Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám, szerda

Sikeres mezögazdasagi bemutató Az elmélyülő csehszlovák - magyar gazdasági együttmúködés szellemében Igazán színes, szinte elkápráz­tató volt a 9. Bábolnai Napok né­ven megrendezett mezőgazdasá­gi-élelmiszeripari bemutató. A lá­togatók feje fölött a Hódgép nö­vényvédő sárkányrepülőgépéi kö­röztek. Gépcsodákban gyönyör­ködhettek, betekintést nyerhettek abba, hogy merre tart és milyen színvonalon van a világ mezőgaz­dasága. Mert a magyarországi és a szomszédos szocialista orszá­gok vállalatai mellett képviseltet­ték magukat a fejlett mezőgazda­sággal rendelkező tőkés országok vállalatai is. A bemutató előnye volt, hogy a szakemberek a gépe­ket munka közben is láthatták. A kukoricahibridek mellett a legnagyobb érdeklődést a gépek váltották ki Főleg az a törekvés keltette fel a résztvevők figyelmét, hogy a mezógépgyártó vállalatok egyre könnyebb és nagyobb telje­sítményű gépeket kínálnak. Arra is törekednek, hogy egy géppel mi­nél több műveletet lehessen elvé­gezni. Amint Gergely Sándor, az IKR gépesítési ágazatának főmér­nöke elmondotta, a szántóföldön mutatkozik meg, hogy milyen gép­re van szüksége a mezőgazda­ságnak. Értékelésük szerint a gé­pek a szükségesnél 20-30 száza­lékkal még mindig nehezebbek, ezért több üzemanyagot is fo­gyasztanak, s nem nyújtanak ará­nyos teljesítményt. Ismertette a Varitrak 4x4 több célú erőgép előnyeit, amely elől és hátul füg­gesztett eszközkombinációval egy menetben - a vegyszerezést is beleszámítva - három műveletet is végezhet. A gép ilyen jó kihasz­nálása következtében tíz-harminc százaléknyi emberi és gépi munka takarítható meg. Hasonló arány­ban csökken a tiprott terület is, illetve a talajszerkezet ezzel összefüggő romlása. A Bábolnai Napok nagydíját a Fiatagri vállalat vitte el. Megérdemelten, mert szintén a már említett célokra tö­rekszik. A Leverda MX 240-es kombájn sokkal könnyebb a ha­sonló teljesítményű gépektől, ám ennek ellenére kevesebb veszte­séggel járó munkát végez. Nagy­díjban részesült az a Fiat traktor is, amelynek a jó munkavégzés mellett igazán csekély a talajtömö­rítő hatása. Szintén felkeltette a fi­gyelmet a Don 1500-as típusú szovjet kombájn, amely a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinátban mindössze 2 százalékos veszte­séggel takarította be a napra­forgót. Lépten-nyomon hatalmas feli­ratok hívták fel a figyelmet a me­zőgazdasági termelés színvonalá­nak emelkedésére. Az egyikről azt olvashattuk, hogy az IKR vállalat­nál már 103 tagja van a nyolcton­nások klubjának, ezek közül 15 Csehszlovákiában ér el bő termést szemes kukoricából. Dr. Kiss Ist­ván, az IKR növénytermesztési részlegének főmérnöke kiemelte annak a fontosságát, hogy a leg­jobb hibridek minél nagyobb teret kapjanak a kukoricatermesztés­ben. Ezért hívták meg a rendez­vényre a világ legjobb vetómagku- korica-termeló vállalatát, a Pio­neer céget. Innen olyan hibrideket hoznak be, amelyek a magyaror­szági éghajlati viszonyok között előbb érnek be, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Nagyon fontosnak tartotta a mezőgazda­ság fejlesztésében a sokoldalú együttműködést. Amikor erről be­szélt, Jozef Kukán mérnök, a vág­sellyei (šaľa) Barátság Efsz kuko­ricatermelési központjának veze­tője is szót kért. Elégedetten nyi­latkozott az IKR-rel való együtt­működésről. A szakemberek min­dig hasznos tanácsokkal látták el a termelőket. A szövetkezetben 49 ígéretes hibriddel kísérleteznek. Célul tűzték, hogy ezek hozama a jövőben több mint 10 tonna le­gyen hektáronként. Az egyre javu­ló és elmélyülő csehszlovák-ma­gyar gazdasági együttmúködés előnyeiről is beszélt. Az idén az IKR irányításával Csehszlovákiá­ban 34 ezer hektáron termelnek kukoricát, az új évben a terület 50 ezer hektárra, a tervidőszak végé­re pedig 80 ezer hektárra bővül. A Slovosivo is bemutatta a Ma- gyaroszágon is elismert csehszlo­vák kukoricafajtákat és hibrideket. A kiállítási sátor előtt Hadi Gézá­val, a Martonvásári Mezőgazda- sági Kutatóintézet nemesítójével találkoztunk. Elmondotta, hogy a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel együttműködve már több nagy termóképességú fajtát és hibridet állítottak elő. A kí­sérletek tovább folynak, az elkö­vetkezendő hetekben várják az MVTO 279-es kétvonalas hibrid elismerését. Véleménye szerint a két ország olyan hibrideket állít­hat elő, amelyek világméretekben is versenyképesek lesznek. A rendezvényen a látogatók szemlélődés közben a szerzett ta­pasztalatokat és a hazai termelési eredményeket is értékelték. Az Ér­sekújvári (Nové Zámky), a Komá­romi (Komárno) és a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) járásból érkezett szövetkezeti elnökök, ag- ronómusok és gépesítók elisme­rően nyilatkoztak az IKR-rel való együttműködésről, főleg a kiváló minőségű vetőmagokról. Istenes Andor mérnök, az udvardi (Dvory nad Žitavou) Aurora Efsz növény- termesztési ágazatának vezetője azt fejtegette, hogy az együttmű­ködés lehetővé tette számukra a kukorica hektárhozamának sta­bilizálását. Rácz József mérnök, ugyanennek a szövetkezetnek az agronómusa azt is elmondta, hogy kedvet kaptak a kísérletezéshez. Szövetkezetükben 12 kukorica­hibridet /figyelnek és amelyek legjobban megfelelnek éghajlati viszonyaiknak, azokat termesztik a jövőben. Nagy figyelmet fordíta­nak a tószámkísérletekre is, hogy megállapíthassák az egyes hibri­dek optimális sűrűségét. Burgert Róbert, a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát igazgatója a nívódíjak átadásakor tartott be­szédében kiemelte, hogy még egyetlen évbén sem volt ilyen sok látogató és ennyi látnivaló a Bá­bolnai Napokon, mint az idén. Megköszönte azoknak a mező- gazdasági vállalatoknak a részvé­telét, amelyek lehetővé tették, hogy százezrek nyerhessenek ízelítőt a világ mezőgazdaságá­nak fejlődéséből. Igazán sikeres bemutatót lát­hattunk tehát a Bábolnai Mező­gazdasági Kombinát tengernyi ku­koricatáblákkal körülvett csanaki telepe mellett. A korszerű mód­szerek, a többcélú gépek mind arra utaltak, hogy a jövőben még nagyobb eredményeket lehet elér­ni a mezőgazdaságban. Még na­gyon sok lehetőség van a kukorica hektárhozamának növelésében is, ha az itt látottakból minél többet hasznosítanak a termelők. BALLA JÓZSEF Kimutatás helyett Biztatjuk egymást: tegyünk többet a szaktanintézetekben, a szakmunkásképző iskolákban nevelkedő munkásfiatalok érdekében, többet az eddiginél, a megszokottnál, a kötelező­nél. Nyilvánvaló számunkra ennek a követelménynek a jelen­tősége is: munkásosztályunk következő ifjú nemzedéke hol­napjáról van szó, és nevelésük minősége a tét. Sajnos, gyakran előforduló jelenség ugyanakkor, hogy a neveléssel kapcsolatos megbeszéléseken, tanácskozáso­kon éppen azok nincsenek jelen, azok hiányoznak, akikhez szólni szeretnénk. Ugyanis, akár igazoltan, akár igazolatlanul hiányzik egy-egy tanuló a foglalkozásokról, semmiképpen sem fogadható el távolmaradásuk, utólagos kimagyarázko­dásuk, mert nekik, éppen nekik volna szükségük a foglalko­zásokon elsajátítható ismeretekre, vagy nevelési hatásra. Sajnálatos tény: egyre többen hiányoznak igazolatlanul. Bratislavában, a múlt tanévben a munkásfiatalokat képző 35 iskola közül 25 igazgatósága jelentett feletteseinek igazolat­lanul mulasztó tanulókat. Ennek alapján kimutatást készítet­tek, mely szerint az igazolatlanul mulasztó tanulók száma: 1041. A kimutatás névsorában pedig 363 olyan tanuló neve is szerepelt, aki több mint 50 tanítási órát mulasztott. Nem titok az sem, hogy a kimutatás élére a sok, csallóközi diákot foglalkoztató, Ivánka úti építőipari szaktanintézet került, mert a több mint 50 órát igazolatlanul mulasztók egytizede, pontosan 38 tanuló, ebből az iskolából hiányzott. Az igazolatlanul mulasztókra felfigyeltek, nem ok nélkül persze, a közbiztonsági testület tagjai is. A SZISZ városi bizottsága fiatal kommunistáinak kez­deményezésére nemrégiben közös megbeszélést tartot­tak a városi pedagógiai-pszichológiai tanácsadó dolgozói és a közbiztonsági testület képviselői. Megegyeztek: ezentúl nem fognak kimutatást, statisztikai jelentést készíteni az igazolatlan mulasztókról, hanem az iskolák igazgatóságával közvetlenül együttműködve a mulasztó tanulók helyzetének egyéni megítélése és értékelése alapján, pedagógiai, pszi­chológiai, vagy rendőri eljárást alkalmazva, a nagyobb hibák, a fiatalkori bűnözés megelőzése érdekében, gyorsan és hatékonyan intézkedni fognak. Az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Lévai (Levice) járásban is napirendre került a szaktanintézetek és szakmunkásképző iskolák igazolatlanul mulasztó tanulóinak az ügye. Az érsek­újvári SIGMA konszern vállalat tanműhelyében ugyan ritka eset az ilyesmi, de azért a mulasztó tanulók családjának a meglátogatásával, közvetlen intézkedéssel küzdenek a nem kívánatos jelenség ellen, és ezt a kommunista pedagó­gusok pártfeladat teljesítéseként vállalják is. A Lévai járás­ban, a Jednota fogyasztási szövetkezet zselizi (Želiezovce) tanműhelyében úgy előzik meg a nagymértékű mulasztáso­kat, hogy a szükséges megelőző intézkedést a fiatalokat patronáló, kommunista kereskedelmi dolgozók vállalják. Az eljárások egyik, legfőbb említésre érdemes jellemzője, amit külön is hangsúlyozni kell, mint követendő példát: akik ebben az ügyben kezdeményezők, akik a cselekvést, az intézkedést vállalják, elsősorban a párt tagjai. Az eljárások másik, fontos jellemzője: a kimutatások, a statisztikai jelen­tések szerepe mellékes, de annál hangsúlyosabb a tettek vállalása. HAJDÚ ANDRÁS Közösségi ember PORTRÉVÁZLAT EGY FIATAL KOMMUNISTÁRÓL A UAZ tehergépko^ motorjainak konstruktőrei nagy figyelmet fordíta­nak a motorok teljesítményének növelésére és gazdaságos üzemelé­sére. Jablonec nad Nisouban korszerűsítik az M, az ML és az MŠ 634 és 640 sorozathoz tartozó motorokat. Nagy gondot fordítanak élettartamuk növelésére és megbízhatóbbá tételükre. A képen: Slavomír Galbavý munka közben. (Petr Josek felvétele - ČSTK) A Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járásban, a természeti szépségek­ben gazdag Áji-völgy bejáratánál húzódik meg egy alig négyszáz lelket számláló, történelmi neve­zetességekben gazdag kis köz­ség, Áj (Háj). Az átszervezések idején közigazgatásilag Tornához (Túrna nad Bodvou) csatolták, így kapta a két település az összefog­laló Tornaváralja (Turnianske Podhradie) nevet. Áj község lakói azonban élik tovább az eddig megszokott életüket, ápolfák ha­gyományaikat és szépítik környe­zetüket. Néphagyományaik, kultu­rális tevékenységük ismert az egész országban, sőt határainkon túl is. Sok társadalmi és politikai munkás került ki innen, s a mai fiatalok is kötelességüknek tartják, hogy kivegyék részüket a társa­dalmi munkából, szocialista társa­dalmunk fejlesztéséből. Ezek közé tartozik a harminc- három éves Kulcsár Károly is, aki az ifjúsági szervezetben kezdte a közösségi munkát, s hosszú évek óta a Csemadok helyi szer­vezetének elnöke i§. 1971-ben végzett Medzevben a Mezőgaz­dasági Szaktanintézetben, majd érettségi bizonyítványt szerzett. Elsó perctől kezdve az állami gaz­daság dolgozója. Eredeti szakmá­ja gépszerelő, jelenleg gépkocsi­vezető és különböző erőgépekkel is dolgozik. A társadalmi munká­ból jócskán kiveszi részét.- Gyermekkoromtól kezdve megszoktam és megszerettem a közösséget - vallja magáról. - Szeretek emberek között lenni. 1974-től vagyok pártunk tagja. A piros könyvecske, s a meggyő­ződés kötelez, jobb munkára ser­kent. Harmadik választási idő­szakban vagyok a helyi nemzeti bizottság képviselője. Jelenleg az alelnöki tisztséget töltöm be. Ez nem kis feladattal jár, hiszen én képviselem Áj községet a nemzeti bizottságban, s természetes, hogy az emberek hozzám fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal, a község problémáival. Ebből pedig több van a soknál. Falunkban nagyon sok az idős ember, az ó gondjukon szeretnénk mielőbb segíteni. A nyugdíjasok klubja létrehozásá­val szebbé, érdekesebbé, változa­tosabbá kívánjuk tenni öreg napja­ikat. A berendezésre van elegen­dő anyagi fedezetünk, csupán a helyiség bebiztosítása okoz gondot. Másik égető problémánk az óvoda kérdése. Nekünk is két gyermekünk van, így magunk is érezzük ezt a gondot. A feleségem is dolgozik, a szövetkezet baromfi telepének a vezetője, nagyon sok az elfoglaltsága. így szükségme­goldásként a kislányomat óvodá­ba, fiamat Tornára hordom a böl­csődébe mindennap, mégpedig saját kocsimmal. Nálunk van ugyan óvoda, de csak félnapos. Az egész napos óvoda megalakí­tása sokat enyhítene gondjainkon. Nagyon sok fiatal asszony azért nem tud munkába lépni, mert nincs kire hagyni a gyerekeket. Az egész napos óvoda létrehozását az étkeztetés megoldatlansága gátolja. ígéretet már sok helyről kaptunk, de az ígéret nem old meg semmit. Én inkább a tettek embe­re vagyok. A másik komoly gondja a községnek, a telekkérdés. Sok fiatal azért költözik el a faluból, mert kevés az építkezési telek. Ezt a kérdést csak a nagyobb kiterje­désű kertek kisajátításával lehetne megoldani. Kulcsár Károlyt a munkahelyén társai, vezetői, s aki csak ismeri, igazságos, a közösséget szerető embernek tartják. Igazságszerete- tét, törvénytiszteletét bizonyítja az is, hogy népbíróvá választották.- Népbírónak, népi ülnöknek lenni, nem kis megtiszteltetés és óriásr felelősség is - mondja. - Eddig az erőszakos cselekmé­nyek, a szocialista és magántulaj­don ellen elkövetett bűncselekmé­nyek tárgyalásain vettem részt, az utóbbi időben a polgári pereknél, válókeresetnél, gyermekvédelem­nél ülnökösködöm. Elsődleges fel­adatunk és kötelességünk a szo­cialista törvényesség érvényesíté­se, tisztaságának megőrzése. Mondanom sem kell, hogy nagyon sok új, általam eddig ismeretlen fogalommal kellett megismerked­nem. Ma, új ismeretek birtokában sok mindent másképpen látok, mint azelőtt. Mélyebben megis­mertem a szocialista törvényessé­get, annak szigorát, egyben hu­manizmusát is. Tisztább fogalma­im vannak a szocialista demokrá­ciáról, egyben szomorú tapaszta­latokkal is „gazdagodtam“ az em­beri könnyelműséget és felelőssé­get illetően. Azon kívül, hogy részt veszek a tárgyalásokon, sok ezer társammal együtt feladatunk, hogy környezetünkben ismertessük és megértessük a szocialista jog és kötelesség fogalmát, megerősít­sük a szocialista tulajdon védel­mét, erőnkhöz képest növeljük a munkaerkölcsöt. FECSÓ PÁL ÚJ szú 4 1986. X. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents