Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám, szombat
ÚJ szú 5 1986. X. 18. Ahol meghonosodott az önálló elszámolás A Žarnovicai Furnérlemezgyárban bevált a brigádrendszerű munkaszervezés A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás az utóbbi időben különösen a központi Irányítású ipari üzemekben terjedt el. Manapság Szlovákiában több mint 3300 olyan kollektívát, illetve ezeken belül csaknem 100 ezer dolgozót tartanak nyilván, akik már önálló elszámolású brigádokban végzik a munkájukat. Ez igazán nagy szám, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a kollektívák gazdálkodásának ez a haladó módszere csupán az utóbbi 2-3 évben került bevezetésre. Azon sem lehet csodálkozni, hogy sok vállalatnál még nem sikerült megfelelően felkészülni a munkavégzés ezen új formájának „ fogadására A közelmúltban meglátogattuk a Žarnovicai Furnérlemezgyárat, ahol mostanáig három kollektívában alkalmazzák a brigádrendsze- rú munkaszervezést és javadalmazást. Ezek tapasztalatai alapján aránylag könnyen felvázolha- tök a brigádok önálló elszámolásának általános előnyei és a nehézségek is.- Az önálló elszámolás leginkább az egyedi bútorok gyártásában honosodott meg - mondta Dušan Čunderlík, a gyár munkaerő-gazdálkodási osztályának vezetője. Itt készítik és szerelik össze közvetlenül a vásárlók megrendelésére az egyedi darabokat. Most már a fiúk - nyolcán vannak - személyes érdeke az állásidő csökkentése. Mielőtt egy munkával végeznének, a brigádvezetó a művezetőhöz megy és máris újabbat kér. Ez valamikor, az állandó összegű prémiumok idején, nem így volt. Történtek itt személyi változások is. A munkabérek mozgó részének meghatározásánál figyelembe vettük a reklamációkból eredő veszteségek csökkentését és a termelési folyamatok gyorsaságát. Időbér alkalmazása esetén mindkét mutatónak megvan a maga jelentősége. A munkabér mozgó részét az egyes dolgozók között a munkában való részvétel alapján kiszámított szorzószámok szerint osztjuk fel - tette hozzá Čunderlík elvtárs. A megállapított mutatók hatékonyságáról tanúskodik a termelési folyamat mintegy 5 százalékos meggyorsulása az egyedi bútorok gyártásánál az előző év hasonló időszakához képest. Ez a siker teljes egészében a jobb munka- szervezés javára írható. Számottevően csökkent a minőségi kifogások mennyisége. Enijek a brigádnak minden tagja havonta átlagosan 100 koronával többet keres, mint az önálló elszámolás bevezetése előtt. Meddig terjed a brigád felelőssége? Bonyolultabb a helyzet a másik két önálló elszámolású kollektívában - az alakított furnérlemezek és a faforgácslemezek gyártási részlegén. Mind a kettőben több mint 60 munkás dolgozik, többségükben nők. Ezekben a kollektívákban a munkabér mozgó részét aszerint határozták meg, hogy milyen eredményeket értek el az anyagtakarékosságban és a reklamációkból eredő veszteségek csőkké ntésébe n.- A tervezettnél nagyobb termelésnövekedésre nem alkalmaztunk mutatót, mivel mindkét műhelyben darabbérben dolgoznak és így a dolgozókat a nagyobb teljesítmény elérésére megfelelően ösztönzi a teljesítmény szerinti javadalmazás. Nem akartunk az embereknek ugyanazért a teljesítményért kétszeres anyagi elismerést kilátásba helyezni, mert ez gyengítette volna az ösztönzés hatékonyságát - magyarázta Čunderlík elvtárs. A múlt évben az alakított furnérlemezekre a megrendelők részéről a megengedettnél több minőségi kifogás történt, ezért az itt dolgozó kollektíva elesett a jutalom egy részétől. Érdekelt bennünket, hogy hol kell keresni a bűnöst. Megtudtuk, hogy a műhelyből kikerülő alakított furnérlemezek minőségére 5 ellenőr is felügyel, azonban a lemezeknek a műhely elhagyása után még egy bizonyos ideig „pihenniük", állniuk kellene. Ezalatt az idő alatt kellene előjönniük a rejtett hibáknak. Nos, a gyár dolgozói - jó szándékból - időnként túlságosan is sietnek kielégíteni a türelmetlen megrendelők igényeit, és ennek a levét végül is a brigád issza meg. Kétségtelen, hogy az említett önálló elszámolású brigád tagjai döntő mértékben képesek „saját“ lemezeik minőségét befolyásolni. De ki kezeskedik azért, hogy az ö munkájukat megelőző technológiai folyamat mintaszerű minőségben ment végbe? Ez az egyik fó gyengesége a jelenlegi brigádrendszerű munkaszervezésnek és javadalmazásnak, nemcsak ebben a gyárban, hanem máshol is. A brigádok önálló elszámolásának a bevezetését minél gyorsabban és minél szélesebb területen szorgalmazzák. Sok esetben hiányos az előkészítés és a vállalatok dilemma előtt állnak: a vezérigazgatóság sürgetésével összhangban azonnal bevezessék-e a brigádformát, vagy előbb megteremtsék-e annak előfeltételeit? Csakhogy a felettes szervek rendelkezéseit teljesíteni kell, így a furnérlemezgyárban sincs más választásuk, az év végéig a dolgozók egyharmadát önálló elszámolású brigádokba szervezik, ami több mint 700 személyt jelent. A brigádnak nevelnie is kell A brigádnak a gazdasági célok teljesítésén kívül nevelnie is kell. Közösen gondolkodó és alkotó embereket kell formálnia. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket: elegendő és jó minőségű nyersanyagra, fejlett technikára és technológiára, megfelelően képzett és kellő összetételű szakembergárA kereskedelmi szolgáltatások háttere Ellenőrzési tapasztalatok Kelet-Szlovákiából A plzeňi Kerámiaipari Kutatóintézet munkatársai a városi közlekedési vállalatnál az olajjal szennyezett vizet bentonitokkal tisztítják. A gépipari szakközépiskola együttműködésével egy olyan berendezést szerkesztettek, amely a víz szervesanyag-szennyezettségét a negyedére, az olajszennyezettségét pedig ötvenedére csökkenti. A berendezést az év végén a Ruzyňei repülőtéren is kipróbálják. A képen: Petr Duchek kandidátus (baloldalt), Jiŕí Starý és Rudolf Hellmajer mintát vesznek a szennyezett vízből. (Jiŕi Vlach felvétele - ČTK) ínyencségek és étolaj kukoricából A termés egy részét helyben feldolgozzák Az Állami Kereskedelmi Felügyelet kelet-szlovákiai felügyelősége 1986. háromnegyedéve alatt a kerület áruházaiban, illetve boltjaiban 2749 ellenőrzést végzett. Más egyéb mellett a bútorkínálat helyzetét és árusítását, az ékszerüzletek munkáját, a divatújdonságok minőségét, a nyári turistaidény alatti ellátást, az élelmiszerüzletek sajtellátását, a fagylalt, a szeszes italok és ásványvizek, a magnetofonok minőségét ellenőrizték. Amint azt Jan Kovalči, az Állami Kereskedelmi Felügyelet kelet-szlovákiai felügyelőségének igazgatója elmondotta, még mindig sok rendellenességet tapasztaltak, 166 esetben helyszíni bírságot róttak ki, 74 alkalommal pedig írásos megrovásban voltak kénytelenek részesíteni az érintetteket. 23 esetben bűnvádi eljárást is indítottak. 62 ügy rendezését a nemzeti bizottságokra ruházták át - mindezen túl 693 intézkedést is foganatosítaniuk kellett, 102 ügy megoldásával pedig az érintett kereskedelmi szervezet vezetőit bízták meg. Megállapították, hogy Kelet-Szlová- kiában a nyári turistaidény alatt a korábbi évekhez viszonyítva javult az üzletek és turistaközpontok ellátása, az áruk minősége is jobb volt, és az ellenőrzések azt mutatták, hogy a vásárlók megkárosítása a szokásosnál ritkább volt. A higiéniai előírásokat viszont még most sem tartották meg mindenütt. Sajnos az éttermi szolgáltatások színvonala is csökkent. Szűkült a választék, nem egy étteremben étlapok készítéséről is megfeledkeztek. Megállapították azt is, hogy több étterem konyhájában olyan alapanyagokat dára van hozzá szükség. Mindezeket még az önálló elszámolású brigádok létrehozására vonatkozó megállapodás aláírása előtt kellett biztosítani. Problémát jelent például, hogy az alakított furnérlemezek gyártásánál hat munkásnó két préssel dolgozik, míg az összes többi állandóan csak egy présgépet használ. Darabbérezés esetén ez arra vezethet, hogy az egyik igazságtalanul többet keres, mint a másik. Felfigyeltek erre a vállalat vezetői is. Továbbképzéssel akarják elérni, hogy a nők elsajátítsák a különféle típusú prések használatát és így váltogathassák egymást a munkában, ami minden bizonnyal a keresetek igazságosabb elosztásához vezetne. A furnérlemezgyárban munkaerőhiányra panaszkodnak. Azt, hogy az alakított furnérlemezeket és faforgácslapokat gyártó műhelyekben kevés a munkáskéz, főként túlórázással igyekeznek orvosolni. Különösen nagyok a gondok a faforgácslapokat gyártó üzemegységben, ahol csak lassan (az önálló elszámolású brigádok két évvel ezelőtti bevezetése óta) enyhülnek a munkaeró-vádorlás- ból eredó feszültségek. Ez azt is tanúsítja, hogy a brigádoknak nincs túlságosan nagy befolyásuk saját tagjaikra és így különösen nehéz megfelelő létszámú, összetételű és kellő gyakorlattal rendelkező állandó szakembergárdát kialakítani. Világos, hogy a vállalat és az önálló elszámolásban múködó brigád problémáit nem lehet egymástól elkülöníteni. Káros jelenség, ha az egyes bigádok látják annak a kárát, hogy a vezetőség következetesen nem tesz eleget a kölcsönös megállapodásból fakadó kötelezettségeinek, így pl. nem biztosítja a kívánatos minőségű anyagokat és nyersanyagokat. A furnérlemezgyárban az említett problémákat jól ismerik. Erről tanúskodik az a jelentés is, amelyet az SZLKP Žiar nad Hronom-i járási bizottsága vitatott meg. Leszögezik benne, hogy a következő években a furnérlemezgyárban mindenekelőtt az egyes brigádok minőségi fejlesztésére kell helyezni a súlyt. A figyelmet tehát elsősorban a munkabérek mozgó részét befolyásoló mutatók hatékonyságára kell irányítani, valamint arra, hogy a megállapodás egyes pontjait miként tartják be a brigádok és a vezetőség. Abban az esetben, ha egyes pontok már elavultak, szükséges azokat újabbakra, hatékonyabbakra felcserélni. A furnérlemezgyárban a brigádok önálló elszámolásában, anyagilag érdekeltté tették a múszaki és a termelést irányító részlegek, valamint az üzemek vezetőit is. Azt akarják, hogy a továbbiakban a kollektív gazdálkodás új módszerének bevezetése ne csupán a vállalat munkaerő-gazdálkodási osztályának az ügye legyen. ANTON BOBÁK használtak fel, amelyek szavatossági ideje már lejárt. A fagylaltok minősége Kelet-Szlovákiában javul, viszont a piacokon a rendszabályokat nem tartják meg. Az árusok egyrészt nem veszik figyelembe a megszabott árakat, másrészt olyan dolgokat is árulnak, amelyek nem piacra valók. Az ellenőrök mintegy 40 százalékos árdrágítást tapasztaltak a kassai (Košice), a prešovi a Spišská Nová Ves-i hagyományos őszi vásárokon. Jan Kovalči elmondotta, hogy az idén tovább mélyül a kereskedelmi felügyelőség és a vásárlók együttműködése. Ez év kilenc hónapja alatt például több mint ötszáz bejelentés érkezeti a vásárlóktól, amelyek kivizsgálása természetesen a kereskedelmi szolgáltatások javítását szolgálta. Végtelennek tűnő kukoricatáblák mellett haladunk. A gépesített munkacsoportok a ragyogó napsütésben szinte megállás nélkül dolgoznak. A jármüvek alig győzik elszállítani a termést. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát csanaki ipartelepére érkezve megkérdeztük Szalai Anna mérnököt, az IKR pénzügyi osztályának vezetőjét, hol tárolják ezt a tömérdek sok kukoricát?- Könnyű elemekből épített raktárokkal enyhítettünk a tárolási gondokon. Ma már nem marad a termés az ég alatt. A fejlesztési terv szerint tovább javítjuk a körülményeket. Megkezdjük egy 10 ezer tonna befogadóképességű tároló és vetómagelőkészítő központ építését. Erre nagy szükségünk van, mert az IKR egyik feladata a vetómagellátás biztosítása a taggazdaságok részére. A korábbi beruházásokkal lehetővé tettük, hogy a termés egy részét feldolgozhassuk étkezési és takarmányozási célokra. Magyarországon ugyanis az utóbbi években lényegesen megnőtt a kereslet a kukoricatermékek iránt. Még mindig nem tudjuk kielégíteni teljesen az igényeket. Amikor erről beszéltünk, a kukoricatermékek árusítására készített sátor szomszédságában egy feliratra is felfigyelhettünk:- „Sürgősen meg kell vitatni... és módot adni arra, hogy a jelenlegi életmód és szokások szabta körülmények között az emberek táplálkozásába beiktathassuk a kukoricát.“ Ezeket a mondatokat Lenintől idézték a kiállítók, ezzel is hangsúlyozva, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a kukorica felhasználásának az élelmiszertermelésben. Ezen a téren az első próbálkozások eredményeiről Pócze László, a kukoricafeldolgozó üzem vezetője beszélt:- Mindent megteszünk, hogy a kukoricatermékek megfelelő helyet kapjanak élelmiszer-termelésünkben. Lényegesen hozzájárulunk termékeinkkel az egészségesebb táplálkozás kialakításához. Egyrészt féltermékeket készítünk, másrészt közkedvelt végtermékeket. Sörgyári alapanyagot is juttatunk az igénylő üzemeknek. A különböző ínyencségeket főleg a gyerekek szeretik. Üzemünk 1980 decemberében kezdte meg a szemes kukorica feldolgozását. Azóta a tapasztalatok alapján tovább tökéletesítettük a termelési programot. Naponta három műszakban 250 tonna terméket készítünk. Amint magyarázza, céljuk élelmiszeripari termékek előállítása volt. Ennek érdekében sokat fáradoztak. Az egyik részlegen a csírakiválasztást végzik, másik részlegen az őrleményeket készítik. A hulladékokat is jól felhasználják. Például az olaj kipréselése után a csíradarában még 18-22 százaléknyi fehérjetartalom marad, ami nagyon jó takarmány. A kukoricaolaj 70 százalékát belföldi, 30 százalékát pedig külföldi piacon adják el. Még a tőkés államokban is nagy a kereslet termékeik iránt. A megrendelőknek a kiváló minőségű termékeket speciális tartálykocsikkal, vagy 50 kilogrammos papírzsákokban is szállítják. A közkedvelt ínyencségeket természetesen ízléses csomagolásban adják át a kereskedelemnek. Fő termékük a sörgríz, a kukoricatöret, a takarmányliszt és az étkezési célokra gyártott kukoricaliszt. Ezek után szintén nagy a kereslet. A megrendeléseket alig tudják kielégíteni. Ennek az üzemnek tehát nagy része van abban, hogy a magyar- országi élelmiszerüzletekben elég nagy választékban vásárolhatók a kukoricatermékek. A fogyasztók felfigyeltek az egészséges táplálkozás alapelveihez szükséges termékekre és ezeket rendszeresen vásárolják. A Bábolnai Napokon sokan vásároltak kukoricaolajat és különböző ropogós készítményeket, főleg mogyorós, köményes, hagymás, epres, málnás vagy citromos Trúdi ropogóst. Nagy keletje volt a sós és paprikás Fincsinek is. A belföldi vásárlók már keresik az üzletekben az édes Szarvacskát, a Pufit (pattogatott kukoricát), a kukoricapelyhes sós és sajtos süteményt. A skála egyre bővül, a gyártók a piac igényei szerint termelnek. Az üzemvezetővel hosszan elbeszélgettünk a jelenlegi eredményekről és a távlatokról is. Véleménye szerint a kenyérsütésben is egyre nagyobb szerepet kell kapnia a kukoricalisztnek és más termékeknek. Kedvező hatásukkal évek óta kísérleteznek. Ha például kukoricapelyhet adnak a kenyértésztába, a kenyér 4-5 napig megőrzi frissességét. Ezt a kenyeret szintén keresik a fogyasztók, mert megkedvelték a kukoricaliszt édeskés ízét. Komplex tevékenység alakult ki tehát a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban, ahol arra is törekednek, hogy a rendelkezésükre álló nyersanyagból saját eszközeik és munkaerejük felhasználásával kiváló végtermékeket készítsenek. így lényegesen nagyobb bevételt érhetnek el, s hozzájárulnak az élelmiszer-választék fokozatos bővítéséhez. BALLA JÓZSEF
