Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-13 / 189. szám, szerda

Beszélgetés Rudolf Schuster mérnökkel, a Kelet-szlovákiai Knb elnökével Személyes példamutatással A Kelet-szlovákiai kerületben több mint 23 ezer embert bíztak meg képviselői teendőkkel a legutóbbi általános választások alkalmából. Rudolf Schuster mérnök, az SZLKP KB tagja és a kerületi pártbizottság elnökségének tagja a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke lett. Eddigi felelős tisztségeiben is mindig elkötelezetten, következetesen végezte munkáját és valóban rászolgált választói bizalmára. Elképzeléseiről, munkájáról, s néhány vonatkozásban Kelet-Szlovákia gazdaságfejlesztésének távlatairól beszélgettünk vele. • Elnök elvtárs, az új választási program igényes feladatai szem­szögéből hogyan értékeli a kerület több mint 23 ezer képviselőjének feladatát?- Kerületünkben a képviselők igen jelentős szervező- és mozgó­sító erőt képviselnek. Én optimista ember vagyok és kerületünk kép­viselőinek jövőbeni munkájáról is derűlátóan beszélhetek. Erre feljo­gosít egyébként az a sikeres munka, amit képviselőink - mint jelöltek - a választásokat megelő­ző időszakban végeztek. Aktívan részt vettek az NF választási programjainak kidolgozásában, igen sok hasznos javaslatot tettek a nemzeti bizottságok sokrétű munkájának javítására. Különö­sen nagyra becsülöm azokat a képviselőket, akik megfontoltan, de bátran hozzálátnak a legbo­nyolultabb problémák rendezésé­hez és rugalmasan reagálnak vá­lasztóik észrevételeire, panaszai­ra. Nagyon örülök, hogy képvise­lőink, valamint a kerületünkben működő nemzeti bizottságok dol­gozói megértették, magukévá tet­ték a CSKP XVII. kongresszusá­nak záródokumentumait, útmuta­tásait annak tudatában, hogy ezek érvényesítése nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. Kezdettől fogva arra irányítjuk kerületünk képviselőinek és a nemzeti bizottságok apparátusa dolgozóinak figyelmét, hogy sze­mélyes példamutatással, feladata­ik következetes, céltudatos teljesí­tésével hassanak azokra, akiktől eredményes munkát kérnek és várnak. Szerintem a példamutatás a leghatékonyabb mozgósító erő. • A kerületi nemzeti bizottság alakuló ülésén, s az ezt követő munkaértekezleteken nagy hang­súllyal beszélt az új munkamód­szerek alkalmazásának szüksé­gességéről. Milyen új módszerek­re gondolt elsősorban?- Semmi különös dologról nincs szó, röviden talán így lehetne megfogalmazni: jelentősen növel­ni akarjuk a nemzeti bizottságok­nak, mint az államhatalom és közigazgatás választott szervei­nek társadalmi szerepét. El sze­retnénk érni, hogy nemzeti bizott­ságaink következetesen éljenek törvényadta jogkörükkel, gyako­rolják ellenőrző és irányító szere­püket, közvetlen kapcsolatot te­remtve választóikkal, kielégítsék azok jogos követeléseit, igényeit. Ez azt is jelenti, hogy nem va­gyunk hívei a papírmunkának. Minden igyekezetünkkel támogat­juk a nemzeti bizottságok dolgo­zóinak arra irányuló törekvését, hogy minél szorosabb kapcsolatot teremtsenek a választókkal. Egyébként ez közös, pártunk kongresszusa által is igényelt fela­dat. Mindannyian, akik a nemzeti bizottságok területén dolgozunk, kulcsfontosságú feladatunknak te­kintjük a gazdasági tervek sikeres teljesítését, az emberek gondolko­dásában, cselekvésében a kedve­ző változások eléréséért folytatott harcot. Ehhez az is szükséges, hogy a változásokat önmagunknál kezdjük el. Képletesen úgy fogal­maznám meg: mindenekelőtt ön­Elszalasztott lehetóseg Szokás már, hogy a nyári idény előtt az újságok, folyóiratok szem­lét tartanak a nyaralási lehetősé­gekről, bejutatva a vonzó régi és új létesítményeket. Ritkán kerül azonban arra sor, hogy az elmu­lasztott lehetőségeket is számba vegyék. Azokat, amelyek termé­szeti szépségeinél, adottságainál fogva szinte kínálják a kihasznál­hatóság jobb ^lehetőségeit. Ez utóbbiak közé tartozik a Kis-Duna és környéke is, mely különösen a vizisport kedvelői számára nyújt­hatna felejthetetlen élményeket. Persze, nem a motorcsónakos száguldozásokra gondolunk, ha­nem az emberi szervezetet megú­jító sportokra, csónakázásra, kaja­kozásra stb. Az elszalasztott lehetőségek közé sorolhatjuk Eperjes (Jahod- ná pri Dunajskej Strede) üdülési lehetőségeit is. Negyedszázaddal ezelőtt csábító tervek születtek (fürdőmedence, szálloda stb.), s bár azóta a termálvizek (Duna- szerdahely - Dunajská Streda, Nagymegyer - čalovo, Nyárasd - Topoľníky) megérdemelt el­sőbbséget kaptak, mégis hiányolni lehet, hogy a Kis-Duna mente egyik szépséges üdülókörnyékévé építhető helye évtizedek óta nem fejlődik, inkább visszafejlődik. Egyetlen nevezetessége az Álba Régia-étterem, folyamatos téli­nyári üzemeltetéssel, és a járási pionírtábor. Ez utóbbi nem tartozik az üdülőtelephez, legfeljebb pél­damutató gondosságát irigyelhet­né meg a Dunaszerdahelyi Jedno­ta járási vezetősége. A nyári idény folyamán a Jed­nota eperjesi (szűkös) nyaralóiban szinten naponta váltják egymást a kiránduló csoportok, melyeket a járási idegenforgalmi igazgató­ság szállásol el. Köztük a német, vietnami, cseh és szlovák, vala­mint a magyar turistákat egyaránt megtalálhatjuk. Ezeknek az átuta­zó vendégeknek azonban nem sok gyönyörűségben van részük. Az Álba Régia figyelmes kiszolgá­lásán kívül elhanyagolt parkot, gondozatlan, ósállapotú strandot találhatnak, a legelemibb igények (zuhanyozó, szociális helyiség, csónakkölcsönző stb.) nélkül. És ami ennél is megdöbbentőbb: ivó­víz nélkül. A Jednota üdülőházai rendelkezésére álló létesítméA nyéknél ugyanis két nyelvű tábla hirdeti, hogy a víz ivásra alkalmat­lan. Az idetévedt turista ivóvizet az Álba Régiában is hiába keresne, nem beszélve az üdülőtulajdono- sokról, akiket az ivóvízhiány ugyancsak sújt. A jelenlegi állapo­tot - kétségtelenül - a hetvenes évek vízszennyezése okozta, tel­jességgel megengedhetetlen azonban, hogy a Jednota gond­noksága alatt levő üdülőtelepen - évek óta - mellőzzék ezt a lege­lemibb követelményt. Megérné a fáradságot körül­nézni szép hazánk tájain másutt is, ahol nemcsak megőrzésre és turistacsábításra alkalmas vízi­malmok, hanem a dolgozó ember üdültetését szolgáló természet gondozása és megőrzése is lega­lább ilyen feladat volna. A legegy­szerűbb „haszonelvúségnek“ is az lehet ugyanis a mozgatója, hogy a turista jól érezze magát, kellő színvonalon találja meg mind­azt, amit a környezettől elvár. A Kis-Duna környéke, pontosab­ban Eperjes ebből a szempontból a csodálatos természetet nyújtja, a kevésbé csodálandó nemtörő­dömséggel. A lehetőséget, me­lyet mintegy negyedszázada felis­mertek, azóta azonban elfeled­keztek róla FÓNOD ZOLTÁN A dukovanyi atom­erőmű tervezeti négy blokkja kö­zül már kettő üze­mel, és az év vége előtt a harmadik blokk is megkezdi próbaüzemelését. Az átadás után négy darab 440 megawatt teljesít­ményű blokk üze­mel majd s a kiasz- szikus hőerőmühöz képest naponta 30 ezer tonna szenet takarít meg. (Vit Korčák felvétele - ČTK) magunkban kell „leltárt” készíte­nünk. Fel kell mérnünk, vajon cselekedeteink, munkaeredmé­nyeink, személyes elkötelezettsé­günk megfelel-e a XVII. pártkong­resszuson meghatározott követel­ményeknek? A néphatalmi szer­vek munkatársaitól joggal elvárja társadalmunk a rugalmasabb, em- berközelibb munkamódszerek al­kalmazását. • Hogyan képzeli el a kerület jövőjét, fejlődését döntően befo­lyásoló beruházások körüli problé­mák rendezését, különös tekintet­tel a környzetvédelmi tenniva­lókra?- A beruházások tervének telje­sítése valóban bonyolult kérdés s rögtön le szeretném szögezni, hogy a nemzeti bizottságok sok tekintetben képtelenek voltak megbirkózni az ezzel kapcsolatos feladatokkal. Kimondtuk, nem to­poghatunk egy helyben, nem elég csak beszélni a befejezetlen beru­házásokról, hanem tenni kell an­nak érdekében, hogy kedvező változás következzen be. Ennek feltételeit nekünk kell megteremte­nünk. Kerületünkben 70 milliárd korona áll rendelkezésre beruhá­zási célokra. Tőlünk függ, hogyan használjuk fel a további fejlődé­sünket szolgáló jelentős összege­ket. Szerintem sikeresen dolgoz­hatunk, ha mindenki a maga posztján felelősségteljes, becsüle­tes munkát végez, nem keres kibúvókat, hanem igyekszik eleget tenni a követelményeknek. Ezt mindenkitől elvárjuk, magyarázko­dás helyett értékelhető, eredmé­nyes munkát kérünk. Megkülön­böztetett figyelmet fordítunk kerü­letünkben a környezetvédelmi program megvalósítására, amely­nek keretében csaknem 1,2 milli­árd korona értékű beruházás kivi­telezése vár ránk. Ezen kívül tervezzük 21 víztisztító állomás felépítését a pénzügyi eszközök összevonásával. A Z-akcióban to­vábbi 30 kisebb víztisztító felépíté­sét tervezzük. Az idén csaknem 150 millió korona értékű közös beruházással számolunk. • A járások, vállalatok vezetői megértették a közös beruházások szükségességét?- Meg vagyok győződve arról, hogy ma már igen, mert világosan, érthető módon megmondtuk, mind­annyiunkat érintő társadalmi fela­datról van szó. Az egyes járások, városok, falvak felelős tjsztségvi- selőivel közösen tárgyaltuk meg: mit kell és mit lehet tenni. Lehetet­lent senkitől sem kívánunk, vi­szont amiben megegyeztünk, an­nak teljesítését feltétlenül elvárjuk mindenkitől. Ezeknek a gondola­toknak a jegyében, az eddigieknél rugalmasabb és célravezetőbb munkamódszerek alkalmazásával akarjuk végezni munkánkat úgy, hogy a társadalmi elvárásoknak becsülettel eleget tehessünk. KULIK GELLÉRT Mással nem pótolható Oroszkán (Pohronský Ruskov), a konzervgyárban 427 tonna borsó felvásárlása és feldolgozása után, az időjárás alakulásának kényszerítő hatására nyomban hozzákezdtek az uborka felvásárlásához és feldolgozásához. A tervezett 800 tonnából alighogy feldolgoztak 400 tonnát, amikor üzembe kellett állítani a paradicsomot feldolgozó részleget is. Nem volt és még ma sincs könnyű dolguk, hisz köztudott, hogy milyen nagy gond ilyenkor a munkaszervezés. Dušan Peniaška mérnök, a konzervgyár vezetője mégis nyugodt és magabiztos, amikor közli: minden előfeltétel adott ahhoz, hogy a tervezett feladatokat ez a részleg is teljesítse. Okkal nyugodt és magabiztos, mert az idényre már hetekkel, hónapokkal korábban felkészültek. A munkát naponként ellenőrzik és a tapasztalatok bizonyítják, hogy nincs különösebb zavar, jó ütemben folyik mind a felvásár­lás, mind a feldolgozás. Elmondta azt is, hogy üzemükben a termelési feladatok tudatos vállalásában, a körülményekhez való igazodásban az anyagi ösztönzők mellett semmi mással nem pótolható, fontos szerepe van a politikai agitációnak. Ez kifejezésre jutott abban is, hogy sokan megértéssel vállalták a szüksé­ges átcsoportosításokat, a szokatlan munkákat, az eseten­ként átmenetileg kedvezőtlenebb munkakörülményeket. Azt a tényt, hogy a gyorsuló munkaütem nem szükséges rossz, hanem indokolt követelmény, megértéssel fogadták a kon­zervgyár különféle munkahelyein, s ez véleménye szerint is a gazdasági szervező tevékenység és a politikai agitáció együttes eredményének fogható föl. Ekecsen (Okoč) a Jednota fogyasztási szövetkezet nagy­raktárának vezetője, Buzgó Gyula, hasonló indoklással méltatja az agitátorok tevékenységét, amikor az 56 dolgozót foglalkoztató szállítási részleg sikereként említi meg: öt éve nem fizettek fekbért a vasútnak, mert hétköznapon, ünnep-, vagy vasárnapon a megadott határidőre mindig kirakják a vagonokat. Erre a tapasztalatra hivatkozva bízik abban is, hogy a gyorsítás programjának megvalósítására irányuló operatív gazdasági intézkedések sikert hoznak majd. Figyelmeztető megjegyzésként azonban hozzáfűzi: persze ha hatékony politikai agitáció kíséri, mert annak a szerepe pótolhatatlan. Szükségtelen további, más esetek és helyzetek elemzése. Nyugodtan általánosíthatunk: agitációnk, a szóbeli, a szemé­lyekhez, az egyénekhez szóló, azért sikeres, mert tervszerű, céltudatos, konkrét. A témája lényegében mindig azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a leginkább érdeklik, érintik az adott munkahely dolgozóit. Eredményessége elsősorban a népszerű, a társadalom nagy többsége által helyeselt és támogatott, a pártunk alakította gazdasági politikán alapszik. Amit természetesen a helyi, az üzemi politikai gyakorlatnak is alá kell támaszta­nia, mert ellenkező esetben elveszíti hitelét. Meghatározó a politikai agitációban a példamutatás is kivált a kommunisták példamutató munkaerkölcse, általános emberi magatartása. HAJDÚ ANDRÁS Szakácsok versenye A kassai (Košice) üzemi kony­hák versenyét tizenegy éve ren­dezték meg először. Az arany főzókanálért kiírt verseny első fordulójában a versenyző üzemi konyhák komplett ebédet főznek valamennyi kosztosuk számára. Az idei ’versenybe 22 konyha jelentkezett. Az ételeket zsűri érté­kelte, pontozta és ennek alapján nyolc szakács került a döntőbe. A Tatrasvit üzemi konyhájában három gyakorlati feladatot kellett megoldaniuk. Mindenekelőtt az ételek készítésének módjáról, az ésszerű táplálkozás alapelveinek és a technológiai eljárások isme­retéről kellett tanúbizonyságot ad­niuk, beleértve a diétás ételek elkészítési módját is. A döntőbe fiatalabbak és idő­sebbek is bekerültek, valamennyi­en a legjobb eredmények elérésé­re törekedtek. Nyilvánvaló volt azonban, hogy mindnyájan első­sorban saját vállalatukat akarták méltóan képviselni. A verseny rendezői - a járási szakszervezeti tanács, az ésszerű táplálkozás kérdéseivel foglalkozó szlovákiai társaság és az egész­ségnevelési intézet - az idén még egy versenyfeladatot határozott meg. A vetélkedőknek saját re­ceptjük szerint öt adag ételt kellett főzniük nem hagyományos alap­anyagokból - babból, lencséből, borsóból, kukorica- és szójaliszt- ból, valamint zöldségekből. Egy további versenyfeladat teljesítése során - 80 korona értékű alap­anyagból 10 adagos hidegtálat kellett készíteniük - minden sza­kács a saját fantáziáját is érvénye­síthette. Közben szem előtt kellett tartaniuk az ésszerű táplálkozás követelményeit is. A nem könnyű feladatnak valamennyien eredmé­nyesen eleget tettek. A zsűri szigorú volt. A döntőnek a minőséget tekintették, de figye­lembe vették az ételek tápértékét, külalakját, ízét, illatát és halmazál­lapotát is. Az arany fózókanalat ebben az évben Takács Mária, a Tatrasvit üzemi konyhájának szakácsa kap­ta meg. A második helyen Helena Hrisová (Városi Közlekedési Vál­lalat), a harmadik helyen pedig Alžbeta Hricová (Kelet-szlovákiai Vasmű) végzett. Az egyedülálló verseny vala­mennyi résztvevője sok új ismere­tet, tapasztalatot gyűjthet, számta­lan nem hagyományos étel elké­szítésével ismerkedhet meg, így a verseny végeredményben hoz­zájárul az üzemi konyhák étlapjai­nak gazdagításához, az étkezők elégedettségének fokozásához. JOLANA NOVÁKOVÁ Éjszaka is felvásárolják a gabonát (ČSTK) - Az Észak-morvaor­szági kerület mezőgazdasági ellá­tó és felvásárló vállalatának nyolc üzemében teljes ütemben éjszaka is folyik a gabonafelvásárlás. Ed­dig 300 000 tonna termést vásá­roltak fel, ami a tervezett mennyi­ségnek csaknem a fele. Morvaország északi részén a gabona fogadásánál 161 gépe­sített felvásárló állomást használ­nak ki, amelynek óránkénti kapa­citása 4750 tonna. Ebben az évben adták át Opavában az új, 50 000 tonnás magtárt, valamint több kisebb tárolót és négy LSO 50 típusú szárítóberende­zést, amelynek teljesítménye óránként 50 tonna. A kerületben fokozott figyelmet fordítanak az élelmiszerbúza fel­vásárlására. A sörárpa, amelyből a vállalat eddig még csak keveset kapott a mezőgazdasági dolgo­zóktól, nagyrészben az elsó két minőségi osztályba sorolható. I ÚJ SZÚ 4 1986. VIII. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents