Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-17 / 245. szám, péntek
KORUNK ALAPVETŐ KÉRDÉSE A BÉKE MEGSZILÁRDÍTÁSA ÚJ SZÚ 3 1986. X. 17. Közlemény a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága Bukarestben 1986. október 14-15-én megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vettek: Marl/ Ivanov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminiszterének első helyettese; Bohuslav Chňoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Marian Orzechowski, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere; Várkonyi Péter, a Magyar • Népköztársaság külügyminisztere; Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere; loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Eduard Sevardnadze a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek véleményt cseréltek, és tájékoztatták egymást az európai és a világhelyzetről, a fő figyelmet a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés kérdéseire fordították. Áttekintették a Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára vonatkozó budapesti felhívásban foglalt javaslatok megvalósítására irányuló erőfeszítéseit, a nemzetközi helyzet javításával kapcsolatos feladatokat, beleértve a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is. I Az ülés résztvevői hangsúlyoz- • ták, hogy az európai és a nemzetközi események alakulása alátámasztja azokat az értékeléseket és következtetéseket, amelyeket a Politikai Tanácskozó Testület ez év júniusi ülése fogadott el. Kifejezték aggodalmukat a változatlanul feszült nemzetközi helyzet, a háborús veszély miatt, amit a fegyverkezési verseny - elsősorban a nukleáris fegyverkezés — fokozódása okoz, amit az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei váltanak ki. Ezek az erők elutasítják a fegyverkezési hajsza megállításának, a világűrre való kiterjesztése megakadályozásának és az atomkísérletek beszüntetésének útját. Korunk alapvető kérdése a béke megszilárdítása, a fegyverkezési verseny - elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny — beszüntetése, a leszerelés, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke közötti, a Szovjetunió kezdeményezésére Reykjavíkban megtartott találkozójának eredményeiről. Az ülésen képviselt államok teljes határozottsággal támogatják a Szovjetunió találkozón képviselt álláspontját, a nagy horderejű és a messzemenő szovjet javaslatokat a hadászati támadófegyverek radikális csökkentéséről, az amerikai ós a szovjet közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról Európában, és ezek számának egyidejű csökkentéséről Ázsiában, az 1000 kilométeren belüli hatótávolságú rakéták számának befagyasztásáról, a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződésrendszer megerősítéséről, a nukleáris robbantások teljes és végleges betiltásáról. Az ülésen képviselt államok teljes mértékben osztják a Szovjetunió követelését, hogy hozzák létre a javasolt intézkedések legmegbízhatóbb ellenőrzését. Biztosítékra van szükség annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverek felszámolásának folyamatában egyik fél sem tesz kísérletet katonai fölény elérésére. A Reykjavíkban tett szovjet javaslatok megvalósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül jó irányú, gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a leszerelésért vívott harc minden területén, elháruljon a nukleáris háború veszélye, és elinduljunk az atomfegyvermentes világ felé. A résztvevők sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy az amerikai fél álláspontja miatt nem sikerült megállapodásra jutni. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják az Egyesült Államokat és a többi NATO-államot, hogy ébredjenek tudatára a világon kialakult jelenlegi helyzet teljes komolyságának, és konstruktív módon, realizmussal és felelősséggel közelítsenek a Szovjetunió javaslataihoz, amelyek továbbra is a szovjet- amerikai párbeszéd fó témáját képezik. A találkozó résztvevői kifejezték országaik eltökéltségét a párbeszéd folytatására, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszerének megteremtéséért vívott harc folytatására. Minden államnak, a nagy és a kis államoknak egyaránt, társadalmi rendszerüktől függetlenül határozott és felelősségteljes lépéseket kell tenniük, hogy véget vessenek a fegyverkezési versenynek a földön és megakadályozzák kiterjesztését a világűrre. Konkrét leszerelési intézkedésekre, a katonai kiadások csökkentésére van szükség, minden népnek garantálni kell a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges békés feltételeket és a szilárd biztonságot. A miniszterek megállapították, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a nehézségek mellett az utóbbi időben pozitív tendenciák észlelhetők. Mind szélesebb támogatásra találnak a világban a szövetséges szocialista országok javaslatai, amelyek a nukleáris fenyegetés elhárítására és az egyetemes biztonság szavatolására konkrét és reális utat mutatnak. A Varsói Szerződés tagállamai nagyra értékelik a stockholmi konferencia elsó szakaszának eredményeit. A teljes egyetértéssel elfogadott megállapodásoknak, amelyek megfelelnek Európa és a világ népei elvárásainak, nagy jelentőségük van a bizalom erősítése szempontjából. A konferencián megnyilvánuló együttműködési szellem, realizmus és kölcsönös megértés lehetővé tették lényeges bizalomerősítő és biztonsági megállapodások elérését. Ez példa arra, hogy politikai akarat és az összes érdekelt állam érdemi erőfeszítése esetén meg lehet oldani a lényeges biztonsági kérdéseket. A stockholmi megállapodás jó kezdet az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését célzó tárgyalásokra való áttéréshez, amelyeken egyidejűleg megvitatnák a bizalomerősítő intézkedéseket, beleértve a katonai tevékenység korlátozását is. A miniszterek üdvözölték a nukleáris balesetek esetén nyújtott tájékoztatásról és segítségnyújtásról megkötött egyezményt, és síkraszálltak az együttmúködés bővítéséért annak érdekében, hogy kialakítsák az atom- energetika biztonságos fejlesztésének nemzetközi rendszerét. Az ülésen képviselt államok határozottan sikraszállnak a nukleáris leszerelésért. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek e század végéig történő teljes felszámolására irányuló program megvalósításának, amit a Szovjetunió javasolt. A miniszterek hangsúlyozták, hogy minden nukleáris kísérletet haladéktalanul be kell szüntetni, üdvözölték a Szovjetunió döntését az atomkísérletek egyoldalú moratóriumának ez év végéig történő meghosszabbításáról, és ismét felszólították az Egyesült Államokat, valamint a többi atomfegyverrel rendelkező államot, hogy minden nukleáris robbantást szüntessenek be, ós mielőbb jussanak megállapodásra ezek teljes betiltásáról. Slkraszállva a leszerelési problematika komplex megközelítéséért, az ülésen hangsúlyozták a Politikai Tanácskozó Testület budapesti tanácskozásán elfogadott felhívásnak a jelentőségét, amely az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése mellett, az európai fegyveres erőknek ós hagyományos fegyverzetnek a 90-es évek kezdetén történő 25 százalékos csökkentésére irányul. Az elhatározott intézkedések megvalósítása a jövőben is megfelelő feltételeket teremtene az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének folytatásához. A Varsói Szerződés tagállamai hangsúlyozták, hogy készek azonnal megkezdeni ezeknek a javaslatoknak az érdemi megvitatását, konstruktív szellemben megvizsgálni a NATO tagországai, a semleges és az el nem kötelezett államok, más európai országok által javasolt egyéb hasonló intézkedéseket is. Várkonyi Péter, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere tájékoztatott a Politikai Tanácskozó Testület budapesti ülésén elfogadott felhívás terjesztésével kapcsolatos tevékenységről és a felhívás visszhangjáról. loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit arról a nemrég elfogadott román döntésről, amelynek értelmében az ország ebben az évben megkezdi fegyverzetének, fegyveres erőinek és katonai kiadásának 5 százalékos csökkentését. Az ülés résztvevői az atom- és űr- fegyverekről folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon olyan konkrét megállapodások elérésének szükségességét húzták alá, amelyek mindkét fél és minden más ország érdekeit is figyelembe veszik. Kiemelték a fegyverzetkorlátozásról aláírt szerződések és megállapodások megtartásának különleges fontosságát, ós felszólították az Egyesült Államokat a hadászati támadófegyverzet ós a rakétaelhárító rendszer korlátozásáról kötött megállapodások szigorú megtartására. Haladéktalanul be kell szüntetni a „csillagháborúra" való felkészülést, más államoknak ehhez való csatlakozását, az „európai védelmi kezdeményezéshez“ hasonló tervezetek kidolgozását, bármely egyéb, a világűr mili- tarizálását célzó cselekményt, amely az atomháború veszélyét növelné. A miniszterek megerősítették országaik álláspontját, hogy készek minden állammal közös gyakorlati lépések megvalósítására, a világűr békés célú, az egész emberiség javára való fel- használására. Hangsúlyozták, hogy a vegyi fegyverek betiltásáról, a készletek és az előállításukhoz szükséges ipari üzemek megsemmisítéséről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását minél előbb be kell fejezni, és az egyezményt alá kell írni. E cél elérését komolyan akadályozzák a vegyi fegyverek különösen veszélyes, két alkotóelemű „bináris“ változatának gyártására és európai telepítésére vonatkozó tervek. Megerősítették, hogy szükség van a genfi leszerelési értekezlet, a leszerelési kérdésekkel foglalkozó minden tárgyalási fórum munkájának élénkítésére, annak érdekében, hogy tevékenységük hatékonyabbá váljék és ne szolgálhasson spanyolfalként a fegyverkezési verseny akadálytalan folytatásához. Az ülésen képviselt államok eltökélt szándéka, hogy folytatják és elmélyítik a politikai párbeszédet a többi állammal, a bizalom és a kölcsönös megértés, a leszerelés és a béke megőrzésének kérdéseiről szóló konkrét megállapodások elérése érdekében. Felhívják az Egyesült Államokat és a többi NATO-tagállamot, hogy adjanak építő választ a szocialista országoknak korunk fő problémáinak megoldására irányuló kezdeményezéseire. | Az ülésen képviselt államok olyan átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozása mellett foglalnak állást, amely magában foglalná mind a katonai és a politikai, mind a gazdasági és emberi vonatkozású területeket. A miniszterek síkraszálltak azért, hogy az ENSZ keretein beiül - a szocialista országok által benyújtott kezdeményezések alapján — kezdődjék meg annak az alapvető okmánynak a kidolgozása, amely magában foglalná e rendszer alapelveit. A miniszterek megerősítették, hogy minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartania a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi épség, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság alapelveit és a nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elismert normáit. N A miniszterek úgy ítélik meg: . a jelenlegi európai helyzet minden eddiginél jobban megköveteli, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek a földrészen a katonai szembenállás szintjének csökkentésére. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy mihamarabb megállapodás jöjjön létre a szovjet és az amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról Európában. Ez jelentős lépés lenne a földrész atomfegyverektől való teljes mentesítéséhez vezető úton. Európának az atom- és vegyi fegyverektől való megszabadításához jelentősen hozzájárulna, ha e tömegpusztító fegyverektől mentes övezeteket hoznának létre a Balkánon, Közép- és Észak-Európában. Ezzel kapcsolatban megerősítették, hogy támogatják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság által e tárgyban tett javaslatokat. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy államaik érdekeltek a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló egyezmény mielőbbi kidolgozásában a bécsi tárgyalásokon. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői novemberben megnyíló utókonferenciájának előkészítésével kapcsolatban a miniszterek hangsúlyozták, hogy államaik minden eszközzel készek hozzájárulni az összeurópai folyamat előremutató fejlesztéséhez minden terülten, a résztvevők jogos érdekeinek figyelembevételével. Síkra- szállnak e találkozó építő légköréért, konkrét eredmények eléréséért, amelyek hozzájárulnának a politikai légkör megjavításához, az enyhülés újjászületéséhez, az együttműködés elmélyítéséhez, a kiegyensúlyozott, egységes egészet alkotó helsinki Záróokmány minden elvének és rendelkezésének szigorú megtartása alapján. Nagy jelentőségű lenne határozat elfogadása a bécsi utótalálkozón arról, hogy tárgyalásokat kezdenek az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia második szakasza keretében az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet tényleges csökkentéséről, és további bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekről a földrészen. A miniszterek síkraszálltak a Föld- közi-tenger térségében kialakult feszültség csökkentéséért, a tartós béke, a jószomszédság és az együttmúködés megteremtéséért a térségben és ennek érdekében megfelelő nemzetközi értekezlet megtartásáért. A miniszterek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a bécsi találkozón kössenek megállapodásokat az európai államok közötti együttműködés bővítésére a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén, a hátrányosan megkülönböztető politika és gyakorlat felszámolására, mert ez akadályozza a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését és nagy mértékben hátráltatja az államok közötti gazdasági kapcsolatokhoz szükséges bizalom megszilárdítását. Az ülésen résztvevők állást foglaltak a népek szellemi értékeinek bővülő cseréje mellett. Ez lehetővé tenné, hogy a népek jobban megismerjék és megértsék egymást, hozzáférhetőbbé tenné az emberi civilizáció értékekit. Síkraszálltak az emberi vonatkozású kérdésekben kialakítandó széleskörű együttműködésért, az emberi jogok teljes biztosításáért minden területen, különösen azért a jogért, hogy mindenki a béke és a szabadság feltételei között élhessen, az államok szuverenitásának figyelembevételével. A miniszterek reményüket fejezték ki, hogy azok az építő javaslatok, amelyeket a madridi találkozó után az összeurópai folyamat keretében megtartott szakértői tanácskozásokon terjesztettek elő, valamint ezek tapasztalatai szintén hozzájárulnak a bécsi utótalálkozó sikeréhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata a bécsi találkozó külügyminiszteri szintű megnyitására széleskörű támogatásra talált. Az ülésen hangsúlyozták, hogy az európai tartós béke, a földrész országai közötti normális kapcsolatok feltétele a második világháború és az azt követő fejlődés eredményeként létrejött határok sérthetetlensége ós a területi-politikai realitások tiszteletben tartása. A revansis- ta erők tevékenysége, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságban és a revansizmus támogatása, bárhol történjék is, nemcsak mérgezi a politikai légkört és nehezíti a normális együttműködést Európában, hanem fenyegeti a békét ós a nemzetközi biztonságot is. A miniszterek síkraszálltak az Európai Gazdasági Közösség tagállamaival folytatott kölcsönösen előnyös együttmúködés fejlesztéséért és megerősítették államaik azon álláspontját, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a KGST egyes tagállamai létesítsenek hivatalos kapcsolatokat az Európai Gazdasági Közösséggel. Az ülésen résztvevő államok határozott szándéka, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a földrész kettóosz- tottságának megszüntetésére, a béke, a baráti együttmúködés ós a jószomszédi kapcsolatok Európájának megteremtésére. Ez reális cél, amely minden európai állam és nép határozott, közös erőfeszítésével elérhető. A szövetséges szocialista ál- • lamok követelik az imperialista erópolitika, a diktátum és az agresz- szió politikájának beszüntetését, és határozottan sikraszállnak minden nép azon jogának tiszteletben tartásáért, hogy minden külső beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. Megerősítették elvi álláspontjukat a Közel- és Közép-Keleten, Délkelet- Ázsiában, Közép-Amerikában, Afrika déli részén és a világ többi térségében meglevő konfliktusok és feszültséggócok tárgyalások útján történő mielőbbi igazságos rendezésével kapcsolatban. Sikraszállnak a béke és a biztonság megszilárdításáért, a bizalom és a jószomszédi együttmúködés kapcsolatainak megteremtéséért az ázsiai-csen- des-óceáni térségben, az Indiai-óceán medencéjében, Afrikában és Latin- Ameri kában. Kifejezték annak szükségességét, hogy az ENSZ égisze alatt tartsanak nemzetközi konferenciát a Közel-Ke- letról, hozzanak létre e célból előkészítő bizottságot a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, továbbá az összes érdekelt fél részvételével. Az ülésen résztvevők szolidaritásukról és támogatásukról biztosították a szabadságukért, függetlenségük megszilárdításáért, társadalmi-gazdasági haladásukért, az imperializmus és a gyarmatosítás ellen küzdő népeket. A miniszterek úgy ítélik meg, hogy a terrorizmus, különösen az állami szintű terrorizmus nagy veszélyt jelent a békére, a biztonságra és a nemzetközi együttműködésre. Az ülés résztvevői hangsúlyozták készségüket, hogy más államokkal építő módon együttműködjenek e veszélyes jelenség felszámolására. Síkraszálltak olyan nemzetközi megállapodások kidolgozásáért ós a szükséges intézkedések elfogadásáért, amelyek a nemzetközi terrorizmus bármely megnyilvánulásának előrejelzésére és megakadályozására irányulnak. A nemzetközi terrorizmus minden megnyilvánulása táptalajának felszámolása érdekében létre kell hozni a nemzetközi biztonság átfogó rendszerét. Az el nem kötelezett országok ál- lam- ós kormányfői hararei csúcsértekezletének eredményeivel kapcsolatban a miniszterek kiemelték az el nem kötelezettek mozgalmának növekvő szerepét az atomháború veszélyének elhárításáért, a leszerelésért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos alapokon való átalakításáért folytatott harcban. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták készségüket, hogy tovább bővítsék a nemzetközi élet minden területét átfogó együttműködésüket az el nem kötelezett országokkal. A biztonsági érdekek az egész világon és egyes térségeiben olyan erőfeszítéseket igényelnek, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus alapokon való átalakítására, új, minden állam számára egyenlő gazdasági biztonságot garantáló, nemzetközi világgazdasági rend megteremtésére, az elmaradottság felszámolására, az adósságprobléma átfogó és igazságos rendezésére és a nemzetközi gyakorlatban meglevó megkülönböztetés minden formájának megszüntetésére irányulnak. Megengedhetetlen a fejlődő országok újgyarmatosító kizsákmányolása, nemzetgazdaságaik szakadatlan kihasználása. Kiemelték annak fontosságát, hogy az ENSZ keretében minden állam részvételével konkrét, érdemi tárgyalásokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó, igazságos megoldása céljából. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten sikraszállnak olyan világfórum összehívásáért, amelyen együttesen lehetne megvitatni a gazdasági biztonság problémáit, az új nemzetközi világgazdasági rend megteremtésének kérdéseit, valamint minden, a békés gazdasági kapcsolatokat hátráltató jelenség felszámolását. Az ülésen képviselt államok határozottan sikraszállnak a katonai kiadások csökkentésével felszabaduló eszközök, anyagi és tudományos tartalékok békés célú felhasználásáért, beleértve a fejlődő országok társadalmi-gazdasági haladása meggyorsításának célját is. Nagyon fontosnak tartják a leszerelés és a fejlődés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet megtartását. A miniszterek szorgalmazták az ENSZ szerepének növelését a béke megőrzésében és a nemzetközi biztonság megszilárdításában, az emberiség előtt álló létfontosságú problémák minden állam és nép érdekében való megoldásában. Az ülésen megállapították, • hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van a Varsói Szerződés tagállamai egységének és összeforrottságának, védelmi szövetségük megszilárdításának, együttműködésük fejlesztésének minden területen. Kifejezték eltökéltségüket, hogy még cselekvóbben fognak együttműködni a nemzetközi életben, az atomháború veszélyének kiküszöbölése, a leszerelés és a világbéke megszilárdítása érdekében. Megerősítették következetes álláspontjukat a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatásáról, s ezirányú első lépésként katonai szervezeteik felszámolásáról. Az ülésen részt vevő államok azon munkálkodnak, hogy fejlesszék és elmélyítsék kapcsolataikat a többi szocialista országgal, együttműködjenek velük, és közösen tevékenykedjenek a békéért, a szocializmusért, illetve az imperializmus ellen vívott küzdelemben. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak minden országhoz, néphez és békeszeretó erőhöz: cselekedjenek a nemzetközi békeév nemes céljainak szellemében, egyesítsék erőfeszítéseiket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy konkrét intézkedések szülessenek a nukleáris leszerelésről, minden atomkísérlet beszüntetéséről, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők, valamint a katonai költségvetések csökkentéséről. A nukleáris ürkorszakban ez az egyetlen út a tartós európai és egyetemes biztonság megteremtéséhez. A külügyminiszteri bizottság ülését a barátság és az elvtársi együttmúködés légköre jellemezte. A következő ülést Moszkvában tartják.