Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám, szerda

A munkafegyelem szilárdítása • a népgazdaság intenzív fejlesztésének fontos követelménye A szocialista munka-, gazdasági és technológiai fegyelem megszilárdítása napjainkban a munka termelékenysége növelésének, a minőség javításának és a népgazdaság intenzifikálásának alapvető követelményei közé tartozik. A szocialista munkafegyelemről vallott felfogásunkban abból indulunk ki, hogy ? dolgozók kellőképpen ismerik a kötelességeiket, öntudatosan teljesítik a munkaviszonyból eredő feladataikat. Ahhoz azonban, hogy az említett követelményt teljesíthessük, minden szocialista szervezetnek, munkáltatónak tájékoztatnia kell dolgozóit a jogaikról és a kötelességeikről. A munkáltató ezért még a munkaviszony létrejötte előtt köteles megismertetni minden egyes dolgozót munkahelyi kötelességeivel, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokkal stb. Ennek a? elmulasztása a későbbiekben konkrét következményekkel járhat, hátrányt okozhat a munkáltató számára az olyan dolgozó üzemi balesetekor, akit nem tájékoztatott a szükséges mértékben a munkavédelmi előírásokról. A munkafegyelemről szóló jelenlegi jogi szabályzásunk szem előtt tartja az elvtársi kapcsolatok szüntelen fejlesztését a dolgozókollektívákban, a dolgozók között a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás támogatását, a munka iránti öntudatos viszony fejlesztését. Ezekhez a követelményekhez kell igazodniuk a bérrendeleteknek is: gyorsan ós hatékonyan kell sújtaniok a rossz minőségű munkát, reagálniok kell a munka-, a gazdasági és a technológiai fegyelem megsértésének minden esetére. A bérrendeleteknek az egyik oldalon individualizálniok kell a kollektivizmust és a dolgozók elvtársi együttműködését. Jelenleg ezeket a feladataikat a bérrendeletek ott teljesítik, ahol már formalizmustól mentesen ós átgondoltan vezették be a munka szervezésének ós javadalmazásának brioádrendszerú formáját. A jól működő kollektívákban a munkafegyelem megszilárdítása terén jelentős szerepet játszik a munkafegyelmet megsértő dolgozók erkölcsi elítélése. Az erkölcsi elítélés és a bérezésben mutatkozó következmények oda hatnak, hogy ezekben a kollektívákban csökkenő tendenciájú a fegyelmi büntetések alkalmazása. A dolgozók és a vezetők kötelességeit elsősorban a Munka Törvénykönyve rögzíti. A dolgozók egyéb kötelességeit pedig további jogszabályok, munka- és egészségvédelmi rendelkezések, környezetvédelmi előírások, műszaki normák stb. Ezeknek az előírásoknak a megsértését azonban nem szükséges mindig a munkáltató szerveinek különféle intézkedéseivel sújtani, mert a munkáltatón kívüli szervek is érvényesíthetnek jogkövetkezményeket (szankciókat). Ilyen szervek például a munkavédelmi, az állami energetikai, kereskedelmi, vízgazdálkodási, stb. felügyelőségek. A munkajogi előírások megsértése miatt a munkáltatókra százezer koronáig terjedj bírságot róhat ki a járási nemzeti bizottság is. Olyan ismételt jogsértés esetén, amelyért már kiróttak bírságot, a bírság összege elérheti a félmillió koronát. Azokat a bírságokat, amelyeket az illetékes szervek róttak ki a munkáltatókra és a szervezetekre, a jogszabályokkal összhangban ki kell vetíteni azokra a dolgozókra, akik a szervezetnek szankcionálásával - kárt okoztak. A munkajogi előírások megsértése kimerítheti a szabálysértés, a vétség vagy a bűntett tényállását is. Ilyen eset például, ha a dolgozó több napig igazolatlanul marad távol a munkájától, a szocialista társadalmi tulajdonban levő vagyon fosztogatása stb. A gyakorlatban sokszor fordul elő, hogy ezek a fegyelemsértések nem kerülnek az illetékes szervek elé, mert a munkáltatók nem teljesítik bejelentési kötelezettségüket, s a munkafegyelem megsértésének ügyében ilyenkor is a szervezet vezetője jár el. A vezető dolgozók olykor arra panaszkodnak, hogy a Munka Törvénykönyve nem ad nekik lehetőséget a munkafegyelem megsértőinek gyors és hatékony megbüntetésére. A gyakorlat azonban arról győz meg minket, hogy a munkajogi előírások által nyújtott lehetőségeket sem használják ki, mert a vezető beosztású dolgozók jogismerete alacsony színvonalú. Az adott helyzetben fontolóra vehetnénk, hogy vajon bizonyos minimális munka- és gazdaságjogi ismeretek nem válhatnának-e az illetékes^vezető dolgozók szakmai képesítésének alkotó részévé. S gondolkodhatnánk az ilyen jogi ismeretek ellenőrzésének módjáról is. A munkafegyelem csekélyebb jelentőségű megsértésénél a vezető köteles nevelő hatást gyakorolni a dolgozóra, szóvá tenni neki a munkafegyelem megsértését és megmagyarázni cselekménye helytelenségét. A munkafegyelem súlyos vagy ismételten történő megsértésekor a dolgozó a Munka Törvénykönyve 77. §-ában említett fegyelmi büntetések valamelyikével sújtható. A fegyelmi büntetések kirovása során aránylag gyakran fordulnak elő különféle alaki vagy tartalmi hibák, amelyek következtében a munkaügyi döntőbizottság vagy a bíróság a fegyelmi büntetés érvényességét taglaló perben megszünteti a kirótt fegyelmi büntetést. A munkajogi szabályok ismeretének hiánya ezekben az esetekben a vezető dolgozónak nemcsak erkölcsi, de anyagi hátrányt is okozhat, ha a tévedése folytán felesleges perre kerülne sor, illetve a per következtében a vállalatot anyagi kár érné. Gyakran találkozunk a munkaidőre vonatkozó szabályok megsértésével is. Az igazolatlan távolmaradás teljesen magától értetődő jogkövetkezménye a munkabér lefogása, mivel a bért csak az elvégzett munkáért Jehet kifizetni a munka minősége, mennyisége és társadalmi jelentősége szerint. További következmény az üdülési szabadság rövidítése egy-három nappal minden igazolatlan műszakért vagy annak túlnyomó részéért. Munkabérmegtérítéses szabadnap esetén, ha a dolgozó önkényesen meghosszabbítja ezt a szabadságát vagy az adott naptári hónapban igazolatlanul műszakot mulaszt, a szankció a szabadnapért járó munkabérmegtérítés lefogása. Ha a dolgozó igazolatlanul mulaszt műszakot közvetlenül ünnep előtt vagy utána, esetleg az ünnepnapra elrendelt műszakot vagy az említett műszakok valamelyikének egy részét — nem kaphatja meg az ünnepnapra járó munkabérmegtórítést. További jogkövetkezmény a családi pótlék megvonása abban a naptári hónapban, amelyben igazolatlanul mulasztott, valamint a fegyelmi büntetés kirovásának lehetősége. Különlegesen súlyos esetekben pedig a munkaviszonynak a munkáltató részéről történő felbontása felmondással vagy a munkaviszony azonnali megszüntetésével. A munkáltató további fakultatív jellegű jogkövetkezményekkel is sújthatja a dolgozót az igazolatlan mulasztásért. A munkafegyelem megtartása és megszilárdítása nélkülözhetetlen előfeltétele a népgazdaság fejlesztése intenzív formái egyre általánosabbá váló alkalmazásának. Valamennyiünk elsőrendű feladatává kell hogy váljon az összes jogszabály megtartásáért folytatott küzdelem. A vezető beosztásban dolgozóknak azonban különösképpen kell arra törekedniük, hogy példamutatásukkal is következetesen hozzájáruljanak a munkafegyelem megszilárdításához. OR. MIKULÁS TRSTENSKY a Komensky Egyetem jogi karának munkatársa A Mlada Boleslav-i Autógyárban már viszonylag sok tapasztalatot szereztek a robotok alkalmazása terén. A Skoda személygépkocsik karosszériáinak minóségét javítja, és élettartamukat jelentősen növeli a gyárban üzemeltetett négy robot és két manipulátor. A képen: Ludék Tllar karosszériát hegeszt, a jövóben ezt a munkát is robotok fogják végezni. (Petr Josek felvétele - CTK) Mi van a panaszok mögött? Népi ellenőrök tapasztalatai A panaszok, észrevételek, közérdekű bejelentések fokmérői a lakosság elégedettségének, illetve kifejezik azt, ami a leginkább bosszantja az embereket. Jaroslav Pijákkal, a NagykürtösI (Veik? Krtíá) Járási Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrző Bizottsága alelnökével az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról beszélgettünk. • Kérem, hasonlítsa össze az és a környezetvédelemmel kapelső félév ,,panaszmérlegét" az előző esztendő azonos időszakának adataival. - Idén az első félévben a nemzeti bizottságokhoz 72 panasz és bejelentés érkezett a jnb irányította üzemekre és vállalatokra. Az elmúlt év első feléhez képest ez tizenhárommal kevesebb. Csökkent - húszról tizenháromra - az egyéb szervekhez, a minisztériumokhoz, a'tömegtájékoztató eszközökhöz, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságához és a köztársasági elnök hivatalához intézett panaszok száma is. S ha már az összehasonlításnál tartunk, még néhány adattal szeretném érzékeltetni a helyzetet. Az ötven elintézett panaszból huszonhét volt teljesen, illetve részben alapos. Huszonhármat pedig úgy ítéltünk meg, hogy nem volt igaza a panasztevönek. Ez az 54 százalékos alaposság a legmagasabb az eltelt négy évhez viszonyítva, 1985 első feléhez hasonlítva pedig 6,9 százalékos növekedést mutat. • Melyek azok a területek, amelyekre a legtöbb a panasz? - Az előfordulási arányok is jól tükrözik, hol vannak gyönge pontok, a lakosságot jogosan mi készteti arra, hogy szót emeljen. Ide sorolhatók a különféle huzavonák, az ügyintézés során a helytelen eljárás, a szolgáltatások, a kereskedelem hiányosságai, a kiszolgálás és az áru minősége. Az egészségügyi szolgáltatások is a témák között szerepeltek, munkaszervezési kérdéseket is felvetettek, egyesek a hő- és a melegvízszolgáltatásra panaszkodtak. De például rámutattak a tisztségviselők helytelen viselkedésére, a pénzgazdálkodás fogyatékosságaira egbíznak benne AJ SZÚ 1986. X. 1. A nyitás előtt néhányan már várakoznak az élelmiszerüzlet előtt. Hiába, faluhelyen sietős az emberek dolga, inkább a napkeltéhez igazodnak, mint az órához. Ezen a mátyusföldi településen is csaknem mindenütt fóliasátrak kandikálnak ki a kerítések mögül, a lugasokban érik a szőlő s mindez jelzi, hogy ilyenkor ősszel is van még tennivaló. A napi teendők közül azonban az elsők közé kívánkozik a bevásárlás. Mosolygós barna fiatalasszony - Margitnak, Margitkának szólítják - fogadja a vásárlókat. - A településen születtem: itt végeztem el az alapiskolát, így hát mindenkit jól ismerek - mondja Bugár Zoltánné üzletvezető, miután az első vásárlók elmentek. - Amikor elérkezett a pályaválasztás ideje, a kereskedői szakmát választottam. A galántai szakmunkásképző intézetbe kerültem, naponta utaztam az iskolába, később Vágsellyére (Sara) szakmai gyakorlatra. Harmadéves korában ebbe az üzletbe került. Miután megkapta a szakmunkásképző bizonyítványt, azt mondták neki, ha akar - maradhat örült, hogy Igy sikerült, hiszen munkahelye alig pár száz méterre volt a lakásuktól. Három éve dolgozott már szakmunkásként, amikor férjhez ment. • Két év múlva letette az üzletvezetői vizsgát, 1979-től a Jednota élelmiszerüzletének a vezetője. Az üzletben rajta kívül még ketten dolgoznak. Jó megértésben, szorgosan. Tavaly például idő előtt teljesítették a kiskereskedelmi forgalom évi tervét. - Tervfeladatainknak az év kilenc hónapjában is eleget tettünk - folytatja. - Igaz, ez nagyobb erőfeszítésünkbe került, mint az előző évben. Pedig nem panaszkodhatunk áruhiányra, a nagykereskedelem hetente szállít, de több üzlet is van Nádszegen (Trstice), meg aztán mindenkinek és mindenben nem járhatunk a kedvében. De igyekszünk vásárlóinkat kedvességgel, udvariassággal megtartani, s azt hiszem, hogy ez eddig sikerült is. Ebben az üzletben az utóbbi években nem volt leltárhiány, az ellenőrző szervek nem találtak kifogásolni valót. Az üzletvezető váltig állítja, hogy ez nemcsak az ó érdeme, hanem a bolt többi dolgozójáé is. Megbíznak egymásban, nem várnak arra, hogy a másik töltse fel áruval a polcokat, aki éppen nem szolgái ki, az talál magának egyéb munkát. - Mindig azt vallottam és vallom ma is, hogy csakis közösen érhetünk el eredményt. Talán ezért is választották meg 1980-ban a hnb képviselőjévé. Éppen akkor költöztek be az új családi házba, s bizony ott is akadt még elég munka, de ö vállalta a megbízatást, mondva, ha már ráesett a választás, megszolgálja a bizalmat. Az építészeti-, szolgáltatási-, közlekedési és kereskedelmi szakbizottság tagja volt. Nehéz volt a hármas szerepkört összeegyeztetnie, de megállta a helyét és ezt az is bizonyítja, hogy újra jelölték és meg is választották. - Nagy az elfoglaltságom, az egyik lányom második osztályba jár, a másik kétéves múlt, nemsokára óvodába megy. Aztán meg itt a kert, a fóliasátor, a ház körüli munka. Bizony csak vasárnap délután jut idő arra, hogy látogatóba menjünk. Naponta találkozik a választóival, jól ismeri a problémáikat, elbeszélget velük és az üzletben is sok minden szóba kerül. Sok ember fordul meg ott, főleg hétvégén, amikor a kiskereskedelmi forgalom meghaladja a 26 ezer koronát. - Szeretem a szakmámat. Azt hiszem, ez a legfontosabb. Ez ad Bugár Zoltánné (A szerző felvétele) erőt a fáradság, a nehézségek leküzdéséhez. No meg a jó munkaközösség. Fél egykor bezár az üzlet, de egy óra is van már, amikor távozik. A délutáni nyitásig néhány óra juthat a pihenésre - gondolná az ember. Csakhogy az üzletvezetőnek éppen a szőlőt kell leszüretelnie, összezúznia, majd kipréselnie. Egyszóval a munkát jól kell megszerveznie, s a szabad időt úgy beosztania, hogy odahaza és a közéleti tevékenységben is helytállhasson. Bugár Zoltánné ezt teszi. NÉMETH JÁNOS csolatban is tettek panaszt. • A levélírók két csoportra oszthatók. Vannak, akik aláírják a nevüket, akadnak viszont olyanok is, akik kilétüket titkolva, névtelen panaszkodnak. Ilyen szempontból milyen tapasztalataik voltak az elmúlt időszakban? - Természetesen nálunk is voltak anonim levelek. Összesen tizenötöt kaptunk, közülük tizennégyet már kiviszgáltunk. Ezekből hat volt alapos. Ez az arány is igazolja, hogy nem hagyhatók figyelmen kívül a névtelen panaszok sem. Persze az is előfordul, hogy egyesek ily módon próbálnak bosszút állni vélt személyes sérelmeikórt, s ezáltal szeretnék lejáratni a tisztségviselőket. • önök a panaszok kivizsgálásán ós tisztázásán túlmenően a lakosságtól érkező közérdekű bejelentésekkel is foglalkoznak... - Igen. örvendetes, hogy tiy zennyolc esetben kifejezetten közérdekű kérdésekre hivták fel a figyelmünket. Harminckét esetben pedig személyes ügyekben kértek tanácsot, tettek javaslatokat. Például az egyik csábi (Őebovce) lakos arra mutatott rá, hogy nem teljesen tiszta ügynek látja a helybeli ravatalozó építését. Arra kórt, vizsgáljuk felül az építkezésen az anyagfelhasználást. Az ellenőrzés során a jnb építésügyi osztálya 33 627 korona értékű anyaghiányt állapított meg. A nemzeti bizottság elnöke azzal magyarázta a tényt, hogy az anyag egy részét a sportpálya melletti büfé építésére használták fel, más részét pedig a Járási Építőipari Vállalat a tudta nélkül elszállította, s nem tudja hová. Az ügyet a járási ügyészség még nem zárta le. • Az említett fogyatékosságokat, amelyekre a panaszosok hívták fel a figyelmet, kivizsgálták. Milyen következtetéseket vontak le az esetekből? - Legfőbb következtetésünk az, hogy felelősségteljesebb hozzáállással mindezek a panaszok megelőzhetőek lettek volna. Egyébként a huszonhét alapos panasz közül tizenhét esetben törtónt személyes felelóssógrevonás. Ez azt jelzi, hogy még mindig következetlenek vagyunk a felelóssógrevonás formáinak alkalmazásában • Hogyan összegezi az eltelt időszakot, és melyek a legfontosabb teendőik? - A korábbinál körültekintőbben jártunk el a feltárt fogyatékosságok felszámolására hozott intézkedések újraellenőrzése során és nagy figyelmet szenteltünk az időbeni ügyintézésnek. Véleményem szerint tökéletesíteni kell a lakosság tájékoztatását és emelni kell a jogtudat szintjét. Ezáltal csökkenthető az alaptalan panaszok száma. Természetesen legfontosabb a megelőzés volna: a gazdaságosság elveinek megtartása, a köteleségek teljesítése, rugalmasabb reagálás a hiányokra. Egyszóval a felelősségérzet mélyítése, a rend ós a fegyelem megtartása, valamint az ellenőrzés hatékonyságának fokozása. DEÁK TERÉZ