Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 % * 1986. X. 30. Amerikai vétó a Biztonsági Tanácsban Merénylet készült Mugabe ellen (ČSTK) - Az Egyesült Álla­mok kedd este megvétózta a Biztonsági Tanácsban azt a határozati javaslatot, amely felszólította Washingtont, hala­déktalanul ismerje el a hágai nemzetközi bíróság 1986. június 27-i döntését. Emlékezetes, a hágai bíróság az USA Nicara­guával szembeni fegyveres akcióit a nemzetközi jog megsértéseként bélyegezte meg és követelte azonnali beszüntetésüket. A Biztonsági Tanácsban Kon­gó, Ghana, Madagaszkár, Trini­dad és Tobagó, valamint az Egye­sült Arab Emírségek terjesztették elő a határozati javaslatot, s elfo­gadása mellett 11 ország szava­zott, hárman - Franciaország, Thaiföld és Nagy-Britannia képvi­selői - tartózkodtak. Nora Astorga, Nicaragua ál­landó ENSZ-képviselője a BT-ülé- sen rámutatott, az Egyesült Álla­mok ismét az ENSZ Alapokmá­nyával szemben járt el. Vétójával azt fejezte ki, hogy egyetért az erő alkalmazásával a nemzetközi kap­csolatokban. A haiti junta Duvalier módszereit alkalmazza (ČSTK) - A Haiti Egyházi Kon­ferencia nyilatkozatot adott ki, amelyben rámutat, hogy a Henri Namphy tábornok vezette Ameri- ka-barát junta ugyanolyan meg­torló intézkedéseket érvényesít a haiti néppeljízemben, mint Du­valier elnök korábbi diktátorrend­szere. A szervezet, amely a haiti vallási csoportosulásokat tömöríti magában, dokumentumában rá­mutat: a diktátor kényszerű távo­zása nagy reményeket keltett a haitiak körében, azonban a gaz­dasági és társadalmi helyzet az országban a diktatúra bukása után tovább romlott. Egyre több ,,az eltűntek“ száma, ugyanis a junta így próbál megszabadulni ellenzői­től. A politikai foglyok kínzása el­len tiltakozó bizottság péntekre a fővárosba tüntetést hirdetett meg. Salvadorban az áradások súlyosbítják a helyzetet (ČSTK) - Salvadorban áradá­sok súlyosbítják a földrengés által amúgy is bonyolult helyze­tet. A hosszan tartó esőzések San Salvador térségében az Alcehuate folyó áradásához vezettek, s a víz Kubai-palesztin eszmecserék (ČSTK) - Rafael Rodriguez, kubai alelnök és miniszterelnök­helyettes Havannában megbeszé­lést folytatott Georges Habbas- sal, a Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért főtitkárával, aki a Kubai KP KB meghívására tar­tózkodik a szigetországban. A megbeszélésen elítélték az im­perialista és a cionista erők ag­resszív politikáját. elsősorban a város széli szegény­negyedeket lepte el. Emellett szin­te elsodorta az egyik kórházat, ahol improvizált körülmények kö­zött hajtottak végre műtéteket, szüléseket és igényesebb orvosi beavatkozásokat. Az október 10-én bekövetkezett rendkívül erős földrengés nyomán az országba folyamatosan áram­lott a külföldi segély, a Duarte- kormány ennek ellenére minded­dig nem volt képes megoldani az olyan alapvető problémákat, mint a katasztrófa sújtotta vidékek élel­miszer-ellátása, a gyógyszerszál­lítás és mások. A külföldi segélyek elosztását a kormány magánintéz­ményekre bízta, s fennáll a gyanú, hogy azok, akiknek a segély szól, egyáltalán nem részesülnek benne. Újabb összetűzések a dél-afrikai gettókban USA-beli cégek megszegik (ČSTK) - Fokváros közelében, a Guguleto gettóban újból éles összetűzések robbantak ki a dél­afrikai rendőrség és az apartheid ellenzői között. A rendőrök a get­tóban a lakosság szívós ellenállá­sába ütköztek. Az utcákon több órán át tartott a lövöldözés. A faj­üldöző hatóságok nem közöltek adatokat az áldozatok számáról. Johannesburgban a „rend őrei“ szétkergették a fehér dél­afrikaiak tüntetését, akik a katonai szolgálat eltörlését követelték. Ti­zenöt aktivistát börtönbe vetettek. Szintén Johannesburgban a rendőrség megzavarta azt a nagy­gyűlést, amelyen Samora Machel tragikusan elhunyt mozambiki el­nökről emlékeztek meg. A gyűlés szervezőit azonnali büntetés fe­nyegeti a „politikai biztonság ve­szélyeztetése“ miatt. A hatósá­gok, amelyek a tüntetések elterje­désétől félnek, erős katonai járő­rözést vezettek be az utcákon. El­szigetelték a társadalmi, a szak- szervezeti és az egyházi épüle­teket. Soweto gettóban, ahol az afri­kai tanulók bojkottálják a vizsgá­a korlátozott szankciókat kát, megerősítették a rendőralaku­latokat az iskoláknál. A Gold Fields bányatársaság tulajdonosai nem hajlandók telje­síteni a sztrájkoló bányászok kö­veteléseit, akik fizetésemelést kö­vetelnek. Az Országos Bányász­szakszervezet (NUM) vezetősé­gével Johannesburgban folytatott tárgyalásokon a társaság képvise­lői azt követelték, hogy a munká­sok azonnal szálljanak le a bá­nyákba. A szakszervezeti szövet­ség vezetői nem tettek eleget a követelésnek. Megcáfolhatatlan tények tanús­kodnak arról, hogy az amerikai társaságok a Dél-afrikai Köztár­saság elleni „hatékony“ gazda­sági szankciók hangoztatása el­lenére továbbra is aktív vállal­kozói tevékenységet fejtenek ki a Dél-afrikai Köztársaságban. A General Motors és a IBM társa­ságok képviselői kénytelenek vol­tak újságírók előtt beismerni, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban to­vábbra is működnek fiókvállalataik és eladják termékeiket. (ČSTK) - A Mozambiki Ellenál­lási Mozgalom (MNR) nevű terror­szervezet, amely a Dél-afrikai Köztársaság és néhány nyugati ország támogatásával a maputói törvényes kormány ellen harcol, úgy döntött, fegyveres akciókat hajt végre Zimbabwe ellen is. A szervezet ezt a portugál fővá­rosban kiadott nyilatkozatában ad­ta hírül. A Zimbabwénak szóló hadüzenetet Robert Mugabe mi­niszterelnök nemrég tett nyilatko­zatával indokolták, miszerint Zim­babwe ezt a terrorszervezetet so­sem ismeri el és elítéli harcát a mozambiki kormány ellen. Zimbabwe elleni összeesküvést erősítik meg azok a hírek is, hogy Mugabe meggyilkolásának elő­készületeit leplezték le. A mo­zambiki biztonsági erők vasárnap vettek őrizetbe egy csoportot, amely meg akarta gyilkolni a zim­babwei miniszterelnököt. Maputóban megkezdődött az ún. afrikai frontállamok csúcskon­ferenciája. Angola, Bottswana, Zambia, Zimbabwe és Tanzánia állam- illetve kormányfője, vala­mint Denis Sassou-Nguesso, kongói elnök az Afrikai Egység­szervezet elnöke vesz részt a ta­nácskozáson. Az észak-afganisztáni Kunduz városból elindult haza az ADK-ban állomásozó szovjet korlátozott kontingens utolsó ezrede is a hat egység közül, amelyeknek hazatérését a szovjet és az afgán vezetés közötti megállapodás alapján Mihail Gorbacsov ez év júliusában vlagyi­vosztoki beszédében jelentette be. Képünkön: Kunduz lakosai búcsút vesznek a szovjet katonáktól. (Telefoto - ČSTK) Tiltakozás a banditák jelenléte miatt (ČSTK) - Mintegy 25 afgán ellenforradalmár életét vesztet­te és számos megsebesült Pe- savar pakisztáni városban és környékén a banditák közötti összetűzések, valamint a pastu törzsek alakulatainak támadásai során. Hat halálos áldozata volt ked­den az egymással versengő ban­ditacsoportok közötti lövöldözés­nek Pesavar óvárosában ós to­vábbi harminc személy megsebe­sült. A városban uralkodó feszült helyzet ezután a lakosok tömeges tüntetését váltotta ki, akik az ellen tiltakoztak, hogy a pakisztáni kor­mány az országnak ezt a részét az ellenforradalom hídfőállásává vál­toztatta a törvényes afgán kor­mány ellen. A tüntetők követel­ték a banditák kiutasítását Pe­savarból. A rendőrség közbelé­pésének a tüntetők ellen hat sebe­sült áldozata volt. A pastu harcosok, akiknek terü­letén Iszlámábád akaratuk ellené­re ellenforradalmi táborokat hozott létre, több bombatámadást követ­tek el Pesavarban és környékén, amelyek során 18 bandita életét vesztette és számos megsebesült. A pastuk az ellenforradalom el­leni harcban levegőbe repítettek egy fegyverraktárt, ahol az Afgán Demokratikus Köztársaság terüle­tén tervezett hadműveletekre szánt legújabb amerikai fegyverek voltak elhelyezve és megsemmisí­tettek egy stratégiai fontosságú vasúti hidat is, amelyen át ellen­forradalmárokat szállítottak az ADK határai felé. 6i vücmajfébéi Pakisztán felfegyverzésének háttere A Patriot című indiai lap az Egyesült Államoknak azt a döntését kommentálja teg­napi számában, miszerint A Dél-afrikai Köz­társaságban ez év júniusa, a rendkí­vüli állapot kihir­detése óta letar­tóztatott több mint 14 ezer ember kö­zül négyezer volt gyermek. A ké­pünkön látható fiú emberhez méltat­lan körülmények között szögesdrót mögött él, mivel családját mások­kal együtt kiűzték a Crossroads né­ger gettóból, amelyet földig le­romboltak. (ČSTK-felvétel) AWACS légi riasztó és irá­nyító rendszerrel látja el Pa­kisztánt. A cikk többek kö­zött megállapítja: A Pakisztán „védelmének“ megerősítésére irányuló amerikai tervek világosan bizonyítják, hogy Washington valódi célja India be­vonása a fegyverkezési ver­senybe. Iszlamabadnak a legkorsze­rűbb fegyverzet rendszerbe állítá­sával kapcsolatban nincsenek semmilyen közvetlen kiadásai. Mindent a bőséges és egyre nö­vekvő washingtoni kölcsönök fe- fedeznek, India azonban a fegy­verzetének korszerűsítését célzó minden egyes lépésnél a szociális programokhoz szükséges eszkö­zökből kénytelen lefaragni. Az Egyesült Államok nemcsak talpnyalót csinált Pakisztánból, hanem olyan országot is, amely odacsap minden államnak, amely elutasítaná az amerikai agresszív stratégiát. Washington nincs na­gyon megelégedve a gazdasági önellátásra irányuló indiai erőfe­szítésekkel és azzal, hogy Delhi hű az el nem kötelezettség elvei­hez. India sikerei e téren az anti- imperialista, békeszerető államok és- felszabadító mozgalmak elis­merését és támogatását, a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág segítségét váltották ki. Mind­ez ellentétben áll Washington szá­mításaival. Az AWACS rendszerrel ellátott repülőgépek segítségével az USA az egész indiai szubkontinenst ellenőrzése alá vonhatja. Az az állítás, miszerint az Afganisztán részéről „fenyegető veszélyre“ adott válaszról van szó, nem helyt­álló már csak azért sem, mivel a szovjet egységek megkezdték a kivonulást ebből az országból. Világos, hogy az iszlamabadi ka­tonai vezetők egyetértettek a pa­kisztáni amerikai jelenléttel és az USA rendelkezésére bocsátottak katonai támaszpontokat. Az a döntés, hogy az AWACS-rend- szerű gépeket amerikai pilóták fogják vezetni az ugyancsak ame­rikai személyzetű földi irányító központ segítéségével, az elsó lé­pés ebbe az irányba. Tudatosíta­ni kell, hogy Pakisztán amellett döntött, háborús helyzetet teremt a szubkontinensen, szögezi le a Patriot. szélié J&TLEli Kortesturnén Ronald Reagan amerikai elnök ezekben a napokban 13 szövetsé­gi államot érintő körúton tartózko­dik. Mindenütt fáradhatatlanul ke­zet ráz a legkülönbözőbb foglalko­zású polgárokkal, s főleg olyan beszédeket tart, amelyekkel milli­ókat kíván szerezni a választási alapokba a Republikánus Párt je­löltjeinek támogatására. A november 4-én esedékes kongresszusi választások a re­publikánusok szempontjából igen fontosak. Mindenekelőtt arról van szó, megőrzik-e eddigi pozícióikat a szenátusban, ahol egyelőre 53:47 arányban többségben van­nak. A 34 lecserélésre kerülő sze­nátor közül 22 republikánus. Ugyancsak kérdéses, mi lesz a sorsa az eddig republikánusok által birtokolt 435 képviselőházi mandátumnak, 36 kormányzói hi­vatalnak, az egyes államok tör­vényhozó szerveiben elfoglalt ve­zető pozícióiknak. S nem utolsó­sorban a tét azért is nagy, mert a választások meghatározzák, mi­lyen lesz Reagan elnök megbíza­tási időszakának fennmaradó ré­sze, amelyben szeretne valami fi­gyelemre méltóval ..beírni nevét a történelembe“. Az erre irányuló erőfeszítései közé kell sorolni a nemrégi reykja­víki szovjet-amerikai csúcstalál­kozót is, ahonnan Reagan az amerikai, de a nemzetközi közvé­lemény szemében is ,,kiváló ál­lamférfiként' ', ,, békeharcosként' ‘ akart távozni. Reykjavík eredmé­nye persze ismert: Reagan ma­kacs álláspontja következtében nem sikerült csupán a laboratóriu­mi vizsgálatokra korlátozni a ,, csil­lagháborús“ terveket, s a találko­zó emiatt konkrét megállapodások nélkül ért véget. Az izlandi csúcs után a Fehér Ház és a Republikánus Párt veze­tői azonnal felismerték, hogy a Reykjavíkban történtek valóság­hű leírása sem Reagannek, sem pártjának nem nagyon lenne hasznára. Ezért Reagan, rögtön, amint visszatért Reykjavíkból, az eseményeket teljesen másként festette le. Beszédeiben követke­zetesen a Szovjetunióra hárítja a felelősséget a reykjavíki kudar­cért, hallgatóságát arról igyekszik meggyőzni, hogy épp az amerikai kormány az, amely a szovjet veze­tőkkel folytatott tárgyalásokon az egyik konstruktív kezdeményező javaslatot terjeszti elő a másik után. Sőt, azt állítja, hogy Wa­shington az egyedüli, akinek ,,őszinte érdeke a világ béke meg­őrzése és a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása“. Az Egyesült Államokban szoká­sos választási kampányok stílusá­ban Reagan jó nagy adag dema­gógiával magasztalja a Republiká­nus Párt jelöltjeit, ugyanakkor út- széli módon feketíti be ellenfeleit és arra figyelmezteti a választókat: a ,,liberális“ demokraták ,,halálos veszélyt“ jelentenének, mivel töb­bek között ,,elhanyagolnák“ a fegyverkezést. Szerencsére sok józanul gon­dolkodó amerikai tudja, hogyan képzeli el Reagan a demokraták által esetleg elkövetett,,hibák" ki­javítását. Turnéja során ugyanis nem mindenütt az ..Amerika pros­peritásának felújításáról“ szónok­ló elnököt szívesen hallgató lelkes republikánusok fogadják... (č) Kijárási tilalom Amritsarban (ČSTK) - Az észak-indiai Pandzsáb szövetségi állam egyik központjában, Amritsarban, a szikhek szent városában a ható­ságok szerdán reggel kijárási tilal­mat rendeltek el. Amritsar így már a harmadik pandzsábi város, ahol a szikh és a hindu szélsőségesek közötti egyre növekvő feszültség­re való tekintettel ilyen intézkedést kellett hozni. Az elmúlt napokban a pandzsá­bi és a központi indiai kormány gyakran ülésezett a szikh-hindu összecsapások miatt. A szélsősé­ges erők akcióinak fokozódása egyrészt „válasz“ a rendőrség utóbbi időben elért sikereire, más­részt „előkészület“ az Indira Gandhi elleni merénylet péntek­re eső második évfordulójára. Az amritsari kijárási tilalom el­rendelésének közvetlen előzmé­nye az volt, hogy két szélsőséges hindu szervezet tiltakozó menete­ket kívánt szervezni, miután ked­den a reggeli imádság közben két hindut meggyilkoltak.

Next

/
Thumbnails
Contents