Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám, szombat
EgO hét a nagyvilágban augusztus 30-tól szeptember 5-ig Szombat: Bécsben megkezdődött a kétnapos Volksstimme- fesztivál - Marokkó felmondta a Líbiával kötött egyesítési szerződést Vasárnap: Elhunyt Urho Kekkonen egykori finn államfő - Egyiptomba érkezett a Jordán miniszterelnök Hétfő: Hararéban megnyílt az el nem kötelezettek 8. csúcsértekezlete - Budapesten összeült a 36. Pugwash-konferencia Kedd: Moszkvában szakértők tartottak sajtóértekezletet az atommoratóriumról - Túzszüneti megállapodás jött létre Bej rútban Szerda: Csehszlovák-szovjet külügyminiszteri találkozó volt Moszkvában - Az NDK-ban kezdett látogatást Martens belga kormányfő Csütörtök: Szovjet—amerikai konzultációk kezdődtek Genfben a moratóriumról - Stockholmba utazott az NSZK kancellárja Péntek: A kanadai látogatáson tartózkodó Ľubomír štrougal csehszlovák miniszterelnök hivatalos tárgyalásokat folytatott Brian Mulroney kormányfővel - Hivatalos tárgyalásokat kezdett Moszkvában Pierre Aubert svájci külügyminiszter Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányának elnöke a kanadai Vancouverben az Expo ’86 közlekedési és távközlési világkiállításon kedden megnyitotta a csehszlovák nemzeti napot (Telefoto: ČSTK) lés terén. Méltatták a Szovjetunió atommoratóriumát és kijelentették, hogy a többi atomhatalomnak A fél világ gondjairól Negyedszázaddal ezelőtt Belgrádban 25 nemzet képviselői hozták létre az el. nem kötelezettek mozgalmát, amely napjainkra a négyszeresére növelte tagállamai számát. A 101 tagország a föld lakosságának felét, több mint kétmilliárd embert képvisel. A zimbabwei fővárosban még tart a tanácskozás, a bizottságok még dolgoznak a dokumentumokon, ám a már elhangzott felszólalásokból képet lehet alkotni azokról a problémákról, amelyek a mozgalom figyelmének középpontjában állnak. A házigazda, Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök, a mozgalom új elnöke a tanácskozást bevezető beszédében sorra kitért ezekre a kérdésekre. Elsó helyen azt említette, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is a fő cél a korábbi elvek megvalósítása. Ehhez elengedhetetlenül szükség van a mozgalom egységének megszilárdítására, mivel a nemzetközi helyzet változásai és a gyors számbeli növekedés okozta belső polarizáció megosztotta a szervezet erejét. Kiemelt helyen szerepel a tanácskozáson a világ békéjének és biztonságának megszilárdítása, a regionális problémák tárgyalásos rendezése - ezen belül elsősorban az Afrika déli részén kialakult helyzet megoldása, az apartheid elítélése. Mivel a mozgalomnak döntő részt fejlődő országok a tagjai, a konferencián megoldást próbálnak találni nyomasztó gazdasági gondjaikra. Bár az el nem kötelezettek soraiban számos nyugatbarát ország található, az általános vitában mégis nagyon élesen bírálták a Nyugat militarista és újgyarmatosító politikáját. A felszólalók sürgető feladatnak jelölték meg a mielőbbi haladás elérését a leszereis követnie kellene példáját. Elsősorban az Egyesült Államokat marasztalták el a kérdésben - és más leszerelési problémában - tanúsított hajthatatlansága miatt. Több felszólaló mutatott rá a lázas fegyverkezési verseny kedvezőtlen gazdasági hatásaira, arra, milyen nagyszabású programok lennének megvalósíthatók a fegyverkezésre fordított óriási összegekből. Ezeknek csak egy töredéke is megoldaná a fejlődő országok legégetőbb gondjait. A fejlődők egyre nyomasztóbb adósságterheinek kérdésére eddig gyakorlatilag minden felszólaló kitért. Rámutattak arra, hogy eladósodottságuk a fejlett tőkés országokkal szemben veszélyezteti szuverenitásukat természeti kincseik és gazdasági fejlődésük felett, elnyeli exportbevételeiket. Hangsúlyozták, ez a gyarmati idők és az imperialisták mai újgyarmatosító gazdaságpolitikájának következménye, s követelték: a hitelezők segítsék elő a probléma megoldását. Ezzel egyidóben kiálltak az új, igazságos nemzetközi gazdasági rend bevezetése mellett. A politikai kérdések közül az apartheid-rendszer elítélése szerepel kiemelt helyen. A tanácskozáson résztvevők szinte a saját bőrükön tapasztalhatják, mi is az az apartheid. Már a tanácskozás elsó napját követően - ezen szólalt fel Mugabe zimbabwei kormányfő és az afrikai országok képviseletében Sassou-Nguesso kongói elnök - a pretoriai vezetés megfenyegette a dél-afrikai országokat, hogy fokozza velük szemben a gazdasági szankciókat és számítaniuk kell újabb katonai akciókra is. Az apartheid ügyében sok bírálat érte az Egyesült Államok és Nagy-Britannia magatartását is. A Pretoriával való „konstruktív együttműködése“ elmarasztalására Washington Zimbabwe gazdasági támogatásának leállításával válaszolt. A vitából disszonáns hangok is kihallhatók, ami egy ekkora mozgalom esetében szinte természetes. Az elvi kérdésekben talán mégis remélhető a megegyezés, s ez nemcsak a világ fele, hanem az egész világ számára fontos lenne, hiszen a mozgalom napjainkra a világpolitika fontos tényezőjévé vált, egyre növekszik szerepe a nemzetközi színtéren. A kormány összeült A külföldi kormányok üléseiről csak akkor szoktunk beszámolni, ha nemzetközi vonatkozású kérdésekről vagy elvi jelentőségű belpolitikai problémákról tanácskoznak. Az, hogy a héten kedden összeült a libanoni kormány, azonban már magában is kisebbfajta szenzáció, ugyanis erre immár több mint kilenc hónapja nem került sor. Libanon kormánya egyébként is különleges, a miniszterek csak látszólag, másodsorban az egyes területek felelősei, ténylegesen az egyes vallási-politikai csoportok érdekeit képviselik a kabinetben. Arra még nem volt példa, hogy Valid Dzsumblatt heves vitába keveredett volna Rasid Karami miniszterelnökkel a közlekedésben tapasztalható áldatlan helyzetről, annál többször a drúzok és a szunnita muzulmánok közti viszonyról. A keddi ülést az tette különösen jelentőssé, hogy az elmúlt három év során ez volt a negyedik fontos próbálkozás a válság megoldására. A tíztagú kabinet - politikai okokból - mint a ,,párbeszéd bizottsága“ ült össze, s ami a legfontosabb: több fontos kérdésben meg is állapodott. Elsősorban a határidő nélküli bejrúti tűzszünetben, továbbá az egymással szembeni becsmérlő propagandaháború szüneteltetésében és az 1943-as, minden vonatkozásban elavult Nemzeti Chartát felváltó nemzeti egyezségokmány kidolgozásában, amely az új alkotmány alapjául fog szolgálni. Ennek deklarálnia kell Libanon arab identitását, magában kell foglalnia a már régen esedékes politikai reformokat és azt a kitételt, hogy mindent meg kell tenni a déli országrész felszabadításáért. Ezenkívül döntés született a régóta üres államkassza feltöltését célzó lépésekről. Az ülés további érdekessége volt, hogy a belső megbékélést célzó tárgyalások először zajlottak csak libanoni vezetők részvételével. Eddig ugyanis minden alkalommal - a békéltetők szerepében - sziriai és szaúdi képviselők vettek részt a tanácskozásokon. Ugyancsak érdemes hangsúlyozni, hogy a sziriai közvetítők távol- maradása ellenére az öt muzulmán miniszter mellett immár három keresztény miniszter is hajlik arra, hogy Libanon ,,különleges viszonyt“ létesítsen Damaszkusz- szal, s ezzel mintegy elismerik Szíria pozitív szerepét a belviszály rendezésének elősegítésében, s egyáltalán a térségben. Sajnos, a kedden meghirdetett határidő nélküli tűzszünetet már csütörtökre virradóan megsértették az ún. zöldvonal mentén. Mindkét oldalon szórványos lövöldözések voltak tegnap éjszaka is. Hogy ki kezdte, nem tudni. A keresztények és a muzulmánok hagyományos egymásra mutogatása zavartalanul folytatódik annak ellenére, hogy a keddi ülés eredményeit mindkét tábor sajtója és vezetői üdvözölték. Bejrút sokat próbált lakói több mint két napon át élvezhették a fegyvernyugvást. Derűlátásukat az sem befolyásolta, hogy közben újabb fegyveres gengszterakciókra, homályos célú robbantásokra került sor. GÖRFÖL ZSUZSA KIS ______ NY ELVŐR Amikor túlságosan hű a fordítás... Sokan azt gondolják, hogy ha valaki két vagy akár több nyelven is minden különösebb nehézség nélkül ki tudja fejezni gondolatait, mondanivalóját, fordítani is tud. Ennek a feltevésnek a helyességét azonban néha kétségessé teszi az a tény, hogy a hazai sajtótermékekben megjelenő fordítások - az olvasók nem kis részének bosszúságára - nem mindig kifogástalanok. Alapvető követelmény, hogy a fordításban az eredeti szöveg minden lényeges szava föltétlenül benne legyen, különben nem hú a fordítás. Aki valamelyik nyelvről egy másik nyelvre akar fordítani, szem előtt kell tartania mind a két nyelv sajátosságait, szellemét, hogy elkerülhesse a nyelvhelyességi hibákat. Ha ugyanis a fordító nem eléggé otthonos mind a két nyelvben, hajlamos arra, hogy görcsösen ragaszkodjon egy-egy szóhoz vagy szókapcsolathoz abban a hiszemben, hogy ezzel eleget tesz a hű fordításra vonatkozó követelménynek. A fordítói munkában azonban ez az elengedhetetlen követelmény nem oly módon érvényesül, hogy a lefordított szövegben az idegen szónak mindig a szótárban az első helyen feltüntetett jelentését szerepeltetjük. így egykönnyen magyartalanná válhat a hűnek vélt fordítás. De hadd lássunk a túlságosan hú fordítások közül néhányat: Az üzemek tapasztalatai és az élelmiszerekkel kapcsolatos kutatás segítenek eltávolítani a kevéssé hatásos termelési módszereket. - A nemkívánatos reakciók eltávolításának eredményeként lényegesen javult a termékek minősége. - Az óvónő célja a gyermekek magatartászavarainak az eltávolítása. - A nevelóintézményben mindent megtesznek, hogy a negatív ingereket mielőbb eltávolítsák. Ezeket a mondatokat szlovákból, illetve csehból fordították. Az eredeti szövegben nyilván az „odstrániť, odstraňovanie“ szavak fordultak elő. Első magyar jelentésük csakugyan az eltávolít, eltávolítás. Eltávolítani lehet például az akadályokat, valamilyen vaseszközról a rozsdát, műtéttel a bombaszilánkot vagy valamely teremből a rendbontókat, de a magatartászavarokat, a negatív ingereket nem. A fordítóknak az eltávolít, eltávolítás helyett a szóban forgó idegen szavak magyar megfelelői közül olyat kellett volna kiválasztaniuk, amely a nyelvhelyesség szempontjából megfelel. A ,,hú“-nek készülő fordítás ürügyén néha olyan igék kerülnek a magyar mondatokba, amelyek magyartalanná teszik a szöveget. A szlovák „poskytuje“ igének nem felel meg mindig a magyar nyújt ige. Helyénvaló a használata, ha azt mondjuk, hogy valakinek a kezünket nyújtjuk, elsősegélyt nyújtunk vagy a neveletlen gyermek a nyelvét nyújtja valakire. Viszont nem szerencsés a használata ezekben a mondatokban: Az érdeklődőknek írásban nyújtottak felvilágosítást. - A megfelelő áttekintést a nyilvántartás nyújtja. - Az Állami Takarékpénztár kölcsönt nyújt az ifjúházasoknak. - Az üzem a szakmunkásoknak egy éven belül lakást nyújt. Helyesen: Az érdeklődőknek írásban adtak felvilágosítást. - A megfelelő áttekintést a nyilvántartás adja. - Az Állami Takarékpénztár kölcsönt folyósít (vagy ad) az ifjúházasoknak. — Az üzem a szakmunkásoknak egy éven belül lakást biztosít. A fordításokban elég gyakran előfordul a nyer ige is. Használata nem helyénvaló, ha a szlovák „získať“ ige hatására ilyen mondatokban szerepel: Ha áttekintést akarunk nyerni valamely vállalat munkájáról, először meg kell ismerkednünk az egyes üzemrészlegek munkájával. - A fiatalok az üzemlátogatások során értékes tapasztalatokat nyertek. Helyesen: Ha áttekintést akarunk szerezni (vagy kapni) valamely vállalat munkájáról... A fiatalok az üzemlátogatások során értékes tapasztalatokat szereztek (vagy gyűjtöttek). A fordítónak tehát tisztában kell lennie az egyes szavak többféle jelentésével. Néha latolgatnunk kell, milyen lehetőséggel éljünk, melyik szó lesz adott esetben a legmegfelelőbb, hogy ne kövessünk el nyelvhelyességi hibát. Persze lényegesen előnyösebb helyzetben vannak azok a tollforgató emberek, akik szabadon fogalmazhatják meg mondanivalójukat, és csak a témához kell magukat tartaniuk. Ezzel szemben a fordítót mindig köti a szöveg, amelynek minden mondatát, a mondatok minden lényeges szavát híven kell a másik nyelven tolmácsolnia, egyúttal arra is ügyelve, hogy fordítása ne legyen túlságosan hú HASÁK VILMOS Közös nevező Ahogy a tudományok, tudományágak fejlődnek, úgy szókincsük, kifejezéskészletük is egyre gyarapszik. A szakszavak, szakkifejezések egy része megmarad létrehozó közegében, a' tudományos nyelvben, más része azonban kitör belőle, s a köznyelvnek szerves részévé válik. Nézzük például a matematikát! Ennek a tudománynak is megvannak a jellegzetes szavai, kifejezései, s ezek között sok olyan is van, amellyel mindennapi beszédünkben is élhetünk. A közös nevezőre hoz mondat jelentése a köznyelvben: 'összeegyeztet, összhangba hoz' (például érdekeket, véleményeket). Ez a másik: közös nevezőre jutottak, már annyit jelent, hogy megegyeztek. Ha két jelenség azonos, egyenlőségjelet teszünk közéjük. A kiemelt feladatok hatványozottan jelentkeznek. A felesleges szócséplésre ezt mondjuk olykor tréfásan: négyzetgyököt (köbgyököt) kell vonni belőle. Használhatjuk bátran az efféle kifejezéseket, hiszen színesítik nyelvünket. Természetesen óvakodni kell a szélsőségektől. Sajnos, ezekre is van példa. Néhányuk - azon kívül, hogy nyakatekert - tartalmaz még valami kellemetlen mellékízt is. Például ez: a gépek adva vannak (aszerint, hogy milyen szövegkörnyezetben fordul elő, efféle megoldásokat ajánlhatunk helyette: a gépek már megvannak, gépeket vásároltunk, gépekkel rendeztük be a műhelyt stb.). Olykor tudományoskodó lehet a beszédünk általuk: mínuszként jelentkezik valami (azaz: hiányzik). Ezeket a kifejezéseket ne emeljük négyzetre, ne használjuk hatványozottan, hanem éppen ellenkezőleg: vonjuk ki őket a forgalomból! MIZSER LAJOS ÚJ SZÚ 4 1986. IX. 6.
