Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-22 / 249. szám, szerda
ÚJ szú 5 1986. X. 22. _ Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát Egyéni és társadalmi érdek A felsőoktatási intézmények munkájának igényesebbé tételéért zésére álló négy alkalom egyikén sem állja meg a helyét, még mindig nincs veszve minden. Kizárás A XVII. pártkongresszus határozatainak értelmében fokozni kell az igényességet, javítani kell az oktató-neveló munkát a felsőoktatási intézményekben: egyetemeken, főiskolákon. -** Az utóbbi években már több fórumon elhangzott ez a követelmény; több határozat is rögzítette. Az egyetemi, főiskolai oktatók nagy része megelégedéssel vette ezt tudomásul. Ugyanakkor sokszor értetlenül, egyesek csak magukban dohogva, mások nemtetszésüknek hangot is adva fogadták az oktatásügy néhány olyan intézkedését, amely az igényességnek nem a fokozását segíti elő, hanem éppen a csökkenését eredményezi. De nézzük a kérdést konkrétan! Néhány évvel ezelőtt még szabály volt, hogy az első évfolyamot nem lehet megismételni. Tehát ha valaki a rendelkezésére álló négy (!) vizsgán - egy rendesen, két javítón és egy dékáni engedélyhez kötött javítón - sem volt képes megfelelni a követelményeknek, azt kizárta a kar dékánja. Ez az elv, illetve szabály helyes volt, mert a felvételi vizsgákon - minden objektivitásra való törekvés ellenére is - mindig bekerül néhány olyan pályázó is, aki nem alkalmas e tanulmányokra. De nemcsak a helyesen értelmezett társadalmi érdek szempontjából volt hasznos ez a kizárási lehetőség, hanem az egyetemi, főiskolai tanulmányokra képtelen hallgatóéból is, mert egy év veszteséggel más, számára alkalmas pályára léphetett. Amióta - nyilván a helytelenül értelmezett gazdasági érdeket szem előtt tartva - az első évfolyam ismétlési lehetőségének elve érvényesül, megtörténik, hogy éppen a hallgató lesz a vesztes: a megismétejt első évfolyam (immár kettőre csökkentett) vizsgáin is megbukik, s két év veszteséggel hagyja el a felsőoktatási intézményt. De ha megüti is a mértéket (vagy inkább a vizsgáztató megelégeli a vele való kínlódást - mert ez is előfordul), vajon eléri-e azt a tudásszintet, amellyel nagyobb nehézség nélkül elvégzi tanulmányait? A tapasztalat azt mutatja: nem. A hiányok a későbbi évfolyamokban újra jelentkeznek. A legtöbb karon akadnak olyan hallgatók, akik az öt évfolyam közül kettőt megismételnek. Vajon milyen szakember lesz ezekből? Amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon. De - s ez megint egy újabb, néhány évvel ezelőtt még nem alkalmazott gyakorlatnak „köszönhető“ - ugyanazt az évfolyamot kétszer is megismételheti, vagyis háromszor járhatja a diák. A rendeletek ugyanis lehetővé teszik, hogy az évfolyam ismétlésekor is megbukott és ezért most már kizárt hallgatót újra felvegyék a karra, akár új felvételi eljárással, akár anélkül. S az így felvett hallgatónak - kérésére - beszámítják eddigi évfolyamait. De még jobban is jár, mint amikor először ismételte az évfolyamot, mert az újra felvett diáknak nem csökkentik a javítóvizsgai lehetőségeit: ugyanúgy megkaphatja mind a négyet, mint az, aki először járja az évfolyamot. Nemcsak az ellentmondás a szembetűnő itt; az a kérdés is óhatatlanul felvetődik: vajon mi szükség van erre a gyakorlatra? Vajon mit várhat a társadalom attól a „szakembertől,“ akit így „tolnak“ végig tanulmányai során? Ember a talpán az a vizsgáztató, aki végül is nem egy legyintéssel és a vizsgajegy beírásával intézi el az ügyet. S a vesztes - kétségtelenül - a társadalom lesz. Ugyanez a lehetősége van meg annak a diáknak is, aki az államvizsgán megbukik. Ha a rendelkeután kérvényezheti visszavételét a karra. Ennek a gyakorlatnak senki sem tagadhatja a manőverjellegét, hiszen az illetőnek a már elvégzett és lezárt utolsó évfolyamot kell megismételnie; a többit a dékán beszámíthatja neki. Az utolsó évfolyam - általában csak formális - újraelvégzése után ismét kezdődhet az államvizsgák egész sora. Az államvizsgák utáni újrafelvé- tel csak akkor volna indokolt, ha olyan jobb hallgatóról van szó, aki valamilyen objektív ok miatt nem használhatta ki az államvizsgái alkalmakat. De rendszerint a gyengébb hallgatók élnek ezzel a lehetőséggel, akik már valamelyik előző évfolyamot is megismételték. Javaslatunk, hogy gondolkozzanak el az oktatásügy illetékesei azon, szükség van-e a négy vizsgalehetőségen kívül a különböző „mentési akciókra“. Nem minden országban kap a diák négy lehetőséget a vizsgára, de ezt a kérdést ne bolygassuk most! Azt azonban igen, nem kellene-e visszaállítani az első évfolyam megismételhe- tetlenségének elvét, a csupán nagyon indokolt esetekben engedélyezhető újrafelvételt újrakezdéshez kötni, a sikertelen államvizsga utáni újrafelvételt meg az objektív okokkal menthető esetekre lekorlátozni. Amíg ennyi lesz a lezser vagy éppen hanyag diákot támogató körülmény és lehetőség, aligha fog emelkedni a kívánt mértékben az igényesség. Más szavakkal. ha igényességet, magasabb színvonalat kívánunk - joggal- a felsőoktatási intézményektől, szüntessük meg az olyan okokat- eljárási lehetőségeket -, amelyek ennek elérését akadályozZák! JAKAB ISTVÁN Új iparágat teremtettünk A nők foglalkoztatása céljából tíz évvel ezelőtt létesített munkahelyünk, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Számítástechnikai üzem hazánkban a mikrokapcsoló egyetlen gyártója. A gépek és berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen alkatrészekből évente 1 millió 700 ezer darabot gyártunk, termékeinket az országban több mint hétszáz üzem és vállalat vásárolja, s mivel gépgyártásunk export-orientált iparág, így a mi beépített szerkezeteink nagyrésze is külföldön kerül értékesítésre és hasznosításra. A fö termelési programot képező kapcsolók mellett szintén monopolgyártói vagyunk az országban az EKA típusú autóantennáknak, melyekből 14-15 ezer darab készül évente. A kereslethez igazodva újabban megkezdtük a számítógépek távközlő rendszerénél használatos MODEM típusú berendezés gyártását is. A termékskála bővülése jól tükrözi a változásokat. Kezdetben csak a Banská Bystrica-i Tesla kihelyezett üzemeként szinte kizárólag betanított lányokat és asszonyokat foglalkoztattunk, napjainkban viszont már a 270 fős kollektíva 70 százaléka rendelkezik valamilyen szakképesítéssel. Fokozatosan javultak a munkakörülmények s a kereseti lehetőségek is. A legügyesebb, legszorgalmasabb dolgozók közül sokan megkeresik a háromezerötszáz koronát havonta, s a munkásnók átlagos fizetése - beleszámítva a kezdőket is - meghaladja a 2500 koronát. Üzemünk eredményei, s a szakképzett dolgozók arányának növekedése a jövőben lehetővé teszi a mikroelektronika igényesebb feladatainak a megoldását is. Nem is titkolt szándékkal készülünk erre. Távlati terveink szerint már a kilencvenes évek második felében átállunk a komplett számítógépek gyártására. Ebben az időszakban előreláthatólag mintegy 800 dolgozót foglalkoztatunk majd, s egy új gyáregység építése is befejeződik. Pillanatnyilag a legnagyobb gondot a szakmunkásképzés okozza, hiszen a közelben nincs elektrotechnikai szakközépiskola, a szülők pedig nem szívesen adják a lakóhelyüktől távolabb eső Banská Bystricába, vagy Liptovsky Hrádokba gyermekeiket. Hasonló a helyzet a szakmunkás- képzés terén is, s bizony gyakran előfordul, hogy még a nagy nehézségek árán biztosított és szerződtetett végzős növendékek sem térnek vissza. Tavaly a tervezett 48 fiatal műszerész helyett csupán huszonnégyen léptek munkába, s gondot jelentett az idén hatvan új munkaerő biztosítása is. Pártszervezetünk is gyakran foglalkozik káderpolitikai kérdésekkel. Tudatában vagyunk, hogy a megnövekedett feladatoknak csakis hozzáértő, sokoldalúan képzett dolgozókkal és vezetőkkel tehetünk eleget. A termelési feladatok teljesítésében meghatározó szerepük van a párttagoknak, akik élenjárói a szocialista versenymozgalomnak. A négy szocialista munkabrigád példamutatóan teljesíti feladatát, s nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is nagy gondot fordítanak. Nem utolsósorban ennek a korszerű szemléletnek az eredménye, hogy hónapok óta nem érkezett számottevő reklamáció termékeinkre, s a vásárlóink részéről felmerülő kisebb-na- gyobb kifogásokat is gyors cserével megoldjuk. Az év első kilenc hónapjában az árutermelési feladatunkat 100,5 százalékra teljesítjük, s a termelési érték már meghaladja a 33 millió koronát. Még kedvezőbb a helyzet a nyereségképzésben; ez október elejéig eléri az 1 millió 350 ezer koronát. A gazdasági feladatok teljesítése mellett nem feledkezünk meg a szociális program végrehajtásáról sem. Fontosnak tartjuk, hogy dolgozóink megfelelő élet- és munkakörülmények között végezhessék munkájukat. A már meglévők mellett az elkövetkező tervidőszakban dolgozóink számára 20 lakást biztosítunk, s az ugyancsak meglévő, de szűknek bizonyult óvoda mellé még egyet építünk a helyi gépgyárral közös vállalkozásban, melyből kilencven óvodai és 20 bölcsődei férőhelyet kapunk. A feltételek megteremtésével, a dolgozóinkról való sokoldalú gondoskodással szeretnénk elérni, hogy üzemünk a jövőben is eleget tegyen az elvárásoknak, teljesítse a CSKP XVII. kongresz- szusárfek és a járási pártbizottság konferenciájának határozatait. IRENA SOUKUPOVÁ, a rimaszombati Számítástechnikai Üzem pártalapszervezetének elnöke Az új vendéglátó üzem alapozása (Hajdú A. felvétele) A határozatok ellenőrzéséről Az alapszervezetet joggal tekintjük a pártélet döntő láncszemének. Sok mindentől függ, milyen színvonalon végzi munkáját, hogyan tölti be területén a politikai irányító szerepét. A követelmények sokasága között legelőször a határozatok teljesítésének állandó ellenőrzését kell említeni. Az élet nap mint nap számtalan olyan problémát vet fel, amivel foglalkozni kell. Nem térhetnek ki előlük az alapszervezetek tisztségviselői sem, de ha csak a napi problémákkal törődnének, előbb- utóbb elveszítenénk a távlatok, a jövő iránti érzékünket. Nem szabad a pártmunkát csak a „felülről“ kapott szempontokra, csak az értekezleteken megszabott feladatokra korlátozni, mert akkor előbb vagy Utóbb leszokunk az önálló ítéletalkotásról, cselekvésről. Amikor azonban a pártalapszervezet az idejében érzékelt helyi problémák alapján előre meghatározza a feladatokat, és teljesítésük ellenőrzése során a tények értékelésén kívül véleményét, politikai álláspontját is kifejti, akkor egyszerre szervez és irányít is. Tapasztalatokat gyújt, dönt a vitás kérdésekben, jelent és jövőt formál. Fontos ez, különösen olyan pártalapszervezet esetében, mint a miénk. Létszáma, az egyetlen tagjelöltet is beleszámítva 22. A tagok átlagos életkora pedig 50 év felett van: a járási átlaghoz viszonyítva, amely 39,5 év, nagyon magas. A pártalapszervezet- nek, ha valóban hatékonyan kívánja érvényesíteni irányító, vezető szerepét, nagy gondot kell fordítania a határozatok teljesítésének ellenőrzésére. Természetesnek tartottam tehát, amikor pártbizottságunk elnöke, Rátz Zoltán iskolaigazgató a legutóbbi pártbizottsági ülésen engem és két elvtársamat figyelmeztetett: legközelebb mint felelősök be kell számolnunk az évzáró taggyűlésen hozott 6-os számú határozat teljesítéséről, melynek szövege ez: Feladatul adja a választási programban kitűzött gazdasági és politikai feladatok teljesítésének évente kétszeri ellenőrzését és értékelését. Figyelmeztetése nyomán előbb az ügyben érdekeltekkel, a Nemzeti Front helyi bizottságának tagjaival, a községben működő 14 társadalmi és tömegszervezet elnökeivel tartottunk megbeszélést. Pontról pontra haladva, a körülményeket részletezve ellenőriztük és értékeltük a választási programnak erre a félévre előirányzott feladatait, majd az észrevételeket összesítettük. Az értékelés eredményei később jelentésként kerülnek a pártbizottság elé. Az alábbiakban ezeket szeretném ismertetni. A választási programban előirányzott gazdasági feladatok teljesítése terén jelentős ténynek tartjuk, hogy az á'lami gazdaság dolgozói számára épített 16 lakás idejében és jó minőségben elkészült. Elismerésre méltó, hogy pártszervezetünk tagjai a Z akció keretében vállalták: félévenként ledolgoznak egy munkanapot. Ezt a vállalást a legidősebbek is teljesítették. Példamutatásuk nyomán jó ütemben haladnak a Z akcióban szervezett munkák. Mégis késik azonban az áruház átadása. Részben azért, mert a munka megtervezésekor nem számoltak a tél szigorával, részben a befejező munkálatokért felelős járási építőipari vállalat nehézkes munkaszervezése miatt. Sikernek számít viszont, hogy az új vendéglátó üzem alapja elkészült, és a továbbépítéshez szükséges állványt is megépítették. Ez nem kevesebb, mint 200 ezer korona értékű Z akcióban végzett munkát jelent. A politikai feladatok közül az ifjúság szervezettségének és nevelésének kérdését is elemeztük. Jelenleg 30 tagja van a SZISZ helyi szervezetének, elnöke Tartott Gáspár. Megítélésünk szerint a tagok száma kevés, de a szervezet tevékenysége ígéretes. Tekintettel arra, hogy pártszervezetünk egyetlen jelenlegi tagjelöltje óvónő, ós kor, valamint foglalkozás szempontjából is javítani kívánjuk a tagság összetételét, szükségesnek tartjuk az ifjúsági szervezet nagyobb mértékű patro- nálását és még jobb munkára való ösztönzését. Ami pedig a tagjelöltek kiválasztását illeti, a jövőben többet kell foglalkoznunk a hnb kisüzemeiben és a Jednota fogyasztási szövetkezet üzleteiben dolgozó fiatalokkal. FARKAS ISTVÁN, a nagymácsédi (Veľká Mača) községi pártalapszervezet alelnöke, a hnb elnöke