Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1986. X. 27. Hivatásos forradalmár volt Igényes termelési feladatok hárulnak a plzeňi Škoda Művek doudlevci elektrotechnikai üzemének dolgozóira az idei utolsó negyedévben. Gyors ütemben kell megjavítaniuk a hanasaari (Finnország) erómú turboalternátorát, és számos más külföldi megrendelésnek is eleget kell tenniük. A képen: (jobbról) Miroslav Šlehofer, Stanislav Hofhanz és Jan Pužej egy szovjet megrendelésre készülő 340 kilowatt teljesítményű egyenáramú motoron dolgozik. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) Hazánk szárazföldi kikötőjében Folyamatosan beérik a politikai munka gyümölcse Az év elején emlékeztünk meg Kun Béla, a nagy forradalmár, a Magyar Tanácsköztársaság vezetője születésének századik évfordulójáról. Ebből az alkalomból a Pravda Kiadó megjelentette feleségének, Kun Irénnek az emlékezéseit. A budapesti Magvető által 1978-ban kiadott kötetet dr. Klára Košková fordította, a 36 oldalas utószót hozzá - címe Kun Béla és a csehszlovák forradalmi mozgalom - Viliam Plevza akadémikus írta. Kun (született Gál) Irén 329 oldalas könyve 19 fejezetre oszlik. Élvezetes, olvasmányos stílusban követi benne végig Kun Béla életét. Leírja gyermekkorát, szülőhelyét, középiskolás éveit, személyiségének formálódását, hivatásos forradalmárrá érését, s a kezdetektől fogva képet ad politikai tevékenységéről. ír az első világháborúban való részvételéről, a cári hadsereg fogságában töltött időről, majd öntudatra ébredését ábrázolja, amely a nagy októberi szocialista forradalom hatására következett be. Ezt követően a Magyar Tanácsköztársaság idején és a Kommunista Internacio- náléban folytatott tevékenységét jellemzi. Az olvasót bizonyára érdekelni fogják megismerkedésük körülményei is. A szerző azoknak a drámai eseményeknek a hátterében, amelyekben férje részt vett, leírja az ausztriai és németországi magyar politikai emigránsok ínséges, gonddal teli életét is. Tanúja a fasizmus olaszországi előretörésének, s bemutatja Kun Béla budapesti, bécsi, berlini, majd szovjetunióbeli - uráli, krími és moszkvai - életét és tevékenységét. A házastársak életének viharos, hol együtt, hol egymástól távol töltött éveinek krónikáját olvasva jellemző képet kapunk mind a korabeli Európáról, mind pedig férje emberi tulajdonságairól. A világháború alatt orosz fogságban a magyar internacionalisták csoportjának vezetője lett. „Egy magyar szociáldemokrata hadifogoly katonatiszt levele“ című írását 1917. április 12-én közölte a tomszki Novaja Zsizny. Tíz nappal később újabb cikke jelent meg a lap hasábjain, amelyben az orosz proletárforradalom győzelmét jövendölte meg. Nemsokára megválasztották őt az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Tomszk kormányzóságbeli Végrehajtó Bizottságának tagjává. Újságcikkeiben és brosúra formájában terjesztett egyéb írásaiban a nagy októberi szocialista forradalom iránti csodálatát fejezte ki. Nemsokára maga is a történések részese lett. Már 1917-ben részt vett a hadifoglyok mozgalmában. 1918. március 24-én az ő kezdeményezésére alakult meg az Oroszországi Kommunisták Bolsevik Pártja moszkvai magyar csoportja. Leninnel, Kari Liebknecht- tel és Rosa Luxemburggal együtt ó is aláírta a III. Internacionálé I. kongresszusát előkészítő kiáltványt. A Szövetségi Fűtőanyag- és Energetikai Minisztériumhoz tartozó erőművekben az esztendő első felében közel 36,7 ezer gigawattóra villamos energiát állítottak elő. Mindez a terv 466 gigawattórás túlteljesítését jelenti, amiből 292 gigawattórányit az atomerőművekben termeltek. Mind a Jaslovské Bohunice-i négy, mind a dukovanyi két atom- erőművi reaktorblokk ez idén is a legmegbízhatóbb energiaforrásaink közé tartozik, meghibásodás nélkül, biztonságosan üzemelnek. Igaz, az esztendő energetikai szempontból nehezebbik része még előttünk van. A téli üzemelésre való felkészülés eddigi felmérése arra utal: éppen az atomerőművek teljesítménye dönti majd el, Kun Béla élete szlovákul Moszkvából 1918 novemberében Magyarországra ment. Elvtársaival együtt előkészítette a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását. Az alakuló ülésre 1918. november 24-én kerül sor Kelen József mérnök lakásában, ahol mintegy 40 ember volt jelen. A magyar történelem fontos határkövének számító Magyar Tanácsköztársaság idején Kun Béla külügyi népbiztos s a magyar proletariátus és proletárforradalom eszmei és politikai vezetője. A szerző megjegyzi, hogy azokban a napokban nagyon kevés időt töltött együtt férjével, annyira lekötötték a politikust napi teendői. Megemlíti, milyen nagy jelentőséget tulajdonított Kun Béla az északi hadjáratnak és a Szlovák Tanácsköztársaságnak. A kassai (Košice) városháza erkélyéről elmondott nevezetes beszédében megvilágította a forradalmárok céljait. Elmondta, hogy a Vörös Hadsereg a dolgozók felszabadításáért küzd tekintet nélkül arra, milyen nyelven beszélnek. A következő fejezetekben a szerző a Tanácsköztársaság leverése utáni életüket és tevékenységüket ismerteti. ír ausztriai internálásukról s arról, hogyan küzdött Kun Béla a magyar kommunista emigránsok kiszabadításáért. Ausztriából útjuk - még 1920-ban - a Szovjetunióba vezetett. Itt a magyar forradalmár vezető először a Déli Front Forradalmi Haditanácsának volt a tagja, majd nem sokkal később a Krími Forradalmi Bizottság elnöke lett. 1921 márciusában Németországba ment, és részt vett a proletariátus forradalmi küzdelmeinek szervezésében. Egyúttal a Kominternben is dolgozott, s IV. kongresszusán korreferátumot terjesztett elő Az orosz forradalom öt éve és a világforradalom távlatai címmel. Lenin bizonyos fenntartásoktól eltekintve nagyra értékelte Kun Béla munkáját. Számos alkalommal találkozott vele, és a beszélgetéseken kívül levelezést is folytattak. Lenin 1922-ben fontos munkával bízta meg ót az uráli iparvidéken: ő lett a körzetben folyó propaganda- és agitációs munka irányítója. Az uráliak szeretettel fogadták, és büszkék voltak rá. Az Uralszkij rabocsij c. újság 1923. május 1-i számában a következőket írta róla: ,,Van egy elvtárs az uráli dolgozók között... Ez Kun Béla. A nyugat-európai kommunisták soraiban, Kun Béla azoknak egyike, aki az orosz bolsevik párt forradalmi tapasztalatait mindennél jobban értékeli, s másoknál alaposabban tanulmányozta Lenin tanításait, taktikáját. Ugyanakkor Kun Béla internacionalista forradalmár, aki az elnyomottakért mindig kész a világ bármely táján kimenni a barikádra harcolni. “ A Kommunista Internacionálé IV. kongresszusa és kaukázusi gyógykezelése után nem sokáig tartózkodott az Urálban. Moszkvába hívatták, s megbízták őt a párt hogy az óv végén az energetikában a siker vagy a sikertelenség felé billen-e a mérleg nyelve. Kla- szikus energetikánk ugyanis nem kis gondokkal küzd. Már eddig is észlelhető, ám a későbbiekben ugyancsak jelentkezhet a nagy hőeróművi blokkok generáljavításain mutatkozó lemaradások következménye. A tél beálltáig ugyan még javulhat a helyzet, de erre mind kevesebb az idő. így aztán az atomerőművekben a maximális teljesítmény elérésére lesz szükség, a technológiai fegyelem szigorú megtartása és a biztonságos üzemelés biztosítása közepette. Ez az energiaforrás az év vége felé is megerősödik: ekkor kellene próbaüzembe helyezni a harmadik dukovanyi reakközponti bizottságának a Komszo- mol-beli képviseletével. Kun Béla az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt XIII. kongresszusán a Komszomol küldötteként vett részt. ^ 1923 év végén Kun Bélát kinevezték a Komintern agitációs és propagandaosztályának vezetőjévé. Beosztásánál fogva a Komintern Végrehajtó Bizottságában is dolgozott. Sok munkája volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetőjeként is. Fennmaradó idejét teljesen a magyar politikai emigrációnak szentelte, amely létszámban egyre növekedett. Mikor Lenin meghalt, Kun Bélát a temetésének megszervezésére alakult bizottságba is beválasztották. 1925 júniusában Bécsbe utazott. Ő elnökölt a Kommunisták Magyarországi Pártjának I. kongresszusán, s a főbeszámolót is ő terjesztette elő. Ez a politikai helyzetről és a párt feladatairól szólt. Előterjesztett továbbá egy másikat is, amely a földreform kérdést taglalta. A Komintern jóváhagyásával ó lett a párt Magyarországhoz közel, többnyire Bécsben székelő külügyi irodájának a vezetője is. Ilyen minőségben vett részt a losonci (Lučenec) konferencián, ahol Fémmunkás, ne hagyd magad! címmel röpiratot is írt. i 1928-ban a szigorú konspiráci- ós szabályok között is rést találó hatóságok letartóztatták. Háromhavi vizsgálat után pert indítottak ellene és munkatársai ellen. A tárgyalás után a szovjet államvezetö- ség kérte, hogy engedjék őt a Szovjetunióba távozni. Az osztrák kormány ebbe bele is egyezett. Kun Béla visszatért Moszkvába, s később részt vett a Kommunista Internacionálé VI. és VII. kongresszusán. Az utószóban Viliam Plevza akadémikus jellemzi Kun Béla személyiségét, felsorolja erényeit és gyengéit, vázolja, mit jelentett munkássága a kommunista és munkásmozgalom számára. Kitér a csehszlovákiai munkásmozgalommal való kapcsolataira is. Elsősorban a Magyar Tanácsköztársaság idején folytatott tevékenységével foglalkozik, s ennek kapcsán a Szlovák Tanácsköztársasághoz való viszonyával is. A magyar vezetőt a világforradalom kategóriáiban gondolkodó politikusként jellemzi. „Kun Béla - írja - azok közé a személyiségek közé tartozik, akikről azt szokták mondani, hivatásos forradalmárok voltak. Kora és azok a társadalmi rétegek alakították ilyenné, amelyeknek az érdekeit és vágyait tolmácsolta. A magyar szociáldemokrácia által szervezett munkásmozgalomban nőtt fel, s ez erős hatást gyakorolt személyiségére. “ Kun Irén emlékezései - melyek sajnos 1928-cal zárulnak - fontos forrást jelentenek Kun Béla életének a megismeréséhez a csehszlovákiai olvasók körében is. EMIL KARABA kandidátus torblokkot. A munkálatok jelenlegi állásából arra lehet következtetni, hogy karácsonyra ez akár be is következhet. Dukovanyban egyúttal folytatódik a sorrendben negyedik, utolsó blokk építése. A technológiai berendezések szerelése az ütemterv szerint folyik, így a jövő évi üzembe helyezés megvalósulhat. Atomenergetikai programunk keretében ugyancsak épülőfélben van a mohi (Mochovce) és a Dél- Csehországban elkészülő temelíni atomerőmű. Mohiban az első két blokknak már ebben az ötéves tervidőszakban (1989 és 1990) kellene áramot szolgáltatniuk a hálózatba, a másik kettőnek pedig a következő két év során. (ő-f) Az ágcsernyói (Čierna nad Tisou) átrakóállomás, közismerten hazánk szárazföldi kikötője, immár csaknem négy évtizede igen fontos, érzékeny pontja népgazdaságunk vérkeringésének, ahol évente több millió tonna áru „lépi“ át a csehszlovák-szovjet országhatárt. Jövőre lesz negyven éve annak, hogy az első széles nyomtávú sínpáron befutottak ide a szovjet teherkocsikból álló vasúti szerelvények, a hazánk lakossága számára - a szó igazi értelmében- életet jelentő gabonaszállít- mánn^al. Azóta sok víz lefolyt a közeli Tiszán, és a hajdani órház helyén felépült vasúti átrakóállomás a népgazdasági feladatokat teljesítő vasúti közlekedés-szervezésen kívül pártszervezetei segítségével további jelentős küldetésének is eredményesen eleget tesz. Céltudatosan végzett politikai munkával gondoskodik csaknem hatszáz kommunista politikai látókörének kialakításáról, bővítéséről, szocialista elkötelezettségének formálásáról. Ezen a fontos munkahelyen a dolgozók több mint 20 százaléka tagja a CSKP-nak, akik közül számosán az eltelt évek folyamán igen fontos tisztségeket betöltő elvtársak kerültek ki. Például az állomás első főnöke, Bodor Imre, aki később az Államvasutak Keletszlovákiai Kirendeltségének munkáját irányította. Az ebben a tisztségben őt felváltó Füzy Imre szintén hosszú éveken keresztül állomásfőnökként dolgozott Ágcser- nyőn. Ót követte Dubik Ferenc. Itt kezdte el politikai tevékenységét Kocska Gyula elvtárs is, aki immár több évtizede a Kelet-szlovákiai Vasúti Kirendeltség pártbizottságának elnöke. Dudás Zoltán elvtárs a pártbizottság elnöki tisztségéből került Bratislavába, a Keletszlovákiai Vasútigazgatóság egyik vezető tisztségébe. Michal Spak mérnök, a Kelet-szlovákiai Vasúti Kirendeltség jelenlegi főnöke szintén hazánk szárazföldi kikötőjében dolgozott korábban mint állomás- főnök, ott végzett munkájának eredményességével érdemelte ki felsőbb posztra történt kinevezését. Torjai János, az ágcsernyói átrakóállomás üzemi pártbizottságának jelenlegi elnöke fiatal kommunistaként szintén itt nevelkedett politikailag, szakmailag, s vált érdemessé jelentős gazdasági vezető tisztségek, majd az üzemi pártbizottság elnöki tisztségének betöltésére. Tőle tudtam meg - amit a pártoktatási év megkezdése alkalmából rendezett ideológiai konferencia is igazolt -, hogy ez a hagyományosan hasznos politikai nevelő munka - talán még intenzívebb és szervezettebb formában- tovább is eredményesen folyik hazánk szárazföldi kikötőjében. , Az eszmei és politikai munka eddig alkalmazott módszerei jól beváltak a pártoktatásban is, ennek hasznos hatása érezhető az átrakóállomáson dolgozó kommunisták, sőt a pártkonkívüliek jelentős hányada gondolkodásában, pártunk politikájának helyes értelmezésében és a munkahelyeken megnyilvánuló helytállásban, az egyre inkább szilárduló fegyelemben, s végső soron a munkakezdeményezés folyamatos fejlődéséből, a dolgozók igyekezetéből fakadó gazdasági eredményekben is. Az ágcsernyói kommunisták ideológiai konferenciája megvonta a gazdasági feladatok teljesítésének mérlegét is. Ennek alapján az idén csaknem 6 millió tonna árut vettek át a baráti Szovjetunióból, az áruátrakás tervét 107,5 százalékra, a berakodás tervét az idén 105 százalékra teljesítik. A Szovjetunióba több mint 1,6 millió tonna árut irányítottak. Hazánk szárazföldi kikötőjének dolgozói pártunk XVII. kongresz- szusa és a CSKP megalapítása 65. évfordulója tiszteletére 1,5 millió korona értékű vállalást tettek, amit eddig már csaknem 2 millió korona értékben túlteljesítettek. A pártmunka eredményességének egyik szilárd alapja - s ezt a tényt az ideológiai konferencia külön kihangsúlyozta -, hogy az üzemi pártbizottság irányításával működő 14 pártszervezet tagjai nap nap után élénk figyelemmel kísérik a körülöttük zajló életet, rugalmasan reagálnak az eseményekre, s szükség esetén azonnal intézkednek. Tehát munkájuk teljesen mentes a formaságoktól és mindig a legidőszerűbb, legégetőbb problémák megoldására irányul. Az ágcsernyói vasutasok ideológiai konferenciáján külön hangsúlyt kapott az a tény, hogy a párttagságnak több mint az 50 százaléka fiatal.-Tudatában vagyunk annak, hogy egy fiatal ember bármennyire is fel van erre készítve, a pártba lépéssel nem válik azonnal öntudatos kommunistává - jegyezte meg Torjai János pártelnök. - Ezért az illetékes pártszervezettel karöltve - beleértve a gazdasági vezetésben dolgozó kommunistákat is - megkülönböztetett figyelmet fordítunk a fiatal kommunisták nevelésére. Ez a gondoskodás eddig nagyon hasznosnak bizonyult, remélem, a jövőben is így lesz. A pártoktatás keretében végzett tudatformálás politikai nevelő munkánk legjelentősebb tennivalói közé tartozik, ezért nagyon körültekintően, szervezetten, a helyzetünkből adódó, szükségszerű differenciáltság érvényesítésével jól felkészültünk az új pártoktatási időszakra. A pártelnök derűlátását az ideológiai konferencia is megerősítette KULIK GELLÉRT Az atomenergetika feladatai Újabb reaktorblokk — karácsonyra
