Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. X. 31. Gyümölcs, autó, szerszámgép... DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ CSEHSZLOVÁK-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A Hrochűv Týnec-i Csehszlovák-Lengyel Barátság cukorgyár hazánk legna­gyobb három Ilyen üzemónek egyike. A feldolgozási Idényt az előző évhez képest ebben az évben egy héttel korábban kezdte meg. A képen: Ladislav Bou š ka mérnök (baloldalt) és Miloslav Krupa a KZF 80 típusú új szúrók működését ellenőrzi. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK) Ötletek, újdonságok, találmányok A brnói INVEX margójára Nem kevés igazsága van ama állításnak, hogy az egyes orszá­gokban rendezett szakkiállítások, vásárok azt is tükrözik, hogy a ki­állító országok kereskedelmében, gazdasági együttműködési szán­dékában milyen fontos szerepe van a házigazdának. Nos, a hazai vásárokon Magyarország a legna­gyobb kiállítók közé tartozik, míg legutóbb Budapesten az őszi BNV alkalmából a csehszlovák kiállítás igazgatója, Pavel Tarábek hívja fel a figyelemt arra, hogy a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen tekinthetők meg a csehszlovák fo­gyasztási cikkek. Igaz, a két or­szág fogyasztáscikk-kereskedel- me az árucsere teljes volumené­nek csupán egyötödét teszi ki, de éppen azt, amelyik a lakásságot közvetlenül érinti, s az évek folya­mán ezen is lemérhette a kapcso­latok bővülését. Ez utóbbi az el­múlt csaknem negyven esztendő alatt az 1948-as 39 millió rubeles árucsere-forgalom tavalyig évi másfél milliárd rubelre nőtt, az idén pedig 1 milliárd 581,5 milliós árucserét bonyolítanak le a két ország külkereskedői. Időközben úgy alakult a helyzet, hogy a csehszlovák külkereskede­lemben Magyarország az ötödik helyen szerepel, Csehszlovákia ugyancsak ötödik Magyarország kereskedelmi partnereinek sorá­ban. Ezt a tényt számos sajátos tényező is befolyásolta. A közvet­len szomszédság csakúgy, mint a korábbi hagyományok, hiszen a második világháborút megelőző­en csehszlovák szakemberek szá­mos magyarországi üzemet épí­tettek. A fejlődést leginkább befo­lyásoló tényező azonban a két ország KGST-tagsága, amelynek eredményeként egyre intenzívebb a fejlődés a nemzetközi munka- megosztás elmélyülésével. A két ország együttműködése során, a szocializmus építése alapjainak lerakásakor, a gazda­sági életben kölcsönös kiegészítő feladatokat töltött be az árucsere. Akkor a csehszlovák export fó té­teleit a fa, szén, koksz, hengerelt­áru és nyersanyagok alkották, míg Magyarországról timföldet, alumíniumoxidot, alumínium fél­készárut, húst, zöldséget, gyümöl­csöt importált a csehszlovák nép­gazdaság. Ma már a két ország kölcsönös árucseréjében a gép­A növények nem nézik a nap­tárt. Legalábbis az idén nem néz­ték, vagyis ha mégis, akkor alapo­san megtréfálta őket. Először kés­ve érkezett a tavasz, aztán hűvös lett a nyárelő, majd aszályosra fordult az időjárás. Mindennek ellenére a nemes- ócsai (Zemianská Olča) szövetke­zet zöldségkertészetében október végére tíz hektáron a nevéhez méltó termést hozott a Fehérözön csemegepaprika. Csakhogy az október 17-re virradó hajnalban mínusz négy, másnap mínusz két fokot mértek a környéken. Tüzeket gyújtottak, füstöltek is a nemes- ócsaiak mindkét éjjel, hogy ment­sék a menthetőt. ‘Társadalmi munkát szerveztek, a komáromi (Komárno) diákok si- # ettek a segítségükre. Égett a ke­zük alatt a munka, de a hatalmas paprikatábla még egy hét múlva is tarkállott a terméstől. A kertészet bejáratánál hatalmas halomban hevert, vagy ládákban várt elszál­lításra a már leszedett paprika. Hiába. Hiába, mert a zöldségkereske­delmi vállalat megmakacsolta ma­gát - mint már annyiszor -, és már jóideje nem vásárol paprikát fo­gyasztásra, merthogy nincs rá igény. Legalábbis erről tájékozta­ipari termékek mintegy ötven szá­zalékot tesznek ki. Mindenekelőtt a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítása nyújt lehetőséget a kölcsönös gazdasá­gi együttműködés elmélyítésére, de egyúttal az is megállapítható, hogy ennek potenciális lehetősé­gei még korántsem kimerítettek. Jelentős határköve a fejlesztésnek a két ország tervhivatalai által megkötött, az 1986-1990-es öté­ves tervidőszak népgazdasági ter­veinek egyeztetéséről szóló szer­ződés, amelyet az elmúlt esztendő szeptemberében írtak alá a két ország külkereskedelmi miniszte­rei. Ez alatt az idő alatt minegy 20 százalékkal nő a kölcsönös áru­csere-forgalom. Értéke 1990-ben csaknem eléri az 1 milliárd 815 millió koronát, s az egész ötéves időszak alatt annak összege 8 mil­liárd 497,7 millió koronát tesz ki. Mint már említettük, az összfor­galom felét gépipari termékek és iparcikkek teszik ki, az élelmisze­rek részesedése pedig meghalad­ja a 27 százalékot. Jellemző és jövőbe mutató tényként kell el­könyvelnünk, hogy a kölcsönös export-import szerződésekben hozzávetőlegesen 34 százalékot tesznek ki azok a termékek, ame­lyek a gyártási szakosodás és együttműködés keretében készül­nek. E szerződésekben a legjelen­tősebb tételt a közúti közlekedési eszközök jelentik, de számottevő­ek a mezőgépek, építőipari és úté­pítő gépek gyártására vonatkozó szakosodási és kooperációs szer­ződések is. Ilyen egyezmények léteznek a gyógyszer- és a gumi­ipar, valamint a mikroelektronikai berendezések gyártása terén is. Amint azt már hangsúlyoztuk, az árucsere struktúrájában a gép­iparnak meghatározó szerepe van. Magyarország elsősorban szerszámgépeket, gyenge és erős­áramú berendezéseket, mező­gazdasági gépeket, közlekedési eszközök részegységeit, alkatré­szeket szállít. A győri Rába Művek például a LIAZ teherautók hátsó futómúveinek szállítója, az Ikarus autóbuszok pedig jelentős szere­pet töltenek be hazánk városainak közlekedésében. Csehszlovákia legnagyobb exporttételét képezik a Tatra, Avia és Liaz tehergépko­tott Nagy Etel, a zöldségkertészet helyettes vezetője. Tulajdonkép­pen éppen ezért maradt ennyi paprika a határban, mert folyton akadozott a felvásárlás. Jónéhány vagonnyi valószínűleg ott is ma­rad, jóllehet igen becses már ez a zöldség ebben az évszakban. Nagy Etel szerint folyamatos szállítás mellett a kertészeti cso­port tagjai segítség nélkül is le­szedték volna a termést. De ha csík valamint a škoda személy- gépkocsik. Ami az egyéb kereskedelmi cik­keket illeti, az áruskála nagyon széles. Köztük megtalálhatók az immár kölcsönösen hagyományos árucikkek, mint például magyar részről a timföld, alumíniumoxid, alumínium, gabona, kukorica, zöldség, gyümölcs, húsipari ter­mékek, növényi olajok, gyógysze­rek. Csehszlovákia kezdettől fog­va szállít szilárd fűtőanyagot, vegyipari termékeket, fát és faipari árucikkeket, tűzálló anyagokat. Kedvező lehetőségek rejlenek a fogyasztási cikkek cseréjében. Ahogy a bevezetőben említettük, az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron nagyobb területen mutatták be a csehszlovák kereskedők a közszükségleti ipar termékeit, s tették ezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a fogyasztási cikkek Magyarországra irányuló exportrészarányát, a 20 százalé­kot továbbra is megtarthassák vagy növeljék. Ez egyébként fon­tos tényező mindkét ország keres- kedelempolitkájában, hiszen a fo­gyasztási cikkekkel történő minél magasabb szintű ellátás az élet- színvonal emelésének egyik fon­tos tényezője. Két különböző úton jutnak el kölcsönösen a kereskedelmi háló­zatba a fogyasztási cikkek. A ha­gyományos, vagyis a szerződé­sekben előre megállapított kontin­gensek mellett egyre jelentősebb a belkereskedelmi szervek és a szövetkezetek árucseréje, vala­mint a kis határ menti forgalom keretében bonyolított kereskede­lem. Korábban ilyen módon csak a választék bővítését és a kínálat „színesítését“ kívánták elérni. Napjainkban azonban már az alap­ellátás fontos alkotóelemei lettek mindkét országban. Tavaly példá­ul 130 millió rubel értékben adott el így fogyasztási cikkeket mind­két fél a másik piacán. Ismertek tehát a kölcsönös csehszlovák-magyar gazdasági együttműködés hosszú lejáratú tervei az évtized végéig, és a terv­számokból kitűnik, hogy ez az együttműködés dinamikusan fejlő­dik. A kapcsolatok további fejlesz­tési kilátásainak körvonalait pedig az évezred végéig szintén hosz- szúlejáratú egyezmények rögzí­tik. MÉSZÁROS JÁNOS nem kell, nem kell. Legalábbis a zöldségkereskedelem szerint. Sajnos, a fogyasztót nem kér­dezte meg senki. Nemesócsáról hazatérve még aznap betértem az egyik fővárosi zöldségboltba, hogy megkérdezzem: kell-e a paprika? Kellene, de nincs, mert a termelők nem szállítanak - kaptam a vá­laszt. Hát ki érti ezt, hogy miért nincs az, ami van? PALÁGYI LAJOS Ötletben nincs hiány - kivitele­ző kerestetik! Röviden, tömören így foglalhatnánk egy mondatba mindazt, amit a brnói INVEX-en, a találmányok és múszaki újdon­ságok idei, 9. nemzetközi kiállítá­sán láttunk, tapasztaltunk. Nyu­godtan kimondhatjuk tehát: nem kell a szomszédnál kopogtatnunk, szakembereink pontosan tudják, mivel segíthetünk magunkon, mint ahogy azt is: miképpen tehetjük hatékonyabbá, korszerűbbé az ipari termelést. Találmányaik ugyanis vagy az embert, a gyó­gyulásra váró pácienst, vagy a népgazdaság érdekeit szolgál­ják. Nem lehet kétséges tehát, hogy a legjelentősebb, a legprakti­kusabb közszükségleti cikkek előbb-utóbb gyártóra találnak, s ami tegnap még elérhetetlennek túnt, az holnapután már az üzletbe kerül. De jó lenne biztosra venni azt is, hogy a tegnap és a hol­napután között nem három, négy, esetleg öt év telik el. Más a helyzet a gépekkel és a gépi berendezé­sekkel. A brnóban kiállított ipari újdonságok nagy része ugyanis már rég túl van a próbaüzemelé­sen, sőt a legtöbb gép „kísérőle­veléből“ az is kiderült, melyik or­szág hány darabot rendelt belőle. Nézzük most, miről beszélne« a számok. Az idei INVEX-en csak­nem 130 hazai kiállító több mint ezer múszaki újdonsága szere­pelt; a külföldi színeket a Szovjet­unió, az NDK, Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia képviselte. Az értékelő bizottság 224 találmány múszaki paraméte­reit vizsgálta felül, s 35 aranyér­met osztott ki. Ebből huszonötöt Csehszlovákia, hármat a Szovjet­unió, kettőt-kettőt Magyarország, az NDK és Lengyelország, egyet pedig Jugoszlávia kapott. A hazai újdonságok között a legnagyobb elismerést a tŕebíči Elitex Regina elnevezésű haris­nyagyártó gépe vívta ki. Ez a meg­bízható, könnyen kezelhető, prog­ramozható „csodamasina“ két perc alatt készít el egy mintás, női harisnyát, s alig három perc alatt egy egész harisnyanadrágot. A tŕebíčiek nem titkolják: elsőként a nyugatnémet és az olasz piacot akarják meghódítani a géppel, amelynek ára nem egész három év alatt térül meg. Bányalégzsákot állított ki Brnó­ban a Spišská Nová Ves-i Vas­ércbánya markušovcei kutató- központja. Olyan légzsákot, amely nagy mértékben megkönnyíti a fejtók munkáját. Két-háromszáz méter mélységű aknában „lég­padlóként“ szolgál a bányászok talpa alatt ez a zsák, s minden feltételt biztosít ahhoz, hogy biz­tonságban dolgozhassanak. Matej Maras konstruktőr és Stanislav Fábián önálló kutató szavai szerint sehol a világon nincs ehhez ha­sonló szerkezet. A zsák tíz tonna terhet bír el, s olyan helyeken is használható - ez a legnagyobb előnye -, ahol vagy a beomlás, vagy a bányavíz veszélye fenye­getné az egyébként vas- vagy fa­állványon dolgozó munkásokat. Rudňanyban és Nižná Slanában már jelentős népgazdasági hasz­not értek el a légzsák használa­tával. Mozgássérülteken segít a prá­gai Ergon 12 voltos akkumulátorra működő, ötkerekű széke. Orvosok és betegek egyaránt dicsérik a széket, hisz nemcsak előre, hát­ra lehet járni vele - meg is tud fordulni. Ráadásul átszerelhetó az irányító kar: a balkezes bal kezé­ben foghatja. Hazánk egyik legna­gyobb prágai ideggyógyászati kli­nikáján már harmadik hónapja ez­zel közlekedik néhány beteg, ám ezek csak mintapéldányok. Gyár­tója egyelőre ugyanis nincs a széknek. A kiállításon „apróságok“ is szerepeltek: gyógyszerek, kon­taktlencsék, orvosi műszerek. De láthattunk például önzáró kötöző- szalagot is, amelyet a komáromi (Komárno) hajógyár kutatóintéze­tének munkatársai találtak fel. Ez a műanyagból készült kötöző­anyag villanyvezetékek, kábelek, csövek és egyéb alkatrészek fel­erősítésére, illetve rögzítésére szolgál. Alkalmazható azonban az elektrotechnikában (számítógé­pek és irányító rendszerek gyártá­sánál) is, vagy a mezőgazdaság­ban és az építőiparban. Új, korszerű vízkezelő berende­zéssel jelentkezett az olomouci Sigma. A brnói Agrostav 1985-ben öt darabot, a nyolcadik ötéves tervidőszak során pedig nyolcmil­lió korona értékben gyárt majd a berendezésből. (Egy darab ára 160 ezer korona.) A plzeňi škoda Művek nagy teljesítményű villanymozdonyát nem állították ki Brnóban, de ott volt a modellje. A csehszlovák -szovjet együttműködésben ké­szülő mozdony 200 km/óra se­bességgel halad majd előre. Partnerre várnak a pelhrimovi- ak is. Gerincbántalmak enyhítésé­re szolgáló fekvókéjük egyelőre nem kapható az üzletekben, pedig sokakon segítene. De hiába, az Agrozet konszern továbbra is a prostéjovi minitraktorok gyártá­sát szorgalmazza, így a hasznos, esztétikus fekvóke - ki tudja med­dig - várat magára. A bratislavai Képzőművészeti Főiskola ötöd- és hatodéves nö­vendékei egyszerű és mutatós üvegpoharakkal és tálakkal jelent­keztek. Vajon lesz-e vállalat, amely megkezdi sorozatgyártá­sukat? Biztonsági zárak és „háromé­lű“ kulcsok kerülnek majd az üzle­tekbe a Rychnov nad Knéžnou-i zárgyárból. Egy kulcs - háromféle fogazattal! S aki mind a hat kulcsot elveszíti, csak a zárhoz kapott biz­tonsági kártya felmutatásával ren­delhet újakat. A külföldi kiállítók közül a szov­jetek és a magyarok aratták a leg­nagyobb szakmai sikert. A szovje­tek Riga-310 jelzésű rádiómagnó­jukat, Siljalisz nevű kisképernyós színes televíziójukat és MP-3201- es hifi-tornyukat hozták el Brnóba. A magyarok lézeradóval ellátott atmoszférikus hírátvivóvel nyertek aranyérmet, amely a budapesti Távközlési Kutatóintézet munka­társainak találmánya. Asztalos György szabadalmi mérnök és Gáspár László szabadalmi ügyvi­vő szerint a hírátvivó egyetlen fénysugárral kilencezer telefonbe­szélgetést képes továbbítani. Leg­nagyobb előnye az, hogy nem le­het lehallgatni, elektromosan za­varni, így nemcsak a posta, ha­nem a hadsereg is használni tud­ja. A berendezés víz alatt, sót mínusz 50 és plusz 50 Celsius fok mellett is üzemképes. Ára 30 ezer rubel. SZABÓ G. LÁSZLÓ ' : í*'* '*' íifct ^PPWaafcíT ,, Csendélet“ paprikával és szakmunkástanulókkal (A szerző felvétele) Őszi paprikamentés Miért nincs az, ami van?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents