Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-07 / 184. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1986. VIII. 7. A Pretoria elleni szankciók ügyében Az afrikai frontországok Luandában összeülnek A londoni hetes nemzetközösségi csúcs visszhangja • Újabb halottak Dél-Afrikában (ČSTK) - A gyarmatosító elszigetelt marad - írta tegnapi számában a Morning Star, a brit kommunisták napilapja a Nemzetközösség hét tagországa csúcstalalko- zójának eredményeiről. A megbeszélések témája a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rezsimjével szembeni eljárás volt. A lap megállapította, hogy kudarcot vallott a brit konzervatív kormány hagyományos taktikája, amely a Nemzetközösség konferenciáján, az ENSZ-ben, az el nem kötelezettek mozgalmában vagy az Afrikai Egységszervezetben az apartheiddel szemben elfogadott akciók és intézkedések felaprózását célozta. Alfred Nzo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezető képvi-* selője a tanácskozás 7 résztvevője közül 6-hoz - Ausztrália, Baha- ma-szigetek, Kanada, India, Zambia és Zimbabwe állam- és kormányfőihez - üzenetet intézett, amelyben nagyra értékelte, hogy nem hagyták magukat befolyásolni a brit kormány szankciókat elutasító magatartása által. A hat tagország elvi álláspontját ugyancsak nagyra értékelte Winnie Mandela, az ANC bebörtönzött vezetőjének felesége is. Kenneth Kaunda zambiai államfő Londonból való elutazása előtt közölte, hogy az angolai fővárosban rövidesen találkoznak az úgynevezett frontországok vezető képviselői, hogy megvitassák a Pretoriával szembeni szankciók életbe léptetését és az esetleges válaszintézkedéseket. Brian Mulroney kanadai kormányfő, a londoni tanácskozás egyik részvevője kijelentette: ha a Dél-afrikai Köztársaság nem tesz határozott lépéseket az apartheid felszámolására, akkor lehetséges, hogy Kanada megszakítja vele diplomáciai kapcsolatait. Hozzáfűzte, Margaret Thatcher brit kormányfőt szigorúan fogják megítélni választói, amiért megakadályozta a Pretoriával szembeni hatékony szankciók elfogadását. Több ezren tüntettek Johannesburgban a hatóságok folytatódó megtorlásai ellen, melyeket a szükségállapot elrendelése óta folytatnak az apartheid ellenzőivel szemben. Johannesburg közelében, Bekkersdal néger külvárosban kedden a zavargások során hét afrikait öltek meg, köztük öt gyermeket. Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter pretoriai sajtóértekezletén csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy a volt brit impérium egyes országai szankciók bevezetését követelték a Délafrikai Köztársasággal szemben. Megpróbálta bizonyítani, hogy a fajüldöző rezsim már hozzálátott az apartheid felszámolásához. Bizonyítékként néhány jelentéktelen törvényt említett, melyek azonban egyáltalán nem felelnek meg a néger többség jogos követeléseinek. Végül gazdasági zsarolással fenyegette Zambiát és Zimbabwét, amiért határozott szankciókat követeltek Pretoriával szemben. Craxi kormányprogramja (ČSTK) - Bettino Craxi olasz miniszterelnök kedden egyórás beszédben - bizalmi szavazásra - a szenátus elé bocsátotta kormányprogramját. Az egyhónapos átmeneti időszak után megalakult új kabinet lényegesen nem különbözik az előző kormánytól, s ezen felül Craxi kénytelen volt ígéretet tenni Iraki-iráni front Légi és tüzérségi összecsapások (ČSTK) - Az iraki-iráni fronton folytatódnak a pozíciós harcok, amelyekbe mindkét fél elsősorban a légierőt és a tüzérséget veti be. Ezt erősítik meg a tegnap Bagdadból és Teheránból érkezett katonai közlemények. Bagdadban közölték, hogy az ország légiereje kedden ismét támadta a Perzsa-öbölben fekvő Kharg sziget olajkikötöjét. A közlemény szerint tavaly nyár óta több mint száz légitámadást hajtottak végre iraki repülőgépek az olajsziget ellen. Az olajfronton is folyó összecsapások intenzitására világít rá az a teheráni bejelentés, miszerint az ország légiereje az idén megközelítőleg harmincszor intézett támadásokat a Perzsa-öböl déli részén az iraki kikötőkből kiinduló olajszállító hajók ellen. Kedden a front északi és középső szakaszán, valamint déli szektorában, Baszrától keletre voltak harcok. Teherán a front déli szakaszáról, Bagdad az északkeleti frontszakaszról jelentett tüzérségi támadásokat. a kereszténydemokrata pártnak, hogy a jövő év márciusában átadja a miniszterelnöki tisztséget pártjuk képviselőjének. Bettino Craxi programjában megkülönböztetett figyelmet szentelt a belső problémáknak. Kénytelen volt beismerni, hogy nem sikerül megoldani egyes gazdasági nehézségeket, főleg a munka- nélküliség problémáját, amely több mint 3 millió állampolgárt sújt. Az új kormány céljai között szerepel a százezer milliárd lírát - azaz 70 milliárd dollárt - elérő költség- vetési deficit további emelkedésének megakadályozása. Beszéde külpolitikai részében nagyra értékelte a szovjet békekezdeményezéseket és állást foglalt az eredményes genfi szov- jet-amerikai tárgyalások folytatása mellett. Kádár János nyilatkozata a Time-nak 31 másodperccel a start előtt... (ČSTK) - A Challenger űrrepülőgép 7 személyes legénységének életét követelő katasztrófa körülményeinek kivizsgálásával . negbízott úgynevezett Rogers-bizottság jelentése szerint mindössze 31 másodperc választotta el a Columbia űrrepülőgép legénységét a starttól, amely halálukat jelenthette volna. A jelentés legutóbbi, most közzétett 4. kötete szerint az incidensre január 6-án került sor, vagyis mindössze 22 nappal a Challenger tragédiája elótt. A Columbia üzemanyag-tartályából tévedésből több mint 8 tonna folyékony oxigént szivattyúztak ki, úgyhogy az űrrepülőgép képtelen lett volna Föld körüli pályára állni. A „fáradt és kimerült“ földi személyzet által okozott hibát a start előtt mindössze 31 másodperccel vették észre. Hét halasztás után a Columbia végül is január 12- én kezdte meg útját. James Fletcher, a NASA igazgatója a szenátus egyik albizottsága elótt kijelentette, ha nem építenek fel egy új űrrepülőgépet, az veszélybe sodorja egy űrállomás létrehozására irányuló NASA-terve- ket. Az objektumot a tervek szerint 1994-ben helyeznék üzembe, ám a Challenger katasztrófája jelentősen bonyolította az amerikai űrkutatási program végrehajtását. (ČSTK) - Az utóbbi 40 év alatt a Duna-Tisza térségben új ország épült fel, a szocialista Magyarország, amelynek népe anyagi és szellemi szempontból is sokkal jobban él, nagyobb jogokat, szabadságot és demokráciát élvez, mint bármikor azelőtt, sok évszázados történelmében. Ezt jelentette ki Kádár János, az MSZMP főtitkára a Time amerikai folyóiratnak adott interjújában. Magyarország sikeres fejlődésének bizonyítéka az a tény - mondotta továbbá Kádár János -, hogy 1960 óta a magyar ipari termelés több mint 3,5-szörösére növekedett, a mezőgazdasági termelés megkétszereződött és a nemzeti jövedelem csaknem háromszorosára emelkedett. Az MSZMP főtitkára rámutatott a magyar népgazdaság egyes jelenlegi problémáira is, valamint e probléEmlékmű a csernobili mentőknek (ČSTK) - Cserkasziban a tűzvédelmi műszaki középfokú szaktanintézetben emlékművet lepleztek le a csernobili atomerőműben bekövetkezett tűz oltásában részt vevő hősöknek. A szaktanintézet 32 volt diákja vett részt a mentési munkálatokban, az ő hősiességük ösztönözte a mai diákokat az emlékmű megtervezésére és megépítésére. mák megoldásának módozataira. Ami a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat illeti, Kádár János emlékeztetett arra, hogy Magyar- ország tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek is, így tehát számára döntő fontosságú a többi tagországgal folytatott együttmúködés további fejlesztése. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a szocialista és a tőkés országok közötti gazdasági kapcsolatok nem jelentenek „egyirányú utcát“, és hogy mindkét fél számára előnyösek. események margójára? KI yert ügyük van - gondol- IV ták Washingtonban, amikor George Bush amerikai alelnök elindult három országot- Izraelt, Jordániát, Egyiptomot- érintő tíznapos közel-keleti kőrútjára azzal a céllal, hogy új életet leheljen az agonizáló Camp David-i folyamatba. A mára megalapozatlannak bizonyult optimizmus abból indult ki, hogy a marokkói király vendégül látta Simon Peresz izraeli kormányfőt. A közvetlenül a Bush-körutat megelőző rendkívüli eseményt Washingtonban úgy értékelték, mint az arab-izraeli különtárgyalások ismételt beindulásának kecsegtető előjelét. ARABUS(H)UL Amíg az alelnök Izraelben tárgyalt, még éltek az amerikaiak vérmes reményei. A korábban védelmezőivel is magas»lóról tárgyaló izraeli vezetés ugyanis időközben kénytelen volt belátni- a libanoni elhúzódó „villámháború“ és a szíriai katonai erő és politikai befolyás állandó növekedése láttán -, hogy fegyverrel már nem sokra megy, így inkább a különtárgyalásokat szorgalmazza. Legyen bár a Munkapárt vagy a Likud-tömb a kormányrúdnál, Izraelben fel sem merül a tisztességes, valamennyi érdekelt fél részvételével folytatandó rendezési tárgyalások lehetősége. Ezen a ponton tehát - immár sokadszor- teljes volt az izraeliek és amerikaiak egyetértése. Ezen felbuzdulva Bush még Jeruzsálemből felszólította a jordán uralkodót a közvetlen tárgyalásokra Izraellel. Amman részéről egyértelmű elutasítás volt a válasz. S ha Bush nem értett volna az üzenetből, a jordán fővárosban még egyszer megismételték neki a határozott nemet. Ezen a ponton kezdtek elveszni az amerikaiak reményei. Ez annál is fájóbb számukra, mivel korábban éppen Husszein királyban bíztak leginkább, ami a Camp David-i folyamat kiterjesztését illeti. Bizakodásukat táplálta a jordán -palesztin konföderáció ós a közös palesztin-jordániai tárgyaló- küldöttség létrehozásáról tavaly áprilisban született ammani megállapodás is. Igaz, az nem tetszett nekik, hogy a király partnere a számukra tárgyalópartnerként elfogadhatatlan Jasszer Arafat, de a PFSZ elnöke időközben szakított a hasemita uralkodóval. Remélték, hogy helyére az ún. mérsékelt, értsd: koUaboráns palesztin csoportok valamely képviselője lép. Ehelyett Husszein lépett: több ízben is tárgyalt a szíriai államfővel, akiről még Washingtonban sem hiszik el, hogy rá tudnák venni az Izraellel való különbéke megkötésére. Kairóban remélt gyógyírt találni friss sebeire Washington küldöttje, de itt sem járt sikerrel. Az egyiptomi-izraeli különszerződés ugyan még mindig létezik, ám Mubarak elnöksége óta gyakorlatilag nem funkcionál. A megállapodás értelmében Izrael ugyan kivonult a Sí- nai-félszigetről, ám megtartotta magának Tabát egy kis földnyelvet a Vörös-tengerben, amibe Kairó nem hajlandó belenyugodni. A megegyezési próbálkozások sora eddig nem járt eredménnyel, és a fennálló viszály miatt - az is lehet, azt ürügyként használva - Kairó nem folytatja a Szadat által beindított intenzív kapcsolatokat Izraellel. Bush remélte, hogy személyes közbenjárása talán lendít az ügyön, ezért az egyiptomi fővárosban jelenlétében tárgyaltak Egyiptom és Izrael képviselői a vitatott földsávról. Ám még ez a kis elégtétel sem adatott meg az amerikai alelnöknek: kedden úgy kellett elhagynia Kairót, hogy Taba sorsa megoldatlan maradt. Kairóban érte ót az amerikai reményekre mért újabb csapás híre is: Hasszán király visszakozott, levélben fordult az arab vezetőkhöz, hogy megmagyarázza: Peresszel valójában nem is tárgyalt, csak kölcsönösen tájékoztatták egymást a közel- keleti válság rendezésével kapcsolatos álláspontjukról. Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk: Bushnak körútja során nemcsak a térségben ilyentájt uralkodó hőségek miatt főtt a feje, hanem éppen amiatt, hogy - Izraelt leszámítva - nagyon is hűvösen fogadták. Ezúttal személyesen is meghallgathatta az arab országokban egyre erőteljesebb támogatásra találó, a Szovjetunió által már évekkel ezelőtt javasolt, s azóta többször megismételt elképzelést: a több évtizedes közel- keleti válságot nemzetközi konferencián próbálják békés úton rendezni valamennyi érdekelt fél, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai és természetesen a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvételével. Igaz, Bush nem tud arabusul, de bizonyára nem ez volt az oka annak, hogy nem talált megértésre. GÖRFÖL ZSUZSA A Fehér Ház fokozza nyomását a törvényhozásra Ortega: az amerikaiak többsége nem akar háborút Nicaraguával (ČSTK) - Az amerikai szenátus javasló bizottsága kedden 15:14 arányban elutasította a nicaraguai ellenforradalmárok katonai támogatásának megszüntetését. A javaslatot James Sasser szenátor terjesztette elő azzal, hogy ez a segélyezés „felesléges gyilkosságokhoz“ vezet. Patrick Leahy szenátor megállapította, hogy a Reagan-kormány .,a külpolitikát a titkos hadműveletek politikájával igyekszik helyettesíteni“. A Fehér Ház közben fokozza nyomását a Kongresszusra, hogy elérje az ellenforradalmároknak szánt katonai támogatás végleges jóváhagyását. Reagan elnök televíziós beszédében ismét kijelentette, hogy a „szabadságharcosok“ támogatásának bármilyen halogatása „e hazafiak életébe kerülhet“. Daniel Ortega nicaraguai államfő, aki a közelmúltban az Egyesült Államokban járt, Chinan- dega tartományban egy új kórház ünnepélyes megnyitása alkalmából mondott beszédében kijelentette, hogy az amerikaiak többsége nem akar háborút Nicaraguával és helyteleníti azt, hogy a kormány sokoldalú, mindenekelőtt katonai támogatásban részesíti a somo- zista terroristákat. A lakosság többségének elutasítása ellenére a Reagan-kormány folytatja a hadüzenet nélküli háborúta nicaraguai nép ellen, a lakosság széles rétegei érdekében megvalósított forradalmi változások folyamatának megállítása céljából. Ortega éberségre szólította fel a dolgozókat, mivel a diverzánsok főleg szociális és gazdasági objektumokat támadnak. Szenátusi igen a „csillagháborús“ kiadásokra (ČSTK) - Az amerikai szenátus kedden mindössze egy szavazattal - 50:49 arányban - elutasította a „csillagháborús“ kiadások csökkentését. A Reagan-kormány erre a célra 5,3 milliárd dollárt követelt, míg a bizottságban előterjesztett törvénykiegészítés 3,2 milliárd dollárral számolt. Reagan úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezésének bírálói azzal érvelnek, hogy a program nem realisztikus, s egyben akadályozza a megállapodás elérését a fegyverzetkorlátozásról, ráadásul túl sokba kerül. Az utóbbi három év során az úrfegyverek kutatására és fejlesztésére szánt összegek megháromszorozódtak és becslések szerint az egész program egybillió dollárba fog kerülni. Edward Kennedy demokrata párti szenátor közölte, hogy Charles Mathias republikánus szenátorral közösen törvénykiegészítést terjeszt elő a katonai költségvetéshez, melyben követelni fogja a nukleáris fegyverkísérletek betiltását. Ez a javaslat felszólítja Reagan elnököt az atomfegyverkísérletek megbízható és teljes betiltásáról szóló tárgyalások megkezdésére. Az észak-franciaországi Dunkerque-ben és két földközi-tengeri kikötőben - a Normed hajógyár központjaiban - továbbra is feszült a helyzet, mivel a cég június végén bejelentette: csőd fenyegeti. A párizsi kormány azon döntésének a következménye ez, hogy megszünteti a hajógyártás állami támogatását. Most három nagy hajógyár és mintegy 7000 munkahely sorsa forog kockán. Az elmúlt napokban a Normed mintegy 2000 felháborodott alkalmazottja Párizsban tüntetett a kormány döntése ellen. (ČSTK reprodukció)
