Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám, szerda

A szocializmus történelmi szerepéről — ehszlovákia Kommunista vb Pártja mindig nagyra ér­tékelte a marxista történetírás szerepét a társadalmi fejlődés tör­vényszerűségének megismerésé­ben és a felismeréseknek a politi­kai gyakorlatában való hasznosí­tásában. A történelemtudományt mindig a forradalmi fejlődés és a szocialista építés időszerű kér­déseinek megoldására, valamint a szovjet nép tapasztalatainak vizsgálatára ösztönzi. A CSKP XVII. kongresszusára készült poli­tikai beszámoló bevezetőjében Gustáv Husák elvtárs beszélt az SZKP XXVII. kongresszusának a mi kongresszusunk előkészítési folyamatára gyakorolt hatásáról, és kiemelte annak nemzetközi je­lentőségét. Már a 70-es és 80-as években alapvető változás történt a Szov­jetunió és az SZKP történelmének vizsgálatában. A nagy októberi szocialista forradalom Csehszlo­vákia megalakulására, a forradal­mi mozgalom fejlődésére és a csehszlovák-szovjet kapcsola­tok alakulására gyakorolt hatásá­nak hagyományos, ám társadal­milag állandóan aktuális kérdés­köre mellett egyre inkább a Szov­jetunió és a baráti szocialista or­szágok történelmének komplex vizsgálata lépett az előtérbe. Je­lentős társadalompolitikai értékű monográfiák és összefoglaló mű­vek jelentek meg. A marxista-leninista elmélet fejlődése A kongresszusok feladatul jelöl­ték ki a marxista-leninista elmélet továbbfejlesztését, ami egyre in­kább a kollektív gondolkodás akti­vizálódásának az eredménye. A BKP XIII. kongresszusa beveze­tőjében Todor Zsivkov elvtárs a következőket mondotta: ,,A mar­xista-leninista ideológiának lépést keil tartania a pártos gondolkodás útkeresésével, s a marxista-leni­nista tanítás alkotó szellemét kell kifejeznie.“ Kádár János a társa­dalomtudományok terén dolgo­zóktól kérte, hogy a marxizmus -leninizmus elméletét alkalmaz­zák a konkrét feltételekhez, s játsszanak fontosabb szerepet a mai magyar társadalom történel­mi tapasztalatainak marxista vizs­gálatában. A szocialista és kommunista társadalomépítés elméletének fej­lesztéséhez, alkotó módon történő értelmezéséhez, forradalmiságá- nak védelméhez jelentős mérték­ben járult hozzá az SZKP XXVII. kongresszusa, amelyet Gustáv Husák elvtárs az „alkotó leniniz­mus és a történelmi optimizmus kongresszusaként“ jellemzett. A kongresszus felvette a szocializ­mus által az új nemzetközi feltéte­lek között betöltött történelmi sze­repnek, a kommunista pártok által a szocializmus építésének és tö­kéletesítésének folyamatában vál­lalt feladatoknak, valamint a szo­cialista országok sokoldalú együtt­működésének és tapasztalataik jelentőségének a kérdéseit. Az SZKP XXVII. kongresszusá­nak politikai beszámolója ki­emelte, hogy a szocialista rend­szer erős nemzetközi alakulat, amely magasan fejlett gazdaság­ra, jelentős tudományos alapokra és megbízható katonapolitikai po­tenciálra támaszkodik. Ebben a vi­lágrendszerben él az emberiség több mint egyharmada. Sok orszá­got és nemzetet foglal magába, amelyek az ember és a társada­lom morális és intellektuális gaz­dagsága sokoldalú hasznosításá­nak útján haladnak. Ez a világ- rendszer új életformát képvisel, amelyben nincsenek elnyomók és elnyomottak, kizsákmányolók és kizsákmányoltak, ahol a hatalom a nép kezében összpontosul. Jel­lemző vonásai a kollektivizmus és az elvtársi, kölcsönös segítség- nyújtás, a szabadság eszméjének győzelme, a társadalom minden egyes tagja jogainak és kötelessé­geinek megbonthatatlan egysége, az egyén méltósága és az igazi humanizmus. A szocializmus reá­lis lehetőséget kínál az egész em­beriségnek, s jövőbe mutató példa. Napjainkban a világ sorsa, sok­kal inkább, mint bármikor, egybe­fonódik a szocializmus szilárdulá- sának kérdésével, a szocialista fejlődés kedvező külső feltételei­nek a biztosítására tett állandó és sokoldalú erőfeszítésekkel, s a háború kivédésére, a világnak a nukleáris katasztrófától való megmentésére, valamint az egész civilizáció megmentésére kifejtett erőfeszítésekkel. Az SZKP XXVII. kongresszusa arra a következte­tésre jutott, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzetet előidéző objektív körülmények közepette, a szocia­lizmus és a kapitalizmus közti konfrontáció időszakában csupán a békés versengés lehetséges. Sokoldalú együttműködés A társadalmi fejlődés minőségi­leg új szakaszába történő átmene­tét illetően a XXVII. kongresszus elsődleges figyelmet szentelt a kommunista párt vezető szere­pének, a politikai és ideológiai munka javításának és szervezői tevékenysége korszerűsítésének, az SZKP és a baráti szocialista országok kommunista és munkás­pártjaival való kapcsolat további szilárdításának. A szocialista országok sokolda­lú együttműködése a társadalmi élet több területét öleli fel: a nem­zetközi, politikai, katonai, gazda­sági, ideológiai, kulturális és egyéb téren fenntartott kapcsola­tok területét. Ennek a szoros együttműködésnek a jelentőségét vázolta Mihail Gorbacsov elvtárs Csepelen, a Magyar Népköztársa­ságban tett látogatása során: „Napjaink feladata, hogy a szocia­lista országok internacionalista együttműködését szintén az inten­zív fejlődés útjára irányítsuk, hogy az együttműködés mélyebb és eredményesebb legyen, hogy po­litikai és gazdasági mechanizmu­sa javuljon...“ A nemzetközi színtéren való együttműködés, mint azt az SZKP XXVII. kongresszusa is érintette, megkívánja a szocialista országok külpolitikai tevékenységének akti­vizálását, a taktikai rugalmassá­got a kölcsönös megértésre és kompromisszumokra való készsé­get a fő elvek védelmében tanúsított határozottságot. Tökéletesíteni kell a Varsói Szerződés tevékeny­ségét, mely a kollektív védelem és a békéért vívott harc eszköze. A Varsói Szerződés alapokmá­nyának meghosszabbítását Mihail Gorbacsov a szervezet második születésének nevezte, s megje­gyezte, hogy nélküle nehéz lenne elképzelni az egész világpolitikát. A szófiai tanácskozás a genfi pár­beszéd előjátékát jelentette, a bu­dapesti ülés pedig - melyre pártja­ink kongresszusai után került sor - értékelte a külpolitikai koncepci­ói és hatását a világ stratégiai és más problémáira vonatkozóan. Az SZKP XXVII. kongresszusa kiemelte a politikai együttműködés minden formája aktivizálásának szükségességét, az államok közti kapcsolatoknak a törvényhozó szervek általi egyezmények, a tár­sadalmi szervezetek, dolgozókol­lektívák és a dolgozók kezdemé­nyezése segítségével való meg­szilárdítását. A baráti szocialista országok gazdasági kapcsolatainak sok­oldalú tökéletesítése és gazdagí­tása, s a gazdasági integráció el­mélyítése képezi a szocialista or­szágok összeforrottságának anyagi alapját. A kapitalizmussal folytatott tör­ténelmi versengésben a gazdasá­gi együttműködés megszilárdítja a szocialista országok műszakj- gazdasági védelmét a gazdasági válságokkal és más negatív jelen­ségekkel szemben, hozzájárul az egyes szocialista országok közti gazdasági színvonalbeli eltérések gyorsabb kiegyenlítéséhez, s nö­veli a szocialista rendszer erejét és befolyását. A testvérpártok kongresszusain maximális figyelmet szenteltek a KGST feladatköre növelésének. Mihail Gorbacsov elvtárs a KGST-t ,,a szocialista integráció vezérka­rának“ nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy át kell építeni működési mechanizmusát, és ki kell küszöbölni a bürokráciát, hogy kezdeményezőkészség és vállal­kozó szellem jellemezze. A kommunista és munkáspár­tok vezetőinek kezdeményezésé­re A 70-es években folytatott együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének komplex prog­ramja alapján hosszú távú cél­programokat dolgoztak ki és fo­gadtak el az energetikára és a nyersanyag-gazdálkodásra, a mezőgazdaságra, s az élelmi­szeriparra, a gépiparra, a köz­szükségleti cikkek gyártására és a közlekedésre vonatkozóan. Az integrációs folyamatok folytatása­ként a KGST 1985. december 17- én lezajlott rendkívüli, 41. üléssza­kán elfogadták A tudományos- műszaki fejlesztés komplex prog­ramját. Ezt a programot nagyra értékelték a testvérpártok kong­resszusai is. ,,A szocialista gazda­sági integráció minőségileg új lé­péseként“ jellemezték. Mint Nyi­kolaj Rizskov elvtárs rámutatott, a komplex program kidolgozásá­val és elfogadásával az integráci­ós tevékenység súlypontja a tudo­mány és a technika eredményei­nek közös kihasználására, a sok­rétű kooperáció és specializáció fejlődésére (főleg a modern gépek és berendezések gyártása terén), a vállalatok és ágazatok együtt­működésére, a közös egyesülé­sek és tudományos-termelői tár­sulások kialakítására helyeződött, amelyek ,,az integráció új formájá­nak hajtásai1'. Napjaink legtekintélyesebb ereje A XXVII. kongresszus anyagai­ban az SZKP KB ülésén, melyet a Szovjetunió gazdasági és szoci­ális fejlesztése állami tervének, valamint a pártszervezetek felada­tainak szenteltek az 1986-tól 1990-ig terjedő időszakot illetően, a párt újra és újra visszatért a gon­dolatok és eszmék, valamint a ba­ráti országok tapasztalatai kicse­rélésének fontosságára. Rámutat­tak például a szocialista országok tapasztalataira a másodlagos nyersanyagok felhasználása te­rén, vagy a tudományos-termelési társulások létesítése nyújtotta le­hetőségekre. Az SZKP kiemelte a baráti szo­cialista országok tapasztalatainak tartós jelentőségét, amelyre a szo­cializmus építésének gyakorlata és elmélete terén tettek szert, ami a szocialista világrendszer sokar- cúságát bizonyítja. A szocialista országok népei­nek közös osztályérdekei képezik a szocialista internacionalizmus elvén alapuló közeledés objektív feltételeit. ,,A szocialista közösség- hangsúlyozta Gorbacsov elvtárs az SZKP XXVII. kongresszusán- napjaink legtekintélyesebb ere­je, amely nélkül a világpolitika semmilyen kérdése sem oldható meg, a világbéke szilárd védőbás­tyája, az egészséges elveknek, a béke és a demokrácia eszméjé­nek legkövetkezetesebb védelme­zője a nemzetközi kapcsolatok­ban, s az imperialista reakció legerősebb fékezóje. TAMARA BAJCUROVÁ kandidátus, a prešovi Šafárik Egyetem filozófiai karának tanára Az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakóállomáson az év első nyolc hónapjában több mint 135 000 tonna, a Szovjetunióból érkező árut továbbítottak Ausztria, az NSZK, Franciaország, Olaszország és Svájc felé. Ugyanebben az időszakban Nyugat-Európa felől a Szovjetunióba és több ázsiai ország felé - főleg Mongóliába, Japánba és Kínába -, útnak indított több mint 84 000 tonna áru érkezett. A képen: Emil Bodnár darukezelő konténerátrakó darut irányít. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1986. szeptember 24-én ünnepli 60. születésnapját Petró István Szímőn (Zemné). E szép ünnep alkalmából jó egészsé­get és hosszú, boldog életet kíván: felesége, lánya, veje és két unokája: Ingrid és Tibiké. Ú-3121 ■ 1986. október 24-én ünnepük há­zasságkötésük 50. évfordulóját drága jó szüléink, MI i n a r i k József és Petrik Zsuzsanna Prágában E szép ünnep alkalmából szívből gra­tulálnak, további jó egészséget és még hosszan tartó, boldog életet kfvánnak: szerető fia: József, lánya: Julika, menye, Anička, veje: Kvétoslav és unokái: Péter, Martin, Zsuzsika, Ma­rika és Anička, akik sokszor csókol­ják a nagymamát és a nagyapát. Ú-3294 ■ Mély fájdalom­mal és megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, jó barátnak, mun­katársnak, szom­szédnak és mindazoknak, akik au­gusztus 19-én elkísérték utolsó útjára a guszonai (Husiná) temetőbe a drága, felejthetetlen férjet, sógort, Vývlek Jenőt, akit a kegyetlen halál életének 54. évében súlyos betegség után ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a vi­gasztalást, búcsúbeszédet, a sok ko­szorút, virágot, mellyel enyhíteni igye­keztek soha el nem múló fájdalmunkat. Emlékét szeretettel szivükben őrzik: bánatos szívű felesége és az egész rokonság. Ú-3449 ■ Életünk legfáj­dalmasabb napja marad 1985. szep­tember 24-e, ami­kor 60 éves korá­ban búcsúszó nél­kül távozott szeret­tei köréből a szere­tő férj, édesapa és nagyapa, Nagy Sándor Komárom (Komárno). Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú, első évfordulón. örökké gyászoló felesége, gyerme­kei, menye, veje és 3 kis unokája. Ú-2565 ■ Könnyes szem­mel, fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emléke­zünk a drága jó fiú­ra, testvérre és unokára, ifj. Mezei Sándorra Berzéte (Brzotín), aki 1985. szeptember 24-én, 20 éve­sen, tragikus körülmények között, vá­ratlanul és búcsúszó nélkül távozott szerettei köréből. Akik ismerték és sze­rették,szenteljenek emlékének egy né­ma pillanatot ezen a számunkra oly fájdalmas, első évfordulón. Emlékét örökké őrző: szülei, testvére családjával, nagy­szülei, valamint az egész rokon­ság. Ú-3393 ■ Megtört szívvel és könnyes szem­mel emlékezünk a drága jó feleségre, Báthí Terézre, Ipolyszakállas (Ipeľský Sokolec), akit a kegyetlen halál 1985. szeptem­ber 24-én hirtelen ragadott ki szerető férje és kedves gyermekei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezze­nek rá ezen a fájdalmas, első évfor­dulón. Férje, három fia, leánya és veje Ú-3428 FÉL ÉVSZÁZADA A VAGON Érdekességek a jubiláló ladcei vízerőműről Idén 50 éves a ladcei vízerőmű, amely az elsó ilyen létesítmény a Vágón, s a háború előtti időszakban ezen a folyón mindössze itt üzemelt két Kaplan turbina. A mai Trenčíni Vízerőművek Vállalat hatáskörébe tartozó további 57 aggregátort a Vágón és az Árván csupán a felszabadulás után helyezték üzembe. S ily módon az egykori ladcei erőmű 13,8 megawattos teljesítményéből napjainkra 1478,5 mega­wattos energiaforrás lett a Vágón, ötven év alatt a ladcei erőmű 3,8 milliárd kilowattóra elektromos energiát állított elő, ami jelenleg az egész vállalat másfél éves termelésével egyenlő.- Bartolomej Tvrdý ma 81 éves nyugdíjas. Ott volt az erőmű építői között, majd később gépészként dolgozott benne, (gy emlékezik: „Legelőször is az jut az eszembe, hogy gyorsan dolgoztunk. Mintegy ezerötszázan négy esz­tendő alatt építettük fel az erőmüvet, ám a mainál jóval elavultabb gépek segítségével. Legjobban azonban egy háború alatti történet maradt meg bennem. Negyven fasiszta őrizte az erőmű személyzetét, mert féltek a szabotálástól és attól, hogy így megszakadhatna a dubnicai és a Považská Bystrica-i fegyvergyár villamosárammal való ellátása. Azt már nem sikerült elérniük, hogy a Vörös Hadsereg megérke­zése előtt felszámolják, de a fontos alkatrészeit ismeretlen helyre szállították. Elindultam a leszerelt gépegységek kere­sésére, és néhány napos fárasztó utazás után Odolená Vodában egy raktárban találtam rájuk. Mire felraktam a vo­natra, az már megtelt emberekkel, s így számomra csupán az ütközőn maradt hely..Az erőműben dolgozók áldozat- készségének köszönhetően a felszabadulás után nyolc nappal beindultak a turbinák.- Másodpercenként 150 köbméter víz halad át az erőmű lapátjain, s közben mintha azt akarná mondani: ötven éven át megbízhatóan dolgoztam, s további ötven esztendeig ugyanezt teszem majd. A technológiai berendezés nagyobb­részt még az eredeti, építészetileg is csupán kevés módosí­tást hajtottak végre a létesítményen ám termelési berende­zései példás műszaki állapotban vannak.- Amikor legutóbb értékelték a Vág vízlépcsőrendszeré­nek tevékenységét, megállapították: a jövőben bővíteni kel­lene a legrégibb erőművek vízáteresztő képességét. Már említett elsőségen túl a ladcei létesítmény az egész vízlép­csőrendszer „fojtogató torka“. Ugyanis kisebb az áteresztő kapacitása, mint a fölötte épült nosiceinek, amiért ez utóbbit nem lehet teljesen kihasználni. Ezért is fontolgatják, hogy a ladcei, az ilavai, a Dubnica nad Váhom-i, a trenčíni, a kostolnái, a Nové Mesto nad Váhom-i és a Horná Streda-i erőművek vízáteresztő képességét 310 köbméterre növelik, ami az eddigi turbinák teljesítményét további 70 megawattal gyarapítaná. Mielőtt ez megvalósulna, a 9. és a 10. ötéves tervidőszakban további három vízerőművel - Žilinában, Strečnóban, és Sered ben - és 252 megawattal bővül a Vág villamosárom-szolgáltatása. (č-f) ÚJ SZÚ 6 1986. IX. 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents