Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-14 / 190. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1986. VIII. 14. A Varsói Szerződés tagországai aktívan törekednek a Záróokmány átfogó megvalósítására írta: Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere ,,A Varsói Szerződés tagországai külpolitikájuk egyik legfontosabb feladatának tekintik az európai biztonság és együttműködés megszilárdítását“ - szögezi le a Politikai Tanácskozó Testület júniusi budapesti ülésének közleménye. Ez a rövid, ám találó mondat magában foglalja a szocialista országok békepolitikájának gazdag tartalmát. Tükröződik benne szilárd elhatározásuk, hogy politikai eszközökkel érvényre juttatják minden ország és nemzet megbízható biztonságát, fejlődésük és haladásuk békés feltételeit. Kifejezi azt a készséget, hogy aktívan, tisztességesen és rendszeresen megvalósítják a helsinki konferencia Záróokmányának betűjét és szellemét. Bár, érthetően, olyan feladatról van szó, melynek megvalósításához hozzá kellene járulnia az okmányt aláírt mind a 35 országnak, egyáltalán nem túlzás megállapítani, hogy főleg a szocialista országok készek oroszlánrészt vállalni európai „házunk" helyre- állításában. A tények világosan bizonyítják hogy e igényes, a szó szoros értelmében restaurátori munkában van mire építeni, van mire támaszkodni. Jelentős tapasztalatokra tettünk szert az egész háború utáni időszak során, amikor szocialista országaink kitartóan törekedtek a politikai és társadalmi realitásoknak mint a második világháború eredményeinek elismertetésére. Vitathatatlanul mindannyiunkat gazdagított az a tizenegy éves időszak is, amely a sikeres európai biztonsági és együttműködési konferencia óta telt el. Ezek alatt az évek alatt a szocialista országok ismét fó kezesei lettek annak, hogy az európai folyamat a nemzetközi kapcsolatokban az imperializmus hibájából bekövetkezett nagy komplikációk és jelentős veszély ellenére bizonyította: életképes, ellenálló és alkotó módon tovább tud fejlődni. Most arról van szó, hogyan lehetne áthidalni az utóbbi évek veszélyes konfrontációs időszakát és hogyan lehetne elérni konkrét és mielőbbi eredményeket. Az európai népek joggal várnak új bizonyosságokat ebben a nem könnyű időszakban és reményteljes perspektívákat a holnapra. Mindezekre a kérdésekre közvetlen választ kellene adniuk a folyamatban levő nemzetközi tárgyalásoknak, kezdve a genfi szovjetamerikai megbeszélésektől, folytatva a stockholmi konferenciával, egészen a Záróokmányt aláírt országok tervezett bécsi találkozójáig. Mit kellene elérni az európai fórumokon és mire törékednek napjainkban a szocialista országok? Erre a kérdésre egyértelmű választ adnak szövetségi szervezetünk legfelsőbb politikai képviselői budapesti ülésének eredményei és határozatai. Bizonyára nem túlzó az az állítás, hogy a politikai lexikonban most elsősorban Budapesthez kapcsolódik az újszerű hozzáállás a világméretű ügyekhez, s főleg az új jelentős kezdeményezés - a felhívás az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésére. Az ülés teljes mértékben támogatta az SZKP XXVII. kongresszusának és a testvérpártok kongresszusainak politikai irányvonalát. Bizonyította, hogy a Varsói Szerződés tagországai készek következetesen folytatni békeoffenzívájukat és tovább fokozni azt. A jelenlegi nemzetközi helyzet kollektív elemzése során Budapesten rámutattak a fennálló feszültség fö okaira. E feszültség alapja változatlanul az USA kormányának veszélyes, neogloba- lista külpolitikai irányvonala. A testvéri szocialista országok hangsúlyozták, hogy e bonyolult feltételek között is keresni kell és keresni lehet Európa és az egész világ politikai légköre javításának, az országok közti konstruktív sokoldalú együttműködés fejlesztésének útjait és formáit. Egyben kifejezték meggyőződésüket, hogy az atom- és úrkorszakban a régi és új problémák megoldása újszerű gondolkodást és merész, nem elavult hozzáállást követel, nagyobb fokú dinamizmusba küzdelemben a nukleáris háború veszélye ellen, az államok közti békés egymás mellett éléséért. Arra van szükség, hogy minden politikai erő megértse: az államok közti együttműködésnek és széles körű együttes fellépésüknek ma nincs más konstruktív alternatívája. A nemzetközi kapcsolatokban győznie kell a politikai józanságnak és a készségnek az eredményes együttműködésre. A jelenlegi világpolitikai problémák, legyenek bármilyen kiélezettek és bonyolultak, kizárólag tárgyalások útján oldhatók meg. Ezért a testvérországok közös közleményükben állást foglalnak a konstruktív politikai párbeszéd megőrzése és elmélyítése mellett. Rendkívül fontosnak tekintik intenzív fejlesztését a Kelet és a Nyugat között, minden bevált formájának kihasználását és új formák keresését. Budapesten kitűzték a külpolitikai aktivitás fő irányvonalait, egyeztették álláspontjukat és megállapodtak a Varsói Szerződés tagországainak konkrét lépéseiben az alapvető külpolitikai kérdések terén. Nagy figyelmet szenteltek az európai kérdéseknek, főleg a biztonság és az együttműködés megszilárdításának. Megállapították, hogy az európai népek érdekei megkövetelik az enyhülés reneszánszát és stabilabb fázisának, az érett enyhülésnek a megkezdését. Ez lehetővé tenné, hogy a helsinki Záróokmány mindhárom kosara friss gyümölccsel teljék meg. A szocialista országok dinamikus külpolitikai aktivitásának európai irányvonala tehát kedvező lehetőségeket teremt egy a pozitív fordulathoz a jobb irányába. A Nyugatnak tehát nem kellene késlelkednie a nem kevésbé konstruktív válasszal. Képviselőinek egyes fellépései az utóbbi időben reményt adnak arra, hogy ott is komolyan foglalkoznak Európa kulcsfontosságú kérdéseivel és érdekük, hogy politikai barométere ismét a helsinki klímát mutassa. Kontinensünk egyedül így válhatna a világméretű pozitív változások hírnökévé. Ebben az összefüggésben rendkívüli, mondhatnánk szó szerint történelmi jelentőségű az új közös kezdeményezés - a NATO tagországokhoz és minden európai országhoz intézett felhívás a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésére Európában az Atlanti-óceántóh- egészen az Uraiig. A tömegpusztító fegyverek 2000-ig való felszámolásának szovjet programjával együtt a Varsói Szerződés tagországai egységes külpolitikai irányvonalának két alapvető, szerves részét képezi, s a háborús veszély elhárítására irányul. Ennek a messzemenő javaslatnak kiemelkedően fontos elemét alkotják a megfelelő ellenőrző intézkedések. A szocialista országok javasolják a helyszíni ellenőrzést is, összekapcsolva az ellenőrzés többi formáival - a nemzetközi és a nemzeti műszaki eszközökkel való ellenőrzéssel. Feltételezik egy nemzetközi tanácsadó bizottság létrehozását a Varsói Szerződés és a NATO, valamint a többi érdekelt ország képviselőinek részvételével, amely szükség esetén a nagy vasúti csomópontokon, repülőtereken és kikötőkben ellenőrizné a fegyveres erők csökkentését. Ugyancsak számolnak az adatcserével a csapatok állományáról a csökkentés övezetében, beleértve azon alakulatok jegyzékének cseréjét, melyeket érint a csökkenés. Mindent egybevetve ez nagy jelentőségű lépés a NA- TO-tagországok felé, melyek nemegyszer álltak elő hasonló követelésekkel. Abban az esetben, ha a Nyugaton sem fog hiányozni a jóakarat, akkor ez a javaslat ösztönzés lehet a katonai téren való nemzetközi enyhülés új szakaszára úgy Európában, mint az egész világon. A szocialista országok javasolják a nemzetközi biztonság komplex rendszere minőségileg teljesen új koncepcióját. Ennek tartópillérei a megfelelő garanciák lennének minden meghatározó területen - politikai, katonai, gazdasági és humanitárius téren. Ez a komplexum szervesen összefüggő, politikai-jogi és erkölcsilélektani elemekből állhatna, melyekre szilárdan támaszkodhatna a nemzetek közössége. Az ilyen komplex biztonsági rendszer elveinek tisztességes megvalósítása által az államok közti bizalom és békés egymás mellett élés a nemzetközi kapcsolatok alapelvévé válna. A budapesti ülés dokumentumai valóban széles távlatokat nyitnak a küzdelem előtt a békéért, a leszerelésért és a nemzetközi együttműködésért. A jelenlegi bonyolult és veszélyes időszakban a szövetséges szocialista országok járható utat mutattak a nemzetközi helyzet javításának elérésére. A testvérpártok főtitkárainak és elsó titkárainak, valamint a külügyminisztereknek a budapesti ülés idején megtartott találkozóin is hangsúlyozták, hogy a szocialista országok kötelességüknek tekintik minden lehetőség keresését a fegyverkezés csökkentésére és korlátozására, az államok közti konstruktív együttműködésre. A madridi 1983-as és a bécsi 1986-os találkozó között a legjelentősebb európai akció biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről tárgyaló konferencia Stockholmban, melynek első szakasza most döntő fázisához érkezett. Intenzív szerkesztési munka folyik, melynek eredményeként intézkedések olyan átfogó és kiegyensúlyozott egységének kellene létrejönnie, amely erősítené a bizalmat és a stabilitást Európában, s ezáltal optimális feltételek jönnének létre a leszerelés terén való konkrét eredmények elérésére. Mi Csehszlovákiában úgy gondoljuk, hogy a stockholmi konferencia valamennyi résztvevőjének végre magas fokú felelősségtudatot és megfelelő rugalmasságot kellene tanúsítania. Az új intézkedések a hadgyakorlatok korlátozása és bejelentése terén, a megfigyelők és információk cseréje, valamint az erő alkalmazásáról való lemondás elvének megszilárdítása - bár mindez csak európai vonatkozásban - a kezdetét jelentenék a biztonság kérdéséhez való komplex hozzáállás jövőbeni anyagi-műszaki garanciáinak. Elősegítenék, hogy a politikai gondolkodás elszakadjon attól a történelmi és társadalmi szempontból elavult felfogástól, hogy a kontinensre mint esetleges harctérre tekintsenek. Az államok közti bizalom új kategóriáinak alapjait hoznák létre, ami jelentős politikai ösztönzést adna az elkövetkező bécsi találkozó tanácskozásának is. Éppen ebből a filozófiából indul ki Stockholmban a szocialista országok hozzáállása. Az 1986. november 4-én külügyminiszteri szinten kezdődő bécsi találkozónak a törekvéseit elsősorban az európai katonai konfrontációk csökkentésére kell összpontosítania. A testvéri szocialista országok készek a maximumot tenni azért, hogy a fórum döntéseiben konkrét kifejezésre jusson a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet európai csökkentésének Budapesten elfogadott programja. A szocialista országok ugyancsak készek arra, hogy Bécsben a Madridnál sokkal fokozottabb mértékben hangsúlyozzák az európai gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének szükségszerűségét. Egyrészt fölöttébb fontos az együttműködésnek ezt a területét megszabadítani az utóbbi években főleg az USA imperialista körei által alkalmazott különböző embargók és szankciók politikájának negatív következményeitől. Másrészt fel kellene szabadítani azt a jelentős potenciált, melyet az európai gazdasági együttműködés foglal magában, hogy ezáltal széles anyagi bázisává váljék Európában és az egész világon az enyhülés új, stabilabb szakasza elérésének. Csehszlovákia arra készül, hogy a bécsi tárgyalásokon maximális mértékben járuljon hozzá az európai gazdasági együttmúködés fejlesztésének lehető legkedvezőbb feltételei kialakításához. E cél elérését bizonyára jól szolgálná az európai együttmúködés új formáinak alapos megvitatása a kereskedelem fejlesztése és a kereskedelmi akadályok elhárítása, az ipari kooperáció, az új technológiák és az általános érdeklődésre számot tartó tervek szélesebb körű kihasználása, például az új energiaforrások terén, a közlekedésben stb. A bécsi találkozón aktívan fogunk fellépni az ún. harmadik kosár, vagyis a kulturális, oktatási, tájékoztatási együttmúködés fejlesztése, s úgyszintén a humanitárius területen való kapcsolatok fejlesztése terén. Mint azt a tavaly ősszel megrendezett budapesti kulturális fórum és az idén tavasz- szal Bernben megtartott, az emberek, intézmények és szervezetek közti kapcsolatokkal foglalkozó szakértői tanácskozás bizonyította, a szocialista országoknak lehetőségük nyílik ezeken a területeken a pozitív programokkal való offenzív fellépésre. A bécsi európai találkozó előkészületeivel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy míg nem fér kétség a szocialista országok aktív, konstruktív hozzáállásához és várható a realisztikus és általában pozitív hozzáállás a semleges, el nem kötelezett és számos nyugateurópai ország részéről is, addig a legnagyobb ismeretlen az USA pozíciója marad. Az a tény, hogy az amerikai delegáció Bernben egyedüliként megakadályozta a kompromisszumos dokumentum elfogadását, egész Európában azt a kérdést váltja ki, nem fog-e törekedni a pozitív eredmények elérésének megakadályozására a bécsi találkozón is. Valamennyi európai ország létérdeke, hogy közös erőfeszítésekkel sikerüljön áthidalni a hasonló negatív törekvéseket és létrehozni a feltételeket ahhoz, hogy Európa a biztonság elmélyítéséhez és az együttmúködés bővítéséhez vezető út újabb szakaszán indulhasson el. A törvényhozás korlátozásai ellenére Növekedni fog az USA katonai költségvetése (ČSTK) - Az USA Kongresszusának képviselöháza kedden kiegészítést hagyott jóvá a katonai kiadásokról szóló törvényhez. Ez feltételezi, hogy az október 1-én kezdődő 1987-es költségvetési évben 3,1 milliárd dollárt fordítsanak a „csillagháborús“ programra. A Fehér Ház eredetileg 5,3 milliárd dollárt követelt erre a célra, ám - mint arra megfigyelők rámutatnak - a kormány kezdettől fogva tudatosította, hogy a törvényhozók nem hagyják jóvá ezt az összeget a mai körülmények között, amikor az USA-ban állandóan növekszik az aggodalom a világűr militarizálásának következményei miA mexikói elnök Washingtonban (ČSTK) - Miguel de la Madrid mexikói államfő a külügy-, pénzügy- és kereskedelmi miniszter, valamint a főügyész kíséretében kedden este Washingtonba érkezett. Tegnapra tervezett találkozója Reagan elnökkel immár az ötödik államfői találkozó 1982 óta. A látogatásra a két ország közti ellentétek rendkívüli kiéleződésének időszakában került sor. Mexikó szorgalmazza a lázas fegyverkezés beszüntetését, elutasítja az amerikai „csillagháborús“ tervet és az eró alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban. Szorgalmazza a közép-amerikai válság békés megoldását és határozottan elítéli az USA Nicaraguával szembeni kalandor politikáját. att. A kormány úgy kalkulált, hogy az összeg megnyirbálása esetén is még mindig lesz elég pénz a program megvalósítására. A képviselőház a katonai költségvetéshez egy további kiegészítést is jóváhagyott (225:186 arányban), amely elutasítja a SALT-II által meghatározott limiteket meghaladó nukleáris fegyverkezés finanszírozását. A republikánus többségű szenátus egy hasonló kiegészítést nem fogadott el, s a Kongresszus két kamarája együttes bizottsága valószínűleg ugyancsak el fogja utasítani. A Kongresszus egyeztető bizottsága szeptemberben fog foglalkozni a képviselőház és a szenátus katonai kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatával. A képviselöház 292 milliárd dollárt javasol, a szenátus 3 milliárddal többet. Ez ugyan kevesebb a Reagan által eredetileg kért 320 milliárdnál, mégis a katonai kiádások további növelését jelenti a mostani költségvetés 286 milliárd dollárjával szemben. Reagan chicagói (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a közép-nyugati államokban tett útja befejeztével Chicagóban kedden sajtóértekezletet tartott. Ezen ismét visszautasította a dél-afrikai apartheidrezsimmel szembeni gazdasági szankciók bevezetését és kijelentette: mindaz, ami a Dél-afrikai Köztársaságban történik, „belügy“, s a szankciók bevezetése „csak károkat okoznak Dél- Afrika és a szomszédos államok lakosságának“. Az alkalmat kihasználva az elnök ismét felszólította a szenátust a nicaraguai ellenforradalmároknak szánt százmillió dolláros katonai segély A delhi hatok üzenete (ČSTK) - A mexikói külügyminisztérium tegnap közzétette az ún. delhi hatok múlt heti ixtapai tanácskozása által Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reagan amerikai elnökhöz intézett, augusztus 7-én keltezett üzenetét. Az üzenet megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió és az USA a közelmúltban kétoldalú tárgyalásokat kezdett a nukleáris kísérletekről. A csoport képviselői javasolják országaik szakembereinek találkozóját a szovjet és az amerikai szakemberekkel. A találkozó időpontját és helyszínét kölcsönös konzultációk útján állapítanák meg. A szakértői tanácskozás célja annak a leszerelési javaslatnak a részletes kidolgozása lehetne, amelyet Mexikó, Argentína, India, Görögország, Svédország és Tanzánia Ixtapában dolgozott ki, továbbá a javaslat megvalósítása módjának megvitatása. sajtóértekezlete megszavazására. A fegyverzetellenőrzéssel összefüggésben kijelentette, nem áll szándékában lemondani a „csillagháborús“ programról. A sajtóértekezlet döntő részét Reagan a mezőgazdaság problémáinak szentelte. Egyszeri anyagi támogatást ígért a farmereknek abban a tíz államban, melyeket a leginkább sújtott az idei katasztrofális szárazság. Igaz, ezt csak a kongresszus nyomására tette és arra törekedve, hogy enyhítse a kormánya mezőgazdasági politikáját mind nyíltabban bíráló farmerek tiltakozását.
