Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám, péntek

Fontos törvényjavaslatokról döntöttek a képviselők Párttitkárok országos ülése (Folytatás az 1. oldalról) Elena Litvajová interpellációjában a bratislavai Koliba százéves geszte­nyefái védelmének kérdését vetette fel, magyarázatot kérve Štefan Barták fő­polgármestertől, mit tesznek az értékes fák megóvásáért. A főpolgármester írásban válaszol majd kérdésére. A Szlovák Nemzeti Tanács egyhan­gúlag elfogadta a törvény javasolt mó­dosítását. A napirend szerint ezután Július Varga, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztette a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Fel­ügyeletről szóló törvény javaslatát. Le­szögezte, hogy az élelmiszerek minő­sége jelentős mértékben befolyásolja a szocialista életmód kialakítását. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek minőségének javításához hozzátartozik a választók bővítése, a csomagolás javítása, a szavatossági idő meghosszabbítása. Ez megkövete­li, hogy jobban megtartsák a minőségi és műszaki normákat, az ésszerű táp­lálkozás alapelveit, jobban figyelembe vegyék a fogyasztók igényeit. Ugyan­csak a minőséghez tartozik az a kér­dés is, hogy az élelmiszerek ne tartal­mazzanak egészségre ártalmas anya­gokat. Rámutatott, hogy a törvényja­vaslat a népgazdaságban s az állam- igazgatásban az ellenőrzésre vonatko­zó 1981-től érvényes új alapelvekból indul ki. Az eddigi tapasztalatok meg­erősítik egy szakosított állami ellenőrző szerv létesítésének szükségességét. A felügyelet nem helyettesítheti a gaz­dasági szervezetek ellenőrző tevé­kenységét. A javaslat szerint a felügye­let gazdasági irányítástól független ál­lamigazgatási szerv lesz A miniszter expozéjához Horváth István, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt hozzá. Leszögezte, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek minőségét sikerült ugyan javítanunk, de a választók ré­széről sok jogos bírálat hangzik el. Főleg a tej- ós tejtermékek, a hús- és a hentesáru minőségét kifogásolják. Az ellenőrzések tanúsága szerint a ve­zetők gyakran megtűrik a technológiai fegyelem megsértését. A hiányossá­gok felszámolása jelentősen elősegíte­né az élelmiszerek minőségének a ja­vítását. A bizottságok nevében a tör­vény elfogadását javasolta. A vitában felszólalt Jaroslav švito- rík, aki az élelmiszerek szavatossági idejének meghosszabbítását, csoma­golásuk színvonalának emelését szor­galmazta. Oľga Páúriková rámutatott, hogy a termékek minőségének javítá­sában fontos szerepük van az élelmi- szeripari dolgozóknak Az SZNT ellenszavazat nélkül elfo­gadta a törvényjavaslatot. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet­ről szóló törvény javaslatát Jaroslav Zelko kereskedelmi miniszter ismertet­te. Rámutatott, hogy az egységes szo­cialista kereskedelempolitika alapelvei megtartásának ellenőrzésében fontos szerepe van a kereskedelmi felügye­letnek. A kereskedelemmel szemben támasztott megnövekedett igények szükségessé teszik a kereskedelem tevékenységének következetesebb ellenőrzését. Az új törvény lehetővé teszi a felügyelet munkájának javítását. Ezentúl a felügyelet jogköre kiterjed az ellenőrzött szervezetek felettes szervei­re, lehetőség nyílik arra, hogy szakem­bereket is bevonjon az ellenőrzések­Kapcsolataink gyümölcsözően és sokoldalúan fejlődnek (Folytatás az 1. oldalról) latcsere és a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítése a szo­cialista országok összeforrottsá- gának, egységének és szoros kül­politikai együttműködésének erő­sítése érdekében. A felek teljes támogatásukról biztosították a Szovjetunió új bé­kekezdeményezéseit, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Reykjavíkban terjesztett elő, s hangsúlyozták, hogy Cseh­szlovákia és az NDK e messze­menő javaslatok megvalósítására törekszik a Varsói Szerződés to­vábbi tagállamaival szilárd együtt­működésben. Különösen idősze­rűnek nevezték azt, hogy konkrét lépéseket tegyenek a béke meg­szilárdítására, a fegyverkezési verseny megfékezésére és a vi­lágűr militarizálásának megakadá­lyozására. Nagyra értékelték az NSZEP-nek és az SPD-nek a kö- zép-európai vegyifegyvermentes övezet létrehozására irányuló új politikai kezdeményezését, s ki­emelték, hogy a CSKP csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez. A fogadáson Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagyköve­te is jelen volt. xxx A CSKP KB székházában Vasil Biľak és Hermann Axen megbe­széléseket folytatott. Tájékoztat­ták egymást a két testvérpárt tevé­kenységéről és a szocializmus építésének időszerű kérdéseiről. Eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a világ kü­lönböző részein történt esemé­nyekről. Hermann Axen tegnap befejez­te csehszlovákiai látogatását és elutazott Prágából. A Ruzynéi re­pülőtéren a vendéget Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Radoslav Klein, a CSKP KB osztályvezető-helyet­tese és Helmut Ziebart nagykövet búcsúztatta. Ľubomír Štrougal befejezte görögországi látogatását (Folytatás az 1. oldalról) gyümölcsöző eredményeit vala­mennyi területen. Hangsúlyozta érdeklődését e kapcsolatok elmé­lyítése iránt a két ország népeinek javára és hasznára. Nagyra értékelte azt a tényt, hogy amint a mostani csehszlo­vák-görög megbeszélések is meg­erősítették, az álláspontok azono­sak, vagy igen közel állnak egy­máshoz a világ fő problémáinak megoldása tekintetében. A görög kormány székházában- az athéni Maximus palotában- tegnap délelőtt zárótárgyaláso­kat tartott Ľubomír Štrougal és Andreasz Papandreu görög kor­mányfő. A tárgyaláson továbbá részt vettek Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter, Eduard Saul, a CSSZSZK kohó- és nehézgépipari minisztere, František Langer, a CSSZSZK külkereskedelmi miniszterének el­ső helyettese és Jozef Nálepka, hazánk görögországi nagykövete. Görög részről jelen volt Karolosz Papuliasz külügyminiszter, Mar­kosz Natszinasz ipari, energetikai és technikai miniszter, Jorjosz Katszifarasz kereskedelmi mi­niszter, Baszile Elefteriadesz, a Görög Köztársaság csehszlová­kiai nagykövete és más személyi­ségek. A két kormányfő hangsúlyozta, hogy az utóbbi években kedvező eredmények születtek Csehszlová­kia és Görögország politikai, gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésében. Más lehetőségekről is szóltak, amelyeket ki kell használni az együttmüködés fejlesztésére. Ľubomír štrougal és Andreasz Papandreu emlékeztettek rá, hogy a CSSZSZK és Görögország azo­nos álláspontot foglal el az embe­riség fó problémái megoldásának kérdésében - az atomháború ve­szélyének elhárítása, a leszerelés, valamint a népek közötti barátság és gyümölcsöző együttműködés előfeltételei megteremtésének kér­désében. Kiemelték a Szovjetunió békekezdeményezéseit, amelyek széles körű visszhangra találtak a világ haladó közvéleményének körében. Ezzel összefüggésben Ľubomír štrougal értékelte Görög­ország külpolitikáját. A tárgyalások végén Bohuslav Chňoupek és Karolosz Papuliasz külügyminiszterek aláírták a kettős adózás megszüntetéséről szóló csehszlovák-görög kormány­közi egyezményt. Ľubomír štrougal délután sajtó- értekezleten ismertette az újságí­rók előtt tárgyalásainak eredmé­nyeit. Röviddel elutazása előtt Štrou­gal elvtárs találkozott Harilaosz Florakisszal, a Görög Kommunis­ta Párt főtitkárával. A szövetségi kormány elnöke és kísérete az esti órákban befe­jezte görögországi látogatását és hazatért. be és ellenőrizze az engedély alapján árusító állampolgárok tevékenységét is. Kötelessége lesz, hogy feltárja a fo­gyatékosságok okait, rámutasson a fe­lelősökre. Új momentum, hogy megbír­ságolhatják azokat a szervezeteket is, amelyek termelő vagy más jellegű te­vékenységükkel hozzájárulnak a la­kosság szükségleteinek a kielégítésé­hez. Az új törvény értelmében az ellen­őrző szervet ezentúl Szlovák Kereske­delmi Felügyeletnek hívják, de a név­változás nem befolyásolja szervezeti és jogi helyzetét. Ladislav Andel a bizottságok nevé­ben a javaslat elfogadását javasolta. Libuša Lisová felszólalásában a nem­zeti bizottságok feladataival foglalko­zott az új törvény érvényesítésével kapcsolatban. A képviselők egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatot. A terhesség művi megszakításáról szóló törvény javaslatát Éva Tökölyo- vá egészségügyi miniszter terjesztette elő. Leszögezte, hogy az új törvény célja a nők egészségének védelme. A szocialista társadalomban a tudatos gyermekvállalás társadalmi ügy. Ez nálunk nemcsak a fogamzás meggát- lásával kapcsolatos teendőket jelenti, hanem magába foglalja a legfontosab­bat, a gyermekekről való gondosko­dást is. A terhesség művi megszakítá­sa szükségmegoldás, amely bizonyos kockázattal jár. Ezért a terhességmeg­szakítás feltételeit nálunk jogszabályok határozzák meg. Az a mód, ahogyan az eddig érvényes törvény szerint a terhességmegszakításról döntöttek, nem befolyásolta az abortuszok sza­bályozását. Ráadásul az engedélye­zés hosszas volt, ami megakadályozta, hogy a terhességet korai szakaszában, tehát nyolc héten belül szakítsák meg. A 8. héten belül végrehajtott úgyneve­zett miniinterrupció lényegesen kisebb kockázattal jár. Az abortusz eddig al­kalmazott módja esetében a szövőd­mények valószínűsége 20-30 százalé­kos, míg a miniinterrupció esetében 4,4 százalék. Az új módszer gazdasági és szervezési szempontból is előnyö­sebb, a munkaképtelenség 2-3 napra rövidül le. Ugyancsak gazdasági előnyt jelent a terhesség megszakításról ed­dig döntő bizottságok megszüntetése. Az új törvény feljogosítja a nőt, hogy megszakíttassa terhességét. Az illeté­kes egészségügyi intézmény köteles eleget tenni a nők írásbeli kérvényé­nek, amennyiben a terhességmegsza­kítás nem veszélyes a nő egészségére és a terhesség ideje nem lépte túl a 12. hetet. A bizottságok előzetesen megtár­gyalták a javaslatot, álláspontjukat Klotilda Fabuáová, a bizottságok elő­adója terjesztette elő. A képviselők mindenekelőtt azt értékelték, az új tör­vény lehetővé teszi, hogy a terhessé­get idejében szakítsák meg. Rámutat­tak a céltudatos családi nevelés fon­tosságára, arra, hogy az iskoláknak, a szülőknek és az egészségügyi léte­sítményeknek az eddiginél jobban kell együttműködniük ezen a téren. A kép­viselők megállapították, hogy választó- kerületeikben a nők pozitívan fogadták annak lehetőségét, hogy ezentúl sza­badon dönthetnek a gyermekválla­lásról. Darina Kulinová, a nevelómunka javításának fontosságáról beszélt fel­szólalásában. Miroslav Gajdoš töb­bek között kiemelte a házassági ta­nácsadók fontos feladatait a fiatalok nevelésében. A képviselők egyhangúlag megsza­vazták a törvényjavaslatot. Az SZNT ülése ezután jóváhagyólag tudomásul vette az SZNT elnökének jelentését az elnökség tevékenységéről. Ezzel az SZNT 3. ülése véget ért. -r­Tanácskozott az SZNT Elnöksége (ČSTK) - Az SZNT ülése után összeült a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége. A Csehszlovák Államszö­vetségről szóló alkotmányos törvény értelmébe kihirdette az SZNT törvé­nyét, amely kiegészíti az állami termé­szetvédelemről szóló 1/1955 Zb szá­mú törvényt, a Szlovák Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Felügyeletről szó­ló törvényt, a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletről szóló törvényt, valamint a terhesség művi megszakításáról szó­ló törvényt. A CSSZSZK legfőbb ügyészének javaslatára az SZNT Elnöksége Pavol Kišt nevezte ki az SZSZK legfőbb ügyészévé. xxx Az SZNT kommunista képviselőinek klubja tegnapi tanácskozásán a kom­munista képviselők aktivitásával, a klub munkamódszereivel, a bizottságok párt csoportjai nak tevékenységével foglalkozott. A képviselők határozatot fogadtak el, amely feladatul adja a kommunista képviselőknek, hogy az eddiginél még kezdeményezőbben ve­gyenek részt az SZNT munkájában, ezzel is hozzájárulva a kommunista párt stratégiai irányvonalának megva­lósításához. (ČSTK) - Országos ülést tartot­tak tegnap Prágában a kerületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizott­ság politikai szervező munkával foglalkozó titkárai. A tanácskozás első részében Jindŕich Poledníknak, a CSKP KB titkárának vezetésével áttekin­tették az ifjúság körében végzett pártmunka tapasztalatait, a fiatal nemzedék nevelése terén a XVII. pártkongresszus utáni időszakra kitűzött feladatokat, valamint a tö­megsport fejlesztésének jelenlegi helyzetét. A tanácskozás második részé­ben Mikuláš Beňónak, a CSKP KB titkárának vezetésével értékel­ték a CSKP KB Elnöksége által a pártalapszervezetek 1987. évi évzáró taggyűléseivel kapcsolat­ban elfogadott határozat végrehaj­tásának megszervezését, vala­mint a politikai szervező munka más időszerű kérdéseit. A kongresszusi határozatok következetes végrehajtásáért (Folytatás az 1. oldalról) egyes szervezetek munkájának sajátosságaiból, a konkrét mun­kahelyi feladatokból induljanak ki. Egyetlen égető problémát sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez azt jelenti, hogy fog­lalkozni kell azokkal a területek­kel és vállalatokkal, amelyek nem teljesítik a feladatokat, és nem veszik figyelembe a társa­dalmi szükségleteket. E kérdé­sek megvitatásának eredmé­nyeként fel kell tárni az 1986. évi terv teljesítésében mutatkozó fogyatékosságok és gyengék valódi okait, meg kell keresni annak a lehetőségét és feltéte­leit, hogy minden erőt az 1987. évi feladatok következetes telje­sítésére összpontosítsanak. Az alapszervezetek évzáró taggyűlésein gazdasági és tu­dományos-kutatási téren, vala­mint más területeken a gazda­ság intenzifikálását elősegítő intézkedések hatékonyságára kell összpontosítani a figyel­met. A politikai munkának elő kell segítenie a termelés haté­konyságának növekedését, a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek gyors gya­korlati felhasználását, a terme­lés anyag- és energiaigényes­ségének csökkentését, a gyárt­mányok múszaki színvonalának emelkedését, minőségük javu­lását és exportképességük nö­vekedését, a szállítói-megren­delői kapcsolatokból és a gaz­dasági szerződésekből eredő feladatok valóra váltását. Ennek során határozottan el kell uta­sítaniuk a spekulatív irányzato­kat, azt a törekvést, hogy beér­jék kis feladatokkal, és elken­dőzzék saját tartalékaikat. A pártszervezetek ezenkívül megvitatják a munka- és a lakó­helyi környezetről, a szolgáltatá­sok és az egészségügy fejlesz­téséről s minőségéről való gon­doskodást, a választási progra­mok teljesítését. Foglalkozni fognak a nemzeti bizottságok­nál, a szakszervezetekben, a SZISZ-ben és a Nemzeti Front más szervezeteiben tevékeny­kedő kommunisták munkájával, mégpedig úgy, hogy fokozott erőfeszítések történjenek a kongresszusi határozatok végrehajtására. Külön figyelmet fordítanak a fiatalok gyűléseire és problémáik megoldására. A sürgető feladatok megkö­vetelik, hogy a kommunisták évzáró tanácskozásain a dolgo­zók kezdeményezésének és szocialista versenyének felkaro­lására és fejlesztésére is intéz­kedéseket tegyenek. Ez azt je­lenti, hogy meg kell teremteni a feltételeket a dolgozók irányí­tásában, a gazdasági feladatok teljesítésében való részvételé­nek kiszélesítéséhez - főleg a terv kidolgozása és teljesíté­sének ellenőrzése során -, vala­mint a végzett munka mennyi­sége és minősége szerinti java­dalmazás érvényesítéséhez. A pártszervezetek egyúttal véle­ményt mondanak a munka- és a társadalmi fegyelem és a rend megszilárdításáról, s a CSKP KB Elnöksége által a törvényes­ség, az erkölcs és a fegyelem megsértése elleni harc hatékony­ságának elmélyítéséről szóló le­vél szellemében intézkedéseket tesznek a negatív jelenségek el­leni harc fokozására. Főleg a központi szerveknél és intézményekben, a konszer­neknél és a trösztöknél dolgozó kommunisták évzáró taggyűlé­seinek kell nagyobb mértékben hozzájárulniuk az irányítás szín­vonalának lényeges emelkedé­séhez, a munkastílus és -mód­szerek tökéletesítéséhez, a párthatározatok következetlen teljesítése, a bürokratizmus, a lokálpatriotizmus, a formaliz­mus, a szúk reszortszemlélet, a sablonszerűség és a tehetet­lenség megnyivánulásainak megszüntetéséhez. Az évzáró taggyűléseken a pártalapszervezet hatásköré­ben végzett kádermunka szín­vonalával is foglalkoznak majd, s a határozatokban intézkedé­seket tesznek azon kongresszu­si követelmény következetes ér­vényesítésére, hogy növelni kell az irányító káderek aktivitá­sát és személyes felelősségét. Nem kisebb igényességgel kell hozzálátniuk a pártszervezet eszmei hatásának értékelésé­hez, vagyis annak felmérésé­hez, értik-e az emberek a jelen­legi feladatok lényegét. Az ideo­lógiai munkát egybe kell kap­csolni a politikai szervező tevé­kenységgel és a konkrét gazda­sági feladatok megoldásával. Az évzáró taggyűlések továb­bi feladata lesz a pártélet továbbfejlesztése, a pártalap­szabályzat következetes érvé­nyesítése, a kritika és az önkriti­ka meghonosítása a taggyűlé­seken, a komunísták számadá­sa munkájukról és pártbeli köte­lességeik teljesítéséről. Az évzáró taggyűlések előtt tehát számos jelentős feladat áll. Ezért ezeket a tanácskozá­sokat kollektíván, igényes és elvtársi légkörben kell előkészí­teni, amelyet a szavak és a tet­tek ellentéte iránti engesztelhe­tetlenség jellemez. Hiszen e ta­nácskozások fő célja az, hogy energikusabban és bátrabban járjanak el a kongresszusi irányvonal kulcsfeladatai és a 8. ötéves terv tejesítsének meg­szervezése során. Ezt a jóváha­gyásra kerülő határozatoknak is tartalmazniuk kell. A pártalapszervezetek évzáró taggyűlései nem választanak új bizottságokat, de szükség ese­tén intézkednek, ha szükséges­nek mutatkoznak a személy- cserék. Végső búcsú Milan Žabčíktól (CSTK) - Végső búcsút vettek tegnap az orlovái (Karvinái járás) Antonín Zápotocký Bányavállalat művelődési otthonában Milan Žabčíktól, a szocialista munka hősétől, a CSKP KB volt tagjától, bányászbrigád-vezetőtől, aki ok­tóber 17-én 49 éves korában hunyt el. A ravatalnál elhelyezték a CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak, a Szak- szervezetek Központi T anácsának és más szerveknek a koszorúit, valamint az elhunyt kitüntetéseit. A gyászszertartáson az elhunyt családtagjain ós rokonain kívül párt-, kormány- és szakszervezeti küldöttség vett részt Vlastimil Eh­renberger fűtőanyag- és energia- ipari miniszter vezetésével. Ott volt az Észak-morvaországi kerü­let, a Karvinái járás és az Ostrava- Karvinái Bányaipari Konszern kül­döttsége Václav Václavíknak, a kerületi pártbizottság vezető tit­kárának vezetésével, aki az el­hunyt özvegyének átnyújtotta Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk el­nökének részvétlevelét. Gyászbe­szédet Antonín Krumnikl, az em­lített konszern vezérigazgatója mondott. ÚJ SZÚ 2 1986. X. 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents