Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám, csütörtök

Mindent megadnak a fiataloknak Napjainkban egyre több szó esik a munkásfiatalok képzéséről, neveléséről. Az ezzel összefüggő kérdésekről beszélgettünk Kecs­kés Zoltánnal, az érsekújvári (No­vé Zámky) Sigma vállalat tanmű­helyének vezetőjével.- A tanműhelyben - mondja - 268 a gépipari szakmát tanulók száma. Főleg gyakorlati képzéssel foglalkozunk. 1984 óta több osz­tályban már szakközépiskolai szinten folyik az oktatás.- Mikor létesült az iskola?- Hat éve, a tanműhellyel együtt. A megnyitás óta tart a be­rendezkedés, a műhely korszerű­sítése. Új gépek a múlt héten is érkeztek. Tegnap kaptunk száz­ezer koronát a vállalat igazgatósá­gától oktatási segédeszközök vá­sárlására. Olyan ütemű a korsze­rűsítés, hogy az épület, amely hat évvel ezelőtt még megfelelőnek bizonyult, ma már bizony szűknek, elavultnak mondható. Egyébként a tanműhely is kicsi, ezért váltott műszakban történik az oktatás. A beszélgetésbe bekapcsolódik Pavol Kopečný, a mesterek veze­tője is:- Ma már a tantestület tagjai, a pedagógusok megfelelő kép­zettséggel rendelkeznek. Elmondják azt is, hogy ennek érdekében sokat tett dr. Kafky Im­re igazgató és Karol Fifka, az iskolai pártszervezet elnöke.- Azt ugyanis - fűzi még hozzá a tanműhely vezetője - kezdettől fogva tudtuk, hogy rangja csak akkor lesz az iskolának, ha min­den oktatónak meglesz az előírt képesítése. Aztán egyre több szó esik a fia­talokról, tanítványaikról. Mindket­ten vallják: végső soron olyanok, amilyenné neveljük őket otthon, az iskolában, a műhelyben és persze a SZISZ-ben. Ami tetszik nekik- Bár csak hat éve működik az iskola és a tanműhely, az egykori tanítványok közül ketten már főis­kolások. Tavaly tizenöten érettsé­giztek, a közeli gimnáziumban. Azok közül, akik nálunk szereztek szakmunkás-bizonyítványt, kettő diszpécser, öt művezető, tizen­nyolc csoportvezető. Juhász Milán és Marek Buránsky pedig már ki­tüntetést is kapott.- Tavaly két tanulót vettünk fel pártszervezetünkbe tagjelöltnek. Az előző tanévben négyet. Több mint valószínű, hogy az idén is lesz két új tagjelöltünk.- Egyre nagyobb a gépipari szakmák iránti érdeklődés a lá­nyok körében. Főleg az esztergá­lyos és marós szakma vonzza őket, de akad köztük néhány olyan is, aki géplakatosnak készül. Két évvel ezelőtt még csak tizenhét lány tanult nálunk, az idén már harmincnégy. Jól működnek a honvédelmi- sport-körök. A legutóbbi versenyen is sikeresen szerepeltek a fiúk. Két díjat nyertek, ós nyolc helyezést értek el. Egyébként tanulóink kö­zül jelenleg öten folytatják tanul­mányaikat katonai iskolában, és az idén is van két jelentkező. Ami nem tetszik- Ritka nálunk az igazolatlan mulasztás, éppen ezért bosszan­tó, hogy mégis előfordul egy-egy kirívó eset. A múlt tanévben két tanulónk, Sárközi Lajos és Ján Lešaj több mint ötven órát mulasz­tott igazolatlanul. így szakmun­kásbizonyítványt sem kaptak.- Még egyik tanévben sem tör­tént tanulóink részvételével kisebb vagy nagyobb bűneset. Kihágást sem követtek el. A legsúlyosabb kihágásnak azt az - egyedi - ese­tet tartjuk, amikor tavaly a közbiz­tonsági szervek jelentették, hogy a vasútállomáson, este tízkor ré­szegen találtak rá egyik harmadi­kosunkra.- Az elsősök olykor még fólsze- gek, bizonytalanok, az önbecsülés is hiányzik belőlük. Véleményünk szerint ebben az alapiskolák is hibásak, főleg a pályaválasztási irányításban van a hiba. Ezen a jö­vőben feltétlenül változtatni kell. Fiatalok a fiatalokról A beszélgetést figyelmesen vé­gighallgatta rajtam kívül két fiatal párttag is, Pálmai László, a SZISZ vállalati bizottságának elnöke és Beáta Solárová, aki szintén tagja a bizottságnak, versenyfelelós. Fi­gyelmesen, mert ők is csak kívül­ről ismerik a tanműhely gondjait. A gyakorlati foglalkozásokra járó fiatalok a SZISZ iskolai szerveze­tének tagjai.- Azokkal nincs különösebb probléma - tájékoztat a verseny­felelős akik már tanulóként tag­jai valamelyik szocialista bri­gádnak. Jelenleg a műhelygyakorlatokra járó 268 tanuló közül, mivel nem mindegyik a Sigma vállalat tanuló­ja, csak 52 tagja a szocialista brigádok valamelyikének, és 36 tekinthető leendő tagnak.- Csak velük tudunk valamit kezdeni - közli a SZISZ vállalati bizottságának elnöke - mert ke­vés kivételtől eltekintve a többi a szakmunkás-bizonyítvány kéz­bevétele után már nem tartja fon­tosnak, hogy tagja legyen az ifjú­sági szövetségnek. A vállalaton belül nem új jelen­ség ez a lemorzsolódás. Az idén mintegy 35 százalékos, tavaly 55 százalékos volt. A műhelyekben Másodikosok dolgoznak a két sorba állított esztergapadon. Szi­kora László mester velük dolgozik.- Hiába mondanám nekik- mondja hogy az ember nem ülhet a babérjain, s hogy azok közül, akiket kezdőként esztergá- lyozni tanítottam, többen már mér­nökök. Egyébként minden újra kí­váncsiak. Tanítványa, Hanckó Csaba is bekapcsolódik a beszélgetésbe:- Tud is a mester mindig valami újat mutatni. A marósmühelyben is másodi­kosokat találok. Köztük több a lány. Tóth Adrienn, aki éppen beállítja a gépet, a következőket mondja:- Ha nem tetszene ez a munka, ez a szakma, nem volnék itt. Már régen elszöktem volna. Osztálytársa, Gregus Mária se vélekedik másként.- Én meg - válaszol - másnap vagy harmadnap utána. Az emeleti csarnokban több csoportba osztott, elsősökkel fog­lalkoznak a gyakorlatvezetők. A vasfűrészelés gyakorlását irá­nyító mester, Kecskés Antal így nyilatkozik csoportjáról:- Az első hetek nehezek voltak. Csak tébláboltak körülöttem. Ha netalán kevéske időre magukra hagytam őket, mindjárt előkerült egy magnó, és inkább tánczenét hallgattak. A fémek hajlítását gyakoroltató mester, Kotián Dániel sem dicséri tanítványait.- Ha csak tehetem - magyaráz­za -, külön-külön foglalkozom ve­lük, mert még az alapvető munka­fogásokat sem ismerik. Ez azon­ban a kisebb hiba. Nagyobb az, hogy mindig csak azt számítgat- ják, miből mi a hasznuk, vagy az előnyük. Nehéz így boldogulni velük. A műszak leteltével ismét talál­kozom a tanműhely vezetőjével és a mesterek főnökével. Az új gépek és műszerek alkal­mazása képzett, művelt és ügyes munkásokat követel - mondja Pa­vol Kopečný. - Ezért kell az isko­lában és a tanműhelyben mindent megadnunk a fiataloknak. És min­denből, gépekből, szerszámokból, segédeszközökből tudásunkból a legjobbat. HAJDÚ ANDRÁS Az Észak-morvaor­szági Gázmüvek dol­gozói ezekben a na­pokban nagy gondot fordítanak a techno­lógiai berendezések, a földalatti tárolók karbantartására, s felkészülnek a téli gázellátásra. Már au­gusztus közepén több mint 147 millió köbméter földgázt gyűjtöttek össze a štramberki földalatti tárolóban. (Petr Berger felvétele-ČTK) Értékmérő és szabályozó A népgazdaság irányítási rendszerének egyik legfonto­sabb tényezője az ár. Mivel az irányításnak alkalmazkodnia kell a termelés és a gazdálkodás változó fettételeihez, ez a követelmény az árakra is vonatkozik. Az extenziv gazda­ságfejlesztés időszakában az áraknak is leszűkített szerepük volt. Az intenzifikálás viszonyai között azonban maga az árpolitika is bonyolultabbá válik, célirányos és hatékony érvényesítését, elsősorban szabályozó és ösztönző szerepét tudományosan indokolt elméleti alapokra kell helyezni. Ebben az irányban a jelenlegi időszakban a szocialista országok közgazdászai, a gazdasági kutatóintézetek dolgo­zói intenzív munkát végeznek. Az elméleti kutatás eredményeinek összegezése az egyes országokban és a szocialista gazdasági integráció nemzet­közi viszonylatában még folyamatban van, az árak új szere­pének a fö vonatkozásai azonban már ismertek, s ezek az új szempontok már gyakorlatilag is érvényesülnek a csehszlo­vák népgazdaságban, a 8. ötéves tervidőszakban érvényesí­tett árpolitikában. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az irányí­tási rendszerrel összefüggésben a termelői, illetve nagyke­reskedelmi árpolitikáról van szó, s nem az életszínvonalhoz kapcsolódó fogyasztói, kiskereskedelmi árpolitikáról. E két terület között csak korlátozott az összefüggés, hiszen a fogyasztói árpolitikában a szocialista állam jellegével és céljaival összefüggésben különböző társadalmi szempontok és egyéb - részben gazdasági jellegű - megfontolások érvényesülnek, s ezek a szempontok a jövőben is érvénye­sülni fognak. Ami a nagykereskedelmi árakat illeti, ezeknek továbbra is tükrözniük kell a termelés társadalmilag szükséges ráfordítá­sait, valamint a bővített újratermeléshez szükséges, méltá­nyos nyereséget. Mivel az intenzív gazdaságfejlesztést első­sorban a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati haszno­sítása, s ennek eredményeként a fajlagos anyag- és energia­felhasználás csökkenése, valamint a munkatermelékenység állandó növekedése jellemzi, ami szükségszerűen a terme­lési költségek általános csökkenéséhez vezet, ebből egyér­telműen Jdtúnlk, hogy a nagykereskedelmi árszínvonalnak is - fokozatosan ós megkülönböztetett mértékben - csökken­nie kell. Ennek látszólag ellentmond a vállalatok anyagi érdekeltsége a gyártmányfejlesztésben, az új, magasabb gazdasági-műszaki színvonalú termékek magasabb terme­lői-nagykereskedelmi árában. Tény, hogy az ilyen termékeket a vállalatok az érvényes előírásoknak megfelelően, illetve a minőségvizsgálat kedvező eredményei alapján magasabb áron értékesíthetik, ezt az árat azonban az adott termék tényleges használati értékéhez kell viszonyítani. Ha ez nagyobb mértékben növekedett, mint maga az ár, így a való­ságban használati értékre vonatkoztatott fajlagos árcsökke­nésről van szó, bár a termék ára abszolút értelemben megnö­vekedett. Már ebből a rövid utalásból is kitűnik, hogy mennyire bonyolult, milyen nehézségekkel jár az árképzés objektivizá- lása az új, nagyobb használati értékű, több tudományos- műszaki ismeret felhasználásával, tehát hatékonyabb tech­nológiai eljárásokkal gyártott termékeknél, különösen ha figyelembe vesszük az adott termékek világárához való összehasonlítás elkerülhetetlen követelményét. Mindebből kiindulva a jövő évtől kezdődően jelentős módosításokra kerül sor az állami minőségvizsgáló intézmé­nyek munkájában, amelyeknek az egyes termékek elbírálásá­nál következetesen figyelembe kell venni az adott szakágazat élenjáró külföldi termelőinél érvényesülő árszínvonalat. A termékek értékelési kategóriáiban is változik a helyzet. Mivel a gyártmányfejlesztésnek egyre általánosabbá és átfo- góbbá kell válnia a termelés minden szakaszán, így ennek megfelelően az első minőségi osztályba sorolt termékek a nagykereskedelmi alapár kategóriájába kerülnek, amelyek pedig második osztályú minősítést kapnak, azok árát lecsök- kentik, s gyártásuk a vállalat számára kedvezőtlenné válik. A nemzetközi viszonylatban is kiváló minőségű, világszínvo­nalú termékek a minősítés alapján elnyerhetik a „Q“ fokoza­tot, ami a vállalat számára ösztönző árkedvezménnyel jár. MAKRAI MIKLÓS Autósklub a Vasműben Eredményesen dolgozik a Honvédelmi Szövetség üzemi szervezete Több mint 3700 taggal a Kelet­szlovákiai Vasműben működik a Honvédelmi Szövetség egyik legnagyobb üzemi szervezete. A tagok közül hatszázan tevé­kenykednek annak az országszer­te ismert autósklubnak a szakosz­tályaiban, amely éppen a Honvé­delmi Szövetség megalakulása 35. évfordulójának évében meg­rendezte az autósok országos baj­nokságát. Ezen hazánk legjobb 91 versenypárosa vett részt. A Vas­müvet Skoda 130-as gépkocsijá­val a Peter és Michal Koči test­vérpár képviselte. Ján Veselý sze­mélyében az autóversenyzők vá­logatott csapatában is képviselve van a Kelet-szlovákiai Vasmű au­tósklubja. Azzal a céllal kerestük fel Ro­bert Glück klubelnököt, egyébként a Kelet-szlovákiai Vasmű propa- gációs részlegének vezetőjét, hogy részletesebben megismer­hessük ennek az autósklubnak a tevékenységét.- Klubunk krónikájának első ol­dalai 1975-ben íródtak, amikor a klubtagok megszervezték az el­só honvédelmmi-tájékozódási au­tóversenyt - tudtuk meg. - A leg­lelkesebb klubtagokból formálód­tak a verseny párosok. Egy évvel később már hét versenypárosunk vett részt a kerületi vetélkedőben. Abban az évben rendeztük meg a Kormánykerék mestere verseny elsó évfolyamát. A következő év­ben Štefan Bohuš mérnök és Ivan Slíž az országos bajnokság 5. he­lyezettje lett a csehsi'lovákiai hon- védelmi-tájokozódási versenyen. 1980-ban pedig Ján Gregor - Pe­ter Marenčík győztesként került ki a szlovákiai versenyből.- Ha jól értesültem, megbízást kaptak az országos honvédelmi­tájékozódási autóverseny meg­rendezésére.- Valóban így van. Nem csak egyszer tiszteltek meg bennünket ilyen módon. 1977-ben és 1980- ban mi rendeztük a szlovákiai és 1978-ban, majd 1984-ben az or­szágos bajnokságot. Ezeken és a hasonló autóversenyeken klub­tagjaink, egyéni és páros verseny­zőink is részt vettek, többen sike­resen helytálltak. Például Ján Ve­selý, csehszlovák válogatott 1983- ban második helyen végzett az országos formula EASTER baj­nokságon. Két alkalommal nyert országos bajnokságot Ostrava -Havifovban, első helyezést ért el Poznanban, majd a Mostban meg­rendezett nemzetközi versenyen. Ladislav Horňák, autóklubunk ön­segélyes javítóműhelyének veze­tője, Juraj fivérével eddig nyolc alkalommal vett részt és szerzett előkelő helyezést az országos au­tóversenyeken. Természetesen különböző kevésbé igényes, de a gépjárművezetői képességeket, ügyességet több szempontból próbára tevő egyéb vetélkedőket is rendezünk.- Említést tett autósklubjuk ön­segélyes javítóműhelyéről, hall­hatnánk erről bővebben?- Mielőtt konkrétan válaszolnék erre a kérdésre, szeretném meg­jegyezni, hogy a Honvédelmi szö­vetség keretében működő autós­klubunknak hat szakosztálya van. Minden egyes szakosztály tevé­kenységét fontosnak tartjuk, lehe­tőségeinknek megfelelően igyek­szünk megteremteni a munkájuk­hoz szükséges feltételeket. Ennek a gondoskodásnak a keretében önsegélyes javítóműhelyt hoztunk létre. Tudvalevő, a Honvédelmi Szövetség egyik legnagyobb au­tósklubja vagyunk. Hiszen a hát­térben vállalatunk több mint 24 ezres kollektívája áll, gyakorlatilag minden második dolgozónk autó- tulajdonos, s közülük vajon ki nem venné igénybe javítóműhelyünk szolgáltatásait, főként akkor, ha kéznél van? Vállalati vezetősé­günk támogatásával javítóműhe­lyünk szükségszerű bővítésének, kapacitásának növelésével szá­molunk. Bár Ladislav Horňák és három munkatársa a jelenlegi kö­rülmények között is mindent meg­tesz a minőségi munka érde­kében.- A sokrétű klubtevékenység­ben talán az egyik legfontosabb, egyben legigényesebb terület a propagációs és ifjúsági szekció munkája.- Korábban már megjegyez­tem, hogy minden szekció munká­ját egyformán támogatjuk. Ez így igaz, mégis azt kell mondanom, hogy az ifjúsággal együttműködő szekció munkájára egy kicsit job­ban odafigyelünk. Úgy hiszem, ez természetes is, hiszen fiatalokról van szó, akiket csak úgy tudunk megnyerni a közösségi munkára, ha a velük fenntartott kapcsola­tunkban a legmegfelelőbb, legha­tékonyabb formákat választjuk. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy felkeltsük érdeklődésüket a honvédelmi sport- és a múszaki kérdések iránt, megtanítsuk őket a közlekedés szabályaira, megér­tessük velük a közúti fegyelem jelentőségét s ha ők is úgy akar­ják, biztonságosan közlekedő gépjárművezetőket nevelünk be­lőlük. KULIK GELLÉRT ÚJ SZÚ 4 1986. X. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents