobbysták. sértő. Hiszen az emberek ezáltal politikai és ál­lampolgári beállítottságukat bizo­nyítják. KÉRDÉS: (Morgunbladid iz­landi napilap): Izlandon egy napi­lap kiadója vagyok. Nem volt-e nehéz az ön számára a döntés, hogy eljöjjön Reykjavíkba. Hiszen Izland a NATO tagja. Mint ismere­tes azonban, kormányunk az észak-európai atommentes öve­zet létrehozása mellett foglalt ál­lást. Szeretném hallani az ön véle­ményét. VÁLASZ: Ezzel a témával sze­retném befejezni és örömmel használom ki az izlandi sajtó kép­viselőjének a kérdését. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy éppen mi javasoltuk Izlandot, mint a találko­zó lehetséges színhelyét. E tekin­tetben tehát semilyen nehézsé­günk sem volt. Szeretnék köszönetét mondani az izlandi kormánynak és az izlan­di népnek azért, hogy emberi, szervező és anyagi potenciálját egyaránt e találkozó megrendezé­sével kapcsolatos kérdések meg­oldására vetette be. Hálásak va­gyunk ezért és jól éreztük itt ma­gunkat. Sok érdekeset tudtam meg Raisza Makszimovnától, aki Izlandon sok emberrel találkozott. Valamennyi találkozó rendkívül érdekes volt és örülünk a baráti légkörnek, valamint az országunk * iránt megnyilvánuló nagy érdeklő­désnek. Ami az ön kérdésének második részét illeti, amely az észak-euró­pai atommentes övezet létrehozá­sára irányuló izlandi törekvésekkel kapcsolatos, ezt csak üdvözöl­hetjük. Kedves barátaim, köszönöm fi­gyelmüket. Úgy vélem, mindnyá­jan hasznosan töltöttük el a meg­szabott időt. A legjobbakat kívá­nom mindnyájuknak. (ČSTK) - Brüsszelben tegnap összeült a NATO külügyminiszteri tanácsa, hogy meghallgassa George Shultz beszámolóját a reykjavíki találkozó eredményei­ről. Számos nyugat-európai diplo­mata már kifejezte csalódását afe­lett, hogy Reykjavíkban nem került sor semmilyen megállapodásra. Az olasz külügyminiszter szerint Shultz beszámolóját nem fogadták lelkesedéssel. A Reuter hírügy­nökség ezzel kapcsolatban többek között rámutatott: Shultz miniszter tegnap szemtől szemben állt nyu­gati szövetségeseivel, akik - úgy tűnik - nagymértékben csalódot­tak a csúcstalálkozónak Nyugat- Európát érintő eredményei felett. Az izlandi megbeszélések si­kertelensége nyilvánvalóan beár­nyékolja Shultz találkozóját a szö­vetségesekkel. ,,Az a tény, hogy Reagan makacsul ragaszkodott a „csillagháborúhoz“, hőssé tehe­ti őt az Egyesült Államokban, de Nyugat-Európában ez nagy prob­lémákat okoz“ - mondotta az egyik diplomata. Úgy tűnik, hogy a legmélyebb Az üzenet rámutat, hogy az Af­gán Demokratikus Köztársaság törvényes kormányának kérésére a katonák segítséget nyújtottak a afgán népnek függetlensége, szabadsága és a nemzeti demok­ratikus áprilisi forradalom vívmá­nyai védelmezésében, s a szovjet haza déli határain megbízható biz­tonságának garantálásához. A szovjet katonák az afgán ka­tonákkal és valamennyi hazafival együtt derekasan szembeszálltak és szembeszállnak az ellenséges erők fegyveres agressziójával, amelyek kezet emeltek az afgán állam szuverenitására. A katonák-internacionalisták naponta kockára tették életüket, (ČSTK) - A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának és a lengyel kormánynak a meghívására hivatalos baráti látogatásra hétfőn Var­sóba érkezett Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke. A varsói repülőtéren a vendéget Zbigniew Messner, a LEMP KB Politi­RAUL ALFONSIN, az Argentin Köz­társaság elnöke a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormány meghívására teg­nap hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. LOSONCZI PÁL, az MNK Elnöki Tanácsának elnöke tegnap Budapes­ten megkezdte tárgyalásait Richard von Weizsáckerrel, az NSZK szövetsé­gi elnökével, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. LI HSZIEN-NIEN, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának elnöke teg­nap találkozott II. Erzsébet brit király­nővel, aki hivatalos látogatáson Kíná­ban tartózkodik. JÓSÉ NAPÓLEON DUARTE salva­dori elnök hétfői sajtóértekezletén be­jelentette; a pénteki földrengés a fővá­rosban egyelőre csaknem 900 halá­los áldozatot követelt. A sebesültek száma mintegy 10 ezer, legalább 150 ezren maradtak fedél nélkül. Az állam­fő hozzáfűzte, az áldozatok száma nem végleges, mivel a mentési munká­latok folynak, a romok alatt még talál­hatnak holttesteket. Az anyagi károkat előzetesen 2 milliárd dollárra becsülik. csalódás Nagy-Britanniában, az NSZK-ban, Olaszországban, Bel­giumban és Hollandiában uralko­dik, tehát azokban a szövetséges országokban, amelyek az éles ha­zai viták ellenére és az atomfegy­ver-ellenes erők bírálatának per­gőtüzében befogadták területükre az amerikai cirkáló rakétákat és a Pershing-2 rakétákat. Az amerikai Kongresszus szá­mos tagja nem leplezi csalódott­ságát amiatt, hogy az amerikai fél csökönyössége következtében Reykjavíkban nem használták ki a reális esélyt jelentős megálla­podások elérésére. Gary Hart, Colorado állam sze­nátora kijelentette: „Az a benyo­más keletkezik, hogy a „csillaghá­borús“ terv megvalósítása a jelen­legi kormány számára fontosabb mint a tényleges fegyverzetellen-, őrzés. Többen közülük óva intet­tek attól, hogy a világűrben elhe­lyezett kétes rakétaelhárító rend­szerhez való megfontolatlan ra­gaszkodás meggátolja a tényle­ges előrehaladást a fegyverkezés ellenőrzésének területén “ az afgán gyermekek, öregek és nók ezreit védelmezték meg a bér­gyilkosok és terroristák véres bosszújától. Ez a hősiesség mind­örökre a szovjet-afgán barátság jelképe marad. Kötelességeiket áldozatkészen teljesítették és tel­jesítik a katonák és tisztek, az orvosok és az egészségügyi nő­vérek. Eszményünk a tartós béke és valamennyi nép megbízható biz­tonsága. Természetes azonban, hogy ha nem szűnik meg a külső fegyveres beavatkozás a demok­ratikus Afganisztán belügyeibe, a Szovjetunió nem hagyja cserben szomszédját - hangsúlyozza az SZKP KB üzenete. kai Bizottságának tagja, lengyel kor­mányfő fogadta. A lengyel-szovjet kormányfői tár­gyalásokon elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatokkal összefüggő időszerű kérdéseket tekintik át, s véle­ménycserét folytatnak a nemzetközi helyzet aktuális problémáiról is. San Salvadort szinte újjá kell majd építeni. BEJRUTBAN Izrael által irányított terrorista csoportot lepleztek le - kö­zölte a damaszkuszi rádió. Több sze­mélyt letartóztattak és titkos rejtekhe­lyeken nagy mennyiségű fegyverre, robbanóanyagra és más izraeli gyárt­mányú lőszerre bukkantak. A letartóz­tatottak beismerték, hogy feladatuk a jelentős libanoni politikai és vallási személyiségek meggyilkolása volt. BUDAPESTEN tegnap megkezdő­dött az űrhajósok II. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 30 űrhajós vesz részt tíz országból. AZ IRAKI-IRÁNI fronton a hétvégén is folytatódtak a súlyos harcok. Bagdad és Teherán is vasárnap újabb iraki légitámadásokról adott hírt iráni ipari objektumok ellen, azt követően, hogy Irán két nappal azelőtt iraki területen lévő olajberendezéseket támadott. A PÁRIZSI De Gaulle repülőtér csarnokában hétfőn reggel bomba rob­bant. A jelentések szerint a robbanás nem volt túl erős és csak anyagi káro­kat okozott. MIR HOSSZÉIN MUSZAVI iráni mi­niszterelnök hivatalos látogatásra az NDK-ba érkezett. A berlini repülőtéren Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke fogadta. Hősiességük a szovjet-afgán barátság jelképe marad Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét intézett az Afgán Demokratikus Köztársaságból visszatérő katonákhoz-inter- nacionalistákhoz. A szovjet kormányfő Varsóban ÚJ szú 4 1986. X. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents