Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám, kedd
Levelezőink írják Jutalmat kaptak a legjobbak Az elmúlt öt év eredményei alapján Gálszécsen (Sečovce, Tó- keterebesi - Trebišov - járás) az egyes számú polgári bizottság munkáját értékelték a legjobbnak. Ružena Kratochvílová, a bizottság elnöke, a helyi gépgyár kiváló dolgozója, a vnb képviselője, a városi pártbizottság tagja sokat tett a bizottság munkájának sikeréért. A bizottság 23 javaslatot tett a szolgáltatások javítására és kibővítésére, amit meg is valósítottak. A gázvezeték lefektetése után 600 négyzetméter területet füvesítettek, valamint 1956 rózsabokrot és 310 díszfát ültettek. A polgári ügyek testületével közösen 19 alkalommal vettek részt különböző rendezvények: névadók, nyugdíjasok találkozója, irodalmi és egészségügyi vitaestek megszervezésében. A legutóbbi ülésükön részt vett Ladislav Dvorový, hnb-titkár, aki okleveleket és tárgyi jutalmakat adott át a bizottság tagjainak. Munkájukban azt értékelte nagyra, hogy magas életkoruk ellenére fiatalos igyekezettel biztosították körzetükben a kitűzött feladatok elvégzését. „ 3 Horosz Gizella Bővülő könyvállomány, növekvő olvasótábor A könyvtárak alapvető küldetése a dolgozók és a lakosság műveltségének, politikai, kulturális és szakismereteinek a bővítése, valamint a tudomány és a technika eredményeinek a terjesztése. A Losonci (Lučenec) járásban jól kiépített a könyvtárhálózat. Kielégíti a lakosság szükségleteit az irodalmi, politikai, tudományos és technikai ismeretek terjesztése terén. A könyvtárak újabb részlegekkel és olvasótermekkel bővültek. Csak néhány kisközség könyvtára nincs még megfelelő szinten, de a 8. ötéves tervidőszak végéig ez a probléma is megoldódik. A járásban 87 könyvtár és 4 kirendeltség működik. A könyvtárak jó munkájának alapja a megfelelő menyiségű és minőségű könyvállomány. A 7. ötéves tervidőszakban a járás könyvalapja jelentősen bővült. Míg 1980-ban csak 318 879 könyv állt az olvasók rendelkezésére, 1985-ben már 376 684. A könyvtári alapot könyvek, újságok, folyóiratok, dokumentumok és más információs anyagok alkotják. A könyvek közül legnagyobb növekedést az ifjúsági irodalomnál tapasztaljuk, ugyanis az A nyár folyamán az új iskola építésénél 60 ezer órát dolgozott társadalmi munkában nyolc hét alatt a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) gimnázium 250 tanulója, mert az új tanévet új épületben szeretnék megkezdeni. A munkálatok zömét a Michalovcei Járási Építőipari Vállalat dolgozói végezték el. A felvételen a tanulók ablaktisztítás közben. (Molnár János felvétele) Termálfürdő javuló szolgáltatásokkal Mint a korábbi években, az idén is nagy volt az érdeklődés a deáki (Diakovce) termálfürdő és autókemping iránt. Az egyszerre négyezer vendéget fogadó fürdőben javult az ellátás. A központi étteremben négyszakácsgondoskodik arról, hogy az ételek kiváló minőDolgos fiatalok A lévai (Levice) Levitex vállalat fiataljai ez év elsó fél évében is példásan helytálltak. Hosszabbított műszakokban 3133 órát dolgoztak társadalmi munkában az üzem tervfeladatainak teljesítése érdekében és 1785 órát a környezetszépítés során. A SZISZ üzemi szervezete 2-es számú alapszervezetének tagjai két ifjúsági műszakot szerveztek, amelyen 17 ezer kilogramm fonalat gyártottak Fél év alatt összegyűjtöttek 19,6 tonna papírhulladékot és két vagon ócskavasat. Az ifjúsági kezdeményezés stafétáját is komoly értékkel gazdagították. A lévai és a žemberovcei efsz-ek szőlészetében öt napon át 82 SZISZ- lag dolgozott. CsászárErn6 Medence az óvodásoknak A nagy hőségben jó szolgálatot tett az új tízszer tizenöt méteres úszómedence Rimaszombatban (Rimavská Sobota) a Pionír utcai óvoda udvarán, melyet a szülők hathatós segítségével létesítettek. Az óvodások megtanultak itt úszni. Darina Mišuráková igazgató szorgalmazta a közlekedési park építését, és a szánkázásra alkalmas mesterséges lejtő létrehozását. Az óvoda épületének és udvarának karbantartását, gondozását a szülők vállalták. Juraj Hrivnák ségben készüljenek, s a választékra se legyen panasz. A szolgáltatások területén is javulás állt be. Magánszemélyeken kívül üzemek és vállalatok is bérelhetnek a szezon idejére sátorhelyeket, így dolgozóik felváltva kihasználhatják e felkínált üdülési lehetőséget. Az idén több szociális épületet újítottak fel, s egy korszerű teniszpálya is az üdülők rendelkezésére áll. A szeptember közepéig tartó idény alatt nyolcvan-tagú személyzet gondoskodik arról, hogy a fürdővendégek jól érezzék ma9ukat Hrádek Iván olvasók 40,7 százaléka iskoláskorú. A könyvállomány növekedési ütemében a második helyre az ismeretterjesztő irodalom került. Viszont a könyvek nagy részét, 40 százalékát a szépirodalmi müvek alkotják. A könyvállomány bővülésével növekedett a kölcsönzések száma is. Például 1985-ben 427 613 könyvet kölcsönöztek ki, ez 45 960-nal több, mint 1980-ban volt. Az olvasók száma szintén jelentősen növekedett, a járás könyvtárai 1985-ben 14 447 olvasót tartottak nyilván. Az olvasótábor növekedése a lakosság kulturális és műveltségi színvonalának emelkedését jelzi. Ugyanakkor a könyvtárak dolgozóira újabb feladatok hárulnak, mivel a lakosság növekvő igényeit újabb könyvek beszerzésével kell kielégíteni, emelni kell a könyvtári akciók színvonalát, új munkamódszereket kell bevezetni. Trest’ansky Mária Élenjáró tejtermelők Tejtermelésben a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdaságának tehenészete jó példát mutat. Az 1986-os év első fél évének tejeladási terve 277 ezer liter volt. A valóságban azonban 326 ezer liter tejet értékesítettek. Júliusban a fejési átlag tehenenként meghaladta a 15 litert. Külön dicséretre méltó a tej tisztasága. Eddig a tejet a felvásárlók mindig az első osztályba sorolták. A magas fejési átlagért és a jó minőségű tej előállításáért dicséret illeti Bíró Pál zootechni- kust, valamint Bazsó Ferenc, Pék Sándor, Zöld György, Zoller Zoltán, Zoller Gabriella, Hruska Ilona, Farsang Károly és Hudec Imre etetőket és fejőket, akik hozzájárultak a jó eredmények eléréséhez. Molnár Anna Korszerű üzem Az idén ünnepli megalapításának 145. évfordulóját a Középszlovákiai Üveggyárak Katarinská Hutá-i (Losonci - Lučenec - járás) üzeme. A termékeiről messze földön ismert üzem a felszabadulás óta sokat fejlődött, korszerűsödött. Tíz éve kezdték meg felújítását, amit három éve fejeztek be, s 50 millió koronát fordítottak rá. A 7. ötéves tervidőszakban a termelés megkétszereződött az üzemben, melyben ma már automatizált gépsorok és a néhány hete bevezetett lézertechnikán alapuló számítógéppel irányított üvegedzési technológia lendíti föl a termelést. Rövidesen automatizált gépeket állítanak munkába, amelyek majd az ólomkristály csiszolását végzik. Szociális létesítményeket is építettek, és két műszakban meleg ételt szolgálnak föl a dolgozóknak. Kanizsa István Értékes műemlék A Rozsnyói (Rožňava) járásban Süvétén (Šive- tice) található a románkori rotunda. A Kerületi Műemlékvédelmi Intézet irányításával rövidesen hozzákezdenek a műemlék teljes felújításához. A templom több mint két méteres vörösréz kupoláját az 1960-as évek elején javították, nyolc kilogramm vörösrezet használtak fel a hatszáz éves kupola megjavításához. Ugyanakkor történt a tető felújítása is, amit az eredeti tetőfedő anyaggal azonos fazsindellyel végeztek. Bányász Ida Fábián István felvétele Családi vita a családi házról M. I. S.: 1974-ben, miután megnősültem, a feleségem rábeszélésére eladtam kelet-szlovákiai családi házamat, amelyet még nősülés elótt egyedül építettem. A pénzből egy másik családi házat vettem és be is bútoroztuk. Hogy a pénz mindenre elég volt, azt bizonyítani is tudom. A feleségem két héttel ezelőtt váratlanul meghalt. Halála után meglátogatott a lánya és azt követelte, hogy fizessek ki neki 30 ezer koronát és akkor ő lemond örökösi jogairól. Ellenkező esetben akár bíróság útján is megszerzi a ház és a berendezés negyed részét, s ez természetesen több, mint a kért összeg. Nem tudom mitévő legyek. A mostohalányom soha nem segített nekünk, de nem is lakott velünk. Nem tudom örökölhet-e, s ha igen, milyen részben. Nagyon rosszul esne nekem, ha a munkámmal szerzett vagyonomon idegennel kellene osztozkodnom. Nézetünk szerint helyesen tette, hogy elutasította mostohalánya követelését, hiszen ha járna neki valami, ha örökölne a házból, nem lenne szép, tisztességes a jogairól való lemondásra bírni egy, az ön nézete szerint is, aránytalanul alacsony összeggel. A másik oldalon pedig ugyan milyen garanciát kaphatna ön arra, hogy a 30 ezer korona átvétele után a mostohalánya valóban megtartja ígéretét és megteszi lemondási nyilatkozatát?! A mostohalánya persze valóban örökös, s ezért igényt tarthat ugyanolyan részre a hagyatékból, mint ön, vagyis a felére (s ezen belül a házastársi osztatlan közös tulajdon negyedére). Ezt nyilván ön sem vitatja, s az érdekli csupán. hogy mi tartozik a hagyatékba, mi az, amin osztozkodnia kell. A hagyatékot elsősorban a felesége különvagyona képezi, valamint a házasság idején szerzett osztatlan közös tulajdonuk ráeső része. A felesége különvagyonába tartozott mindaz, amit a házasság elótt szerzett, továbbá az, amit esetleg a házasság fennállása alatt kapott ajándékba vagy örökölt. A hagyaték pontos meghatározása a közjegyző feladata. Amennyiben vita merül fel, hogy valamely dolgot (pl, a családi házat, a lakás berendezését) be kell-e vonni a hagyatékba vagy sem, a közjegyző felfüggeszti a hagyatéki eljárást, s időt ad az örökösöknek arra, hogy a kérdés megoldása végett a bírósághoz forduljanak. Nézetünk szerint a családi ház és a berendezése nem tartozik a hagyatékba és nem tartozott a házastársi osztatlan közös tulajdonukba sem. Igaz ugyan, hogy ön mindezt a házasság fennállása alatt vásárolta meg (s a házasság fennállása alatt szerzett dolgok általában az osztatlan közös tulajdonba tartoznak), de mint írja, kizárólag abból a pénzből, amit a házasság megkötése előtt szerzett - s így az ön személyes különvagyonát képező - családi ház eladásából származott. Ez a pénz és azok a vagyontárgyak, amelyeket csak ennek a pénznek felhasználásával szerzett, az ön különvagyonába tartoznak. Hasonló módon értelmezte a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a legfelsőbb bíróság is, amikor megállapította, hogy: „azok a dolgok, amelyek olyan dolgok cseréjével vagy olyan dolgok jövedelméből lettek szerezve, amelyek a házastársak egyikének személyi tulajdonát képezték, továbbra is ennek a házastársnak kizárólagos tulajdonában vannak (R 42/72, 123. old.) Óvatosság D. L.: A szüleim után családi házat örököltem. Nőtlen vagyok, de az idén családot alapítok. Eljövendő feleségemnek van egy 30 éves leánya. A kapcsolatuk nagyon rossz, nem is érintkeznek egymással. Az örökölt házat az esküvő után eladom, de nem szeretném, ha eljövendő feleségem leánya bármikor is igényt tarthatna az így befolyt összegen vásárolt ingó vagy ingatlan dolgokra. Ô ugyanis már többször hangsúlyozta ismerőseink elótt, hogy a vagyonom felét megszerzi tőlem a feleségem esetleges halála után. Ezért kérem tanácsukat, miként intézzem az általam örökölt családi ház eladását, illetve a vételárként befolyt összeg felhasználását. Az előző levélre adott válaszunk lényegében önre is vonatkozik. Ehhez csupán annyit tennénk hozzá, hogy ha bármilyen ingó vagy ingatlan dolog megvásárlásához a különvagyonába tartozó pénzen kívül felhasználná a házastári osztatlan közös tulajdonukba tartozó pénzt is, az így megszerzett dolog már a házastársi közös tulajdonukba tartozna, vagyis a felesége halála esetén a hagyaték részét képezhetné. Persze, ebben az esetben igényt tarthatna annak megtérítésére az osztatlan közös tulajdonból (amelyet halál esetén ugyanúgy meg kell osztani, mint válás után), amit a közös tulajdon gyarapítására fordított. Fontosnak tartjuk azonban megjegyezni még azt is, hogy a házastársak valamelyikének különvagyonából származó hasznok nem a házastársnak különvagyonát, hanem az osztatlan közös tulajdont gyarapítják (pl. a különvagyont képező kert terményei megilletik mindkét házastársat!). Utcai verekedés M. B.: A családunkban sajnálatos esemény történt. A nővérem 22 éves veje iszákos, erőszakos férfi és már többször bántalmazta a feleségét. Három héttel ezelőtt nézeteltérés volt köztük, s akkor is megverte a feleségét. A nővérem és az édesanyám a fiatalasszony védelmére kelt. A férfi megütötte az édesanyámat, aki 10 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Mivel a verekedés az úttesten folyt, a dulakodás közben egy személyautó elgázolta a nővéremet. Jelenleg kórházban ápolják. Az édesanyám feljelentést tett. A család véleménye szerint a nővérem veje minden aljasságra képes. A feljelentés ellenére szabadlábon van és továbbra is fenyegetőzik. Azt szeretném tudni, hogy büntetlenül törhet-e valaki egy másik ember életére? Bízunk abban, hogy a szocialista igazságszolgáltatás nem engedi, hogy a nővérem veje büntetés nélkül garázdálkodjon tovább! A kérdésére a válasz egyértelmű: senki sem törhet büntetlenül más ember életére. Ezt azonban nyilván ön is tudja, s így a kérdése költőinek, fölöslegesnek tűnik. A további kérdések tisztázása (t. i. ki kezdeményezte az úttesten lezajlott verekedést, dulakodást, milyen szándékkal stb.) már a bűnüldöző szervekre tartozik. Nem jogi elv ugyan, de ilyen esetekben megfontolandó közmondás - „szégyen a futás, de hasznos“. Tény az is, hogy a házastársak közti konfliktusokat elsősorban nem a szülőknek és főként nem az utcán kell rendezniük (mellesleg a jogos védelem csak addig a pillanatig jogos, míg a támadás még tart!). Ami a jogaikat illeti, a szocialista igazságszolgáltatás kizárja a bosszút. A bűnüldözést tehát csakis az erre hivatott szervek láthatják el. Kártérítést követelhetnek azonban, ha a fiatalember szándékosan vagy a jogi kötelezettségei megszegésével kárt okozott önöknek. így az ön édesanyjának okozott kárért feltehetően felelni fog, kétséges azonban, hogy tartozik-e kártérítési felelősségei azért a kárért, amelyet a nővére szenvedett el. Ajánljuk, érvényesítsék a kártérítési követeléseiket a feljelentés következtében megindított büntetőeljárásban. . . (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1986. VIII. 2
