Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1986. IX. 11. Stratégiai irányvonalunk - a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása Aktív részvételünk a komplex programban írta: RUDOLF ROHLÍČEK, a szövetségi kormány első alelnöke A CSKP XVII. kongresszusának dokumentumai kitűzték országunk tudományos-műszaki fejlesztésének irányzatait, amelyek mintegy harminc állami és tudományos- műszaki célprogramban vannak megfogalmazva. A kongresszus azt is meghatározta, hogy erőinket a legfőbb irányzatokra összpontosítsuk, elsősorban a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjából reánk háruló feladatok teljesítésére. Arról van szó, hogy minél előbb tisztázzuk, hogy „miben és milyen terjedelemben vesz részt tudományos-kutatási alapunk, s mi következik ebből termelésünk szakosítására és a kooperációra vonatkoztatva.“ Ebből a kongresszusi irányelvből világosan kitűnik, hogy a komplex program az együttmüködés tartósan fejlesztett folyamata, a KGST-országok kommunista és munkáspártjai gazdasági stratégiájának egyik legfontosabb része. Egészében véve tehát az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésének az irányzatát határozza meg. A további extenzív fejlődés lehetőségei a KGST-országok többségében már kimerültek. Az élet alapvető követelményt állított elénk és szövetségeseink elé: minél jobban kell gazdálkodnunk minden energia-, nyersanyag- és alapanyagforrással, s minden munkahelyen törekedni kell a társadalmi termelés tényleges intenzifikálására. A tudományos-műszaki teljesítőképesség egyesítésével A jelenlegi időszakban a világ tudományos-műszaki dolgozóinak körülbelül az egyharmada a szocialista közösség országaiban tevékenykedik. A KGST-országok tudósai és szakemberei világviszonylatban a találmányok 45 százalékát jelentik be, s a szabadalmaknak mintegy 20 százalékát nyerik el. Az intenzifikálás egyik előfeltétele, hogy a tudományos dolgozók nagyobb felelősséget érezzenek eredményeik hasznosításáért. Ugyanis a legjobban megoldott tu- dományos-műszaki probléma sem garantálja a hatékony gazdálkodást, ha az eredményeket nem ültetik át a gyakorlatba. Hasonlóan érvényes ez megfordítva is, ha a termelésben nem érdeklődnek a hasznosítható tudományos vívmányok iránt. A tudomány és a gyakorlat együttműködésében tehát alapvető minőségi változást kell elérni, mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi haladásban. Jobban kell gazdálkodnunk a jó ötletekkel és gondolatokkal. A továbbiakban nem engedhetjük meg, hogy a közös fejlesztési munkák eredményeinek csak valamivel több mint egyharmadát hasznosítsák a termelésben. A tudományos-műszaki haladás komplex programja, s annak öt kiemelt irányzata stratégiai jelentőségű feladatokat tartalmaz, amelyek hatással lesznek az általános politikai-társadalmi légkörre is, ezért ezek teljesítését semmi esetre sem szabad halogatni. A KGST ülésén elfogadott határozatok értelmében az idei elsó félév végéig meg kellett tárgyalni minden nemzetközi megállapodást, s ezekből kiindulva minden közvetlen együttműködési szerződést a KGST-országok kutatóintézetei és termelő szervezetei között azokon a területeken, amelyeken már ebben az évben elkezdődik a közös munka. Ennek ellenére még körülbelül ötven új államközi szerződésről kell befejezni a tárgyalásokat, s csaknem ugyaneny- nyi érvényben levő szerződés végleges pontosítására is nagy hangsúlyt kell fektetni. Főleg az egyes munkák módosított határidejéről, s az eredmények paramétereinek meghatározásáról van szó, ahogy az a komplex programból következik. Az igen jelentős számú programok és megállapodások előkészítése természetesen nem egyszerű dolog. Ezért örömmel fogadjuk a szovjet szervezetek kezdeményezését az ezzel összefüggő alapvető munkák maximális meggyorsítására. De nemcsak a gyorsaságról van szó, hanem a tudományos-műszaki együttműködés minőségi színvonaláról is, aminek vissza kell tükröződnie a gyakorlati eredményekben. Minden tagországban előtérbe kerültek a kölcsönös kapcsolatok korszerű formái. Közös tudományos-műszaki egyesülések, konstruktőri munkahelyek keletkeznek, elmélyülnek a kutatóintézetek és a termelő szervezetek közvetlen kapcsolatai. Fokozatosan sikerül megszabadulni a különféle akadályoktól, a beidegződött szokásoktól, s számos kísérlet segíti eló a komplex program meggyorsítását. A konkrét tudományos-műszaki és termelési együttműködés növekvő terjedelme a vállalati szféra jogkörét és felelősségét is növeli a közvetlen kapcsolatok létesítésében. Emellett központi szerepe azokra a területekre összpontosul, ahol más szinten nem is lehet döntéseket hozni. Ez azt jelenti, hogy a központban megfelelő időelőnnyel kell kidolgozni a fejlesztés progresszív és egyben reális tervezeteit, a kutatás és a termelés szakaszán pedig azonnal el kell kezdeni ezek teljesítését, elsősorban az önálló elszámolás elve alapján. Nem vagyunk felkészületlenek Csehszlovákia, mint jó színvonalú kutatási és termelési alappal rendelkező, iparilag fejlett állam, felkészült a komplex program teljesítésére. A programban szereplő témakörökben sok tapasztalatunk van, s jelentős sikereket is elértünk. A komplex program 93 fő feladata közül 88-ban szeretnénk résztvenni. A szovjet szervezetektől eddig már 80 részletes programot kaptunk, s ugyanannyi javaslatot is a vonatkozó szerződések kidolgozására. A komplex program egyébként 629 feladatot tartalmaz, s Csehszlovákia ebből 408 megoldásában vesz részt. Az elektronizálás kiemelt irányzatában harminc fó feladat megoldásában közreműködünk, mégpedig a számítástechnika, a rendszerelektronizálás, a távközlési rendszerek, az elsődleges adat- szolgáltató eszközök, a lézertechnika és az elektronikai alkatrészek területén. Néhány feladatban Csehszlovákia tölti be a koordinátor szerepét. Ide tartozik az adatközlési technika bevezetése a mezőgazdaságban, az OPW közös tehergépkocsipark kifejlesztése, az energetikai blokkok automatizálása, valamint két további feladat - a videomagnetofonok gyártása, s a színes tévékészülékcsalád kifejlesztése. A komplex automatizálás kiemelt irányzatában érdekeltek vagyunk mind a 13 fő feladat megoldásában. Ezek közé tartozik a rugalmas automatizált gyártóegységek, a görgőpályás szállítórendszerek, a robotok, az automatizált technológiai ellenőrzési berendezések fejlesztése és gyártása. A mi érdeklődésünk elsősorban az automatizált műszaki tervezési rendszerek fejlesztésére irányul, e téren már jelentős tapasztalataink vannak. A program részét képezi továbbá a termelés irányítási rendszereinek a fejlesztése, az anyagmozgatási munkák automatizálása, a részegységek és elemek egységesítése. A program realizálása alapján körülbelül egyharmadával csökkennek a műszaki tervezés költségei, a részegységek egységesítése pedig négyszeresére növeli a munkatermelékenységet a szállítási és az anyagmozgatási tevékenységben. A rugalmas gyártó- rendszerek bevezetése mintegy 30 százalékkal csökkenti a termelés előkészítési költségeit, s ötszörösére növeli a munka termelékenységét. Az atomenergetika kiemelt irányzatában érdekeltek vagyunk mind a 17 fő feladat megoldásában, s 53 feladat megoldásában veszünk részt. Ezen a területen az együttműködés jelentős részére már elfogadott egyezmények vonatkoznak. Ezeket még ki kell egészíteni a végrehajtás konkrét feladataival, s biztosítani kell a befektetések megtérülését. Az új anyagok, gyártási technológiájuk és feldolgozásuk kiemelt irányzatában a 10 fő feladat közül kilencnek a teljesítésébe kapcsolódunk be, a kerámiai és az összetett anyagok, a műanyagok és a fémek területén. A 73 konkrét feladat közül háromnál mi vagyunk a koordinátorok, s 54 feladat megoldásában veszünk részt. Ennek a kiemelt irányzatnak a programjait már megtárgyaltuk, az egyezményjavaslatok elsősorban a tudományos-múszaki megoldásokra irányulnak. A porkohászatban lehetőség nyílik az ötvözött fémporok szakosított gyártására, a félvezetők területén a gallium-arzenid szakosított gyártására, a javított minőségű fémek gyártásánál pedig a folyamatos öntéshez szükséges kristályosító szakosított gyártására. Lehetőségeink vannak új polimer alapanyagok, szerkezeti kerámiaanyagok gyártására is, valamint a plazmatechnológiai eljárások alkalmazására. Az ötödik, kiemelt ágazatot képező biotechnológiához 19 fő feladat tartozik. Ezek közül csupán egyben nem veszünk részt. A feladatok a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, az ipar, a környezetvédelem és a tulajdonképpeni biotechnológiai kutatás területére vonatkoznak. Főleg az olyan stratégiai jelentőségű termékek gyártása iránt érdeklődünk, mint a takarmányfehérjék előállítása, az erjesztő mikroorganizmusok komplex kihasználása, továbbá az olyan szérumok és egyéb hatóanyagok gyártása, amelyek a gyógyászat, a növényvédelem és az állatorvosi munka színvonalát javítják. A biotechológiai feldolgozás során egyes hulladékok jelentős nyersanyaggá válnak, így a gazdasági haszon mellett kedvező az ökológiai hatásuk. Nem tűrhetjük a régi hozzáállásokat Központi párt- és gazdasági szerveink elemzéseiből, valamint a KGST szerveinek jelentéseiből egyaránt kitűnik, hogy az együttműködési programok végső konkretizálása, vagyis a sorozatgyártás és a kölcsönös szállítások szervezése számos területen késik. Gyakran csak hangzatos kijelentésekig jutnak el, hogy ezzel is elkendőzzék a konkrét együttműködési programok kidolgozásában megnyilvánuló késlekedést. A régi hozzáállás tehát újból megmutatkozik, de ezt a továbbiakban már nem túrhetjük. A komplex program sikeres gyakorlati megvalósítását operatív és közös tervezéssel kell alátámasztani. A feladatok jelentős részét már az 1986-1990-es tervidőszakban kell megvalósítani. Számos esetben teljesen új, hagyományok nélküli termelési eljárásokról van szó. Az ezzel összefüggő kérdéseket, ahogy azt mondani szoktuk, menet közben kell megoldani. Nem várhatunk kész mintákra és szabványokra, amelyek egyébként is változni fognak, ahogy azt a tudományos-műszaki haladás gyors üteme megköveteli. Központi párt- és gazdasági szerveink már sokat tettek a tudományos-műszaki haladás komplex programjáért. Megemlíthetjük a kormány tagjainak személyes felelősségére vonatkozó kormányhatározatot, valamint a gazdasági szervezetek közvetlen kapcsolatait szabályozó intézkedéseket, s a szervezetek fokozódó önállóságát és érdekeltségét a komplex programban való részvételben Ezeket a fontos és komoly intézkedéseket most ugyanilyen következetességgel a kutatási intézmények és a termelő szervezetek szintjén kell tovább fejleszteni, hogy minden résztvevő számára világossá váljon, ki mit, mennyit és mennyiért fog gyártani, beleértve a KGST-országok együttműködő szervezeteit. Tiszta vizet a pohárba A népi ellenőrzési szervek egyik felmérésének tapasztalatai A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Jnb Népi Ellenőrzési Bizottsága ez év májusában és júniusában a vízvédelem helyzetével kapcsolatos felmérést végzett, egyebek között három egységes földműves-szövetkezetben - Bussán (Bušince), Olováryban és Plachtincében. A bussai Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földműves- szövetkezetben nagy hiányosságokat észlelt a trágyalé elvezetését illetően. A nagyzellői (Veľké Zlievce) részlegben a sertéshizlaldából a trágyalé szabadon lecsor- gott az út menti árokba, onnét pedig a közeli patakba. Hasonló volt a helyzet a kiszellői (Maié Zlievce) és a muli részlegen. Pedig az ilyen helyzet elkerülhető, amiről a bussai részleg tapasztalatai is tanúskodnak. Itt tavaly befejezték egy ezer köbmétert befogadó központi tartály építését, amelyre rákötötték a tehénistállókat. Az Olováryi és a Plachtincei Efsz vezető dolgozói is nagyobb figyelmet fordíthatnának a trágyáié megfelelő tárolására és felhasználására, hogy elkerüljék a felmérés során egyes részlegeiken tapasztalt fogyatékosságokat. Ezek különben azzal magyarázták, hogy áprilistól júliusig, amikor is a trágyalevet nem használhatják fel a földeken, tárolóhelyeik kapacitása nem felel meg. Csakhogy a probléma megoldható úgy, ahogy azt a bussai gazdasági részlegen tették. Szabálytalanságokra derült fény a műtrágya tárolását illetően is. A bussai szövetkezet mezei repülőterén, az Ipoly közelében például két kisebb tárolóhelyet létesítettek. Az ellenőrzés itt szabad terepen felhalmozott, főleg nitrogéntartalmú műtrágyát talált, részben sérült zsákokban. Az esetleges árvíz ezt a műtrágyát a folyóba sodorná. Az Olováryi Efsz-ben nem volt különb a helyzet például a potočkai részlegen, illetve a vrbovkai szövetkezettől az év elején átvett két részlegen. A Stredné Plachtince-i és a Dolné Príbelce-i gazdasági részlegen is szemünkbe ötlöttek a sérült, megrongálódott mútrágyazsákok. Pedig nyilván ismerik az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának irányelveit, miszerint az ömlesztett műtrágya csak fedett raktárakban, a zsákozott pedig szilárd alapú tárolóhelyeken tartható. A felelős dolgozók ezekben az esetekben is az ilyen tárolóhelyek hiányára hivatkoztak, ezzel magyarázva a szükségmegoldást. Ezzel szemben az istállótrágya tárolását illetően fokozatosan javul a helyzet szilárd alapú tárolók építésével. Persze azért elégedettségre nincs ok, hiszen az Olováryi Efsz čelárei, zombori és galabácsi (Glabušovce) gazdasági központjában, noha konténerekben elszállítják az istállótrágyát, a terepen szabadon tárolják. A Bussai Efsz a járásban egyike azon kevés mezőgazdasági üzemnek, amely nem épített erre a célra egyetlenegy szilárd alapú mezei tárolót sem. Itt még a konténeres szállítást sem alkalmazzák, jóllehet a melléküzemági termelés keretében itt gyártják és más mezógada- sági üzemeknek szállítják a konténereket. A szilázslével kapcsolatban komolyabb hiányosságokat nem állapítottunk meg és a kisebb hibák kiküszöbölése is várható a közeljövőben attól, hogy Bussán és Dolné Príbelcében silógödrök épülnek. A gépmosó rámpáknál olajfogó csak Dolné Plachtincén van. A Bussai Efsz-ben már várásoltak olajfogót, de tervdokumentáció híján csak később állítják üzembe, mégpedig a gépmosó rámpa felépítését követően. Az olováryi szövetkezetben az üzembe helyezést a következő évre tervezik. A Nagykürtösi Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon megállapítást nyert, hogy felelősségteljesen feltérképezik a szennyezőforrások kiküszöböléséhez szükséges intézkedéseket, amelyeknek célja a felületi és a felszín alatti vizek védelme. Ennek alapján a mező- gazdasági üzemekben kidolgozták a 8. ötéves tervidőszakra és az 1990-ig szóló vízvédelmi intézkedések ütemterveit. Ezekben meghatározták a beruházásokat, a tervezett karbantartás és javítás igényeit, valamint a költségráfordítás mértékét. Az összköltség a kilencvenes évekig meghaladja a 210 millió koronát. Ebben az esztendőben nyolc mezőgazdasági üzem összesen 25 millió 728 ezer korona értékben valósít meg beruházásokat. Többnyire szilárd alaAz Olováryi Efsz galabácsi részlegén ilyen helytelenül tárolták a műtrágyát (A szerző felvétele) pú mezei trágyatárolókat és silógödröket építenek. Ezen túlmenően a környezetvédelmi létesítményekre a javítási és a karbantartási alapból csaknem ötmillió koronát fordítanak. A vízvédelmi építkezések közül a legfontosabbak közé tartozik az Ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Efsz-hez tartozó nagy- csalomijai (Veľká Čalomija) sertéshizlalda szennyvíztisztító művének befejezése 3 millió 360 ezer korona költséggel. A jelenlegi ötéves tervidőszak elsó évében a vízvédelemre a tervezettnél hozzávetőleg négymillió koronával többet fordítunk. A további években figyelmet kell szentelni egyéb szennyezőforrások megszüntetésének is, például nagy trágyalé- és műtrágyatárolók, valamint kevésbé költséges olajfogók építésének stb. Annál is inkább szükséges ez, mivel Ján Ruman mérnöknek, a járási mezőgazdasági igazgatóság vízgazdá- szának köz'ése szerint tavaly például a trágyalé mennyisége 593 ezer köbméter volt, a tárolók befogadóképessége pedig 112 ezer köbméter. A számok egyértelműen magyarázzák, hogy az ellenőrzés időpontjában miért állapíthattunk meg olyan nagy fogyatékosságokat a trágyalé tárolását, illetve fel- használását illetően. Tekintettel a mezőgazdasági üzemek vízvédelmi intézkedéseinek foghíjassá- gára, a járási mezőgazdasági igazgatóságnak, valamint a jnb illetékes szakosztályának el kell mélyítenie ellenőrző tevékenységét. A felmérés során megállapított fogyatékosságok megszüntetésére a gazdálkodó szervezetek vezetői lépéseket tettek* A Jnb Népi Ellenőrzési Bizottsága teljesítésüket rendszeresen ellenőrizni fogja. Egyben augusztusi ülésén értékelte az ellenőrzés eredményeit és kilenc felelős vezetőt megintett és megbírságolt. LADISLAV ĎURÍK, a Nagykürtösi Jnb Népi Ellenőrzési Bizottságának szakelőadója
