Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám, péntek
A termelés és a feldolgozás összehangolása TÁJJELLEGŰ TERMÉKEKKEL BŐVÍTIK AZ ÁRUVÁLASZTÉKOT A magyarországi Bábolnai Napok alkalmával főleg a kukoricatermesztés legkorszerűbb módszereiről győződhettek meg a látogatók. Emellett nagy érdeklődésnek örvendett a helyi mezőgazda- sági kombinát irodaháza mögötti élelmiszeripari bemutató is. Tízezrek nyertek betekintést abba a nagyarányú programba, amely szerint a jövőben az egyes vállalatok olcsóbban, jobb minőségű termékeket állítanak elő. Minden lehetőséget felhasználnak a fogyasztók igényeinek kielégítésére. A pavilonokban számos új terméket mutattak be, amelyekből a helyszínen vásárolni is lehetett. A húsiparban a tovább tartósítható termékek kerültek előtérbe. A különböző kukoricakészítmények szintén elnyerték a látogatók tetszését. A Monori Állami Gazdaság kukoricapehelyt és kukoricából készült étolajakat mutatott be. A tejtermékek bővülő választékára is volt elegendő példa. Ez a bemutató azt is bizonyította, hogy Magyaroszágon a termelést az egyes gazdaságokban egyre jobban összehangolják a feldolgozással. Ennek következtében a vállalatok nagyobb bevél- telhez jutnak. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát például már most is sok végterméket állít elő. A jövőben a tervek szerint birkák vágására alkalmas vágóhidat helyez üzembe. A bőrt a szőrmeiparral együttműködve hasznosítja. A feldolgozás tehát értéknövekedést is jelent. A kombinátban az évekkel ezelőtt elfogadott program keretében egyre gazdaságosabban termelnek. A húscsirkék 2 kilogramm abrakfogyasztás után elérik az egy kilogrammos súlyt. Jelentős ráfordításokkal kitenyésztették a Tetra SPF és MB sertéshibridet. A rendkívüli szigorú higiéniai előírások betartásával a szelekciók után nagyon jó tulajdonságú és a betegségekkel szemben ellenálló egyedeket tartanak. A hagyományos állományhoz képest ezeknek az állatoknak 10 százalékkal javult a takarmány- értékesítő képességük és ugyanannyival a gyarapodásuk is. Ahová ilyen állományt telepítenek, 15 százalékkal nagyobb a jövedelmezőség aránya, mint a hagyományos állományé. A Tetra SPF és MB hibridekből a csehszlovák vállalatok is vásároltak. A termelés és a feldolgozás összehangolására jó példaként hozhatjuk fel a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátot, ahol évente húsüzemükben 76 ezer sertést és 1500 darab szarvasmarhát vágnak le és dolgoznak fel. Húsipari termékeik országos méretben keresettek. Igyekeznek termékeiket a fogyasztók igényeihez igazítani. Az állami feldolgozó vállalatok is gyorsan valósítják meg az innovációs programokat, hogy minél jobb nevet szerezzenek termékeiknek. A Györ-Sopron Megyei Húsipari Vállalat egész sor újdonsággal mutatkozott be az élelmi- szeripari kiállításon. Elismerésben részesült a kocsonyás zöldborsóval és paprikával ízesített sonka, valamint a petrezselymes, paprikás húskenyér. Az utóbbi vagdalthúsféle kenyérnagyságú termék- változat, amelyet a fogyasztók nagyon keresnek a megyében. Szintén nívódíjat kapott az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat pulyka- és kakassonkájáért, a kon- zervjáért, hétvégi csirkéjéért. A cukorrépa-betakarítás idei tapasztalatai Folyamatosan, veszteség nélkül (Tudósítónktól) - A cukorrépa betakarítása minden más növényfajtánál hosszabb időt vesz igénybe. A szeptember végétól december elejéig tartó munkálatokat korszerű gépek segítségével ugyan néhány hót alatt is el lehetne végezni, azonban a feldolgozó ipar ilyen rövid idó alatt képtelen lenne megbirkózni feladatával, a felhalmozott répa veszteségei pedig lényegesen megemelkednének. A Közép-szlovákiai kerületben a cukorrépa termőterülete az utóbbi években 5 ezer hektár körül állandósul. Amíg a Považská Bystrica-i ós a Prie- vidzai járásokból a Nyugat-szlovákiai Cukorgyárak dolgozzák fel a termést, addig az összes többi járás a rima- szombati (Rimavská Sobota) cukorgyárba irányítja szállítmányait. A tőketerebesi (Trebišov) cukorgyár részleges rekonstrukciója miatt a Kelet-szlovákiai kerület rópatermésónek egy részét is a közép-szlovákiai üzem dolgozza fel az ütemterv szerint december közepéig. Korai lenne tehát megvonni az idei répatermesztés ós értékesítés mérlegét, annyi azonban már most bizonyos, hogy egyik járás sem tud eleget tenni mennyiségbeni kötelezettségének. Tavasszal ugyan még rekordtermést jósoltak a szakemberek, ám a hosszan tartó nyári szárazság szinte megharmadolta a termést. A Rimaszombati járásban 2043 hektáron foglalkoznak e fontos ipari növény termesztésével. Az előirányzott 35 tonnás hektárhozam helyett alig 30 várható. Különösen nagy veszteség érte a Sucha-völgyi gazdaságokat, mindenekelőtt a Hrnčiarske Zalužany-i Csehszlovák- Magyar Barátság Egységes Földmű- ves-szövetkezetet, ahol már befejezték a betakarítást, s az átlagos hozam alig haladta meg a 22 tonnát. Gömörben és Nógrádban mintegy 900 hektárt tudtak öntözni, s ez az eredményekben is megnyilvánult. Vámosbalogon (Veľký Blh), Méhiben (Včelínce), a Bátkai Állami Gazdaságban, a Galsai (Holisa) Egységes Földműves-szövetkezetben, a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságban elérték vagy megközelítették az előirányzatot. A répa minősége és cukortartalma kárpótolja a gazdaságokat a mennyiségi kiesésért. Az elmúlt heti esőzésekig ugyanis a cukortartalom meghaladta a 17,3 százalékot, ami szlovákiai viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. A termesztők örömére a levonások is jóval kisebbek, mint a múltban. Szennyeződés miatt tavaly a mennyiség 20 százalékát tették ki a levonások, az idén viszont alig haladják meg a 6 százalékot. Az esőzések után a cukortartalom mintegy fél százalékkal csökkent, ugyanakkor könnyebbé és olcsóbbá vált a betakarítás. A járás vállalatainál az idén 6 új nagy teljesítményű betakarító gépet is alkalmaztak, ennek ellenére a begyűjtési veszteségek elkerülése érdekében kézzel is szedik a répát.-haA felsőbb párt- és gazdasági szervek is nagyra értékelték az élelmiszeripari program teljesítését, főleg az élenjáró vállalatoknak arra irányuló törekvését, hogy a hízóállatokat saját munkaerejükkel, üzemeikkel és berendezéseikkel sokféle ízesítési módszerrel dolgozzák fel. Kifejtették véleményüket, hogy a magyarországi élelmiszeripar, ha minden lehetőséget felhasznál, akkor a jövőben helytállhat a világ legigényesebb piacain is. Szóba került egyes országok vállalatainak együttműködése bizonyos termékek előállításában. Szintén sokat beszéltek a kiváló minőségű termékek elhelyezésének lehetőségeiről is. Ván- csa Jenő magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemelte a szocialista országokkal való együttmúködés jelentőségét. A szocialista piac - elsősorban a Szőj vetu nió - sokat enyhített Magyarország élelmiszerértékesítési gondjain. Ezért a közeljövőben fejleszteni kell az üzemek közötti közvetlen együttműködést. A szemináriumokon és különböző értekezleteken az is elhangzott, hogy bővíteni kell Magyarország és Csehszlovákia között a kis határ menti árucsere-forgalmat. Gyorsabb ütemben át kell adni a tapasztalatokat egyes élelmiszerfélék gyártására. A helyi viszonyok figyelembe vételével kell meghatározni az élelmiszertermelés programját. A kiállításon az eggyüttmúködés szellemében már megegyezések is létrejöttek. A tatabányai Delta a csehszlovákiai lévai (Levice) Koopera vállalatnak tojóketreceket szállít. Szintén tárgyalások folynak csehszlovák vállalatoknak gyorsan gyarapodó és mintegy 80 dekagramm vágósúlyt elérő hízógalambok szállításáról is. Az élelmiszer-kiállítási részleg tehát bemutatta, hogy milyen módon lehet összehangolni a termelést a feldolgozással, és bővíteni az áruválasztékot tájjellegű termékekkel. BALLA JÓZSEF Egyenlő esélyek Magas beosztású tisztségviselő nehezményezte egy beszélgetés során, hogy még mindig kevés nő tölt be vezető tisztséget. Azzal magyarázta a kedvezőtlen jelenséget, hogy a fiatal nők férjhezmennek, gyereket szülnek, gyermekgondozási szabadságon vannak - olykor több évig is - s annyira leköti őket a család, hogy sem idejük, sem energiájuk a többletmunka vállalására. A magyarázat bővebb megvilágítást kívánna - több szempontból is. Vizsgáljuk meg, miért hagyja abba a házasságkötés után egy nő a korábban végzett társadalmi munkát, miért mond le tisztségéről? Valóban olyannyira leköti a család? Valóban minden idejét lefoglalja a háztartás? Aligha. Arról van szó inkább az esetek legnagyobb részében, hogy a férj nem látja szívesen, ha a felesége a hivatalos munkaidején kívül tevékeny részt vállal egyik-másik tömegszervezetben. Még akkor sem, ha egyébként éppen a közért lelkesedő és társadalmi munkát végző nötípus az ideálja. Nem helytálló az sem, hogy a kisgyermeküket nevelő nőket annyira leköti - és életüket kitölti - a család, hogy sem kedvük, sem idejük nincs arra, hogy mással is foglalkozzanak. Ahol ez így van, ott a környezet - elsősorban a család, a férj - a hibás. A gyermekgondozási szabadságon levő anyukák a megmondhatói, milyen szívesen szabadulnának ki néha egy-két órára, milyen szívesen vállalnának tisztséget, hogy ne érezzék a bezártságot, ha látnák, hogy nemcsak otthon van rájuk szükség, tudásuk nemcsak a fözésre-mosásra korlátozódik, hogy mást is képesek végezni. A nők éppúgy szívesen vállalnának igényesebb munkát minden munkahelyen, mint a férfiak. Csakhogy az egyenjogúság még nem mindig azonos az egyenlő esélyekkel. Olyan szemléletek ellen is fel kell lépni és bebizonyítani nem helytálló voltukat, miszerint egy nő sosem lehet olyan kiváló szakember, mint egy férfi, mert képtelen annyi időt szentelni a szakmai továbbképzésére, mint a férfi, hogy például egy nö sosem lehet olyan kiváló orvos, mérnök, stb., mint egy férfi, mert... És itt következik a nők többletfeladatainak felsorolása: a család, a gyerek, a háztartás stb. Úgy tűnik ez, mintha a nók szívesebben végeznék az egyhangú és fizikailag is megterhelő munkát. Gyárakban, szövetkezetekben járva feltűnő a női és férfi foglalkoztatottság megoszlása. Az aprólékos, fárasztó munkát a szalag mellett nők végzik - a felügyelet, az irányítás a férfiak kiváltsága. Kevés a magas beosztású női vezető, mondjuk. Ennek az is oka lehet, hogy nem mindig kapnak a képességeknek megfelelő megbízást. Nincs szükség a nemek szerepének cseréjére. De arra, hogy a „gyengébb nem“ merje vállalni a társadalmi változások biztosította lehetőségeket hogy a családban, a munkahelyen egyenlő esélyekkel induljon, s hogy végre ne legyenek női meg férfi pályák, arra igenis, szükség van. KOPASZ CSILLA ORVOSI TANÁCSADÓ Az elhízás, a mozgás és az egészség 2. Bratislavában 30 nyugdljasklub működik, amelynek lehetővé teszik az Idős emberek szabadidejének célszerű kihasználását. Nemrég új klubot nyitottak meg Patronka és Rača városrészekben. A račal klubot csaknem 150 Idős ember látogatja. A képen: Antónia Zvozllová, a nemzeti bizottság dolgozója (baloldalt) a klub tagjaival beszélget. (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) Helyes, ha az elhízás elkerülésére mielőbb tudatosan törekszünk. Ilyen értelemben fontos a kövér, vagy a hízásra hajlamos gyermekek rendszeres, naponta 15-30 percig tartó játékos tornája, testedzése. Később ehhez párosuljon a szakszerű irányítással végzett különtorna is. A kitartó ténykedés segítségével a gyerekeknek sikerül kinőni ügyetlenségüket, lassúságukat és fokozatosan játszótársaik egyenértékű partnereivé válnak. A túlsúly okozta esztétikai és erőnléti hátrány azonban zárkózottsággal, alacso- nyabbrendűséggel párosuló lelki gátlásokhoz is vezet. Az iskolai testnevelés alóli felmentés ilyen esetekben helytelen megoldásnak bizonyulna, hiszen a meglévő állapoton nem segít, sőt azt még jobban rontja. Az egyedüli kiút a fokozatos fizikai terhelés beiktatása az elhízott gyermek (egyén) életrendjébe. Ehhez viszont szükséges a szülő, pedagógus és az orvos közös fellépése. A túlsúlyt képező felesleges zsírlerakódást sokoldalú, rendszeres (naponkénti) és elegendő ideig végzett testedzéssel lehet eltávolítani. A lehetőségek tárháza igen gazdag. Legtöbbjük nagyon egyszerű módszer és nem igényel különösebb anyagi áldozatot. Erős akarat és kitartás kell hozzá, mivel az eredmény csak hosszabb idő után jelentkezik. A lényeg az, hogy - napirendünkhöz alkalmazkodva kell használni minden mozgáslehetőséget. Ilyenek pl. az iskolába, a munkahelyre és hazafelé való gyaloglás, a lépcsőn való járás, a szabad természetben megvalósított séták vagy túrák. A járás (gyaloglás) ugyanis igen kedvezően befolyásolja szervezetünket. Hat a láb Ízületeire, a vérkeringésre, az idegrendszerre. Javítja a légzést, a szervezet oxigénellátását, szívműködését. A kiváltott „érmasszírozás“ kedvező hatással van a fehérjék és zsírok anyagcseréjére. Edzettebb állapotban, amikor az egyén már jól bírja a gyaloglást, ajánlatos azt lassú futással (kocogással) is kombinálni, vagy felváltani. Az évszaknak megfelelően használjuk ki a természet adta lehetőségeket. Nyáron tehát úsz- szunk, mozogjunk, sportoljunk minél többet a szabadban. Télen a mozgáslehetőségek bizonyos mértékben korlátozottak. A sízés és korcsolyázás mellett azonban a rendszeres séta és az otthoni 15-30 perces fokozottabb torna kielégítően pótolja a mozgáshiányt. Az első gyakorlatok legyenek egyszerűek, rövidek, kevésbé megterhelóek. Váltsanak ki gyenge, kellemes fáradtságérzetet. Az egyes gyakorlatokat végezzük el többször, az ismétlések számát fokozatosan növelve úgy, hogy minden izomcsoportunk edzésben legyen. Lehet friss, jó tempójú zene mellett is tornászni, ez fokozza a jó közérzetet. Lehetőleg reggel, nyitott ablaknál és este, legalább egy órával evés előtt tornásszunk. Soha nem közvetlenül étkezés előtt és után, vagy pedig elalvás előtt. Céltudatos testedzésünk akkor lesz igazán eredményes, ha a fizikai megterhelés eléri optimális középértékét. Ezt könnyen megállapíthatjuk, ha a maximális terheléskor elért pulzusszámból (pl. 170/perc) kivonjuk éveink számát (ha az egyén 57 éves, akkor 170-57=113). Az így kapott érték azt jelzi, hogy testedzésünk akkor lesz eredményes, ha a megfelelő terhelésű testi aktivitás közben mért pulzusszám legalább 113 (vagy ennél magasabb). A rendszeresen tornászó egyén csakhamar észreveszi, hogy a testmozgás a helyes életmód elhanyagolhatatlan része. Megakadályozza (vagy fokozatosan csökkenti) az elhízást, állandósítja az erőnlétet, javítja a közérzetet, testi és szellemi aktivitást. A helyes életmód fontos tényezője az alvás és az aktív pihenés is. Az előbbinél az élettani feltételeket kielégítő egészséges alvásra, nem pedig a folytonos lustálkodásra gondolunk. Aktív pihenésen olyan ténykedést értünk, amely kompenzálja az ember mindennapi (munkahelyi, iskolai) foglalatosságát. Ilyen értelemben a szellemi dolgozók szabadidejük egy részét fordítsák jól választott testmozgásra. A fizikai dolgozók viszont olyan izomcsoportjukat terheljék kiegészítő sportolással, amely foglalkozásuknál fogva nincs eléggé igénybe véve. Vagy pedig igyekezzenek szabadidejükben szellemi munkát végezni (olvasni, sakkozni). Az elmondottak értelmében tehát az elhízás elleni küzdelem fő tényezője a már gyermekkorban elsajátított ésszerű táplálkozás. Ennek megfelelően tudatosan kell szabályozni étkezési szokásainkat egész életünk folyamán úgy, hogy csak annyit együnk, amennyit szervezetünk igényel. A helyes diéta tehát a testsúly szabályozásának alapfeltétele, melyet szükség szerint (és kellő mértékben) kiegészít a helyesen választott és rendszeresen megvalósított testmozgás. Ennek mennyiségét és válfaját illetően ajánlatos a kezelő orvos tanácsát meghallgatni. Dr. SZÓKE ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1986. X. 31.
