Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1986. október 24. XXXIX. évfolyam 251. szám Ára 50 fillér Brigádformával eredményesebben Nyilvánvaló dolog, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolás elmélyítéséből egyaránt haszna van a dolgozónak, a vállalati közösségnek és az egész társadalomnak, hiszen a hatékonyság és a gazdaságosság növeléséről van szó. Ennek ellenére ez a progresszív szervezési forma, különösen annak konkrét kitel­jesedése, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás, egyelőre csak helyenként érvényesül, lassú ütemben terjed mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Sok a formalitás és a névlegesség is ezen a területen, az eddig létesített önelszá­moló brigádok jelentős részének a tevékenysége nem fedi teljes mértékben azt, amit ez alatt értünk. A brigádforma lassú érvényesülésének és szervezési hiá­nyosságainak lényegében két alapvető oka van. Az egyik a kol­lektívák önálló munkavégzéséhez szükséges folyamatos, teljes és jó minőségű anyagi-műszaki ellátás nehézségeiben, a másik pedig a termelési folyamatok ilyen jellegű szervezésének igé­nyességében rejlik. Ez a két ok egyébként kölcsönösen össze­függ, mert az anyag- és eszközellátásban jelentkező nehézségek a brigádforma szervezési gondjait is növelik. A vállalaton belüli önálló elszámolás elmélyítésének tehát szélesebb körű, a vállalat kereteit meghaladó összefüggései is vannak. Úgy is mondhatnánk, hogy ez bizonyos mértékben a vállalatok közti szállítói-megrendelői kapcsolatok, s az ebből eredő anyagi-műszaki ellátás színvonalának a függvénye. A gépjavító műhelyek kollektívái például bizonyára szívesebben vállalnák az önálló munkát, a teljesítményektől függő javadalma­zást, ha egyes pótalkatrészekből nem lenne hiány. Az ilyen jellegű összefüggések főleg az iparban hatnak, ahol nagyobb a vállalatok egymásra való utaltsága, de a mezőgazdasági termelés sem mentes ezektől, hiszen a növénytermesztés és az állattenyésztés is egyre nagyobb mértékben függ a különböző alapanyagokat, gépeket és berendezéseket, eszközöket és kel­lékeket szállító ágazatoktól. Az anyagi-műszaki ellátás folyamatos és színvonalas biztosí­tása azonban a vállalaton belüli önálló elszámolás elmélyítésé­nek csupán az egyik, bár alapvetően fontos feltétele. A másik az, hogy a teljesítmények, a gazdaságosság és hatékonyság objek­tív, pontos és igazságos kimutatásához tökéletes norma- és szabványrendszert kell kialakítani, ami bizony nem csekély feladatot jelent a vállalat vezetősége számára. Ezt a gondot az illetékesek nem szívesen veszik a vállukra, s elismerést érde­melnek azok a vezetők, akik a normák területén igyekeznek következetes rendet teremteni. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a termelés egyes vállalaton belüli szakaszain, főleg ott, ahol kisebb mér­tékű a külső tényezőktől való függőség, könnyebben kialakítha­tók a brigádforma bevezetéséhez szükséges feltételek, máshol viszont ez nehezebben megy. Kifejezően megmutatkozik ez a sokoldalú mezőgazdasági termelésben. Ezért, amint arra František Pitra elvtárs tegnap közölt írásában rámutatott, a bri­gádforma alkalmazásához nem is lehet semmiféle egységes, elvonatkoztatott receptet nyújtani, s mindig az adott körülmé­nyektől függ, hogy hol, s milyen feltételek mellett vezethetik be. Hasznos tapasztalatokban már nincs hiány, hiszen Szlovákia mezőgazdaságában ez év elején 477 mezőgazdasági vállalatnál már 1110 önelszámoló brigád működött, összesen 17 698 tag­gal. Ez azt jelenti, hogy a brigádformát alkalmazó vállalatoknál átlagosan valamivel több mint két ilyen kollektíva létezett, s egy brigádra átlagosan 16 dolgozó jutott. Ugyanakkor csaknem négyszáz mezőgazdasági vállalatnál ilyen kezdeményezésre nem került sor, s így nem is szerezhettek tapasztalatokat a brigádforma alkalmazásában. Ha figyelembe vesszük, hogy a szlovákiai mezőgazdaságban az első önelszámoló brigádok létesítése 1983-ban kezdődött, amikor a kísérleti bevezetés összesen 94 kollektívával indult, el kell ismernünk, hogy az elmúlt három év jelentős fejlődést eredményezett. Az elért helyzet azonban távolról sem elegendő, ahhoz azonban jó alapot nyújt, hogy a különböző szintű irányí­tási szervek, a tudományos-kutatási intézmények és főleg a mezőgazdasági vállalatok levonják és összegezzék az eddigi tapasztalatokat, tanulságokat. Erre nagy szükség van, mert csak így lehet megelőzni, kiküszöbölni a hibákat, a helytelen intézke­déseket a brigádforma tömeges, általánossá váló bevezeté­sében. A brigádforma alkalmazása ugyanis a termelés hatékony intenzifikálásának az időszakában nem jelent csupán valamilyen átmeneti divatot, hanem a termelés nagy jövő előtt álló, tartós szervezési módszerét képezi. A gazdálkodás tervezésének és irányításának új feltételei között egyszerűen elkerülhetetlen lesz az általános érvényesítése, hiszen az önelszámoló brigádok az egész irányítási rendszer nélkülözhetetlen elemeit, gazdasá­gunk új épületének szilárd tégláit fogják képezni. Ebből indul ki az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének ez év februárjában kiadott utasítása is a brigádrendszerű munkaszer­vezés és javadalmazás további fejlesztésére, amely célul tűzi, hogy az ötéves tervidőszak végére ez a forma túlsúlyba kerüljön a mezőgazdaság fő termelési ágazataiban, az építési tevékeny­ségben, a segéd- és melléküzemági tevékenységben, a szállítási részlegeken és más szakaszokon. A mezőgazdasági vállalatok tehát ebben a vonatkozásban komoly feladat előtt állnak, hiszen már a tervidőszak első évének is az utolsó negyedében járunk. Az idő tehát sürget, ám ennek ellenére nincs helye a sietségnek, a kapkodásnak, mert ez a továbbiak során megbosszulhatná magát. Az alapos előkészí­tés ugyanis legalább fél évet igényel, de egy évig is eltarthat. A 8. ötéves terv kidolgozásának és véglegesítésének előttünk álló időszaka jó alkalmat kinál arra is, hogy ahol ezzel még nem foglalkoztak, a brigádforma szervezési kérdéseit is napirendre tűzzék. MAKRAI MIKLÓS A CSKP KB Elnökségének döntése a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseinek időpontjáról A kongresszusi határozatok következetes végrehajtásáért Az alapszervezetek fordítsanak nagy gondot a tervteljesítés gyenge pontjainak a megkeresésére, az irányítás lényeges javítására, a munkastílus- és módszerek tökéletesítésére A jövő év januárjában és februárjában tartják meg évzáró taggyűléseiket a pártalapszervezetek. A pártalapszabályzattal összhangban erről a CSKP KB Elnöksége október 22-i ülésén hozott döntést. A tanácskozásokon a kommunisták megvitat­ják, hogyan sikerült hatáskörükben megvalósítani a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítá­sának stratégiai irányvonalát a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek intenzív felhaszná­lása, a nagyfokú hatékonyság és a minőségi Gustáv Husák eszmecserét folytat vendégével (Michal Kalina felvétele - ČTK) Kapcsolataink gyümölcsözően és sokoldalúan fejlődnek Gustáv Husák fogadta Hermann Axent (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Vasil Bil’aknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának a jelenlétében fo­gadta Hermann Axent, a Német Szocialista Egységpárt KB politi­kai bizottságának tagját, a KB tit­kárát, aki rövid munkalátogatást tett hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón megelégedéssel nyilat­koztak a CSKP és az NSZEP, valamint Csehszlovákia és az NDK kapcsolatainak gyümölcsöző és sokoldalú fejlődéséről, amely összhangban áll a CSKP XVII. és az NSZEP XI. kongresszusának határozataival. Megállapították, hogy mindkét fél érdeke a barát­ság megszilárdítása, a tapaszta- (Folytatás a 2. oldalon) AZ SZNT 3. ÜLÉSE munka alapján. Elbírálják, hogyan tükröződnek ezen minőségileg új feladatok a kommunisták példamutatásán és aktivitásukon, valamint a kol­lektívák mozgósításán, hogyan tökéletesítik a pártmunka formáit és módszereit, hogyan nö­vekszik a párt és a politikai rendszer minden alkotóeleme politikai szervező és ideológiai mun­kájának hatékonysága. Rendkívül fontos, hogy az évzáró taggyűlések tanácskozásai és határozatai következetesen az (Folytatás a 2. oldalon) Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban gratulált Husszein Mohammed Ersad al­tábornagynak, a Banglades Népi Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Jókívánságok Zambiába (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Kenneth David Kaundának, a Zambiai Köztársa­ság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban gratulált Kebby Musokotwanenak, Zam­bia miniszterelnökének az ünnep kapcsán. Ugyanebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek is üdvözlő táv­iratot küldött zambiai kollégájának, Lule Mwananshiknek. Bukarestben tartják a KGST 42. ülésszakát (ČSTK) - Bukarestben no­vember 3-án kezdődik a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának 42. ülésszaka. Amint azt Moszkvában tegnap közölték, a megegyezés értel­mében az ülésszakon a KGST- tagországok kormányfői vesz­nek részt. Fontos törvényjavaslatokról döntöttek a képviselők A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt és Peter Colotka elvtárs (Tudósítónktól) - Tegnap dél­ben kezdődött^ meg a Szlovák Nemzeti Tanács 3. ülése. Szlová­kia törvényhozó testületének ta­nácskozásán megjelent Jozef Le­nárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB elsó titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a szlovák kormány elnöke. Ott voltak az SZLKP KB Elnökségének és titkárságának tagjai, a kormány tagjai, valamint Josef Meči, a Cseh Nemzeti Ta­nács Elnökségének tagja. Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A képviselők jóváhagyták az ülés napirendjét, majd Ľudovít Pezlár képviselő, aki nem vehetett részt az előző üléseken, letette a képviselői esküt. Ezt követően az elfogadott na­pirendnek megfelelően Miroslav Válek kulturális miniszter előter­jesztette az állami természetvéde­lemről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. Rámutatott, hogy a természetvédelemről 1955-ben elfogadott, eddig érvé­nyes törvény már nem felel meg teljes mértékben a fejlett szocialis­ta társadalom szükségleteinek. Az eddigi törvény értelmében a nemzeti bizottságok 500 koroná­ig terjedő pénzbírságot róhattak ki a természetvédelem szabályainak megsértéséért. Mivel ez az összeg nem felel meg a szabály- sértések súlyosságának, ezentúl magasabb összeg megfizetésére kötelezhetik azokat, akik megsér­tik a szabályokat. A bizottságok nevében Ján Ba­rilla foglalt állást az előterjesztett javaslathoz. Rámutatott, hogy a CSKP XVII. kongresszusa által kitúzött feladatok teljesítése meg­követeli a környezetvédelmi sza­bályok szigorú ellenőrzését, illetve a szabálysértők felelősségrevoná- sát. Nem lehetünk elégedettek a természetvédelem mai helyzeté­vel, amiben szerepet játszik az is, hogy az eddig érvényes rendsza­bályok nem tették lehetővé a ter­mészetet károsítók hatékony bün­tetését. A törvény módosításának javaslata lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok eredmé­nyesebben küzdjenek a természet megvédéséért. A képviselők a ja­vaslat jóváhagyása mellett foglal­tak állást. (Folytatás a 2. oldalon) Kölcsönös érdek a kétoldalú együttműködés bővítése Ľubomír štrougal befejezte görögországi látogatását (ČSTK) - Ľubomír štrougal csehszlovák kormányfőt görögországi látogatásának zárónapján tegnap délután Athénban fogadta Hrisztosz Szartzetakisz, a Görög Köztársaság elnöke. A csehszlovák vendég az elnö- állásfoglalását a jelenlegi nemzet­köt tájékoztatta görög parnereivel közi helyzetről, folytatott tárgyalásainak lefolyásé- Hrisztosz Szartzetakisz elnök ról és sikeres eredményeiről. Is- a találkozón kiemelte a csehszlo- mertette vele a csehszlovák kül- vák-görög együttmúködés eddigi politika alapelveit és a CSSZSZK (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents