Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. IX. 12. Harcunk nem volt hiábavaló Kettős jubileumot ünnepelnek ma a füleki (Fiľakovo) KOVO­SMALT nemzeti vállalat dolgozói: 80 évvel ezelőtt alapították a nó­grádi kisváros eddigi gazdasági fejlődését legjobban elősegítő zománcgyárat, és 50 esztendeje vezetett győzelemre a helyi fém­munkások legnagyobb sztrájkja. Csehszlovákia a zágrábi vásáron Mindkét esemény lefolyása pontosan nyomon követhető a ko­rabeli krónikák sárguló lapjain, az egyéb levéltári dokumentumokban és az 1936-os sztrájk még éló résztvevőinek visszaemlékezései alapján. A harmincas években a munkanélküliség tömeges mé­reteket öltött a mai Losonci (Luče­nec) járás területén is. Erről be­szélgetünk a füleki munkásmoz­galom történetének egyik legszor­galmasabb kutatójával és ismerő­jével, Szikora Istvánnal, aki 46 évet töltött el tevékeny munkával a zománcgyárban.- A legjelentősebb eseménynek - 1921 második felében - a kom­munista párt füleki és gyári szer­vezetének megalapítását tekint­jük. Tagjai 1922-ben, 1928-ban, majd 1936-ban a Vörös Szakszer­vezettel együtt sztrájkokat szer­veztek a fémmunkások sorsának javítása érdekében. A harmincas években, ame­lyekre már magam is emlékszem, a kommunista lapok füleki pokol­nak jellemezték a zománcgyári helyzetet - mondja Szikora Ist­ván elvtárs. - Én már ti­zennégy évesen a zománcgyá­riak között dolgoztam. Reggel hattól délután kettőig szögeket egyenesítettünk, mert a tűzhelyek csomagolódeszkáit természete­sen többször fel kellett használni, és a görbült szögek sem kerülhet­tek a szemétbe. A munkások nagy része omladozó barakkokban la­kott, ahol a szobák inkább lyukak­hoz, odúkhoz hasonlítottak. Ab­ban az időben az itt dolgozó férfiak átlagos életkora 40 év volt. ,,A füleki gyár lassan, de biztosan végez az emberekkel, fokozato­san hat, mint a méreg. Ezt a mun­kát megsínyli a tüdő, a csontok, a derék és az egész test“ - írta egyik cikkében az Ostravában ki­adott Magyar Nap című újság, de hasonlóan számoltak be a zo­máncgyáriak munka- és életkörül­ményeiről a Rudé právo, a Slo­venské zvesti, sőt a szociálde­mokrata Robotnícke noviny és Právo lidu riporterei is. A gyárban három műszakban végezték a 18 fő- és 67 mellékter­mék előállítását. A legkisebb hibá­ért, figyelmetlenségért, károko­zásért kidobták a munkást, akivel már a felvételkor nyilatkozatot írat­tak alá, és ennek egyik pontja leszögezte, hogy bármikor fel­mondás nélkül elbocsátható. A gyárigazgató, Hulita Vilmos, be­súgókat tartott, s ha elégedetlen­séget tapasztalt, elbocsátásokkal, sőt az egész gyár bezárásával fenyegetőzött, önkényes intézke­déseinek egyik célja a kommunis­ták és a Vörös Szakszervezetek tagsága egységének megbontá­sa, az elégedetlenkedők megfé­lemlítése és elhallgattatása volt. A munkások elégedetlenségé­nek újabb komoly jelei 1936 janu­árjában mutatkoztak meg, amikor igazságosabb kollektív szerződés megkötését követelve több mint ötszázan tüntettek a gyárkapu előtt a kommunisták vezetésével. A tüntetőket a kivezényelt csend­őrség szétkergette, a vezetőiket pedig börtönbe zárták.- A kommunista párt és a Vörös Szakszervezet vezetősége ezt kö­vetően sokkal gondosabban ké­szítette elő a nyári általános sztrájkot a 25-30 százalékos bér­emelések ki követelésére - idézi emlékeit Szikora István. - Amint azt Pali bátyámtól, a szervező bi­zottság egyik tagjától is tudom, aki akkor asztalosként dolgozott a gyárban, elsőnek az ő műhe­lyükben szüntették be a munkát, 1936. július 26-án. Ez volt a jel­adás a sztrák megkezdéséhez. A CSKP és a szakszervezetek tagjai a következő napokban ered­ményes agitálást fejtettek ki a töb­bi termelőrészleg munkásai köré­ben is. Ennek eredményeként 1936. augusztus 4-én reggel már több mint 1700-an nem mentek be a gyárba, majd órákon belül 2000 -re növekedett a sztrájkolók száma. A sztrájkbizottság tagjai: Miklós János elnök, Gecso András alel- nök, Molnár József pártelnök, va­lamint Albert József, Teleki Fe­renc, Gaál Pál, Molnár László, Nagy István, Virág Géza, és leg­aktívabb segítőik, Sáfrány István, Lakatos István, Deme János, Bar- nóczky Istán, Szőke János, Danyi Gyula, Nagy józsef, Balázs Pál, Szikora Pál, Schütz Aladár, Sáf­rány Margit, valamint többedma- gával együtt Percei Júlia elszánt harcra lelkesítette a tömeget.- A sztrájkolók első táborhelye a futballpálya voít, onnan azon­ban a gumibottal és kardlappal ütlegelő csendőrség brutalitása miatt előbb a munkásotthonba, majd a Vöröskóre vonultunk. Au­gusztus 5-én a gyár vezetőinek a legnagyobb erőfeszítései ellené­re is csupán ötven sztrájktörőt si­került toborozni a hivatalnokok és egyéb alkalmazottak közül a reg­geli műszak megkezdéséhez. Vé­delmükre 40 csendőrt vezényeltek Fülekre.- A gyár szirénáját a sztrájk ideje alatt is minden reggel bekap­csolták, hogy műszakkezdéshez szólítsa a munkásokat - említ újabb epizódot Szikora István.- Erre a Vöröskőről pattogó indu­lókkal válaszolt a fúvószenekar, amely a munkásokat minden meg­mozdulására elkísérte. A munkás- otthonban már az augusztus 5-ről 6-ra virradó éjszaka megtartott ta­nácskozáson részt vett František Zupka és Jozef Való elvtárs, a CSKP KB, illetve a forradalmi szakszervezetek központi vezető­sége képviseletében. Később Steiner Gábor, Mező István és Viliam Široký is meglátogatta a sztrájkolókat. Ugyanakkor Szlo­vákia több helységéből a mun­káskollektívák pénzsegélyt, a kis­parasztok és iparosok pedig élel­miszereket vagy árucikkeket küld­tek támogatásukra. A sztrájk miatt közben mini­mumra csökkent a gyár termelése. Ez egyre nagyobb nyugtalanságot keltett a konszern vezetőiben. Sürgetésükre a Losonci Járási Hi­vatal már augusztus 6-án tanács­kozást hívott össze a megegyezés és a sztrájk beszüntetése végett. A munkások közül meghívták Mol­nár Józsefet, Ján Svoreňt, Gaál Pált, Lakatos Istvánt, Virág Gézát, Albert Józsefet, Molnár Lászlót, Brunda Mihályt és Trizna Bélát. A gyárvezetőség részéről azon­ban csak az igazgatóhelyettes je­lent meg, akivel a sztrájkolók kép­viselői nem voltak hajlandók tár­gyalni, s így megcáfolták azt a gyártulajdonosi vélekedést, hogy ,,a kéthetes munka- és fize­tésnélküliség megtörte a munká­sok lelkesedését és kitartását".- Mi történt a következő na­pokban?- Természetesen folytatódott a sztrájk, a zománcgyár termelése pedig teljesen megbénult. A gyár vezetősége újabb tárgyalásokat kezdeményezett a sztrájkólókkal, akik augusztus 23-án ismét nagy­gyűlést tartottak a Vöröskőn. So­kat és szenvedélyesen vitatkoztak a munka felvételének feltételeiről. A megegyezésre augusztus 26-án került sor, majd a sztrájkolók au­gusztus 31-én felvették a munkát. Végül is sikerült kikényszeríteniük, hogy a gyár vezetősége átlagosan tíz százalékkal emeli a munkabé­reket és néhány munkás kivételé­vel - akik Hulita Vilmos igazgató szerint „törvénysértő tetteket kö­vettek el“ mindenkit vissza­vesznek a gyárba. Bár a kapitalisták nem teljesítet­ték a füleki fémmunkások minden eredeti követelését, a sztrájk je­lentőségét mégis rendkívül nagyra értékelik a történészek. Ország­szerte ismert lett a „Vörös Fülek“ és példát mutatott sok más üzem munkásságának is. A mostani KOVOSMALT nemzeti vállalat dolgozói tisztelettel ápolják és szorgalmas munkával gyarapítják tovább elődeik forradalmi hagya­tékát. LALO KÁROLY A hazánk és Jugoszlávia közötti kereskedelmi kapcsolatok felfelé ívelését az is kifejezi, hogy a CSSZSZK Jugoszláviának a ne­gyedik legnagyobb külkereskedel­mi partnere, s hazánk külkereske­delmében ez a dél-európai ország az ötödik helyet foglalja el. 1985- ben a kölcsönös külkereskedelmi forgalom elérte az 1,7 milliárd dol­lárt. Az 1986-1990-es időszakra tervezett forgalom értéke megha­ladja a 7,6 milliárt dollárt. A Jugoszláviába irányuló kivite­lünkben fontos helyen állnak a gépipari termékek, termelési be­rendezések, villanyerómúvek, cu­korgyárak, vegyiüzemek, öntöző­berendezések, kerámiaipari üze­mek és bányaipari berendezések. Ezen kívül Csehszlovákia Jugosz­láviának teher- és személygépko­csikat, villamosipari termékeket, vasútikocsi-alkatrészeket és még több más fogyasztási árucikket szállít. Figyelemre méltó tény, s ez is a hagyományos együttműködés­ből adódik, hogy a kölcsönös áru­csere-forgalomnak több mint a fele a kooperációs kapcsolatok­ból származik. A prágai CKD és a Zlaté Moravce-i Hűtőszekrény- gyár a zágrábi Rade Končar Gép­ipari Vállalattal kooperál. Ez az együttmüködés kiterjed még a szerszámgépgyártás, a háztar­tási cikkek, autóalkatrészek és bú­torok előállításának területére is. Jelenleg a csehszlovákiai és ju­goszláviai termelővállalatok közt megkötött 45 kooperációs szerző­dés valóra váltásán folyik a mun­ka. Amint a Rapid külkereskedelmi reklámügynökség tájékoztatásá­ból kitűnik, ez az együttműködési forma az idén közel 60 millió dol­Lapunk augusztus 13-i számá­ban Arany fácán - ilyen áron? címmel glosszát közöltünk. A bíráló írás szerzője leírta egy komáromi (Komárno) lakótelepi bolttal kap­csolatos tapasztalatát. Kifogásol­ta, hogy a jól ismert, kiváló minő­ségű és közkedvelt hurbanovói sört csak húszüveges, kartondo­bozos csomagolásban vehette volna meg - borsos áron üve­genként viszont nem. Rámutatott arra is, hogy „... ezt a problémát azért néhány rugalmasabb üzlet­vezető a maga módján megoldja: eleve beszámítja a karton árát a sör árába, s így a sör üvegen­ként is kapható ezekben az üzle­tekben“. Az észrevételre már egy hét elteltével levélbeli választ kaptunk Labušky Katalintól, a ZDROJ hur­banovói 08-05 számú üzemének igazgatónőjétől. A meglepően gyors reagalásert ezúton is köszö­netét mondunk és az alábbiakban kommentálva közöljük a választ. Elsősorban hiányoljuk, hogy a cikk írója nem nevezte meg a konkrét boltot, ahol az eset tör­tént. (... Megtehette volna és így konkrétabbá vált volna bírálata. Csakhogy nem ez a lényeg, ha­nem az, amit velünk, és olvasóink­kal együtt a válaszadó is nyilván tud: nemcsak abban a kérdéses komáromi üzletben, hanem má­sutt is, minden boltban, ahol érté­kesítésre kerül az így csomagolt sörfajta - ugyanez a helyzet...) Ennek ellenére foglalkoztunk a cikk tartalmával. A jelenleg ér­vényben levő árjegyzék alapján a cikkben említett sör kizárólag csak komplett kartondobozonként árusítható. Egy ilyen doboz sör ára 165 korona. (... Sajnos, ezzel kapcsolatban elmarad a legfonto­sabb, annak nyílt megmagyarázá­sa, hogy miért csak így értékesítik ezt a sörfajtát, miért nem lehet üvegenként is...?) A csomagolás exportsört tartalmaz, amelynek szavatossági ideje egy hónap, te­hát nem a mindennapi forgalom­ban levő sörről van szó, amelynek szavatossági ideje csupán 10 nap vagy kevesebb, a sör fokától füg­gően. (... Talán úgy értsük ezt, hogy az egész karton árába nem számították bele ennek a jobb mi­iárral járul hozzá a két ország közti kereskedelmi forgalomhoz. A csehszlovák-jugoszláv gaz­dasági kapcsolatok magas szintjét jelzi hazánk rendszeres részvétele a zágrábi őszi nemzetközi vásá­ron. A szeptember 15-25. között sorra kerülő idei vásáron a CSSZSZK tizenkilenc külkeres­kedelmi szervezete összesen 1850 négyzetméter fedett és hét­száz négyzetméter szabadtéri te­rületen mutatja be kínálatát. A nehézgépipari termékekből kétségkívül érdeklődésre számít­hat a Skoda 500 mw turbógenerá­tor. A Strojimport három új szám- jegyvezérlésú szerszámgéptípust mutat be. A Škodaexport egyebek közt kiállítja a TR 14-es trolibusz modelljét. A Pragoinvest az AD 28-as autódarut, az Intersigma néhány újabb szivattyúberende­zést, a Martimex pedig hidraulikus emelőket és robotizált mun­kahelyet mutat be Zágrábban. Közszükségleti iparunkat képvi­selve a Merkuria külkereskedelmi vállalat háztartási cikkeket, kem­pingfelszerelést és vadászfegyve­reket, a Pragoexport játékot, iro­dafelszerelést és divatárut, az Omnia többek közt a Tesla Color 424-es színes tévékészüléket, au­tórádiókat és kazettás magnetofo­nokat mutat be az érdeklődőknek. A csehszlovák pavilonban kiállít­ják a porcelán- és üvegipar termé­keit és élelmiszeriparunk különle­gességeit. A zágrábi őszi nemzetközi vá­sáron a csehszlovák kiállítás amellett, hogy betekintést nyújt népgazdaságunk egyes termelési szakaszainak színvonalába, egy­ben kereskedelmi kínálat is a kö­vetkező időszakra. (sm) nőségűnek és a nagyobb tartós­ságnak az árát...?) Azt a tényt, hogy üvegenként árulják bizonyos boltokban ezt a sört, figyelmezte­tésként vesszük és a jövőben ellenőrizni fogjuk. (... Ez helyes is, hiszen ilyen megoldásnál a vásár­ló a kartondoboz árának a megfi­zetésére is kényszerül - ellenszol­gáltatás nélkül...) Amit még a cikk írója felrótt, az üdítőitalok hiánya. Megtörténhetett, hogy a forgalom­ban levő üdítőitalok teljes skálája nem volt abban az időben a kriti­zált boltban, de nem ismerhetjük el, hogy semmiféle üdítőital nem volt kínálatban, mivelhogy rend­szeresen ellenőrizzük az ellátást és a nyári hónapokban különös figyelmet szentelünk az üdítőita­loknak. (... Tekintettel arra, hogy a szerző valóban nem nevezte meg a kérdéses boltot, a lényeget tekintve igazat adunk az igazgató­nő megállapításainak. Hozzátéve, hogy tapasztalataink szerint az üdítőital-ellátás országosan e nyáron sem felelt meg a lakos­sági igényeknek...) (gály) Az Adamovi Gépgyár világszínvona­lú nyomdaipari gépeket állít elő, fő­ként kis formátumú Adást Dominant és Adást Romayor ofszetgépeket. Legnagyobb külföldi megrendelőjük a Szovjetunió, ahová a vállalat az idén 460 millió korona értékű árut szállít. A képen: Antonin Nečas (elő­térben) és Jan, André a Dominant szerelőszalagja mellett. (Vit Korčák felvétele - ČTK) Erzsi néni ünnepel Füleken (Fiľakovo) ma egész napos ünnepségen emlékeznek a fél évszázad előtti eseményre. Összejönnek a régi munkások, akik a sportpályán, meg a dom­bon, a Vöröskőn várták ki, hogy jogos követeléseiket teljesítsék. Meghívót kapott Erzsi néni is, azaz Berzéné - a mi Erzsi né­nink -, aki harmincnégy éve dolgozik a szerkesztőségünk­ben, s még most is évek óta nyugdíjasként, ott ül a portán, és mosolyogva fogadja az érke­zőket. Egyik reggel büszkén mutatta a meghívót.- Nézze csak! Nem is gondol­tam volna, hogy engem a füleki gyár ilyen... hogy is mondjam, hogy ekkora megtiszteltetésben részesít. Harminchatban, amikor a sztrájk kirobbant, Erzsi néni az öntödében dolgozott, a magké- szítőben, ahol hús- és mákdará­lókat, kilincseket gyártottak. ,,Huszonkét éves voltam és ak­kor engem Bözsinek hívtak.“ Privacsek Erzsébet számára ter­mészetes volt, hogy csatlakozott a sztrájkolókhoz, hiszen olyan családi légkörben nőtt fel, ahol a szegényekért, az elnyomot­takért való harc természetes volt. Édesapja a kommunista párt korláti (Konrádovce) alap­szervezetének alapító tagja volt, és mind a három testvér, Erzsi néni két öccse is - az egyik három éve halt meg - belépett a pártba.- Hogy ki kezdte szervezni a sztrájkot, arra már pontosan nem emlékszem, csak a Bar- nóczkyra, mert vele együtt utaz­tunk naponta. Kimentünk a sportpályára, s amikor onnan elzavartak a csendőrök - én is kaptam a hátamra -, felmentünk a Vöröskóre. Ott vártuk, hogy mi lesz. Sokan voltunk, mert aki úgy érezte, hogy ott a helye, az ve­lünk tartott. ötven év hosszú idő, az élmé­nyek halványulnak, az esemé­nyek részvevői sok mindent fel­elevenítenek, de sok mindent el is felejtettek. Erzsi néni is így szabadkozik kedves mosollyal: ,,Ha én akkor tudom, hogy ötven év múlva erre szükség lesz, ak­kor mindent jobban megjegyez­tem volna. “ KOPASZ CSILLA A fúvószenekar a sztrájkolókkal a Vöröskőn (Archív felvétel) Kartondobozban vagy anélkül Válasz egy bíráló jegyzetre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents