Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-14 / 190. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 % 1986. VIII. 14. Meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást, s eredményeit a gyakorlatban alkalmazni (Folytatás a 4. oldalról) lési-gazdasági egységek nem a megfelelő igényességgel irányítják ezt a tevékenységet. Mindezt a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának az elektrotechnikai ipar vállalataiban a közelmúltban végzett felmérése is alátámasztja. Egyes esetekben például olyan műszerek és berendezések kifejlesztéséhez fogtak hozzá, amelyek paramétereiket tekintve öt, tíz, sót tizenhét évvel is elmaradnak az élvonalbeli külföldi cégek hasonló termékeitől! Ez megengedhetetlen! A vállalatok és termelési-gazdasági egységek műszaki fejlesztési terveinek fő célja legyen a világszínvonalnál nagyobb, vagy legalábbis az azzal összehasonlítható paraméterek elérése. Azt kutatni, amit külföldön már régen kifejlesztettek, olyan termékeket előkészíteni, amelyek az átlagos nemzetközi színvonal mögött is elmaradnak, egyet jelent a pénzügyi eszközök, az emberek képességeinek és lendületének felelőtlen pazarlásával. Eddig csak nagyon kis mértékben használjuk ki a licencvásárlásokat, ami sok esetben célravezető és gazdaságilag előnyös megoldást jelentene. A felelős szerveknek aktivizálniuk és rugalmasabbá kell tenniük a licencpolitikát, mind a passzív licencek vonatkozásában, mind pedig az aktív licencek kínálatát és eladását illetően. Jelentős lehetőségek rejlenek a külföldi vállalatokkal folytatott termelési együttműködésben is. A termelési alap felújítása A tudományos és műszaki eredmények gyakorlati hasznosításának legfontosabb eszközei a beruházások, a korszerűsítések és a rekonstrukciók. A legközelebbi tizenötéves időszakban fel kell újítanunk termelési alapunkat, mélyreható szerkezeti változásokat kell végrehajtanunk, s meg kell gyorsítanunk a népgazdaság alapvető és perspektív szakágazatainak a korszerűsítését. Ezen az úton csak úgy haladhatunk előre, ha lényeges mértékben növeljük a nemzetközi csúcsszínvonalat elérő progresszív gépek és berendezések gyártását, egyrészt saját népgazdaságunk korszerűsítéséhez, másrészt pedig kivitelre is, ami a kooperáció és a szakosítás keretében lehetővé teszi annak behozatalát, amit itthon nem gyártunk. Egyúttal a progresszív technológiai eljárások gyorsabb ütemű fejlesztésével is számolunk saját gépiparunkban, melynek kulcsfontosságú szerepe van a népgazdaság korszerűsítésében. Ám csak valóban progresszív technológiák bevezetéséről lehet szó, nem pedig az előző eljárások változatlan.^ vagy csekély mértércben módosított lemásolásáról, amint annak az eddigiek folyamán gyakran tanúi lehettünk. Csak így alakíthatunk ki szilárd alapot a termelés széles körű automatizálásához a népgazdaság minden ágazatában. Az új gépek, berendezések és egész technológiai eljárások bevezetésénél rendkívül fontos szerepet játszik az időtényező. A tudományos-műszaki haladás jelenlegi szédületes ütemében a műszaki megoldásokat gyorsan tökéletesítik, s rövid időn belül újakkal helyettesítik. Ezért a minőséggel és a múszaki színvonallal szemben támasztott követelmények mellett az alkalmazott kutatásnak gyorsnak és rugalmasnak kell lennie. Az a tény, hogy a kutatási feladatok teljesítési idejét még mindig nem sikerül két-három évre lerövidíteni, nem csekély gazdasági veszteségeket okoz. Ami az új gépek behozatalát illeti, az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az erre fordítandó eszközök jelentős növekedésével számolunk. Megfelelő feltételek alakultak ki ahhoz, hogy a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek ebben az irányban jobban kihasználhassák a devizában törlesztett hiteleket. A gépi berendezéseknél azonban - elsősorban a legkorszerűbb gépeknél - érvényesíteni kell a lehető legnagyobb kihasználás alapelvét. Arra kell törekednünk, hogy a múszakszám a gépipari szakágazatokban kifejező mértékben növekedjen, bár ez a követelmény az egész népgazdaságra érvényes. Ezért intézkedéseket készítünk elő a több műszakos munka támogatására. Ebben az ötéves tervidőszakban 117 milliárd koronával többet fordítunk korszerűsítésekre és rekonstrukciókra, mint a hetedikben, míg az építési beruházások terjedelme 30 milliárd koronával csökken. A korszerűsítésnek azonban minden esetben el kell érnie a kitűzött célt - a progresz- szív gépek és berendezések bevezetését, ha a régi gépeket ugyanolyan új gépekre cseréljük fel, ez az eszközök fölösleges pazarlását jelenti. Egyúttal a főjavításokat is szorosabban össze kell kapcsolni a gépek és a technológiai eljárások korszerűsítésével. Termelő szervezeteinknél nagyon sok olyan elavult, csekély teljesítményű gépi berendezés van, amelyek karbantartása és javítása aránytalanul nagy költségeket igényel. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban az ilyen gépek sokkal gyorsabb kiselejtezésével számolunk, mint ahogy ezidáig történt. Azonban a legprogresszívebb és legnagyobb teljesítményű gépek és gyártósorok sem hozzák meg a kívánt eredményt, ha ezeket nem használjuk ki azonnal és teljes mértékben. A felmérések szerint például a legkorszerűbb, teljesen automatizált gépek és berendezések is csak nem egészen 1,8 műszakban vannak kihasználva. Annak érdekében, hogy a beruházások betölthessék a szerepüket a tudományos- műszaki haladás meggyorsításában, meg kell változtatni az építkezések előkészítésének és műszaki tervezésének a folyamatát is, tökéletesíteni kell a tervező irodák és a tervezők munkáját, valamint a beruházások irányítását. Számos fogyatékosság származik abból, hogy a tervek előkészítése nem elég megalapozott. Úgy tűnik, mintha a tervezők és a tervek a tudományos-műszaki haladás egész irányítási folyamatán kívül állnának, habár összekötő láncszemet képeznek a kutatás és a végrehajtás között. Ezért a beruházások egész irányítási rendszerét a tudományos-műszaki haladás irányítási és végrehajtási folyamatának szerves részévé kell tenni, s ennek kell alárendelni a döntési folyamatokat, valamint szükség esetén a szervezési viszonyokat is. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani az építkezések szakvéleményezésére. Ebben a vonatkozásban a fó felelősség az országos és a köztársasági tudományos-műszaki fejlesztési és beruházási bizottságokra hárul. Minden évben újból el kell bírálni a megkezdésre javasolt beruházásokat is, a műszaki színvonal és a hatékonyság szempontjából. Határozottabban fel kell számolnunk az átadási határidők elhalasztását, valamint a tervezett paraméterek elmaradását is, ami zavaróan hat a szállítóimegrendelői kapcsolatokra, s miliárdos veszteségeket okoz a termelésben. Ez megköveteli, hogy a központi irányítási szervek az észlelt fogyatékosságokból levonják a szükséges következtetéseket, intézkedéseket tegyenek a helyzet javítására, s gondoskodjanak ezek teljesítéséről. Ezek a körülmények ismételten figyelmeztetnek arra, hogy rendszeres figyelmet kell fordítani a gazdasági és az állami apparátus munkájának tökéletesítésére, ki kell domborítani minden irányítási dolgozó személyes felelősségét a helyzet gyors javításában. Ezekben a szervekben a pártmunkát is erre kell irányítani. Átgondolt, koncepcionális munkával A termelés korszerűsítésében, valamint anyag- és energiaigényességének csökkentésében elöntő szerepet kapnak a szükséges szerkezeti változások, az új technológiai eljárások, a komplex automatizálás és a robotizálás. Továbbra is pótolhatatlan szerepe lesz az újítók és feltalálók alkotó kezdeményezésének is, amelyből a 7. ötéves tervidőszakban 55 milliárd korona értékű gazdasági haszon származott, s ebből a forrásból a 8. ötéves tervidőszakban már 70 milliárd koronával számolunk. A termelés hatékonysága apróbb ésszerűsítésekkel, az adott termelési technológia tökéletesítésével, manipulátorokkal és robotokkal való kiegészítésével aránylag rövid időn belül, s nem nagy költségekkel is növelhető, javítható a termékek minősége és múszaki színvonala. Ezért határozottabban kell építeni a fejlesztési és ésszerűsítési műhelyeket, amelyek elősegítik az új szerkezeti megoldások gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a találmányok és az újítási javaslatok gyorsabb bevezetését, s egyúttal egyes szükséges gépek és berendezések elkészítésére is szolgálhatnak, és meggyorsíthatják a termelés elektronizálását. Az ésszerűsítés tervezését jobban össze kell kapcsolni a témaköri feladatok céljaival, s a dolgozók kezdeményezésének a fejlesztésével. Különösen bevált módszer a komplex racionalizációs brigádok létesítése. A pártszervezetek kötelessége, hogy ezt a tevékenységet sokoldalúan támogassák. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében az is fontos, hogy minden vállalatnak legyen kidolgozott intenzifikációs programja, amely egyaránt tartalmazza a gyártmányfejlesztés és a technológiai folyamatok tökéletesítésének, valamint a tudomány és a technika területén elért eredmények gyakorlati bevezetésének hosszú távú tervét, s ezt következetesen teljesítsék. Ezt fejezik ki a Prágai felhívás alapelvei is, e felhívás sok száz vállalatnál és üzemben visszhangra talált. A pártmunkában ezekről a kérdésekről sem szabad megfeledkezni. A CSKP alapszervezetei nem nézhetik el, hogy még mindig vannak olyan vállalatok, ahol nem dolgozták ki az intenzifikációs programokat, vagy csak formálisan jártak el, ami lényegében ugyanazt jelenti. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a számítás- technika és a múszaki rajzoló berendezések kihasználásának is a múszaki tervezésben, ami alapvető mertékben növeli a konstruktőrök, a számításokat végzők, a technológusok és a múszaki tervezők munkájának termelékenységét és minőségét. Meg kell gyorsítani az ilyen berendezések gyártását és szállítását, mert még nem fedezik a szükségleteket. Özembe helyezésük előtt azonban a termelést előkészítő dolgozókat megfelelő szakképzésben kell részesíteni, hogy hatékonyan kihasználhassák ezeket az eszközöket. A tudományos-műszaki haladással közvetlenül összefügg a termékek minőségének és múszaki színvonalának a kérdése is. Az itt előforduló fogyatékosságoknak negatív gazdasági és politikai következményeik vannak, legyen szó akár beruházási, vagy pedig belkereskedelmi és külkereskedelmi szállításokról. Ezért olyan intézkedéseket készítünk elő, amelyek gazdaságilag ösztönzik a magas minőségi színvonalú termelést, s elmarasztalják a rossz minőséget. Lényegében három minőségi fokozat érvényesítéséről van szó, amelyek közül a legmagasabb, Q minőségi osztály árkedvezményben részesül, a másodosztályú termékek viszont egyéb intézkedéseken kivül árcsökkentéssel lesznek sújtva. tgyúttal azonban a minőségvizsgáló intézetek munkáját is javítani kell, s úgy kell tökéletesíteni az információs rendszert, hogy az lehetővé tegye termékeink összehasonlítását a legjobb külföldi termékekkel. További intézkedéseket kell tenni abban az irányban is, hogy a független állami minőségvizsgáló intézetek közvetlen hatást gyakorolhassanak egyes kiemelt vállalatok munkájára. A pártszervezeteknek, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsa kezdeményezésének a szellemében a szakszervezeti szerveknek is összpontosított figyelmet kell fordítaniuk a gyártmányfejlesztésre és a termékek minőségi színvonalának javítására. Erre kell irányulnia a szocialista munkaversenynek is, valamint ,,A gyár védjegyének becsületéért" címmel biztatóan kibontakozó mozgalomnak. A becsületes törekvések sokoldalú támogatásával A tudományos-műszaki haladásnak a CSKP KB 8. ülésén elvégzett elemzéséből, valamint a központi bizottság további üléseiből és a CSKP XVII. kongresszusának tárgyalásaiból levont következtetések alapján már eddig is sok mindent megvalósítottunk, s elismerés illeti azokat, akik ebben érdemeket szereztek. Sokkal több munka van még azonban előttünk Az elhatározásaink elérésének a kulcsa az emberek kezében van, a munkához való viszonyulásukban, abban, hogy megértsék a szocializmus jelenlegi építési szakaszának a jelentőségét, céltudatosan fejlesszék képességeiket és ismereteiket, s ezeket öntudatosan használják ki a társadalom javára. Kifejezően beszélt erről Mihail Gorbacsov elvtárs Togliattiban, a Volgái Autógyár dolgozói előtt: „...a változásokat elsősorban a gondolkozásban, a pszichológiában, a szervezésben, a munkastílusban és a munkamódszerekben kell elkezdeni. Nyiltan kijelentem, hogy ha nem változunk meg saját magunk... a gazdaságot, s a társadalmi életet sem változtatjuk meg úgy, hogy az megfeleljen a kongresszusi határozatok szellemének. Ilyen esetben azonban az előirányzott feladatokkal sem tudunk megbirkózni, amelyek tartalmuk és újszerűségük szempontjából egyedülállóak.“ A tudományos és múszaki fejlesztés érvényes irányítási és tervezési rendszerét következetesebben kell érvényesíteni a gyakorlatban. Egyúttal azonban gondosan fel kell mérni az eddigi tapasztalatokat is, elő kell készíteni e rendszer tökéletesítését, beleértve az önálló elszámolás elveinek a kihasználását. Ehhez olyan szabványalapot kell kialakítani, amely lehetővé teszi az igényes és összehasonlítható mércék alkalmazását. Ezeket a munkákat a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése keretében hajtjuk végre, ahogy azt a CSKP XVII. kongresszusa feladatul adta. Azonban a legtökéletesebb rendszer sem oldja meg önmagában a problémákat, ha nem javítjuk a közvetlen irányító tevékenység színvonalát, s nem használjuk ki a dolgozók alkotó kezdeményezését. A haladás bátorságot követel Elegendő áldozatkész, lelkes emberünk van, akik gondolkoznak munkájuk fölött, s elszántan keresik az utakat annak javításához. Ezt az a vita is bizonyítja, amely a XVII. pártkongresszuson elfogadott határozatok teljesítéséről indult a Rudé právo és a Pravda oldalain, A haladás bátorságot követel cím alatt, s amelyet a csehszlovák Tudományos Akadémia akkori elnökének, Bohumil Kvasilnak a cikke indított el. Igen, ezeket az embereket teljes támogatásban kell részesíteni, eredményeiket értékelni és népszerűsíteni kell, s tapasztalataikat gyorsan és a lehető legszélesebb mértékben kell kihasználni. A tudományos-műszaki haladásban nagy jelentőségük van a kádereknek, mint az új technika és technológia alkotóinak, s a termelés szervezőinek. Gondoskodnunk kell szakmai és politikai felkészültségükről, hogy képesek legyenek újszerűen viszonyulni a problémák megoldásához, s hogy figyelmüket az ismeretek állandó felújítására fordítsák, főleg a posztgraduális tanulás útján, s tájékozottak legyenek a világviszonylatban kibontakozó fejlődési irányzatokról. Figyelmet kell fordítani a dolgozók szakmai átképzésére is, ahogy azt az új technika és technológia, valamint a termelés szerkezeti változásai megkövetelik. A tudományos-műszaki haladásban kitűzött célokat nem lehet elérni a fiatalok aktív részvétele nélkül, akik közel állnak a tudományhoz és a technikához, s szakmailag is jól felkészültek. Nagyobb teret kell kialakítani az ifjúság tudományos-műszaki tevékenységéhez a SZISZ-ben, az iskolákon, az ipari üzemekben, a mezőgazda- sági vállalatoknál, az ifjúsági klubokban, támogatni kell a Zenit-mozgalom, valamint az Ifjúság számlája mozgalom kibontakozását. Nagy erőt képvisel a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság is, melynek több mint hatszázezer tagja van a tudósok, technikusok, konstruktőrök, újítók és élenjáró munkások soraiból, s amely már most is jelentős mértékben segíti elő a szakismeretek terjesztését főleg olyan szakágazatokban, mint például az elektronika és a számítástechnika. Tagjai egyre aktívabban vesznek részt a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyakorlati hasznosításában. A pártszervezeteknek és a vezető dolgozóknak jobban kell támogatniuk ezt a tevékenységet, s a legfontosabb feladatokra kell irányítaniuk. Az egyes szakcsoportok és a tagok sokat tehetnek az ágazatok és a vállalatok közti együttműködés fejlesztésében, valamint a legjobb eredmények és tapasztalatok más szervezeteknél való elterjesztésében is. Nagy tartalékaink vannak a főiskolák növekvő részvételében is az alap- és az alkalmazott kutatásban, s a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában. Ebből a szempontból nagy jelentőségük van a főiskolák és a termelés közti közvetlen kapcsolatoknak, a feladatok megoldásában való fizetett szerződéses részvételüknek, amit fejleszteni és támogatni kell. Egyúttal azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy a kutatási és fejlesztési alap munkájával szemben támasztott növekvő igényekkel összefüggésben a főiskolák szakoktatási színvonalát is emelni kell a fiatal szakemberek felkészítésében. A Rudé právo és a Pravda hasábjain közölt vita azt is bizonyítja, hogy jól ismerjük a fogyatékosságainkat és azok okait, sőt azt is tudjuk, hogy miként orvosoljuk ezeket, a gyakorlati munkánkban azonban elmaradunk a kor követelményeitől. Arra van szükség, hogy a szavakat tettek kövessék, a pontosan és hozzáértően megfogalmazott célok teljesítését következetes munkával biztosítsuk. Ez nem nélkülözheti a munka- és a^technológiai fegyelem szilárdítását, a munkahelyi rendet és szervezettséget. Részrehajlás nélkül és névre szólóan kell rámutatni azokra, akik a háttérben meghúzódva csak kényelmesen „vitetik“ magukat, s üres szavakkal takargatják képtelenségüket, vagy tettrekészségük hiányát. Ebben az irányban az eddiginél aktívabb szerepet kell vállalniuk a párt- szervezeteknek minden vállalatnál és üzemben, szoros együttműködésben a szakszervezeti és az ifjúsági szervezettel. Harcot kell folytatnunk a megszokottság és az átlagosság ellen, a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesítéséért, az emberek munkakezdeményezésének ösztönzéséért és irányításáért. Ez különösen időszerű most, amikor a vállalatok és a szervezetek az 1987. évi terv feladatait, valamint az egész 8. ötéves tervidőszak feladatait tárgyalják meg. Meg akarjuk nyerni és ösztönözni akarjuk a dolgozó kollektívákat, ezért nem tűrhetjük el, hogy azok, akik következetesen akarják megoldani a problémákat, felszámolni a hibákat és a fogyatékosságokat, akadályokba, bürokratikus közömbösségbe ütközzenek, s ráadásul még elmarasztalásban is részesüljenek. Minden becsületes ember érdeke, hogy határozottan lépjünk fel a társadalmi érdekek megsértőivel szemben, azokkal szemben, akik hanyag és felelőtlen munkával a dolgozók rovására élősködnek, a megvesztegetéssel, a munka nélküli jövedelmekkel, a szocialista vagyon szétlopkodásával, a szocialista erkölcs és törvényesség megsértésével szemben. xxx Az olyan igényes feladatok teljesítése, mint amilyen gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsításának stratégiai irányvonala, nem nélkülözheti az egész szocialista rendszer szilárdítását, a szocialista demokrácia minden oldalának az elmélyítését, amely az érdekek egységesítésének, az emberek irányításában és igazgatásában való részvételének, s a dolgozó kollektívák mozgósításának nélkülözhetetlen eszköze. A siker alapvető teltétele a pártmunka színvonalának emelése a párt szervezeti felépítésének minden szintjén, a pártmunka módszereinek és stílusának a tökéletesítése, a párt belső életének a javítása, a párt ideológiai hatásának, s a társadalomban betöltött vezető szerepének a növelése. Ezek a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött program teljesítésének nélkülözhetetlen feltételei, s ezen az úton tudjuk a legjobban továbbfejleszteni pártunknak a népünk boldogságáért, a szocializmusért és a bókéért folytatott hatvanöt éves harcának forradalmi hagyományait.
