Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám, kedd

deti munkahelyére beosztani és az eredeti munkával ellátni. A „ke­resőképtelenség befejezése után“ kifejezés rendszerint a következő munkanapot jelenti. Végtére is a Munka Törvénykönyve 127. §-ának rendelkezése szerint a munkáltató csak azt a munkából való távolmaradást köteles igazol­ni, amely a dolgozó betegség vagy baleset miatti kereső-, illetve mun­kaképtelenségével magyarázható, a további időt azonban már nem. Persze fontos lenne tudni azt is, hogy a nyugdíjas elődje miért nem lépett be munkába, kért-e fizetet- len szabadságot... Főként abban az esetben ugyanis, ha igazolatla­nul maradt távol, a Munka Tör­vénykönyve III. cikkelyére való te­kintettel („A munkaviszonyból származó jogok és kötelességek gyakorlása összhangban kell le­gyen a szocialista együttélés alap­elveivel“), helytelen lenne alkal­mazni rá a Munka Törvénykönyve 147. §-át. Nem beszélve arról, hogy negyed évi igazolatlan távol- maradás után már aligha lehetne szó arról, hogy a „keresőképte­lensége befejezése után tér vissza“. Sokkal lényegesebb azonban az ön munkaszerződése, vagyis az, hogy mit tartalmaz (milyen be­osztásba vették fel, s hogy határo­zott vagy határozatlan időre vet- ték-e fel). Mivel erről nem írt, nem is adhatunk önnek megbízható vá­laszt. Általánosságban azonban elmondható, hogy joga van jelen­legi munkahelyére és munkájára, ha a munkaszerződése határozat­lan időre szól és azt a munkát végzi, amelyet a murikaszerző- désben kikötöttek. A dolgozó jogi védelme S. M.: Háromszobás üzemi la­kásban lakunk, melyet a férjem munkáltatója utalt ki számunkra tíz évvel ezelőtt. Mikor a lakást meg­kaptuk, szerződést kellett aláír­nunk, melyben az állt, hogy ha a férjem munkahelyet változtat, akkor három hónapon belül a la­kást el kell hagynunk. A férjem már 13 éve dolgozik a munkáltató­jánál. Azt szeretnénk tudni, hogy ennyi év eltelte után is kötelesek lennénk-e kihurcolkodni a lakás­ból egy esetleges munkahely-vál­toztatás után? A szerződést, melyet a férje munkáltatója aláíratott önökkel vagy inkább a férjével, az óvatos­ság diktálta. Az üzemi lakások túlnyomó részét ma olyan embe­rek használják, akik nem alkalma­zottai annak a vállalatnak, amely a lakással rendelkezik. Ez a szer­ződés sem változtat azonban a Polgári Törvénykönyv kötelező rendelkezésein. A szerződés való­színűleg érvénytelen, tekintettel a Polgári Törvénykönyv 39. és 153. §-ára, mivel „az állami, szö­vetkezeti és más szocialista szer­vezetek az állampolgároknak sze­mélyi használatukba lakásokat engednek át a használat idejének meghatározása nélkül...“ Az em­lített szerződés pedig éppen arra törekedett, hogy megszabja a használat idejét a munkaviszony időtartamával. Persze, ha a férje munkahelyet változtat, a munkáltatója kérheti, hogy a bíróság a Polgári Törvény- könyv 184. § a) pontja alapján szüntesse meg a lakáshasználati jogát. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy kötelesek lennének a lakást kiüríteni. Ha a bíróság megszünteti is a lakás- használati jogukat, ennek a jognak a végleges megszűnését a pótla­kás kiutalásától teszi függővé (a bíróság döntése ezt rendszerint úgy fogalmazza meg, hogy „az alperes a pótlakás kiutalásától számított három napon belül köte­les a lakást kiüríteni“). A kiutalandó pótlakás minősé­gét a Lakásgazdálkodási Törvény 49. és 50. §-ai szabályozzák. Rö­viden összefoglalva: ha a férje fontos indokból, esetleg közérdek­ből szünteti meg munkaviszonyát, a kiürítendő lakással egyenértékű lakást kell számára kiutalni, scsak akkor utalhatnak ki kisebb vagy rosszabb minőségű lakást, ha nem fontos indokból szünteti meg a munkaviszonyát. (m-n.) Levelezőink írják Kongresszusra készülnek Az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban a szakszervezeti szervek és szervezetek tevékenysége napjainkban mindenekelőtt a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa 15. közgyűlésén hozott ha­tározatának konkrét és következe­tes megvalósítására irányul, éspe­dig az évzáró szakszervezeti gyű­lések alapos előkészítésére, vala­mint a munkaaktivitás további fo­kozására. Nagy súlyt helyeznek az 1990-ig szóló intenzifikációs program teljesítésére és hogy ele­get tegyenek a Szakszervezetek Központi Tanácsa felhívásának. Minden ágazatban a munkaak­tivitás fejlesztésének és a haté­konyság fokozásának komoly ösz­tönzője lett a XI. szakszervezeti kongresszus összehívása. A vál­lalatok, üzemek, intézmények és műhelyek dolgozói, valamint a szocialista munkabrigádok újabb, értékes szocialista kötele­zettséget vállalnak a kongresszus tiszteletére. Például a Csehszlo­vák Autóközlekedési Vállalat ér­sekújvári üzemében a gépjármü­vek rendszeres karbantartásával 240 ezer koronával csökkentik a kiadásokat. Gazdaságosabb és hatékonyabb munkaszervezéssel további 200 ezer koronával akar­ják gyarapítani bevételüket. A Csehszlovák Autójavító Vál­lalat érsekújvári üzemében is vál­lalták, hogy további hetvenezer koronával csökkentik a felhasznált nyersanyagot és 170 ezer korona értékű munkával többet végeznek el, mint amennyit éves kötelezett­ségvállalásuk kidolgozása során ígértek. Fleischman József A prágai állatkert vándor-részlege Karlovy Varyba látogatott. Az állatokat a Berousek család tagjai gondozzák és a bemutatók során sok érdekes ismeretet közölnek az érdeklődőkkel. A felvételen František Berousek a kéthónapos tigriseket mutatja meg a gyere­keknek. Kovács Árpád felvétele Tevékeny fiatalok A Nemzeti Front tömegszerve­zetei közül Perbenyíken (Pribeník) több szervezet aktívan bekapcso­lódik a községfejlesztésbe, a vá­lasztási program teljesítésébe. A jól múködó alapszervezetek kö­zé tartozik a SZISZ-szervezet is, melynek ez év januárjától Oravecz Gábor az elnöke. A szervezetnek 37 tagja van, de kis létszámú kö­zösséggel is el lehet érni szép eredményeket. Az elnök nem szí­vesen nyilatkozik, hiszen a tagok még csak most lendülnek bele Legfőbb követelmény a türelem A Pátria gyógyintézet Piešťany­ban a napokban ünnepelte meg­nyitásának 70. évfordulóját. Az el­ső világháború éveiben katonai kórházat helyeztek el benne. A főbejárat köré félköralakban épített fürdóházak kisebb javítá­sokkal, átalakításokkal még ma is kiválóan szolgálják a gyógyítás céljait. öthetes turnusokban - szükség esetén több - százöt­ven felnőtt és hetven gyermek ta­lál gyógyulást a Pátriában. MUDr. Zdenek Lejdár főorvos elmondta, hogy a hazai és külföldi betegekről százhúsz tagú kollektí­va gondoskodik. A szaktudáson kívül náluk legfontosabb követel­mény a türelem, hiszen a pácien­sek többsége mozgásképtelen, il­letve mozgássérült, akik tisztál­kodni, öltözködni sem tudnak se­gítség nélkül. Az iskoláskorú gyér­Dolgozók filmfesztiválja A bátorkeszi (Vojnice) művelődési ház mozija 1980-ban fogadta először a szórakozni vágyó közönséget. Az érdeklődők hetente három-négy esti előadásra válthatnak jegyet. A gyere­keknek vasárnap délelőtt és délután rajz- és játékfilmeket vetítenek. A helyi alapiskolák és óvodák számára is ren­deznek filmvetítéseket, az igények szerint hetente egy-két alkalommal. Évente a csehszlovák-szovjet barát­sági hónap keretében pedig minden évben meqrendezik a szovjet film hetét. Legutóbb a Szlovák Filmforgalmazó Vállalattal együttműködve került sor a Dolgozók filmfesztiválja ’86-ra. A kö­zönség az egy hétig tartó vetítéssoro- , zat közben megismerkedhetett a szo­cialista és a kapitalista országok új, értékes filmjeivel. Zsok Gizella a munkába. A közelmúltban Jó­zsef Attila irodalmi estet rendeztek a Csemadok helyi szervezetének . tagjaival közösen. A sport terüle­tén is aktív tevékenységet fejtenek ki Jó röplabdacsapattal és céllö- vókkel dicsekedhetnek, akik a já­rási sport- és honvédelmi verse­nyeken mindig előkelő helyezése­ket érnek el. A szervezet tagjai bekapcsolód­nak a faluszépítési akciókba és a mezőgazdasági csúcsmunkák­ba is. Az aratás idején egyesek kombájnosként, mások pedig a szalmabehordásnál segédkez­tek, s kiveszik részüket majd a cu­korrépa betakarításából is. Az idei tervükben szerepel a ta­gok létszámának növelése, a fia­talok aktivizálása. Továbbra is szeretnének együttműködni - ve­télkedőket, táncmulatságokat, kul­turális rendezvényeket szervezni - a Nemzeti Front többi tömeg­szervezetével. Kázsmér Éva Daloló Ipoly völgye A Csemadok lévai (Levice) járási bizottsága és a népművelési központ Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec) rendezte meg a járási dal- és táncün­nepélyt. A már hagyományosnak szá­mító Szüret az Ipoly mentén címú kul­turális rendezvény a résztvevők felvo­nulásával kezdődött, majd a község szabadtéri színpadán folytatódott. Vendégként felléptek: a bényi (Bíňa) folklóregyüttes és a járás legjobb folk­lórcsoportjai, amelyek a vidék szőlőter­mesztéssel és borkészítéssel kapcso­latos szokásait mutatták be. Nagy si­kert aratott a zselizi (Želiezovce) népi tánccsoport bemutatója és a szüreti bál felelevenítése. Az ünnepélyt az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes fellépése zárta. Hőnyi Lajos Trabantokat is javítanak A Csehszlovák Autójavító Vállalat vágsellyei (Šaľa) üzemében a dolgo­zók a nyár folyamán, tekintettel a kirándu­lókra, turistákra, szombaton és va­sárnap is szolgálat­ban voltak. Készsé­gesen javították a „lerobbant“ jár­müveket. Somogyi Árpád, a műhely vezetője elmondta, hogy nemrég megkezdték a Trabantok javítá­sát is, s azóta sokan keresik föl az üze­met. Eddig minden igényt rövid idő alatt kielégítettek, mert elegendő alkatrészt tároltak raktárukban. Rövidesen újabb berendezéseket, szerszámgépeket kapnak, s a környék autótulajdono­sainak még rövidebb ideig kell várniuk kocsijuk megjavítására. ' A felvételen Somogyi Árpád (balról), Benkovics Gyula és Jánoska József szerelők munka közben. Kép és szöveg: Milan Aľakša mekekkel pedagógusok is foglal­koznak, hogy tanulmányaikat be­fejezhessék. A három-ötévesek óvodába járnak. A pedagógusok sokszor az ágyban fekvő tanítvá­nyaikat oktatják. Az orvosokon, nővéreken, nevelőkön kívül a se­géd- és konyhaszemélyzet is hoz­zájárul ahhoz, hogy a betegek visszanyerjék önbizalmukat és fo­kozatosan javuljon állapotuk. A felvétel a tornateremben ké­szült. Zora Petrášová Milan Kupka felvétele A viszonosság elve M. T.: Nyolc éve költöztünk új házba. Ez ideig nem voltunk ha­ragban a szomszédainkkal. Körül­belül egy éve új szomszédunk van, aki galambokat tenyészt. Ez ellen nincs kifogásunk. Csakhogy a harminc galambja nap mint nap a házunk lapos tetején turbékol és a ház környékére, a lépcsőfeljáró- ra és üvegtetejére potyogtatja ürü­lékét. A lépcsőt naponta mosnunk kell. A galambok egyre szaporod­nak és mi egyre több ürüléket takarítunk és egyre több mérget nyelünk. A szomszédunk azt mondja, ha ez nem tetszik nekünk, zavarjuk el a galambokat. A ga­lamb védett állat, kárt nem tehe­tünk bennük - állítja. Valóban nem tehetünk semmit az ilyen zaklatás ellen azon kívül, hogy elzavarjuk a galambokat? Ez a védekezés különben - talán mondanom sem kell - hatástalan. A galambok rö­vid idó elteltével visszaülnek ko­rábbi helyükre. Kötelesek vagyunk ezután is túrni és takarítani? A Polgári Törvénykönyv 130. §-a tartalmaz ugyan egy rendelke­zést, hogy „a dolog tulajdonosá­nak tartózkodnia kell mindattól, amivel a körülményekhez mérten aránytalanul zaklatna mást, vagy amivel komolyan veszélyeztetné mást jogainak gyakorlásában. Ezért főleg... nem szabad meg­engednie, hogy az általa tartott állatok behatoljanak a szomszé­dos telekre..Itt azonban nyilván nem olyan tilalomról van szó, amelyet végletekbe menően le­hetne értelmezni, mert ez légmen­tesen lezárt telkeket tételezne fel. Továbbá lehetetlenné tenné nem csupán a galambtartást, hanem még a társadalom számára oly hasznos méhészkedést is. A bírósági gyakorlat a viszo­nosság elvéből indul ki. Ezt a szomszédi kapcsolatokban úgy értelmezik, hogy az egyik szom­szédnak nyújtott védelem nem mehet a másik szomszéd jogos érdekeinek rovására. A Polgári Törvénykönyv említett rendelkezése alapján lehetőségük van arra, hogy az illetékes járásbí­róságra beadott indítványukban kérjék - a bíróság rendelje el szomszédjuknak, hogy tartózkod­jon az önök zaklatásától. Ajánla­tosnak tartanánk, ha előzőleg ki­kérnék a járási közegészségügyi ellenőr véleményét is. Semmikép­pen sem ajánljuk azonban, hogy kárt tegyenek a szomszédjuk ga­lambjaiban, mert a szomszédjuk kártérítési követeléssel léphetne fel önökkel szemben a bíróságon. Tanácstalan tanácsadó Dr. M. T.: A levelemre adott vá­lasz, amely 1986. augusztus 19- én jelent meg, nem teljes. Ezért kérem, közöljék velem, hogy hol jelent meg az a bérrendelet, amely szabályozza a Munka Törvény- könyve 232. §-a 2. bek. a) pontja szerint a diplomás jogász járandó­ságát, ha a vállalat számára jogi ténykedést végez. A választ a törvénytár 1981. évi kötetében a 118. sz. alatt kihirde­tett rendelet 14. §-ában találhatja meg. Nemzedékek ellentéte? J. N.: Ez év márciusától dolgo­zom egy állami gazdaságban. Szabályos szerződésem van és a munkaviszonyt bepecsételték a személyimbe is. Az elődöm egy már három éve nyugdíjas asz- szony, aki januárban lábtörést szenvedett és megműtötték. A ke­resőképtelensége három hónap­pal ezelőtt fejeződött be. Ennek ellenére csak most követeli vissza a helyét. Szeretném tudni, mit mond erre a jog? Félreállíthatnak engem egy nyugdíjas miatt? Két iskolás gyermekem van, én is sze­retnék dolgozni. Persze tudom, hogy a nyugdíjasok nálunk dol­gozhatnak, kereshetnek is, de mi jobban rá vagyunk utalva a kere­setre, hisz nálunk csak a férjem dolgozott, mielőtt én is munkába álltam volna. A Munka Törvénykönyve 147. §-ának 1. bek. szerint, ha a dolgo­zó visszatér ideiglenes kereső- képtelenségének befejezése után, a munkáltatója köteles ót az ere­ÚJSZÚ 6 1986. IX. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents