Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Október 18-tól 24-ig Szombat: Havannába érkezett az argentin államfő • Nicara­gua kérte a Biztonsági Tanács összehívását Vasárnap: Koppenhágában véget ért a béke-viiágkongresz­szus • Samora Machel mozambiki államfő repülő­gép-katasztrófa áldozata lett HétfÖ: Moszkvában kezdett tárgyalásokat Poul Schlüter dán kormányfő • A terrorizmus megfékezéséről tanácskoztak a Közös Piac belügyminiszterei Kedd: Az Egyesült Államok bejelentette: 55 szovjet nagy­követségi alkalmazottat kiutasítanak az országból • A Fehér Házban Reagan-Kohl találkozóra került sor • Franciaországban 6 millió dolgozó lépett sztrájkba • Managuában megkezdődött az elfogott CIA-ügynök pere 0 Szerda: Mihail Gorbacsov tévébeszédben elemezte a reyk­javiki csúcs utáni nemzetközi helyzetet • Lubomir Štrougal kétnapos látogatásra Athénba érkezett • Moszkvában ismertették az amerikai kiutasítá­sokra reagáló válaszlépéseket Csütörtök: Erich Honeckert Pekingben fogadta Teng Hsziao­ping • Brioni szigetén az európai semleges és el nem kötelezett országok a leszerelésről kezdtek tanácskozást Péntek: Budapesten megkezdődött a Palme-bizottság ülé­se • Moszkvában magas szintű szovjet-KNDK eszmecserékre került sor Reykjavík utórezgései Két hete, az izlandi Gorbacsov -Reagan találkozó előkészületei­nek időszakában aligha hitte volna bárki is, hogy mostanra ismét ilyen mértékben kiújul a feszültség a szovjet-amerikai kapcsolatok­ban. Most a két nagyhatalom vi­szonyát újabb feszültségekkel terhelte meg az, hogy a Reagan- kormányzat az utóbbi napokban lényegében a csúcson történtek utólagos „átírásával“ próbálkozik. A washingtoni „kozmetikázás“ célja megnyugtatni a Pentagon „héjáit" afelől, hogy az elnök nem enged a Szovjetunió leszerelési javaslatainak. Az efféle manipulációk valódi okáról is lerántotta a leplet többek között a szerda este sugárzott Gorbacsov-beszéd. Az SZKP KB főtitkára úgy vélte: választások előtti játékról van szó, amelynek során Washingtonnak szükség van a reykjavíki sikerre (november elején részleges kongresszusi vá­lasztások lesznek az USA-ban). Tehát újra felmerült a sokat emle­getett konjunkturális elem az ame­rikai külpolitikában. Gorbacsov jo­gosan tette fel a kérdést: vajon az elkövetkező években a szovjet ve­zetésnek ilyen kiszámíthatatlan amerikai vezetéssel lesz-e dolga? Hogy mennyire kiszámíthatatla­nok a Reagan-kormányzat lépé­sei, azt a heti események is bizo­nyították: 55 szovjet nagykövetségi alkalmazottat kiutasítottak az or­szágból, holott épp a reykjavíki találkozó előtt a két nagyhatalom hasonló problémákat kölcsönös jóakarattal képes volt megoldani. Az amerikai fél ezúttal azonban egyoldalú provokatív lépésre szánta el magát, amelyet magától értetődően szovjet válaszlépések követtek. A már említett tévébe­szédében Gorbacsov kifejezetten vadnak minősítette a Fehér Ház elhatározását, amelyre főleg a csúcs után nem számított szinte senki. Az SZKP KB főtitkára feltet­te a kérdést, vajon melyik Wa­shington igazi arca. Keresi-e a ki­bontakozást - ahogy szavakban nemegyszer állítja —, vagy le akar-e rombolni mindent, ami az előre­lépést szolgálhatná. A Fehér Ház legújabb tettei alapján ítélve in­kább az utóbbi körvonalai dombo­rodnak ki. Ennek Mihail Gorba­csov szerint két oka lehet: vagy Reagan elnök nem képes úrrá ienni környezetén, a fegyverke­zésben az ebből eredő nyeresé­gek miatt érdekelt „héjákon“, vagy maga sem óhajtja a kibonta­kozást. Bárhogy is van ez, min­denképpen veszélyes dologról van szó - állapította meg Gorba­csov. Az utóbbi napokban még egy szembeötlő dolog figyelhető meg a washingtoni nyilatkozatokban: kormánytisztviselők úgy próbálják beállítani a szovjet javaslatokat, hogy azok nem képeznek csoma­got, tehát az USA kénye-kedve szerint kiemelheti belőle a neki megfelelő indítványt, s azt a ké­sőbbiekben a saját ötleteként pró­bálja reklámozni. Moszkvában a héten illetékesek többször is leszögezték: a csomagot nem le­het feldarabolni, együttesen kell kezelni a szárazföldi telepítésű, valamint a bombázókra és tenger­alattjárókra telepített atomfegyve­rek kérdését, s amit ennek fejében elvárnak Washingtontól az válto­zatlan, vagyis a „csillagháborús“ terv feladása. „Csak politikailag naív emberek gondolhatják azt, hogy megsemmisítjük az amerikai agresszió feltartóztatására alkal­mas atomfegyvereinket, s ezért cserébe elfogadjuk, hogy a világ­űrből fenyegessenek bennünket. Ilyen naív emberek a szovjet ve­zetésben nincsenek“, szögezte le határozottan Gorbacsov. Meg­erősítette ugyanakkor azt is, hogy Moszkva nem tekinti lezártnak a párbeszédet és bízik abban, hogy Reagan még nem mondta ki az utolsó szót. Távlatok és lehetőségek Újabb fontos esemény került be a héten a csehszlovák-görög kap­csolatok egyébként is gazdag kró­nikájába: Ľubomír štrougal hivata­los athéni látogatása. Kormány­főnk legutóbb hat évvel ezelőtt már tárgyalt a görög fővárosban, akkor Karamanlisz miniszterelnök egy évvel korábbi prágai látogatá­sát viszonozta. Ezúttal is viszon­zásról volt szó, hiszen a jelenlegi miniszterelnök, Andreasz Pa­pandreu 1984-ben járt már Prágá­ban. Idén szintén sor került már kétoldalú megbeszélésekre: júni­usban a görög belügyminiszter Csehszlovákiában, Jaromír Obzi­na miniszterelnök-helyettes pedig Görögországban tárgyalt. Mind sűrűbbek a rendszeresített külön­böző szintű találkozók, s ez is jelzi, hogy sok a kölcsönös érdeklődés­re számottartó téma és a felek őszintén óhajtják az előrelépést a kapcsolatok fejlesztésében. A kétnapos athéni csehszlovák- -görög tárgyalások egyértelműen ezt erősítették meg. A világpoliti­kai helyzetet a felek hasonlóan ítélték meg, s úgy vélték: Reykja­vík lehetőséget kínált a radikális fegyverzetcsökkentés kölcsönö­sen elfogadható alapjainak a lera­kásához. Reményüket fejezték ki ugyanakkor, hogy a két nagyhata­lom vezetői minden fórumon foko­zott erőfeszítést tesznek a megál­lapodást gátló akadályok elhárítá­sára. Csehszlovák részről nagyra ér­tékelték Görögország aktív rész­vételét a delhi hatok munkájában, akik közismerten a nukleáris fegy­verkezés leállításáért szállnak sík­ra. A csehszlovák kormányfő mél­tatta az athéni vezetés arra irá­nyuló törekvéseit, hogy a Balkán legyen atommentes térség. Pa­pandreu kormányfő viszont pozití­van értékelte a csehszlovák külpo­litika béketörekvéseit, amelyek a nemzetközi feszültség csökken­tését, földrészünk vonatkozásá­ban pedig a közép-európai atom- és vegyifegyvermentes övezet megteremtését szorgalmazzák. A felek nézetei nemcsak a nem­zetközi politika értékelésében, ha­nem a kétoldalú kapcsolatok hely­zetének és távlatainak megítélé­sében is egybeestek. Sikeresnek tartották a két ország között 1984- ben aláirt gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési program tel­jesítésének eddigi eredményeit. Mutatja ezt az is, hogy az utóbbi öt évben a kereskedelmi forgalom ötödével emelkedett, s elérte a 1,7 milliárd koronát. Az athéni tárgya­lásokon mindkét részről megmu­tatkozott az a szándék, hogy a még kihasználatlan lehetőségek feltárásával nagyobb lendületet kell adni az együttműködésnek. Ľubomír Strougal elutazása előtt tartott sajtóértekezletén le­szögezte: nemcsak kormányszin­ten, hanem a két ország vállalatai­nak szintjén is az eddiginél na­gyobb aktivitásra van szükség. Csehszlovák részről felvetették közös vállalatok létrehozásának lehetőségét, amelyek a világpia­con kelendő árukat gyárthatná­nak. Görögországba továbbra is elsősorban gépipari termékeket, traktorokat, személyautókat, úté­pítő gépeket, textíliákat, üveg- és kerámiaipari termékeket, sport­szereket exportálunk. Jellemző, hogy a csehszlovák kivitel mintegy 40 százalékát gépipari termékek alkotják. A Csehszlovákiába irá­nyuló görög export egészen más jellegű: túlsúlyban vannak az ag­rártermékek, az élelmiszeripari cikkek, a gyapot és a textíliák. Számos területen kínálkozik te­hát lehetőség a kapcsolatok bőví­tésére. Érvényes ez a pártközi együttmüködés területére. A jövő­ben is rendszeresek lesznek a kormányzó Pánhellén Szocialis­ta Mozgalom (PASOK) és a CSKP kapcsolatai, valamint pártunk pár­beszéde a Görög Kommunista Párttal. A pártközi kapcsolatok fej­lesztésében a folyamatosságra helyezik a hangsúlyt. A kétoldalú párbeszéd szintén folyamatosnak ígérkezik, hiszen hamarosan görög parlamenti kül­döttség érkezik Prágába, Lubomir štrougal pedig csehszlovákiai lá­togatásra hívta meg Szartzetakisz államfőt és Papandreu miniszter- elnököt. * P. VONYIK ERZSÉBET Tegnap fejezte be pekingi tárgyalásait Erich Honecker, aki ázsiai körúton tartózkodik. Csütörtökön az NSZEP KB főtitkárát, az NDK Államtanácsának elnökét fogadta az egyik legtekintélyesebb kínai politikus, Teng Hsziao-ping. Képünk a találkozón készült. (Telefoto - ČSTK) » í KIS NYELVŐR Milyen (ne) legyen a címe? A címadás nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. írása­inknak sokszor csak hosszas fejtörés után tudunk megfelelő címet adni. Annak, hogy választott címünket az olvasó is úgy értelmezze, ahogyan mi, számos feltétele van. Egyik fontos feltétel a tömörség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rövidséget, a szűkszavúságot eltúlozhatjuk. Mindhá­rom összejött - olvashatjuk egyik napilapunkban. Törhetjük a fejünket egészen a cikk végéig, ott derül ki, hogy mi „jött össze“: szervezettség, összefogás, irányító ember. A Jó vásár volt cím ebben a fogalmazásban félreérthető, hiszen nem tudjuk, hogy tulajdonképpen vásárról vagy vásárlásról van-e szó. Ugyan­csak túlságosan ésszerűsített változat a következő: Egymáshoz kapcsolni a köröket. A kör szónak több jelentése is van nyelvünk­ben; vajon melyikre gondoljunk a fenti címben? Továbbá: a kap­csolni főnévi igenév helyett helyesebb volna a kapcsoljunk igealak használata, vagy ha az igenevet megtoldanánk a kell szócskával. Vannak magyarázkodó címek is. Az a félelem hozta létre őket, hogy a rövidség miatt nem azt fejezik ki, amit szeretnének. így átesnek a ló másik oldalára: Felavatták a százhalombattai olajfi­nomító üzemóriást és a Barátság II. kőolajvezetéket. Ezt a feltű­nően hosszú címet célszerűbb lett volna tagolni. Hatásos lehet a cím kérdés formájában, hiszen az érdeklődést rögtön fölkeltheti. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy ne eldön­tendő kérdés legyen, mert erre egyetlen szóval is (igennel vagy nemmel) válaszolhatunk. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, hogy az ilyen cím hosszabb, mint maga a cikk. Pl. Hat-e Bartók a szakmunkástanulókra?; Jól érzik magukat a munkahelyen? Előfordul az is, hogy nem értjük a kérdést, mivel hiányos: Hol a piros?; És azután? A téma jellegét is figyelembe kell vennünk, amikor címet választunk. Amilyen az írásmű hangneme, olyan legyen a címé is. Egy régi házat lebontásra ítéltek, mert újat akarnak a helyére építeni: e témának kettős címet adott a cikkíró: Robbantás: ma délután, majd: Józsefvárosi rekviem. Ez utóbbi szó ünnepélyes­séget áraszt, nem illik ebbe a címbe. Lehetne így: Búcsú egy régi háztól (és ebben még a sajnálkozás is érezhető). Ráadásul a két cím hangulata sem felel meg egymásnak. A világos fogalmazás nemcsak az írásmű követelménye, hanem a cím erénye is lehet. Egy-egy hibásan fogalmazott cím félreérthető, sót érdektelenséget szülhet. Például: Sajnálkozás emberrablás ügyben. Nem tudhatjuk, hogy ki volt a sajnálkozó (az emberrablók, egy ország vezetője vagy talán az áldozat). A következő címben a képzavar mellett még nyelvhelyességi hiba is van: Betonkocka a csepeli védőfalba (!). Ez a bizonyos betonkocka a csepeli labdarúgócsapat egyik hátvédje. Újságíróink gyakori betegsége a szenzációhajhászás. Az érdeklődést azzal akarják fölkelteni, hogy a cikk egyik hatásos részét emelik ki címnek. Az írásműnek azonban nem lehet a hatásvadászat az egyedüli célja. Sokszor a cím többet sejtet, mint amennyi a cikkben van: A berényi képző udvarán, majd egy kissé lejjebb: Halált virágzott a kaktusz. Rögtön arra gondolunk, hogy valaki meghalt. A cikket elolvasva, megnyugszunk: nem. történt haláleset! Arról van szó csupán, hogy egyes kaktuszfajták hosszú fejlődési szakasz után gyönyörű virágokat hoznak, a virágzás után azonban elpusztulnak. Tehát nem pusztított, hanem elpusztult a jászberényi kaktusz. A mindenáron való szenzációkeresés vagy jobb esetben: az érdeklődéskeltés szándéka elsősorban nem ilyen típusú cikkekre jellemző, hanem azokra, amelyek valamilyen bűntényt mondanak el, és szembeállítással, ellentéttel többnyire még fokozzák is a hatást: Postára indult, börtönbe érkezett; Ivással kezdődött, URH-s kocsin végződött; Nem tudott aludni, leleplezte a betörőt; Meghalt a géprabló - marad a rejtély; stb. Sorolhatnánk garmadával a példákat. A fentiekben azt mutat­tuk be, hogy milyen a rossz a nem megfelelő cím. Ezek után már vázolhatjuk, melyek a jó cím legfontosabb tulajdonságai: utaljon a tartalomra, legyen lényegre mutató, tömör és világos, keltse fel az érdeklődést. Továbbá hangneme egyezzen az írásművével, kevés idegen szót tartalmazzon. Nyelvünk szépségének, írásművünk szavahihetőségének és stílusának ártunk a rossz címmel. Fogadjuk meg anyanyelvűnk nagy művészének, Kazinczynak a tanácsát: ,,Jót, s jól... “ MIZSER LAJOS Mi is az a „zöldantal“? Magyarul, bizony a zöldantal szónak, akár egybeírjuk, akár külön, valójában nincsen semmi értelme. A szlovákiai magyar lakos tudja, miről van szó, ámde másutt a magyar nyelvterületen ezt a kifejezést még a szleng, a jassznyelv sem ismeri. A zöldan­tal ugyanis a szlovák vagy cseh zelený anton jelzős kifejezésnek a tükörfordítása. Szlovákul, csehül így nevezik félig tréfásan a rendőrségi toloncautót, más szóval rabomobilt. A cseh és a szlovák zelený anton kifejezés alighanem onnan ered, hogy az Anton személynév a cseh szlengben fogdmeget is jelent, s hogy a tolonckocsi egykor valószínűleg zöld színű volt. Ez azonban voltaképpen mellékes. A lényeg az, hogy az ilyen és hasonló kifejezéseket nem szabad szó szerint lefordítani, mert aki magya­rul zöldantalnak nevezi a rabomobilt vagy rabszállító autót, az bizony zöldeket beszél. Ezt a magyar szókapcsolatot: zöldeket beszél sem lehet például szlovákra szó szerint lefordítani így: tárať zelené; szlovákul a zöldeket beszél magyar kifejezésnek ez felel meg: hovoriť nezmysly, tárať nezmysly, esetleg: tárať dve na tri. És ugyan ki értené meg, ha a tárať dve na tri szlovák szókapcsolatot így fordítanánk le magyarra: kettőt háromra lo­csog? A képes értelmű állandó szókapcsolatoknak egy másik nyelv­ben általában nincsenek szó szerinti megfelelőik. Ha le akarjuk őket fordítani, meg kell keresnünk a másik nyelvben a nekik értelem szerint megfelelő szókapcsolatot. MAYER JUDIT ÚJ szú 4 1986. X. 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents