Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-13 / 189. szám, szerda

ÚJ szú 5 986. VIII. 13. A szocializmus németországi nagy elöharcosa 115 évvel ezelőtt született Karl Liebknecht A német és a nemzetközi mun­kásmozgalom kimagasló szemé­lyisége, Németország Kommunis­ta Pártja egyik alapító tagja 1871. augusztus 13-án született Lipcsé­ben. August Bebel, közeli munka­társa és barátja írta emlékiratá­ban, hogy ha jelentőségét méltatni akarjuk, tudnunk kell, milyen volt indulását segítő családi háttere, gyermek- és ifjúkora. A szocialista eszméktől áthatott s a korabeli szocialista munkásmozgalomnak elkötelezett értelmiségi családból származott, ami egész nevelkedé­sét és fejlődését meghatározta. Atyja, Wilhelm Liebknecht ugyancsak egyik vezető egyénisé­ge volt a német és a nemzetközi munkásmozgalomnak, újságíró, Németország Szociáldemokrata Pártja egyik alapítója, aki részt vett az 1848-49-es német polgári forradalomban, s miután az elbu­kott, Londonba emigrált, ahol megismerkedett és szoros barát­ságot kötött Marx Károllyal és Engels Frigyessel. Karl Liebknecht a polgári iskolai és gimnáziumi tanulmányait Lip­csében végezte, ahol 1890-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Gimnáziumi tanulmányai befejez­tével 1892-ben beiratkozott a ber­lini Frigyes Vilmos Egyetem (ma Humboldt Egyetem) jogi karára. Ügyvédi pályára készült, de tanul­mányai közben bekapcsolódott a szocialista mozgalomba, főleg a szocialista ifjúsági szervezetek munkájába. Tehát ifjúkora, a csa­ládi háttér, a korán elkezdett ifjúságpolitikai munka jó alapul szolgáltak, politikai egyénisége, világnézete kialakulásához- egész tevékenységéhez. Mint a Német Szociáldemokrata Párt baloldalának egyik vezetője, Marx tanítása nyomán Bebellel, Karl Kautskyval, Rosa Luxem­burggal, Clara Zetkinnel és Franz Mehringgel a Die Neue Zeit (Új Idő) című elméleti folyóiratban küzdött a revizionizmus ellen, amelyet akkor főleg a német Eduard Bernstein és a „függet­len“ francia szocialista Jean Jaurés képviseltek és terjesztettek tanaikban. A szocialista ifjúsági szerveze­tek 1907 márciusában Stuttgart­ban összehívott nemzetközi kon­ferenciáján ,,Az ifjúság és a milita­rizmus“ (később, átdolgozott for­májában: ,, Militarizmus és antimi- litarizmus') című beszédéért másfél évi börtönre ítélték. Bünte­tését a glatzi váreröd börtönében töltötte le. Raboskodása ideje alatt alapos elméleti és politikai stúdiu­mokat folytatott. Legalaposabban Lenin írásaival foglalkozott, vala­mint az 1905-ös oroszországi for­radalom tanulságait elemezgette, amelyek nagyon mély benyomást tettek rá. Lenin is felfigyelt tevékenysé­gére. Kari Liebknechtnek egyéb­ként korábban is voltak kapcsola­tai az orosz bolsevikokkal, akik németországi emigrációjukban szoros és személyes összekötte­tésben álltak vele, másrészt ő ter­jesztette az Orosz Bulletint, s így jól ismerte mozgalmuk kérdéseit. Nyilván mindezeknek köszönhető­en jelölték őt és Oscar Cohnt az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Központi Bizottsága mellett létesített külföldi bizottság­ba a német szociáldemokraták baloldali képviselőiként. Ezt a megtisztelő funkciót azonban az 1908-ban viselt börtönbüntetése miatt már nem fogadhatta el. A glatzi börtönből való szaba­dulása után újra belevetette magát a politikai harcokba. A Pots- dam-Spandau-Osthavelland vá­lasztókörzet parlamenti képviselő­jeként, amely tisztséget 1902 óta töltött be, élénk tömegpolitikai tevékenységet fejtett ki - elsősor­ban a rendi választójog ellen, az általános választójog kiharcolásá­ért. Karl Liebknecht ebben az időszakban állandóan népgyülé- seket, tiltakozó tömegtüntetéseket szervezett, utazott, cikkeket írt. Hatásos háborúellenes propa­gandát fejtett ki a birodalmi gyű­lésben. Különösen emlékezetes volt az 1913. április 18-i interpellá­ciója, amelynek éle Kruppék s a kormány fegyverkezési politi­kája ellen irányult. Az I. világháború kitörése után határozottan fellépett a szociálso- vinizmus ellen. Az 1914. augusz­tus 3-4-i birodalmi gyűlésen,ami­kor a szociáldemokrata frakció megingott s határozatlan volt a ha­dihitelek megszavazásának kér­désében, Liebknecht, szembehe­lyezkedve az SZDP álláspontjá­val, a december 2-i birodalmi gyűlésen az egyedüli képviselő volt, aki a hadi hite lek ellen szava­zott. Továbbra is intenzív háborúel­lenes politikát folytatott. Rosa Lu­xemburggal és a többi baloldali szociáldemokrata vezetővel együtt tiltakozó nyilatkozatokat és leveleket fogalmaztak. Liebknecht Brüsszelbe, a Nemzetközi Szocia­lista .Iroda székhelyére, majd Amszterdamba utazott agitálni a belga és a holland szociálde­mokraták közé. Mint a baloldal önálló szervez­kedésének kezdeményezője, tag­ja volt az internacionalisták cso­portjának és alapító tagja az 1916- ban létrehozott Spartacus-szövet- ségnek, / amelynek vezetésébe 1916 elején Rosa Luxemburg is bekapcsolódott. Karl Liebknecht döntő szerepet játszott az 1916. május elsejei berlini nagy antimili- tarista tüntetés megszervezésé­ben. A Potsdam téren tartott beszéde miatt kétévi és hathónapi kényszermunkára ítélték, ahon­nan csak 1918. október 16-án szabadult a munkásság hatalmas tiltakozó tüntetéseinek hatására. Az 1918-as németországi novem­beri forradalom idején Kari Liebk­nechtnek nagy szerepe volt a pro­letariátus harcának megszervezé­sében, s több baloldali szociálde­mokrata vezetővel, Rosa Luxem­burggal, Franz Mehringgel, Wiel­helm Pieckkel stb. együtt Német­ország Kommunista Pártjának megalapításában, amelyre 1918. december 30-án került sor. Karl Liebknecht életének tragi­kus záróakkordja volt. A berlini ún. Spartacus-felkelés leverésekor 1919. január 15-én besúgók segít­ségével őt és Rosa Luxemburgot elfogták és ellenforradalmi tisztek kivégezték. Temetésükön óriási munkástömeg és egész Németor­szágból összese,'eglett népes kül­döttségek kísérték utolsó útjára. MIKUS SÁNDOR A légtechnikai berendezéseket gyártó milevskói vállalat prachati- cei üzemében az egyik kazánra nemrég újfajta kéntelenítő be­rendezést sze­reltek fel. Beindí­tása elótt a be­rendezést még többször kipró­bálják. A hazai gyártmányú, KGST-viszony- latban egyedül­álló berendezés a káros anyagok 60-80 százalé­kát fogja fel. Ezek egy része feldolgozható és újra hasznosít­ható, például az építőiparban. A képen: Petr Fi- rer a berendezés alkotóelemeit hegeszti össze. (Jaroslav Sýbek - ČTK-felvétel) Segítség Rigából Bizonyára olvasóink is tudják, milyen a helyzet az új lakótelepe­ken. Szárazság esetében sok a por, eső után meg elmerülünk a sárban. így van ez Banská Bystricában a Sasová lakótelepen is. Két nappal ezelőtt annyi eső esett, hogy még ma is gumicsiz­mában kellene járnunk. Bizonyára senki sem örül, hogy a sarat kell dagasztania, amíg eljut az autó- buszmegállótól a szép, összkon- fortos lakásokig. így aztán nem meglepő, hogy a Magasépítő Vállalat úgy döntött, a nyári építőtáborok résztvevői gyalogjárókat készítenek majd Sasovában. Az 59 fiatal többsége a Szovjetunióból érkezett. A Rigai Repüléstechnikai Főiskolának már régebben baráti kapcsolata van a Žilinai Közlekedési Főiskolával és így a jövőbeli szovjet és csehszlovák mérnökök közösen dolgoznak. A gyalogjárókat rigai fiúk betonozzák. Hogyan dolgoz­nak, elégedettek-e velük a vállalat vezetői? Miroslav Šúr mérnök, aki még Őszibarack - tonnaszamra GAZDAG TERMÉS, VIDÁM SZÜRETELÖK Most, hogy már kazalban a szalma és a tarlószántók is elvégezték feladatukat, a Nagy- magyari (Zlaté Klasy) Egységes Földműves-szövetkezet határá­ban alábbhagyott a gépzaj. A szin­te szokatlan csendet csak az öntözőgépek monoton surrogása, meg nagy néha egy-egy szőlőt gyümölcsöt. - Juli Elberta, kóstolja csak meg, milyen pompás íze van. Naponta tíz tonna A szőlészeti és gyümölcsészeti ágazat központjában Mikóczi Jó­zsef gyümölcsész fogad. Tele a keze munkával, de azért szíve­sen tájékoztat.- Napi átlagban tíz tonna őszi­A jó partneri kap­csolatok megőr­zése szempont­jából az áru mi­nőségén kívül az is fontos, hogy a ládák pontosan az előírt gyü­mölcsmennyisé - get tartalmazzák. Erről Németh Rozália és Szeif Katalin gondos­kodik permetező, műtrágyát szóró trak­tor pöfögése töri meg. Bezzeg a gyümölcsösben most is teljes a ,,nagyüzem“. Nagy Erzsébet és Pőthe Rozália veze­tésével két szocialista munkabri­gád, összesen huszonöt me­nyecske őszibarackot szüretel. Jókedvűek, hiszen ezen a nyáron végre ismét gazdag termést kínál a huszonnégy hektáros ültetmény.- Közel másfél évtizede elért csúcshozamot nem fogjuk túlszár­nyalni, viszont a tervezett kilenc­ven tonnát minden bizonnyal meg- toldjuk legalább hússzal - mondta Nagy Erzsébet, s mosolyogva felém nyújtott egy piros arcú barackot tudunk osztályozni és szállítani a partner Agrofrigor kö­zös mezőgazdasági vállalat szá­mára, amely az egész mennyisé­get konzervipari feldolgozásra hasznosítja. Nemcsak a helybe­liek meg a környező falvak lakói, magunk is furcsálljuk, hogy ebből a temérdek finom gyümölcsből egy kiló sem jut a boltokba.- Mikor kezdték a szüretet?- Nálunk a Dixired érik be legkorábban, ezt az idén július utolsó napján kezdtük szedni, illet­ve szállítani.- És helyi viszonylatban med­dig tart az őszibarack-idény?- Most nagyjából az idény de­rekán tartunk, tehát körülbelül még egy hétig ad munkát ez a gyümölcs. A hozammal elége­dettek vagyunk, s az asszonyok is szívesen dolgoznak vele, mert tudják, hogy ez a termény jó pénzt hoz a közös kasszába. Egy gon­dunk van csak, hogy szombaton nincs felvásárlás, viszont a barack ekkor is érik. Hogy elejét vegyük a komolyabb károknak, hétközben nyújtott műszakokban kell szüre­telnünk, aminek az asszonyok, akiket otthon vár a „második“ műszak, bizony nem nagyon örülnek. Már kóstolgatják a szőlőt A ládákba szedett gyümölcsöt osztályozó, Németh Rozália ve­zette szocialista munkabrigád tag­jaival beszélgettünk, amikor Vass Tibor mérnök, a szövetkezet sző­lészeti és gyümölcsészeti ágazat­vezetője megérkezett. Megkér­deztük, bízik-e benne, hogy az utóbbi években több elemi csa­pást elszenvedett ágazat végre „jobb" évet zárhat?- Adottságaink mérlegelése után 12,5 millió korona évi bevétel elérését vettük tervbe, s ezt min­denképpen teljesíteni szeretnénk - hangsúlyozta egyebek között az ágazatvezető. - Biztatóak a kilátá­saink. Konkrétan a gyümölcsé- szetben 1620 tonna össztermést reméltünk és nem is fogunk csa­latkozni. A kajszi megadta, amit vártunk tőle, az őszibaracknál körülbelül tizennyolc-húsz, az al­mánál pedig mintegy háromszáz tonnás többtermés mutatkozik. A szőlőt sajnos komolyabb kár érte, s mivel virágzás idején idén is elég hűvös volt, elfogadható hozamra legfeljebb jövőre számít­hatunk.- Azért némi csemegeszőlőt’az idén is tudnak kínálni? . - összesen negyven tonna csemegeszőlő értékesítését ter­vezzük, de hogy ténylegesen mennyit adunk piacra, az a felvá­sárlótól függ. Ugyanis kimondott csemegeszőlőt, mégpedig Pannó­nia kincsét csak 6,7 hektáron termelünk, de van több mint 12 hektár csemegeszőlőnek is finom Irsai Olivérünk. Ez a fajta ugyanis a pezsgőgyártás keresett alap­anyaga, ezért csemegeszőlőkénti értékesítése csak alkalmilag jön számításba. Ugyanakkor, feltehe­tően már augusztus végén, őszi almával is megjelenünk a piacon. A fogyasztók körében kedvelt Ja­mes Grieve fajtából ezúttal mint­egy 35-40 tonnát tudunk kínál­ni. KÁDEKGÁBOR a közelmúltban maga is főiskolás volt, dicséri őket: - Nagyon igye­keznek, mindenütt szívesen segí­tenek, ahol arra szükség van. Tudják, a lakótelepek befejezése­kor gyakran akadozik a munka, így például két napja nem hoztak nekünk betont. A szovjet fiatalok úgy döntöttek, hogy a műszak után még egy-két órát várnak, hátha megkésve megérkezik a szállítmány. A betont azonban nem hozták meg. A fiúk bosszankodtak. Szása Gorbacsev, a Komszomol-szerve- zet tisztségviselője meg is magya­rázta miért: - Rendes munkát akarunk végezni. Csakhogy egy napot most elvesztettünk, nehéz lesz behozni a lemaradást. Ter­mészetesen nem csak dolgozni jöttünk, meg akarjuk ismerni cseh­szlovákiai barátainkat. Ismerke­dünk a város történetével, a szlo­vák nemzeti felkelés harcainak színtereivel. Megtekintettük a Szlovák Nemzeti Felkelés Mú­zeumát, örültünk, hogy sok érde­kes adatot találtunk ott a szovjet katonák segítségéről, a hitlerista fasiszták elleni közös harcról. Valóban, a Szovjetuniótól ka­pott akkori segítség jelentősége felbecsülhetetlen. Az akkori harci barátságnak ma azonban már egész más formája van. Sok diákunk tanul a Szovjetunióban. A Sásovában dolgozó fiatalok közül is sokan ismerik a csehszlo­vák diákokat. Vitalij Meszilov Banská Bystricában találkozott is Boris Bánošsal, akivel a főiskolán kötött barátságot. Egy évfolyamba járnak Rigában. Vitalij két barátjával látogatott el Bánošékhoz, akik nagy szeretettel fogadták őket. Vacsora után Boris apja megjegyezte: - Gyalogjáró­kat építtek a lakótelepen? Ennek bizonyára nagyon örülnek majd a lakók. De a segítség nekünk is elkellene - tette hozzá többé- kevésbé tréfásan, - mi ugyanis hétvégi házat építünk. A szó szót követett, és a fiatalok végül úgy döntöttek, hogy szom­baton mindhárman segítenek a kis ház alapjainak lerakásában. Vitalij meg is jegyezte, szinte nem tuda­tosítják, hogy külföldön vannak. - Úgy érezzük magunkat, mint otthon. Boris kiváló barát. Mindent megmutat nekünk, elkísér a vá­rosba, vele járjuk a környéket, felhívja a figyelmünket a neveze­tességekre, a történelmi emlékek­re. Esténként együtt járunk uszo­dába, s időnként egy-egy korsó sörre. Térjünk azonban vissza a többi szovjet fiatal közé. Jozef Zaťko vezetésével sárosán, piszkosan árkot ástak, a villámhárító kábeleit keresték, amelyeket ezelőtt egy figyelmetlen kotrógépkezelő át­szakított. Jozef Zaťko, elégedett beosztottjai munkájával. - Kiváló, rokonszenves fiúk. Főleg Szlavo, Murát, Szerjozsa jeleskedik, de ha igazságos szeretnék lenni, a többit is meg kellene említenem, örü­lünk, hogy itt vannak köztünk. BÁTORI JÁNOS Az őszibarack osztályozó szocia­lista munkabrigád néhány tagja, előtérben Both Rozália A szerző felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents