Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám, szerda

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért ÚJ szú 5 1986. IX. 24. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A XVII. pártkongresszus feladatul adta a tö­megtájékoztatási eszközöknek, hogy rugalma­san tájékoztassanak a hazai és külföldi ese­ményekről, a párt, állami, gazdasági és társa­dalmi szervezetek munkájáról, teret biztosítsa­nak a dolgozók széles körű demokratikus vé­lemény- és tapasztalatcseréjéhez. Szerkesztő­ségi munkánkban igyekszünk a fenti követel­ményeket teljesíteni. Mivel társadalmunk fejlő­dése meggyorsításának alapfeltétele az új gondolkodásmód kialakítása, ezt akarjuk mi is sajátos eszközeinkkel erőteljesebben elősegí­teni. Tudjuk, csakis minden munka minőségé­nek javítása vezethet népgazdaságunk intezifi- kálásának meggyorsításához, ezáltal a nemze­ti jövedelem nagyobb ütemű növekedéséhez, ami végső soron meghatározza életszínvona­lunk további alakulását. Céljaink megvalósítá­sa közös érdekünk, s ezért szeretnénk lapunk olvasóinak nagyobb lehetőséget nyújtani a társadalmunk fejlődését elősegítő tapaszta­latcsere kibontakozásához. Várjuk olvasóink véleményét az élet minden területéről: az ered­ményekről, a fejlődést gátló fogyatékosságok felszámolására tett erőfeszítésekről. Várjuk ja­vaslataikat, kezdeményezésüket minden olyan kérdés megoldásáról, mely elősegíti fejlődé­sünket. írásaikból kéthetenként közlünk összeállítást ezen az oldalon. Az önellátás kérdése - a realitások tükrében A savanyú rétek sorsa megoldásra vár Fokozódnak a követelmények Nemzetközi együttműködéssel a tudományos-műszaki haladásért Szövetkezetünk, az ipolysági (Šahy) Vörös Zászló Efsz 3487 hek­táron gazdálkodik az Ipoly akácer­dőkkel övezett völgyében, ebből 2520 hektár a szántó. Az éghajlati és a talajfeltételek elsősorban a ga­bonatermelés számára kedvezők. Az utóbbi években a gabonafélékből az időjárási viszonyoktól függően 4,5-5,5 tonnás átlagos hektárhoza­mokat értünk el. Mint ismeretes, párt- és kor­mányszerveink határozatai alap­ján igen jelentős beruházási költ­ségekkel sor került a rakoncátlan Ipoly folyó szabályozására. Nem is olyan régen az esős évszakok­ban a daloló Ipoly völgye gyakran változott az síró Ipoly völgyévé, amikor családok százainak kellett menekülniük a mindent elsöprő áradat elől. A medréből kilépő fo­lyó vad áradata nemcsak a telepü­lésekben, a lakóházakban tett kárt, hanem a mezőgazdasági ter­melést is sújtotta. Nemcsak a kész termést vitte el, hanem a termőta­lajt is károsította. Szövetkezetünkben az Ipoly szabályozása ezeket a rendkívül súlyos gondokat megszüntette, de egyúttal új problémákat is felszín­re hozott. Előtérbe került ugyanis a régi árterületek savanyú rétjei­nek a rekultiválása. Ahol korábban csak értéktelen savanyú széna termett, ott most kiváló minőségű gabonát kell termelnünk, hogy ez­zel is elősegítsük az önlellátás országos programjának a megva­lósítását. Ebben a vonatkozásban nagy segítséget jelentett számunkra az a törvényerejű rendelet, amely kö­telezi a termőterületet igénybe ve­vő beruházókat, hogy ennek ellen- súlyozására rekultivációkat hajt­sanak végre, vagy végeztessenek el saját költségeikre, az igénybe vett födalap arányos pótlása cél­jából. Az említett savanyú rétek szin­tén számításba jönnek ilyen rekul­A trebati^ei Csehszlovák-Len­gyel Barátság Efsz-ben nagy ér­deklődéssel olvastuk a Rakovníki járásban gazdálkodó Kolešovicei Efsz elnökének a cikkét a Pravda szeptember harmadikai számá­ban, amelyben arról írt, hogy az élenjáró mezőgazdasági vállala­tok milyen segítséget nyújthatnak a lemaradozóknak. Támogatjuk azt a nézetét, hogy a gyengén gazdálkodó termelőknek nyújtott segítség mindannyiunk közös ügye. Ezt saját tapasztalatainkkal is alátámaszthatjuk. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának a kezde­ményezésére 1983-ban mi is vál­laltuk, hogy segítséget nyújtunk a Lévai (Levice) járásban gazdál­kodó palásti (Plášťovce) Béke Efsz termelési-gazdasági színvo­nalának fellendítéséhez. A kölcsö­nös tanácskozások alapján úgy döntöttünk, hogy a gabonaterme­lés szakaszán tudjuk a legtöbbet nyújtani, hiszen szövetkezetünk a kalászos gabonafélék termelési rendszerének a gazdája. A palástiakkal megállapodást tivációk megvalósítására, problé­mát jelent azonban, hogy a feladat végrehajtására kötelezett beruhá­zók rendszerint nem rendelkeznek a szükséges felszereléssel, ezért ez a munka vagy nagyon lassan halad, vagy pedig mások végzik el, ők csupán a költségeket fede­zik. Mindez oda vezet, hogy végül is a szövetkezetnek kell gondos­kodnia a rekultiváció műszaki és egyéb feltételeiről, ha meg akarja gyorsítani ezeket a munkákat. De ha szerződésileg vállalkozik is rá, hogy átveszi ezeket a feladatokat, nehéz helyzetbe kerül az üzem­anyag-ellátás szempontjából. Szövetkezetünk például szállí­tói szerződés keretében elvállalta, hogy a tesmagi (Tešmak) határ­ban 220 hektáron elvégzi a sava­nyú rétek rekultiválását, az erre a feladatra kötelezett két beruhá­zó, a prágai Tranzit Gázvezeték vállalat és a bratislavai Hydrostav helyett. A munkálatokhoz a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Tervező­iroda számításai szerint 70 tonna, vagyis 83 315 liter gázolajra lenne szükség. Rendelkezésünkre áll a szüksé­ges gépi felszerelés a csaknem 2 millió koronás beruházási fel­adat elvégzéséhez, tervezett gáz­olajfogyasztási keretünk azon­ban nincs hozzá, készleteink a célszerűen érvényesített takaré­kossági intézkedések ellenére is csak szűkösen fedezik alapvető termelési szükségleteinket. Ismé­telt tárgyalásaink ellenére a beru­házók visszautasítják a szükséges keret átutalását azzal az indoklás­sal, hogy a szállítóeszközökkel és egyéb gépi felszereléssel rendel­kező, szállítási feladatokat is vég­ző szervezeteknek saját maguk­nak kell gondoskodniuk az üzem­anyag-ellátásról abban az eset­ben is, ha szervezetek közti segít­ségnyújtásról van szó. Véleményünk szerint ez az ér­velés ellentétbe áll a pótlólagos kötöttünk, amelyben rögzítettük mindkét fél kötelezettségeit. Mielőtt munkához láttunk volna, agronómusaink és gépesítóink tü­zetesen megismerkedtek a palásti szövetkezet termelési feltételeivel. Ez a szövetkezet a miénkhez vi­szonyítva sokkal nehezebb éghaj­lati és talajfeltételek mellett gaz­dálkodik, határa dombvidéken terül el, többnyire lejtős parcellákból áll. Miután részletesen áttanulmá­nyoztuk a talajfeltételeket, az al­kalmazott agrotechnikát, a tápa­nyagellátás és a növényvédelem helyzetét, közös gabonatermelési programot dolgoztunk ki. Partne­reinket elláttuk kiváló termőképes­ségű búza- és árpafajtákkal, meg­szerveztük a tanácsadást, s a pa­lásti agronómusok segítségünkkel felvették a kapcsolatot a tudomá­nyos-kutatási alap dolgozóival. Lényegében arról volt szó, hogy a hatvanasok és a hetvenesek mozgalmában szerzett tapaszta­latainkat a palásti szövetkezet vi­szonyai között is hasznosítsuk. Az együttműködés három esztendeje után elégedetten állapíthatjuk rekultivációkra vonatkozó rende­lettel, amely előírja, hogy a rekulti- válásra kötelezett beruházónak a műszaki dokumentáció és a költ­ségvetés elkészítése mellett a ki­vitelezési kapacitást is biztosítani kell, vagyis az egész akciót mér­legszerűen kell tervezni, az üzem­anyag-fogyasztást is beleértve. Lehetséges, hogy a Gazdasági Törvénykönyv vagy más jogi elő­írások szempontjából hibát követ­tünk el amikor a szállítói szerző­dést az említett akciók elvégzésé­re az üzemanyagkeret átutalása nélkül írtuk alá. Ez megtörténhe­tett, hiszen elsősorban arra gon­doltunk, hogy a savanyú rétek mi­előbb gazdagon termő szántóföl­dekké váljanak, s szem elől té­vesztettük a bürokrácia ösvényeit. Az életben vannak ilyen helyzetek, csupán az a kérdés, hogy az egyes emberek hogyan viszonyul­nak hozzájuk. Köszönetünket fejezzük ki a Bratislavai Kerületi Mezőgaz­dasági Igazgatóságnak, amiért a szükséges üzemanyagnak leg­alább a 21 százalékát kiutalta szá­munkra, s így mintegy 15 tonna gázolajhoz jutottunk. A többi 55 tonna azonban hiányzik ahhoz, hogy a szóban forgó savanyú ré­teket kiváló minőségű gabonát ter­mő szántófölddé változtassuk át. Nem akarunk előnyökhöz jutni mások rovására, de határozottan szem előtt tartjuk az önellátásra irányuló program teljesítését, amely egész társadalmunk közös érdeke, s ennek elválaszthatatlan részét képezi az is, hogy az elő­irányzott rekultivációs munkák az Ipoly völgyében mielőbb megvaló­suljanak. Mi ezt végre akarjuk haj­tani, de hiányzik hozzá 55 tonna gázolaj. Ki segít nekünk e halaszt­hatatlan probléma megoldásá­ban7 KECSKÉS KÁROLY az ipolysági (Šahy) Vörös Zászló Efsz elnöke meg, hogy az SZLKP Nyugat­szlovákiai Kerületi Bizottsága által kitűzött célt sikeresen megvalósí­tottuk. A palásti Béke Efsz-ben a ga­bonafélék átlagos hektárhozama 1984-ben 4,96 tonnára, az elmúlt évben 5,14 tonnára nőtt, s a gabo­natermesztésre kedvezőtlen idő­járás ellenére az idén is elérte a 4,36 tonnát. Pavol Hojčkának, a szövetkezet elnökének, valamint Juraj Biric mérnöknek, fóagronómusnak az a véleménye, hogy a jövőben a gabonafélék átlagos hektárho­zamát az 5 tonnás szint fölött lehet állandósítani. Ezt a nézetüket a fajta-összehasonlító kísérletek­ben szerzett tapasztalataikra épí­tik. A szövetkezetben ugyanis a mi tapasztalataink szerint bevezették a fajta-összehasonlító és trágyá- zási termesztési kísérletek rend­szerét, ami lehetővé teszi a gabo­nafélék fajtaösszetételének állan­dó tökéletesítését. Ezzel párhuza­mosan az agrotechnika színvona­la is javult, ami nemcsak a gép­park jobb állapotának, hanem A CSKP XVII. kongresszusának a mezőgazdasági termelésre vo­natkozó határozatai minőségi szempontból is igényes, de ugyanakkor reális feladatokat tar­talmaznak. A minőségi színvonal emelésével kapcsolatos társa­dalmi elvárások indokoltságát ob­jektív bel- és külgazdasági viszo­nyok igazolják. A CSKP Központi Bizottságának dokumentumai, va­lamint az SZLKP Nyugat-szlová­kiai Kerületi Bizottsága által elő­irányzott eljárási terv alapján, s a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság hatá­rozatainak megfelelően szövetke­zetünkben is kidolgoztuk a 8. öt­éves tervidőszakra vonatkozó in­tenzifikációs tervünket. Az igényesebb, minőségileg magasabb szintű feladatok teljesí­tése a politikai munka és a gyakor­lati irányítás területén is jobb mun­kát igényel. Ez a megállapítás nemcsak a pártbizottság és az egész szövetkezet gazdasági ve­zetésének a munkájára vonatko­zik, hanem közvetlenül érinti az egyes ágazatok, a szakosított munkacsoportok és az önelszá­moló munkahelyek vezetőit is. Az viszont természetes, hogy célkitű­zéseink, intézkedéseink és elvárá­saink lényegével elsősorban a párttagoknak kell tisztában len­niük. m A 8. ötéves tervidőszakban az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a termelés haté­konyságának a növelésére. A gazdaságosság szempontjából nézve ez kizárja a „minden áron sokat termelni“ alapelv további ér­vényesítését. Vállalati és üzemi szinten előtérbe kerül a tiszta ha­szon létrehozásának az igénye, hiszen lényegében ettől függ anyagi és kultúrális előre!ialadá- sunk üteme, életszínvonalunk emelkedése. Többet, minőségileg jobbat és ugyanakkor olcsóbbat termelni igényes és bonyolult feladatot je­lent. Ez nemcsak üzemen belüli kérdés, ezt csak társadalmi összefogással lehet megoldani. Ahhoz, hogy világszínvonalon ter­melhessünk, nemzetközi szintű tu­dományos-múszaki együttműkö­désre, a termelési kooperáció sok­oldalú fejlesztésére van szükség. Ezt a követelményt üzemi párt- bizottságunk és szövetkezetünk gazdasági vezetése idejében fel­ismerte. A tudományos-múszaki haladás általunk is elérhető ered­a traktorosok pontosabb, lelkiis­meretesebb munkájának is kö­szönhető. Segítségünk azért lehetett eredményes, mert partnerünk ré­széről is élénk volt az érdeklődés a tudományos-múszaki haladás vívmányainak kihasználása iránt. A két szövetkezet fóagronómusa Vojtech Palkech és Juraj Biric minden évben közösen készíti el a gabonatermesztés programját. A megállapodásban vállalt kötele­zettségeink teljesítését Bernard Jankech, szövetkezetünk elnöke szigorúan ellenőrzi és szervezi. Az utóbbi három évben elért eredmények alapján a palásti szö­vetkezeti tagokkal célul tűztük ki, hogy a kalászos gabonafélék átla­gos hektárhozamát a palásti szö­vetkezetben a 8. ötéves tervidő­szak további éveiben 5 tonnás szint felett tartjuk. A jövőben a köl­csönös együttműködést és a ta­pasztalatcserét a mezőgazdasági termelés más területeire is ki akar­juk szélesíteni. MICHAL PETRÁŠ, a trebaticei Csehszlovák-Lengyel Barátság Efsz pártalapszervezetének elnöke ményeinek a hasznosítását az ed­digiek folyamán is bátran vállaltuk. Ez nemcsak az alkalmazott üzem- szervezési módszerekben nyilvá­nult meg, hanem olyan termelési­technológiai eljárások bevezeté­sében is, amelyeket országos vi­szonylatban is elsőkként alkal­maztunk. Erre csupán saját szak­mai felkészültségünkre, tapaszta­latainkra támaszkodva nem let­tünk volna képesek. Vállalkozása­ink sohasem voltak ötletszerúek. Megfontoltan, a párt- és gazdasá­gi szervekkel, a tudományos in­tézményekkel tanácskozva dön­töttünk eddig is az új, haladó ter­melési technológiák bevezeté­séről. Kooperációs kapcsolatainkat széles körben fejlesztjük, de ezek még távolról sem érték el lehető­ségeink határát. Külföldi kapcsola­taink fejlesztésében elsőként a Bábolnai Iparszerú Kukoricater­melési Rendszer, majd a Petőházi Cukortermeló Rendszer kereté­ben értünk el kimagasló eredmé­nyeket. Jól hasznosítjuk a külföldi tapasztalatokat a szántóföldi ve­tett paradicsom és paprika ter­mesztésében is. A követelmények pártszerveze­tünk tgjaival szemben is fokozód­nak. Mérnökeink, gyakorlati szak­embereink képzetségüknek, ké­pességeiknek megfelelően jelen­tős célfeladatokat oldanak meg a termelés színvonalának emelé­sében, amelyek nem csekély gaz­dasági haszonnal is járnak. Ezt a fontos tevékenységet szervezett keretek között, komplex racionali­zációs brigádokban, valamint az újítómozgalom feltételei között végzik, s ezt a munkát pártalap- szervezeteink is rendszeresen ér­tékelik, figyelemmel kísérik. Az elmúlt tervidőszak utolsó évében a sertésállományban fellé­pő fertőző vetélés szükségessé tette az egész törzsállomány fel­számolását. Ez érzékeny veszte­séget jelentett, sokmilliós kárt oko­zott a szövetkezetnek. Nem volt könnyű áthidalni ezt a termelési kiesést, s az ezzel járó pénzügyi problémákat. Szövetkezetünk szi­lárd gazdasági helyzete, a szak­vezetés és a tagság odaadó mun­kája alapján, valamint a felettes szervek és a segíteni tudó mező­gazdasági üzemek összefogásá­val ezt a nehézséget is leküzdöt­tük. Az idei gyengébb gabonater­més is problémákat okozott, ám mindezek ellenére bizakodóak va­gyunk. Állatállományunk takar­mányalapját biztosítani tudjuk, s az állammal szembeni eladási kötelezettségeinket is maradékta­lanul teljesítjük. Az idén, a 8. ötéves tervidőszak első évében különösen nagy gon­dot fordítunk a jó gazdasági ered­mények elérésére. Ezért követke­zetesen és szakszerűen elemez­zük a termelési ráfordítások haté­konyságát, s az eddigi jelek sze­rint joggal bízhatunk abban, hogy ezt az évet is olyan gazdasági eredményekkel zárhatjuk, ame­lyek tovább szilárdítják a tagság­nak a szövetkezet politikai és gaz­dasági vezetése iránti bizalmát. További haladásunk szempontjá­ból ez nagyon fontos tényező, mert az előttünk álló feladatok si­keres teljesítéséhez elkötelezett, kollektív összefogásra van szük­ség. Sokat várunk szocialista munkabrigádjaink tagjaitól, akik eddig is élenjárók voltak a munká­ban. Harmincöt szocialista mun­kabrigádunk több mint 400 tagja olyan erőt képvisel, amelyre joggal számíthatunk a termelés haté­konyságának és minőségi színvo­nalának további emelésében. TÁNCZOS TIBOR a csilizradványi (Cilizská Radvaň) Csilizköz Efsz üzemi pártbizottságának elnöke Közérdekű és hasznos a segítségnyújtás Tapasztalatcsere a gabonaprogram teljesítésében

Next

/
Thumbnails
Contents