Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám, kedd

A G Arjai, egyesüljetek: KEDD 1986. október 14. XXXIX. évfolyam 242. szám Ára 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Jókívánságok 3 JNDK~b3 Megállapodás nélkül zárult a szovjet-amerikai csúcstalálkozó (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókíván­ságait Ali Szálem Bajdának, a Jemeni Szocialista Párt Közpon­ti Bizottsága főtitkárának és Hai­dar Abu Bakr Attasznak, a Je­meni Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnöksége elnökének az ország nemzeti ünnepe, a forradalom napjának 23. évfordulója alkal­mából. A távirat Csehszlovákia népé­nek teljes szolidaritásáról biztosít­ja az ország népe által az október 14-i forradalom védelméért és továbbviteléért folytatott küzdel­met, s nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az or­szág párt- és állami vezetősége a belpolitikai helyzet stabilizálásá­ra és a nemzeti megbékélésre tesz-. Kifejezi azt a meggyőződé­sét, hogy a két ország kölcsönö­sen hasznos kapcsolatai a jövő­ben is sikeresen fejlődnek a barát­sági és együttműködési szerződés alapján, amely megkötésének 5. évfordulójáról a két ország dolgo­zói a napokban emlékeztek meg. Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban gratulált Jasszen Szaid Numannak, a Je­meni Népi Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Abdái Aziz Dalinak, a JNDK külügymi­niszterének. Csalódást okozott az amerikai fél magatartása Mihail Gorbacsov Izlandból visszatért Moszkvába • Reagan a keflaviki támaszponton mondott beszédében értékelte a tárgyalásokat Fehér Oroszlán Érdemrend Petr Danailovnak (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap ä prágai várban búcsúlátogatáson fogadta Petr Danailovot, a Bolgár Nép- köztársaság rendkívüli és megha­talmazott csehszlovákiai nagykő­Bemutatkozó látogatások (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB elsó titkára tegnap Bratislavában fogadta Bayard Al- tamirant, a Nicaraguai Köztársa­ság új rendkívüli és meghatalma­zott csehszlovákiai nagykövetét. A megbeszélésen eszmecserét folytattak Szlovákia fejlődésének aktuális kérdéseiről a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusát köve­tő időszakban. A nicaraguai diplomatát megbí­zatásának megkezdése alkalmá­ból fogadta Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Jaroslav Kanský, a szlovák kormány alelnöke. vetét. A diplomatának átadta a Fe­hér Oroszlán Érdemrend második fokozatát, amelyet a két ország barátságának és együttműködé­sének fejlesztéséhez való szemé­lyes hozzájárulásáért adományo­zott a nagykövetnek. A találkozón szívből jövő köszö­netét mondott a bolgár nagykövet­nek a kapcsolatok elmélyítése ér­dekében kifejtett érdemes tevé­kenységéért, és sok sikert kívánt további munkájához. A fogadáson jelen volt Franti­šek Šalda, a köztársasági elnök irodájának vezetője. (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra tegnap elutazott Reykjavíkból. A repülőtéren bú­csúztatására megjelentek Steigrimur Hermmans- son izlandi miniszterelnök, valamint más izlandi és szovjet hivatalos személyiségek. Elutaztak Reykjavíkból azok a hivatalos személyi­ségek is, akik részt vettek a szovjet-amerikai csúcsta­lálkozón: Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, valamint Szergej Ahro­mejev marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszteré­nek elsó helyettese. A megbeszélések eredményeit, amelyek Reykja­víkban nagy csalódást keltettek az USA nem konst­ruktív magatartása miatt, mint már közöltük, Mihail Gorbacsov vasárnap esti sajtóértekezletén közölte az újságírókkal. Nyilatkozatát és sajtóértekezletét la­punk mai számában részletesen ismertetjük. A megbeszélések befejezése után Reykjavíkban sajtóértekezletet tartott George Shultz amerikai külügyminiszter, és az újságírók előtt ismertette a csúcsszintű tárgyalásokon elfoglalt amerikai állás­pontot és a megbeszélések eredményeit. Megállapí­totta, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélései anélkül végződtek, hogy újabb meg­állapodás született volna a fegyverzetek korlátozásá­ról és a további csúcstalálkozó időpontjának megha­tározásáról. Lehetségesnek tartotta, hogy a sikerte­lenség oka a ,,csillagháborús“ terv, amelyről Reagan elnök nem akar lemondani, és hozzáfűzte, hogy az elnök a „stratégiai védelmi kezdeményezést az ame­rikai védelmi program alapjának tekinti“. Shultz a to­vábbiakban azt hangoztatta, hogy ennek ellenére a találkozón bizonyos haladás következett be a fegy­verzetellenőrzés más jelentős területein, és hogy megvetették egyes jövőbeni leszerelési egyezmé­nyek alapját. Ronald Reagan elnök a reykjavíki csúcstalálkozó után a NATO keflaviki légitámaszpontjára ment, ahol beszédet mondott a bázis amerikai személyzete elótt. Megállapította, hogy a szovjet vezetővel folytatott viták „kemények, nyíltak és mérhetetlenül haszno­sak“ voltak, és igyekezett mentegetni csökönyös állásfoglalását a „stratégiai védelmi kezdeménye­zés“ kérdésében. Ennek ellenére azonban, mint mondotta, haladás következett be a leszerelést érintő egyes problémákban. Reagan elnök ezt követően visszatért az Egyesült Államokba. A Szovjetunió nem adja fel következetes békepolitikáját MIHAIL GORBACSOV SAJTÓÉRTEKEZLETE REYKJAVÍKBAN (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Reykjavíkban a szovjet-amerikai csúcstalálkozó befejezése után sajtóértekezletet _ - . „ - , , tartott. Bevezetőben üdvözölte a jelenlevő újságírókat, akik a vilá­NagykÖVCt TOQdQdSd got tájékoztatták két napon keresztül a reykjavíki eseményekről. * Mihail Gorbacsov a továbbiakban a következőket mondotta: (ČSTK) - Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára1 tegnap Prágában fogadta Jacques Alexandre Humannt, a Francia Köztársaság csehszlo­vákiai nagykövetét saját kérésére. A találkozón megvitattak több kül­politikai kérdést, és áttekintették az együttműködés bővítésének le­hetőségeit. Tapasztalatcserét folytatnak az ideológiai pártmunka kérdéseiről Jan Fojtík vezetésével CSKP KB-küldöttség utazott Moszkvába (ČSTK) - Az SZKP KB meghí­vására tegnap Moszkvába utazott a CSKP KB küldöttsége Jan Foj- tíknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának veze­tésével. A delegáció további tag­jai: Zdenék Horení, a CSKP KB Titkárságának tagja, Otto Čmolík és Vasil Bejda, a CSKP KB osz­tályvezetői, Ľudovŕt Pezlár, a CSKP KB tagja, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára, Ján Riško és Jan Zelenka, a CSKP KB tagjai, vala­mint Bohuš Trávniček, az SZLKP KB Titkárságának tagja. A delegáció a Szovjetunióban tapasztalatcserét folytat a két párt kongresszusi határozatainak megvalósítása terén végzett ideo­lógiai pártmunka kérdéseiről. Meghalt Mikuláš Huba nemzeti művész (ČSTK) - Az SZLKP Központi Bizottsága, a szlovák kormány, a Szlovák Kulturális Minisztérium, a Csehszlovákiai és a Szlovákiai Drámamúvészek Szövetsége, va­lamint a Szlovák Nemzeti Színház mély megrendüléssel közli, hogy Mikuláš Huba nemzeti művész, a Munka Érdemrend kitüntetettje október 12-én 66 éves korában elhunyt. 1919. október 19-én Spišská Nová Vesben született. A Bratisla­vai Zene- és Színművészeti Aka­démián, valamint a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. Az amatőr színját­szásban gazdag tapasztalatokat szerzett, 1938-ban a- Szlovák Nemzeti Színház társulatának tagja lett. A színházhoz élete vé­géig hű maradt. Színészi pályájának kezdetén romantikus, később más szerepe­ket is alakított. Fokozatosan kifor­rott múvészegyéniséggé vált, a színészi eszközök teljes skálájá­nak a birtokába jutott. Idővel a rea­lista színművészet ismert képvise- (Folytatás a 7. oldalon) Csaknem egy óra telt el a Rea­gan úrral, az Egyesült Államok elnökével tartott találkozónk befe­jezése óta. Kicsit hosszabbra nyúlt, mint ahogy terveztük. A dol­gok így kívánták meg. Szeretnék elnézést kérni önöktől, hogy nem érkezhettem meg a sajtóértekez­letre a meghatározott időpontban.. Tudják már, hogy ez a találkozó a szovjet vezetés kezdeményezé­sére jött létre. Természetes azon­ban, hogy nem lehetett volna megtartani, ha ezzel a találkozóval nem értett volna egyet Reagan úr. Ezért úgy fogalmaznék, hogy a ta­lálkozó megtartása közös elhatá­rozásunk eredménye volt. Most befejeződött. Gyakran szokták mondani, ha az emberek közelről néznek egy­más szemébe, nem látják az egész arcot. Olyan tanácskozásról érkeztem meg az imént, amelyre különösen az utolsó szakaszban izgatott viták voltak jellemzőek, s még mindig ezeknek a vitáknak a hatása alatt vagyok. Ennek elle­nére megpróbálom most megosz­tani önökkel benyomásaimat, s helyesen eligazítani önöket ab­ban, ami történt. így is, mondom, az első benyomásokról, az elsó értékelésekről, az elsó elemzésről lehet csak szó. Az alaposabb érté­kelése az egész találkozónak még hátra van. A találkozó jelentős volt, s önök ezt tudatosítják, majd amikor tar­talmáról fogok beszélni, azokról a problémákról, amelyek rendkívül széles körű, igen intenzív megbe­szélések tárgyát képezték. A találkozó légköre baráti volt. Alkalmunk nyílt arra, hogy szaba­don és korlátok nélkül magyaráz­zuk meg nézeteinket. Ez lehetővé tette a világpolitika, a kétoldalú kapcsolatok számos komoly prob­lémájának a jobb megértését, s el­sősorban azoknak a kérdéseknek az alaposabb elemzését, amelyek az egész nemzetközi közvéle­mény figyelmének a középpontjá­ban állnak. Ezek pedic, a háború és a béke, a lázas fegyverkezés megszüntetése kérdései, egyszó­val mindazok a problémák, ame­lyeket ez a téma magában foglal. Még mielőtt áttérnék magának a találkozónak, a viták tartalmá­nak, a felek javaslatainak és e ta­lálkozó eredményeinek a jellem­zésére, szeretném önöknek meg­magyarázni, miért javasoltuk ezt a reykjavíki találkozót. Rendszeresen olvasom a világ­sajtót és ezekben a napokban lát­hattam, milyen nagy visszhangot váltott ki a találkozó megtartásáról szóló hír. Ezzel összefüggésben az SZKP KB főtitkárának és az Egye­sült Államok elnökének a címére egyaránt sok minden hangzott el. Olyan kérdéseket vetettek fel, va­jon nem hamarkodtuk-e el a dol­got, egyáltalán elengedhetetlen-e az ilyen találkozó, ki engedett ki­nek, ki járt túl a másik eszén. Csakhogy, tudják, azok az okok, amelyek miatt az Egyesült Álla­mok elnökének javasoltuk az azonnali találkozót, rendkívül je­lentősek. Szeretnék visszatérni Genfhez, elsó találkozónkhoz. Jelentős pár­beszéd folyt ott, s most, amikor nem kevés idó telt el, a genfi találkozót ugyanígy értékeljük. Ak­kor, ha emlékeznek rá, elismertük, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendkívüli felelősséget vi­sel a béke megőrzéséért, és közö­sen kinyilatkoztattuk, hogy a nuk­leáris háborút sosem szabad ki­robbantani és hogy annak nem lehetnek győztesei. Ennek a meg­állapításnak rendkívül nagy jelen­tősége van. Úgyszintén kijelentet­tük, hogy a felek egyike sem fog törekedni a katonai erőfölényre. Amikor a csernobili tragédia ta­nulságait vontuk le, javasoltuk, hogy a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség Bécsben tartson rend­kívüli ülésszakot. Ezt megtartották, és önök tudják, hogy eredményei igen ígéretesek. Most 'rendelke­zünk egy olyan nemzetközi me­chanizmussal, amely lehetővé te­szi az atomenergetika biztonságá­val összefüggő számos rendkívül fontos kérdés megoldását. Más szóval az utóbbi időszak­ban - és úgy vélem, nem túlzók, ha politikánkat így értékelem, mert a tényekről és nem az elképzelé­sekről beszélek - sokat tettünk azért, hogy segítsünk kialakítani a nukleáris évszázadban szüksé­ges új gondolkodást. Megelége­déssel állapítom meg, hogy ez az új gondolkodás kezd érvényre jut­ni, mégpedig Európában is. Ez mindenekelőtt a stockholmi siker­ben nyilvánult meg. Ez ugyancsak rendkívül jelen­tős megállapítás. Genf óta csaknem egy év telt el. A szovjet vezetés hú maradt az ott elfogadott kötelezettségekhez. Genf után meghosszabbítottuk moratóriumunkat: idén január 1 -ig (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents