Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám, szerda
ÚJ szú 3 1986. X. 29. Az új problémák megoldása új hozzáállást igényel Kerekasztal-beszélgetés a moszkvai Pravda szerkesztőségében a Reykjavík utáni helyzetről és a fegyverzetkorlátozásról (ČSTK) - A moszkvai Pravda, az SZKP KB központi lapja tegnapi számában terjedelmes kerekasztal-beszélgetést közölt a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozó eredményeiről és a nukleáris fegyverzet korlátozásával összefüggő kérdéseiről. A beszélgetést Jevgenyij Grlgorjev, a lap főszerkesztő-helyettese vezette, s részt vettek rajta Indiai, Japán, nyugatnémet, lengyel, szovjet és amerikai újságírók. A BT ismét foglalkozott Nicaragua panaszával A beszélgetés bevezetőjében Vszevolod Ovcsinnyikov, a moszkvai Pravda szerkesztője megállapította: Reykjavík megmutatta, hogy a világ olyan határhoz jutott el, amely mögött a hadászati erőegyensúly is megszűnik a feltartóztatás tényezőjévé lenni. A biztonság problémáit nem lehet a ,,kard“ és a „pajzs“ végeláthatatlan tökéletesítésével megoldani. A nukleáris fegyverek nemcsak a háború stratégiáját és taktikáját változtatták meg, hanem annak filozófiáját is - mondotta Ovcsiny- nyikov. A beszélgetés résztvevői vitába szálltak James Jackson véleményével. A Time címú amerikai folyóirat moszkvai fiókszerkesztó- ségének vezetője kifejtette, hogy a következő Gorbacsov-Reagan találkozó lehetővé teszi, hogy megtalálják az utat a kölcsönös megfélemlítéstől a bizalomhoz, s ez „a nem nukleáris védelem passzív eszközein“ alapulna. A kölcsönös megfélemlítés doktrínáját valóban fel kell váltani, de nem „passzív nem nukleáris védelemmel“ - hangoztatta Ovcsinnyikov. A Nyugaton azt állítják, hogy a szocialista államok nem tanúsítanak új hozzáállást az új problémákhoz - mondotta Les- law Tokarski, a Perspektywy című lengyel hetilap főszerkesztője. Hozzáfűzte: Washington az, aki dogmatizmust tanúsít ós mindig, mindenben az erőre épít. Épp a szocialista országok alkalmazkodnak az új helyzethez és újszerűén tekintenek a nemzetközi fejlődésre. A kerekasztal-beszélgetésen főleg az ún. hadászati védelmi kezdeményezéssel foglalkoztak. Az újságírók a világűr militarizálá- sára irányuló tervek valódi céljairól, a „csillagháborús“ program védelmi és támadó aspektusairól vitáztak. Ha 1996-ig fel lehetne számolni az összes hadászati fegyvert, akkor az SDI-nek tényleg nem lenne semmi értelme sem a védelem, sem a támadás szempontjából - fejtette ki véleményét James Jackson. Hozzáfűzte: egyetért azonban azzal, hogy az amerikai kormány ezzel kapcsolatos megnyilatkozásai homályosak, figyelembe kell venni a közelgő kongresszusi választásokat és meg kell várni, mi lesz azután. Szuzuki Jaszuo, a Jomiuri Pimen patriárka üzenete Mihail Gorbacsovnak (ČSTK) - Az orosz pravoszláv egyház üdvözli a szovjet vezetés olyan körülmények létrehozására irányuló következetes törekvéseit, amelyek garantálnák az ember legalapvetőbb jogát, az életre való jogot, szögezte le Pimen patriárka Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához intézett üzenetében. Merénylet Nyugat-Berlinben (ČSTK) - Nyugat-Berlinben tegnap délelőtt merényletet követtek el Harald Hollenberg, az egyik hivatal külföldiek ügyeit intéző osztályának igazgatója ellen. A rendőrség közleménye szerint a merénylők - egy férfi és egy nő - több lövést adtak le Hollenberg- re és a lábán megsebesítették. Ezután bűntársaikkal együtt autón elmenekültek. Egy órával később egy elhagyott helyen találták meg a lángokban álló autót. Hollenberget kórházba szállították, s az orvosok szerint sebesülése nem életveszélyes. A merénylők után azonnal megindult a nyomozás. Egyetértünk önnek azzal a meggyőződésével, hogy e cél elérésének legbiztosabb garanciája a lázas fegyverkezés, beleértve a nukleáris fegyverkezés leállítása, minden tömegpusztító fegyver megsemmisítése ós a világűr militarizálásának megakadályozása, szögezi le az üzenet. Az egyházi vezető a továbbiakban sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem minden nagy ország tudatosítja az emberiség sorsa iránti felelősségét, s éppen ez nyilvánult meg a reykjavíki csúcstalálkozón is. Az amerikai fél irreális magatartása több kérdés megvitatásánál megakadályozta olyan döntés elfogadását, amelynek eredményeként már a következő évtizedben a Föld megszabadulhatna az atomfegyverektől. „Bennünket, az orosz pravoszláv egyház tagjait a többi szovjet emberhez hasonlóan ösztönöz az az optimizmus, amellyel ön tekint a jövőbe, szögezte le az üzenet. Simbum című japán napilap szerkesztője szerint Reykjavík megmutatta, hogy a Szovjetunió és az USA között nincs meg a bizalom. Fennállnak olyan ellentétek, amelyeket nem lehet azonnal megoldani. Reagan megérdemli a bírálatot, de időre van szüksége ahhoz, hogy elgondolkodhasson a dolgokon - mondta a japán újságíró. A probléma kulcsa a hadászati fegyverek ós a közepes hatótávolságú rakéták felszámolása, s ezzel egyidóben a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződés elveinek megszilárdítása, állapította meg Tokarski, hangsúlyozva, hogy ezek a kérdések egymástól elválaszthatatlanul oldhatók csak meg. Ha Ronald Reagannek időre van szüksége, akkor ezt az időt arra kellene kihasználnia, hogy megértse, ezek a kérdések egymással szervesen összefüggnek. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egybehangzóan nagyra értékelték az atomrobbantásokra elrendelt egyoldalú szovjet moratóriumot. Radzsa Mohán, az indiai védelmi tanulmányok intézetének munkatársa kijelentette, a moratórium jelentős lépés a lázas fegyverkezés megszüntetéséhez. A probléma abban rejlik, hogy az Egyesült Államok véleménye szerint a fegyverzet-korszerűsítés amerikai programja nem nélkülözheti a nukleáris robbantásokat. Az újságírók végezetül a kormányoknak, a népeknek és a nemzetközi közvéleménynek a világ sorsáért való felelősségéről beszéltek. Éva Karnovská, a Vorwärts nyugatnémet napilap hírmagyarázója arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugat-európai országok nem gyakorolnak kellő nyomást az Egyesült Államokra. Nyu- gat-Európa azonban nem akarja elhárítani felelősségét. Remélem, a nyugat-európai közvélemény tesz azért, hogy ne kelljen sokat várni az újabb csúcstalálkozóra, s hogy a Reykjavíkban megvitatott problémákat végül is sikerül megoldani, állapította meg az újságíró. Ma feltétlenül garantálni kell az egész világ számára a kollektív biztonságot - szögezte le végezetül Radzsa Mohán. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező megállapodások a nukleáris fegyverek felszámolását fogják célozni. (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfő este Nicaragua újabb panaszával foglalkozott, amelyet az USA ellene folytatott agresszív politikája miatt nyújtott be. A vitában Alekszandr Belonogov szovjet ENSZ-delegátus emlékeztetett arra: az USA vétót emelt a határozati javaslat ellen, amely követelte tőle, hogy tartsa tiszteletben a hágai nemzetközi bíróság döntését. Rámutatott, hogy az állami terrorizmus szintjét érik el a Nicaragua elleni amerikai agresszív akciók. Hangsúlyozta, a Szovjetuniónak nincsenek katonai egységei Nicaragua területén, ezért nevetséges Washington próbálkozása, hogy ezzel igazolja lépéseit. A közgyűlés politikai és biztonsági bizottságában egy országcsoport Nagy-Britanniával az élén határozati javaslatot terjesztett elő a nukleáris fegyvereket érintő szovjet-amerikai tárgyalásokról. E szerint a közgyűlésnek fel kell szólítania a két országot, hogy törekedjen azoknak a céloknak az elérésére, melyekről tavaly Genfben született megállapodás. Honecker befejezte ázsiai körútját (ČSTK) - Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke tegnap befejezte mongóliai hivatalos baráti látogatását és hazautazott Ulánbátorból. Dzsambin Batmönhnel, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökével folytatott tárgyalásai során mindkét fél egybehangzóan támogatta a Szovjetunió és a többi szocialista ország nukleáris háború elhárítását célzó hosszútávú békepolitikáját. A találkozó során szerződést írtak alá a két ország hosszútávú gazdasági ós tudományos-műszaki együttműködéséről 2000-ig. Életbe léptek a korlátozott amerikai szankciók (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök aláírta azt az utasítást, amelynek értelmében azonnal hatályba lépett az USA-nak a Dél-afrikai Köztársaság elleni korlátozott szankcióiról szóló törvény. Mint ismeretes, Reagan megvétózta a Kongresszus két házának kompromisszumos jaFrancia-nyugatnémet eszmecserék (ČSTK) - Tegnap, a nyugatnémetfrancia magas szintű konzultációk zárónapján aláírták a két ország közti megállapodást a kultúra ós az oktatás terén való együttműködés bővítéséről. A konzultációk első napján Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tájékoztatta a francia vezetőket Francois Mitterrand államfőt és Jacques Chirac miniszterelnököt a közelmúltban Washingtonban folytatott megbeszéléseiről. A két ország megállapodott abban, hogy a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozó eredményeit tekintve közös álláspontra fognak törekedni a fegyverzetellenőrzés kérdéseivel kapcsolatosan. Kijelentették: Európában nem lehet sem nukleáris, sem hagyományos háborút folytatni, de emellett közvetve óvták az Egyesült Államokat a nukleáris leszereléstől, mivel az - úgymond - csökkentené biztonságukat, ha nem kísérné a Szovjetunió hagyományos fegyveres erőinek „nagymértékű csökkentése". vaslatát a szankciók bevezetésére, ám a második szavazáskor mind a képviselőházban, mind a szenátusban felülbírálták lépését. Megfigyelők ezt tartják Reagan egyik legnagyobb külpolitikai vereségének. A korlátozott szankciók vonatkoznak többek között a két ország közti légi közlekedés felfüggesztésére, a szén, textíliák, acél és urán importjának tilalmára. Az USA nem nyújt újabb kölcsönöket Pre- tóriának és leállítja új beruházásait is. Valójában aligha fognak gondot okozni Pretóriának ezek a szankciók. Provokatív hadgyakorlat (ČSTK) - Az NSZK területén hétfőn Carbon Archer fedőnévvel megkezdődtek a Pershing-2 nukleáris rakétákkal felszerelt amerikai egységek hadgyakorlatai. November 8-ig fogják gyakorolni az elsócsapásmóró fegyverek alkalmazását háború esetére. Az egész provokatív akciót figyelemmel kísérik a nyugatnémet békemozgalom tagjai. Schwäbisch Gmünd város laktanyája előtt ülősztrájkot szerveztek, amellyel megakadályozták egy, az atomrakétákat kiszolgáló speciális egység kivonulását a hadgyakorlatra. A kiárusítás „eredménye“ Zűrzavar, túlzsúfolt járművek és időnként hiába várakozó utasok tömegei - ez volt a helyzet Londonban hétfőn a nagy-britanniai autóbuszjáratokon. E naptól ugyanis magánkézbe került az autóbuszközlekedés. Margaret Thatcher kormánya felújította a „szabad konkurenciát“ a nyilvános autóbusz-közlekedésben, amit még a második világháború előtt megszüntettek és állami vagy községi igazgatás által szervezett rendszeres üzemeltetéssel helyettesítettek. Az új intézkedés, amelynek célja a hírhedt kormánypolitika szellemében a közcélú kiadások megtakarítása, eddig csak Londonban vezették be. Közéleti személyiségek, szakszervezetek és mások is figyelmeztettek arra, hogy az új kormányintézkedés következtében az autóbusz-közlekedésben nem az utasok érdekei, hanem a magánszállítók nyereségei lesznek a döntőek. (ČSTK) Kommentárunk A múlt héten ismertették az NSZEP és a nyugatnémet SPD közös indítványát egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére. Itt, a NATO és a Varsói Szerződés választóvonalán, a két társadalmi rendszer határán van felhalmozva a legtöbb nukleáris eszköz, itt a legnagyobb a katonai szembenállás szintje. (Tegyük hozzá: kontinensünkön hússzor nagyobb a nukleáris fenyegetettség szintje a világátlagnál.) Mindez érzékelteti, miért e térségben van a legégetőbb szükség a leszerelést előmozdító, bizalomerősítő intéz-1 kedésekre. A javaslatot Herman Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Egon Bahr, az SPD Elnökségének tagja, a fegyverzetellenőrzési kérdések szakértője ismertette. A mindkét oldalon 150-150 kilométer széles (tehát összesen 300 km) folyosó az NSZK illetve az NDK ós Csehszlovákia területén húzódna. Az övezetből nemcsak a nukleáris robbanófejeket távolítanák el, hanem az összes lehetséges hordozóeszközt is, beleértve azon hagyományos fegyvereket, amelyek alkalmasak lehetnek atomfegyverek bevetésére, ilyenek pl. a repülőgépek, a nehéztüzérség stb. Figyelemre méltó, hogy a két párt szakértőiből álló munkacsoport több hónapos konzultációk után megfogalmazott javaslata a szigorú ellenőrzési intézkedésekre is kiterjed, ezeket nemzeti és nemzetközi eszközökkel hajtanák végre. Szó van egy nemzetközi ellenőrző bizottság felállításáról, s - ami új - lehetővé tennék a szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzést is. Már régebbi keletű az atomfegyverek e térségből való eltávolításának gondolata. Rapac- ki lengyel külügyminiszter 1957-ben közölte az ENSZ-közgyúlésen: országa hajlandó kötelezettséget vállalni az atomfegyverek gyártásának és tárolásának tilalmára, ha az NDK és az NSZK is csatlakozik a megállapodáshoz. Az övezet hazánkra is kiterjedt volna. Kormányunk és az NDK vezetése támogatta a javaslatot, a Nyugat viszont elvetette. A legutóbb 1982-ben vetődött fel konkrét javaslat formájában a kérdés: Olof Palme akkori svéd kormányfő javasolta, hogy a két katonai tömb határán hozzanak létre egy 150-150 kilométer széles folyosót. A kezdeményezést a szocialista országok támogatták, de az NSZK kormánya ismét elutasítással válaszolt. Az NSZEP és az SPD most konkretizálta, kibővítette a Palme-féle elgondolást. Emlékeztetni kell arra, hogy ez a két párt tavaly javasolta egy Felelősség Európáért vegyi fegyverektől mentes európai övezet létesítését, amit Berlinben és Prágában üdvözöltek, Bonnban viszont ismét tagadólag rázták a fejüket. Már a javaslat közzétételekor számítottak a nyugatnémet kormány elutsítására, ezért Egon Bahr hangsúlyozta, hogy csupán alapelvekről van szó - tehát tárgyalni lehet róluk (a vegyi fegyverek esetében szerződéstervezetet dolgoztak ki). Herman Axen pedig közölte: az NDK a maga részéről egyeztette az elképzelést hazánkkal és a Szovjetunióval is. (Az övezet létesítése az ott állomásozó szovjet erőket is érintené.) Mi az, ami rendkívüli fontosságot ad ennek a javaslatnak? Először: Az egyik társszerző, az NSZEP az NDK kormányzó pártja, tehát az NDK készen áll egy kormányszintű megállapodás aláírására. Az SPD a legnagyobb nyugatnémet ellenzéki párt. Az NSZK-ban januárban lesznek a parlamenti választások, s a nyugatnémet szociáldemokraták nem titkolt reménye, hogy ismét sikerül kezükbe venniük a kormányaidat. Másodszor: Bizonyítja, az eltérő ideológiát valló és eltérő politikai-társadalmi célokat követő felek között létrejöhet a megállapodás akkor, ha felelősséggel viseltetnek a béke ügye, Európa biztonsága iránt. S ezt nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is hajlandók alátámasztani. Különösen most, Reykjavík után van ennek nagy jelentősége, amikor az Egyesült Államok vezetői mindent megtesznek azért, hogy félrevezessék a világ közvéleményét, meghamisítsák az izlandi fővárosban történteket, megpróbálják lerázni magukról a felelősséget, amiért elszalasztották az atomfegyverek radikális csökkentésének történelmi lehetőségét. Harmadszor: Szakértők szerint az NSZEP és az SPD javaslata hézagpótló, mivel egyaránt vonatkozik a hadműveleti-harcászati és a rövid hatótávolságú rakétákra, amelyek eddig nem szerepeltek a leszerelési tárgyalások témakörében. Negyedszer: Az alapelvek szerint az övezet létrejötte után három esztendővel fontolóra lehetne venni a kiszélesítését. Vagyis egy biztató folyamat kiindulópontja is lehet a mostani javaslat. B efejezésül pedig hangsúlyozni szeretnénk a szocialista országok álláspontját. Ez év áprilisában tették közzé A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az európai államokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről címú dokumentumot. Ez hangsúlyozza: az ilyen övezetek létesítése szorosan összefügg a jószomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. A VSZ-tagországok abból indulnak ki, hogy az ilyen javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától függ, s ezért szükségesek a további erőfeszítések ezen országok részéről. MALINÁK ISTVÁN
