Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám, kedd

Levelezőink írják Szakemberek együttmüködése A vágsellyei (šaľa) Duslo válla­latban az elmúlt évtől EC-1045-ös típusú szovjet számítógépet hasz­nálnak. A számítóközpont kollektí­vája, Alaksa Dezső mérnök veze­tésével nagyon elégedett a beren­dezés teljesítményével. A szovjet szakemberek rendszeresen jár­nak a vállalatba, hogy gyakorlati tanáccsal is ellássák a számítógé­pet kezelő személyzetet. A napok­ban az Elorg szovjet külkereske­delmi vállalat megbízásából ismét szovjet szakértők egy csoportja Jubileumi dal- és táncünnepély Immár ötödik éve, hogy Nagyma­gyaron (Zlaté Klasy - Rastice) meg­rendezik az Aranykalász dal- és tánc­ünnepélyt. Az idei jubileumi kulturális rendezvényen gazdag programról gon­doskodtak a szervezők, a művelődési központ és a Csemadok helyi szerve­zete. A fesztivál jelentőségét Horváth László hnb-elnök méltatta, kiemelve a nagyközség kulturális életét megha­tározó intézmények és tömegszerve­zetek tevékenységét. A műsorban fellépő együttesek, szó­listák egy-egy táj lakosságának jelleg­zetes folklór világából adtak ízelítőt. A szereplők között volt a štúrovói Kis­bojtár gyermek-folklóregyüttes, a csal- lóközkürti (Ohrady) éneklőcsoport, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, a hlo- hoveci Inovec népművészeti együttes, a kapuvári (Magyarország) Hanság népi együttes, valamint a helyi művelő­dési központ Aranykalász gyermek- tánccsoport és a Csemadok helyi szer­vezetének éneklő csoportja. MÉRI ISTVÁN Határidő előtt Nagytúron (Veľké Túrovce) a Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítése a lakosság szívügye lett. Alig pár hete adták át rendeltetésének a korszerű, új túzoltószertárat, melyet két hó­nappal a határidő előtt fejeztek be. A létesítmény értéke 498 ezer ko­rona. Az építkezésen a község lakossága és a tömegszervezetek tagjai 4689 órát dolgoztak társa­dalmi munkában, melyet Dušan Kollár hnb-elnök és Antus Mihály, a Nemzeti Front helyi szervezeté­nek elnöke szervezett. A legtöbbet az önkéntes túzoltószervezet és a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai dolgoztak, a legszorgalma­sabb Kázmér József, a tűzoltó­szervezet elnöke és Cseri Tibor a szervezet parancsnoka volt. TÓTH GÉZA érkezett Vágsellyére Viktor Gos­tev vezetésével. Alaposan ellenőrizték a beren­dezés működését, egyes javításo­kat is elvégeztek, melyekre a szá­mítógép mindannapos üzemelte­tésénél nincs idó. A vállalat dolgozóinak találko­zása a szovjet szakemberekkel nemcsak szakmai szempontból hasznos, hanem a baráti kapcso­latokat is megszilárdítja. Erről az az egyezmény is szól, amit a Dus­lo vállalat vezetősége és az Elorg csehszlovákiai képviselete írt alá a 8. ötéves tervidőszakra. A felvételen a számítóközpont technikusai és a szovjet szakem­berek az EC-1045-ös számítógép programját ellenőrzik. MILAN AĽAKŠA Matusek János felvétele Eredményes fél évszázad Az érsekújvári (Nové Zámky) Novodev Ipari Szövetkezet dolgo­zói főleg mérték utáni varrást vál­lalnak, megrendelésre kárpitozott ülőgarnitúrát készítenek, paplant varrnak hozott pehelyból is, ruha-, cipó- és varrógépjavítást vé­geznek. Az Tfcari szövetkezetnek, mely 1936-ban alakult meg, jó neve van a járásban. Állandóan szép eredményeket érnek el. Ebben az évben egyeztetett tervet fogadtak el, dolgozónként hat százalékos munkatermelékenység-növeke­déssel. Az elért szép eredmé­nyekben nagy része van a szövet­kezet vezetői jó irányító és szerve­ző munkájának, valamint a dolgo­zók kezdeményező hozzáállá­sának. A szervezet elnöke több mint negyven éve Štefan Strapec mér­nök, aki a szövetkezet megalapí­tásának 50. évfordulója alkalmá­ból megkapta az Ipari Szövetke­zetek Szlovákiai Szövetségének díszjelvényét. A szövetkezetben 15 szocialista munkabrigád dolgo­zik. A mérték utáni szabóság Mar­ta Golenovská vezette szabók szo­cialista munkabrigádjának nagy része van a tervteljesítésben. Az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága A szocialista munka üzeme címet adományozta a szövetkezetnek a járási pártbi­zottságtól pedig A nyugat-szlová­kiai kerület fejlesztéséért kitünte­tést kapta. BALÁZSY ZSUZSA Prága több ifjúsági szervezetének 25 tagja volt Nicaraguában, hogy részt vegyen a kávétermés betakarításában. Viszonzásul tíz nicaraguai fiatal segített Žatec környékén komlót szedni, majd megtekintették Karlovy Varyt és Plzeňt. A felvételen: a csoportvezető a fürdőváros történetéről, fejlődéséről tájékoztatja a vendégeket. Kovács Árpád felvétele Jó munkát végeznek A galántai (Galanta) kórház transz- fúziós részlegén idén már 51 -en adtak vért a galántai vállalatokból, valamint a vágsellyei (šaľa) Duslóból és a sere­di nikkelkohóból. A véradást a vállala­tokban működő Vöröskereszt alap­szervezetek szervezték meg. A vér­adók között egész sor érdemes véradó van. Többek között Vranka János a szerszámgyár dolgozója, a Janský- emlékérem tulajdonosa negyvennyol- cadszor adott vért, továbbá Mária An- talková 38-szor, Tóth Zoltán 29-szer, Pastucha Lajos 27-szer (mindhárman a Duslóból), Zárecky József a Nyugat­Legeltetéssel hasznosítja a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság a kaszálógépekkel nehezen megközelíthető területeket. A felvételen (balról) Ladislav Lackan és Imrich Migas pásztorok a marhacsordát őrzik. Koncz Árpád felvétele szlovákiai Bútorgyár dolgozója 20-szor, valamint Fodor Zoltán, a járási építő­ipari vállalat dolgozója 30-szor adott vért. A galántai transzfúziós részleg sikeresen teljesítette feladatait, az idén már több mint 3300 véradást jegyeztek be. A járás véradói közül 1961-en viselik a Janský-emlékérem bronz, 339-en az ezüst- és 21 -en az aranyfo­kozatát. MUDr. Mária Šujaková főorvos el­mondta, hogy a vérvételt 38 tagú szo­cialista munkabrigád végzi, közülük huszonegyen bronz-, öten pedig ezüstjelvényt kaptak már. A vér 84 százalékából különböző készítménye­ket állítanak elő. A brigád tagjai vállal­ták, hogy idén terven felül 250 ezer korona értékű terméket készítenek. A részlegen két komplex racionali­zációs brigád is működik, s gyakran új munkamódszereket alkalmaznak fela­dataik sikeres teljesítésekor. Nyilván­tartást készítettek a véradókról, s ha szükség van bizonyos vércsoportú vér­adóra, könnyen hozzájuthatnak. Dr. Ornst Péter orvos sikeres újító. Eddig már egy tucat újítási javaslatát alkalmazzák, főleg az egyes gépek és orvosi berendezések használatánál. A brigádok tagjai példásan részt vesznek a társadalmi munkában is. Szépítik munkahelyüket, s ennek so­rán már négyszáz órát dolgoztak. Sok­szor személyesen is felkeresik a véra­dókat. Papp Katalin, a laboratórium vezetője elmondta, hogy a szocialista munkabrigád tagjai készségesen segí­tik egymást a kórházban és munkahe­lyükön kívül is. OLÁH GYULA Ml ÍFl m M lm Hí bü Öregségi nyugdíj D. J.: Olvasónk özvegyasszony, özvegyi nyugdíjának folyósítását két év után beszüntették. Olva­sónk a levélben közli magáról azt is, hogy hét gyermeket nevelt fel (mindegyik gyermek felnevelése után három évet kell beszámítani pótidóként, de az egymást fedő idó csak egyszer számítható be), 16 ledolgozott éve van és jelenleg havi 1500-2500 korona a tiszta jövedelme. Olvasónk a közölt ada­tok alapján arra szeretne választ kapni, hogy mikor lesz jogosult öregségi nyugdíjra a saját munka- tevékenysége alapján? Mivel hét gyermeket nevelt fel, az 53. életéve betöltésével szerez igényt öregségi nyugdíjra, feltéve, ha ebben az időpontban legalább 25 elismerhető ledolgozott éve, vagy beszámítható pótideje lesz. A közölt adatok alapján úgy véljük, hogy a 16 ledolgozott évé­hez a hét gyermek felnevelése címén, ha ki is zárjuk az egymást fedő időket, legalább kilenc-tíz évet szerzett. Ebben az esetben már joga lesz arra, hogy a saját munkatevékenyége alapján igé­nyeljen öregségi nyugdíjat. Feltételezzük, hogy eredetileg 855 korona összegű özvegyi nyugdíjának folyósítását is folytat­ják majd, ha már igénye lesz öreg­ségi nyugdíjra a saját biztosításá­ból, illetve a munkatevékenység­ből. özvegyi nyugdíját valószínű­leg azért nem folyósítják jelenleg, mert a gyermekei már eltartják magukat, nem jogosultak árvajá­radékra és így figyelembe kellett venni olvasónk keresetét is. Az özvegyi nyugdíját annak az ösz- szegnek a felével kellett rövidí­teni, amennyivel a bruttó kerese­tének és az özvegyi nyugdíjának egybeszámított összege megha­ladta a havi 1500 koronát. Az öregségi nyugdíjigénye megnyíl­takor a két nyugdíj közül a maga­sabbikra a teljes összegben, az alacsonyabbra pedig a fele össze­gében lesz jogigénye. Építkezési gondok A. N.: A feleségével együtt megvásárolt egy régebbi, vályog falú családi házat. Az a szándé­kuk, hogy néhány év múlva ezt a házat lebontják és a helyébe új családi házat építenek. Ez módot nyújt majd ahhoz is, hogy köze­lebb kerüljenek beteg, ápolásra szoruló, idős szüleikhez. Ezzel kapcsolatban kérdi olvasónk, igaz-e, hogy tízezer korona prémi­umban részesülhet, ha a régi, már nem megfelelő családi házát le­bontja. Az említett juttatást a 136/1985. sz. rendelet alapján kérelmezhe­tik. Az új építkezésnél az 1986. január 1 -én hatályba lépett 136/1985. sz. rendelet szerint ugyanis olvasónk is részesülhet állami hozzájárulásban, ha építke­zési engedély alapján kezdik és végzik az építkezést és a lakás­ban legalább három személy fog lakni; ha az építkezést az említett hatálybalépési időpontig nem kol- laudálták, ha sem az építkező, sem a házastársa nem részesül­tek a korábbi előírások szerint se­gélyben a szövetkezeti lakás tag­részének kifizetéséhez, illetve családi ház építéséhez vagy an­nak átépítéséhez (felújításához) - kivéve, ha ezt a támogatást, segélyt egyidejűleg visszafi­zetnék. Az állami hozzájárulás összege 35 ezer korona, amely összeghez az említett rendelet 17. §-ának 2. bek. c) pontja szerint további tíz­ezer korona építkezési hozzájáru­lást engedélyezhetnek (perlési igény nélkül), ha az építkezést olyan telken valósítják meg, ame­lyet a már meg nem felelő épít­mény lebontásával szereztek meg (olvasónk nyilván ezt a hozzájáru­lást érti a prémium fogalma alatt). Az említett rendelkezés értel­mében további hozzájárulás en­gedélyezhető hatezer korona ösz- szegben kút létesítésére, négy­ezer korona pedig emésztógödör létrehozására, ha az építményt nem lehet a közművekre csatla­koztatni. Az építkezőnek az említett ren­delet 17. §-ának 3. bek. értelmé­ben a járási nemzeti bizottsággal kötött írásbeli szerződésben köte­leznie kell magát arra, hogy a csa­ládi házat az építkezési engedély feltételeinek megtartásával építi fel és a kész épületet (illetve tulaj­donjogát) a kollaudációtól számí­tott öt évnél korábban nem ruház­za át másra és állandó lakóhely­ként fogja a házat használni. Kiegészítésképpen még meg kell jegyezni, hogy az idézett ren­delet 19. §-a értelmében a nehéz­iparban, a mező- és erdőgazda­ságban dolgozóknak a munkálta­tóik az egyéni lakásépítkezéshez húszezer korona, a könnyűipar­ban dolgozóknak tízezer korona összegű stabilizációs juttatást en­gedélyezhetnek. Ennek feltétele, hogy az építkezők részesülhetnek a fent említett állami hozzájárulás­ban és a házat munkahelyük köz­ségében vagy olyan közelebb eső községben építik, hogy a dolgozó nem utazik a tömegközlekedési eszközön munkába menet és jö­vet napi két és fél óránál többet. Az említett stabilizációs juttatás további feltételeként a dolgozó kö­telezi magát arra, hogy a juttatás folyósításától számított tíz évig a munkáltatójánál fog dolgozni, ezen idó alatt a házat állandó lakóhelyeként használja "és «z év eltelte előtt a naz luidjuui íjuiju«. nem ruházza át másra. A dolgozó­nak köteleznie kell magát arra is, hogy a stabilizációs juttatást visz- szafizeti, ha nem tartja meg meg­adásának valamelyik feltételét. Ami pedig az olvasónk felesé­gének szövetkezeti stabilizációját illeti, az anyasági, illetve a gyer­mekgondozási (fizetetten) sza­badság ideje is beszámítandó a stabilizációs időbe, ha az emlí­tett szabadságok ideje alatt a dol­gozó munkaviszonya nem szűnt meg. Ha azonban részesülni kí­vánnak az új rendelet alapján ad­ható állami hozzájárulásban, a szövetkezeti tagrészhez adott hozzájárulást vissza kell téríte­niük. Tulajdonjog megállapítása F. M.: Amennyiben a szülei, a fivére és annak felesége között nem jött létre megegyezés az álta­luk - a két család nevére szóló építkezési engedély alapján - épí­tett családi ikerházra vonatkozó­lag, akkor a bíróság valószínűleg abból indul ki, hogy az épület tulaj­donjoga felerészben a szülőket és felerészben a testvérét és a fele­ségét illeti meg. Elképzelhető olyan megállapo­dás is (ezt azonban bizonyítani kellene), hogy a viselt költségek és a végzett munka arányában kell a két család tagjait társtulajdo­nosoknak tekinteni. Ha nem tud­nak megegyezni, az apa halála után a hagyatéki eljárást vezető állami közjegyző feltehetőleg vala­melyik örököst szólítja fel a vitatott tulajdonjogot tisztázó per benyúj­tására (rendszerint harminc napos határidővel). Ha a felszólított örö­kös a megszabott határidőben nem indítana pert a bíróságon, a vitás kérdésről az állami köz- jegyzöség döntene. Ajánljuk, for­duljanak ügyvédhez. A tbc nem foglalkozási betegség F. J.: A megfázás és a nyílt ég alatti munkavégzés meggyorsít­hatja a tbc kialakulását, de ilyen esetekben ez a betegség nem tekinthető foglalkozási betegség­nek. A munkáltató vállalat jogosan helyezte át önt alacsonyabb fize­téssel járó munkára, ahol a meg­fázás veszélye kisebb. A fizetés kiegyenlítésére nem keletkezett jogigénye a munkáltatójával szemben. Amennyiben az utolsó hat hónap alatt a korábbi átlagbé­rével szemben legalább egyhar- maddal csökkent a fizetése, kér­heti, hogy ezen az alapon és az egészsége romlására való tekin­tettel ismerjék el önt részlegesen rokkantnak és állapítsanak meg az ön számára részleges rokkant­sági nyugdíjat. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1986. IX. '.6-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents