Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám, péntek

ÚJ szú 5 „ s 986. VIII. 22. - = Termőtalajra hullt a bírálat ■■ —== SEGÍTŐ JOBBOT Petr Dédek mérnök negyvenéves. Az idén nevezték ki a Jablonec nad Nisou-i UAZ vállalat igazgatójának. Ez januárban történt. Tizennyolc évvel ezelőtt került a vállalathoz. Múhelyellenőrként indult, később különféle tisztségekkel bízták meg, az üzem, majd a vállalat igazgatója lett. Mindenütt jól mutatkozott be. , Megválasztották az Ústí nal Labem-i kerületi pártkonferencia küldöttjének is. Úgyszintén januárban, örömmel fogadta ezt. Becsülte a bizalmat. Azt viszont nem sejtette, hogy a konferencián elhangzik az ô neve is. A Cseh Barlangkutató Társaság olomouci szervezetének tagjai speciális pionírtábort rendeztek a felső légúti megbetegedésekben szenvedő gyermekek számára a környék barlangjaiban. A tábo­rozáson huszonöt 6-14 éves gyermek vesz részt Cseh- és Morva­ország különböző ré­szeiből. A gyermekek naponta négy órát bar­langokban töltenek, ahol légzőgyakorlato­kat végeznek. (Vladislav Galgonek felv. - ČSTK) Öntözés nélkül nagyon nehéz Egyre több gondot jelentenek a szárazság okozta kiesések Nem a dicséret hangján A CSKP kerületi bizottságának beszámolója az 1986 februárjá­ban megtartott kerületi pártkonfe­rencián megállapította: ,, Kerületünk gazdaságfejlesztő - sében a legnagyobb problémák főleg a gépipari vállalatokban ta­pasztalhatók. Itt található a leg­több olyan vállalat, amely nem teljesíti a döntő fontosságú terv­mutatókat, miközben termelésük növekedésének dinamikája sem felel meg a a várakozásnak. E vál­lalatok igazgatói, elsősorban Ma- chaň elvtárs a chrastavai Elitex-’ ben, Dédek elvtárs a Jablonec nad Nisou-i LÍAZ-ban, Spurný élvtárs a varnsdorfi TOS-ban kell hogy tudatosítsák, nem elég ígérgetni, hogy vállalataik teljesítik az állami tervmutatókat, miközben a helyzet nem javul, hanem inkább rosszab­bodik. Számunkra és az általuk irányított vállalatok dolgozókollek­tívái számára nem elég a magya­rázat, hogy a feladatok igényesek. Ehhez nem fér kétség. Csakhogy az igényes feladatok minden irá­nyító dolgozótól igényes megkö­zelítést is követelnek. Ebben látjuk a módját annak, hogy nemcsak náluk, hanem más vállalatokban is javuljon a helyzet. “ Önvizsgálat Az első pillanatban „felment a pumpa“. Gürizik és ez lett a vége! Majd feltette önmagának a kérdést: jogos volt a bírálat? Hosszú ideig eltűnődött a vála­szon. Akaratlanul is felvetődtek további kérdések: Elég igényes vagyok önmagammal szemben? S a munkatásaimmal szemben? - Igaz, sok probléma gyökerét a vállalaton kívül kell keresni, de mi a helyzet itt nálunk? Hol fordulnak elő nagyobb hibák? S a kérdések megválaszolása folyamatában kezdett hozzászok­ni a gondolathoz, amelytől eleinte viszolygott: a bírálat jogos volt. Felszólalt a vitában. Beszélt a végterméket gyártók okozta problémákról, főleg a szállítói -megrendelői kapcsolatokról. Fel­tárta az igazságot. Nem hivatko­zott csak objektív okokra. Több­nyire a vállalatával foglalkozott. Azzal, hogy miben látja a tartaléko­kat, hol szorít a cipő. Saját munká­jában min kell változtatnia. Az önbírálat tárgyszerű és józan volt. Nem horgasztotta le a fejét. Előre tekintett, arra, amit tenni kell. Az önbírálat után tettek A kerületi pártkonferencia óta több mint öt hónap telt el. Ez alatt a vállalatban sok minden a javára változott. A UAZ teljesítette félévi tervét. Tegyük hozzá, a dolgozók nagy erőfeszítéseinek árán. Az ok? Ismét néhány vállalat kése­delmes szállítása. Kimagyarázko­dás ez? Nem. Csak a való helyzet ismételt megállapítása. A szállítói -megrendelői kapcsolatokban te­hát alig változott valami. Viszont a munka minőségében is akad kifogásolni való. Ebben jutnak kifejezésre az irányítás hibái, a ki­taposott utak követése, a hajlan­dóság hiánya újszerűen dolgozni. Hosszasan elbeszélgettünk Dé­dek elvtárssal. Először óvatosan. Nyomasztóan hatott az általa többször is elismételt, aligha elfo­gadható gondolat: ,,Nem a hírköz­lő eszközökben kellene megoldani azokat a problémákat, amelyek rendezéséért a vezető gazdasági dolgozókat fizetik.“ Megvitatjuk munkastílusát. Az igazgató papri­kás hangulatban beszél, amikor olyan különösképpen égető prob­lémáról esik szó, amelynek meg­oldása nem felel meg az elképze­lésének. Majd higgadtabban szól, amikor tulajdonképpen fennhan­gon fejezi ki gondolatát, hogy milyen tett is követte önbírálatát. Dédek elvtárs a pártkonferenci­án megállapította, hogy a legna­gyobb tartalékokat a vállalat gaz­dálkodásában látja. S ez minden szinten összefügg az irányítás színvonalával, a káderek felkészí­tésével és nevelésével. Tulajdon­képpen egyszerű egyenletről van szó: egyik oldalon a felkészült, gondolkodó emberek, akik tudják, mit és főképp miként kell tenni, a mások oldalon pedig az eredmé­nyek. Valóban egyszerű, de egyi­dejűleg a legnehezebb dolog ez. A vállalat gazdálkodása. A te­vékenység legbonyolultabb része. Mi minden hat rá. Milyen nagy tartalékai vannak s milyen problé­mákkal és fogyatékosságokkal küszködik. Ez egyben a legfonto­sabb kulcsa a bírált fogyatékossá­gok megoldásának, kiküszöbölé­sének. A LIAZ vállalatban ezért intenzifikációs csoportot hoztak létre, néhány szakosított munka­csapattal. Azzal foglalkoznak, hogy miképp tárják fel és haszno­sítsák a tartalékokat, s termelje­nek hatékonyabban, jobban és olcsóbban. Egyetlen szakaszról sem feledkeznek meg. A vállalat gazdálkodása és a vele szemben támasztott követelmények kikény­szerítik azt, hogy a vezérigazgató dolgozószobájából az éjszakába nyúlóan kiszűrődjön a villanyfény. Nem számít kivételnek az sem, hogy a szakemberek csoportjával együtt szombatonként is tanács­kozik és számol. Csak egy céljuk van: elérni a várt nyereséget, módosított saját termelési értéket és exportszintet. Az első félévben sikerrel jártak. Igyekezetük és figyelmük azonban nem lanyhul.- A kerületi pártkonferencián elhangzott bírálatot követően tu­datosítottam, hogy az elmúlt esz­tendő második felében foganato­sított intézkedések ellenére nem értünk el jelentősebb előrelépést főleg az alkotó munkát végző technikusok javadalmazásában. Dédek elvtárs ezért feladatul adta, hogy a legjobb technikusok kiemelt fizetést kapjanak. E gon­dolat megvalósításánál előfordul­nak konfliktusok. Nem is csoda. Hiszen a nagyobb differenciálás zavarja a gyökereket eresztett, kényelmes egyenlősdit. Ezen túl­menően egyes vez”ető dolgozók a vállalatban letöltött évekhez, s nem az adott technikus konkrét munkájához szeretnék kötni a ki­emelt fizetéseket. Az új mérce alkalmazásának hatása azonban már kedvezően nyilvánult meg. Sok minden megváltozott a jutal­mazásban is. S ez hozzájárult ahhoz, hogy csaknem megoldot­ták a készlethalmozás több esz­tendőre visszatekintő problémáját. Miképp? Anyagilag érdekeltté tet­tek ebben nagyon sok műszaki és gazdasági dolgozót. A javadalmazás -érzékeny terü­let. A LlAZ-ban az irányítási elv szerves részeként létrehozták az osztályvezetői alapokat, amelyek­ből a jól végzett munkát honorál­ják. Nézetük szerint a haladéktala­nul folyósított száz korona többet jelent a ,,majd“-ra ígért nagyobb jutalomnál. Az irányítás színvonala a veze­tő gazdasági dolgozó szaktudásá­tól, politikai fejlettségétől és erköl­csi tulajdonságaitól függ. - Igé­nyesnek kell lennem a káderekkel szemben - mondja megfontoltan Dédek elvtárs. - A munka irányítá­sában és szervezésében vannak a legnagyobb tartalékok. Minden alkotó eleme - a feladatok kijelölé­se, a felelősség meghatározása; az ellenőrzés, az anyagi és az erköl­csi ösztönzés - bonyodalmakkal jár, s egyikük-másikuk gyakran csődöt mond. Pedig ehhez csak egy dolog szükséges: nagyobb következetesség. Egyetlen vezető gazdasági dolgozót sem fizetnek a letöltött nyolc óráért, hanem tisztsége gyakorlásáért, a felada­tok teljesítéséért és azért, amit ezen felül tesz. Engem nem érde­kelhet, hogy a fizetéséért munká­ját nyolc vagy tíz óra alatt végzi-e el. Nincs szükségem százoldalas jelentésekre, hogy ezt vagy azt miért nem sikerült elérni. Egy oldalon kell feltüntetni a teendő­ket, hogy miképp biztosítja azok megvalósítását. Aki erre képtelen, az nem állja meg a helyét. Az igazgatókat is a feladatok teljesí­tése szerint javadalmazzuk. Közü­lük a legrosszabnak tavalyi prémiu­ma csak 2,7 százalék volt, míg a leg jobbé 47 százalék. Az, akinek a legalacsonyabb volt a prémiu­ma, már nem is tölti be tisztét. Ilyen a való helyzet... Nevelés - hosszú távon Senkinek sem sikerül vezető gazdasági dolgozót nevelnie egyik napról a másikra. A LlAZ-ban ezért elgondolkodtak a káderek nevelése fölött is. Egyezményt kötöttek a libereci Gép- és Textili­pari Főiskolával, amelynek már a második évfolyamtól kiválasz­tott hallgatóit fokozatosan felké­szítik a vállalatban végzendő munkára. Lehetővé teszik szá­mukra, hogy megismerkedjenek az üzemek helyzetével, szünidei gyakorlatukat ezekben tölthessék el és szorgalmazzák azt, hogy diplomamunkájukban dolgozzák fel a vállalat problémáit. Egyszóval azon vannak, hogy tanulmányain­kat befejezve náluk vállaljanak munkát, a gyakorlatra a lehető legjobban felkészülve. A kerületi pártkonferencián el­hangzott bírálat után az igazgató tehát három fő területnek szentel­te a legnagyobb figyelmet. A párt­ós a szakszervezeti szervekkel karöltve elég sok intézkedést tett a fogyatékosságok megszünteté­sére. Teljesítésükhöz már hozzá­fogtak. De még csak a kezdet kezdeténél tartanak. A bírálat tehát termőtalajra hullt. Helyesen értelmezték. Általában a vállalatban a lenini munkastílus­nak ez az eleme mind jobban érvényesül. Megtanulták azt, hogy kendőzetlenül kimondják az igaz­ságot. - Képtelenség ugyanis másképp dolgozni. Meggyőződé­sem: ha a kritika jogos, tárgysze­rű, a megfelelő helyen hangzik el és helyesen választják meg cím­zettjét, akkor csak az ügy javára válhat. Nem árt az ember tekinté­lyének. Annak a határozatlanság, illetve a bírálat elutasítása árt. A bírálat kell hogy munkánk bázi­sává váljon. Vállalatunkban ez sok ember számára új elem, amely nem mindenkinek tetszik! Igen, nem elegendő csupán ígérgetni a tervteljesítést, azt mondogatni, hogy a feladatok igé­nyesek, mint ahogy az a múltban történt. Cselekedni kell. Tettekkel kell bizonyítani. S Dédek elvtárs becsületesen erre törekszik. VÁCLAV PERGL Megfosztott kukoricacső fekszik az asztalon. Társai a szomjúhozó parcellákon a szikkadó növények szárán perzselődnek a tűző nap­fényben. Ezt az egyet, átlagos nagyságú lévén, behozták az iro­dába, hogy lemorzsolják, meg­mérjék a szem nedvességét és felmérjék a várható kilátásokat. Ravasz Gábor mérnök, a köböl­kúti (Gbelce) Győzelmes Február Efsz növénytermesztési ágazat- vezetője már ki tudja hányadszor veszi újonnan kezébe, hogy rész­letesen szemügyre vehesse a cső hosszát, a szemeket és a sorok tömöttségét.- Olyan mint a Rubik kocka, fordítható jobbra, balra - mondja túlzással, és még nagyobb adag elégedetlenséggel a hangjában, miközben a csövet marokra fogja, majd jobb és bal kézfejével annak végeit ellentétes irányban elmoz­dítja. - Kicsik a szemek, ritkák, így nagyon laza a cső. Rendesen tömörnek és masszívnak kellene lennie. Az idén a nagy szárazság­ban a szemek nem tudtak kifejlőd­ni és idő előtt beértek. Más évekhez viszonyítva a szemes kukorica érettségben legkevesebb egy hónappal van előbbre. Úgy szeptember közepén kellene ilyen érettnek lennie. A növény sajnos annyira száraz, hogy már a legna­gyobb eső sem segítene rajta.- A kiadós esőnek persze en­nek ellenére nagyon örülnének.- így igaz, hiszen öntözési le­hetőségünk nincs, és mi csakis az esővel számolhatunk. Egy kiadós esó például nagyon megkönnyíte­né a szántást, összesen 930 hektár magágyat kell előkészíte­nünk. A munkát megkezdjük, de a feltételek nehezek. Az eke vödörnyi nagyságú hantokat for­gat fel. Nehézfogassal és nagy­hengerrel ötször-hatszor is meg kell jári a táblát, amíg a rögöket úgy-ahogy eldolgozzuk. Várni vi­szont nem lehet. Szeptember kö­zepén szeretnénk megkezdeni a búza vétését és a szántást követően legalább huszonnyolc napig pihentetni akarjuk a földet. Az idei év eddigi eredményei is bizonyítják, hogy az agrotechnikai követelmények pontos betartásá­val és a jó fajtaválasztékkal az időjárás okozta kiesések bizonyos hányada ellensúlyozható. Az ágazatvezetó szavainak iga­zolására néhány tényt is említett. Aratási eredményeikkel a járás huszonhét mezőgazdasági üzeme közül az első tíz sorába kerültek. Az árpa átlagos hektárhozama mindössze 0,1 tonnával volt a ter­vezett alatt, a lencse pedig 0,25 tonnával többet adott. Az eddigi bevételek és a további kilátások alapján valószínű, hogy a gyü­mölcskertészet és a szőlészet is teljesíti, esetleg túl is szárnyalja bevételi tervét. így még mindig adott a remény, hogy a tervezett­nél 1,5 tonnával kisebb búzahoza­mot ellensúlyozni tudják és az ágazat a 27 millió korotlá bruttó bevételét eléri. Mindezt annak ellenére, hogy augusztus közepé­től két hónapra visszamenően egyszer négy, egyszer pedig hat milliméternyi csapadék hullott és semmi több.- A búzafajták közül a száraz­ságot legjobban a Viginta bírta, ezért az idén vetésterületének százalékarányát a korábbi hu­szonkettőről ötven fölé emeljük. Mivel az igényes, de gazdaságilag kifizetődő lencsét a jövőben is termeszteni fogjuk, a meglevő négy Bizon gabonakombájn mellé már most további kettőt veszünk. A Bizonnál kisebb veszteséggel és tisztábban egyetlen rendelke­zésre álló géppel sem lehet a len­csét betakarítani, és e kombájnok ugyanakkor a szemes kukorica betakarításában is eredményesen használhatók. A jelek szerint a szemes kukorica érettsége az idén lehetővé teszi a gyors ütemú betakarítást. Ezt ki kell használni, hogy a kukoricaszár teljes meny- nyiségét lesilózhassuk - össze­gezte a legfontosabb tanulságokat és feladatokat Ravasz Gábor. így jutottunk el a tömegtakar­mányok kérdéséig, amelyek öntö­zés hiányában az egyik legna­gyobb problémát jelentik.- A lucerna első és második kaszálását jó eredménnyel végez­tük el, de a harmadik kaszálás már megközelítően sem adja a várt tömeget. A 300 hektáron elvetett tarlókeverék magja a földben ma­radt, nem kelt ki, így ezzel sem számolhatunk. A kiesett mennyi­séget a minőséggel ellensúlyoz­zuk. Úgy igyekszünk a munkával, hogy a silókukorica szárazanyag­tartalma mindvégig az optimális határok között maradjon. A jó minőségű szilázzsal több balaszt- takarmányt lehet megetetni. Erre is gondoltunk. Az árpa- és a len­cseszalmát is hagyományosan, kézi erővel kazlaztuk, hogy ne ázzon be és a takarmányalapnak kifogástalan része lehessen. Némi enyhítést jelenthet majd tavasszal, hogy Perkóval a korábban terve­zettnél kétszer nagyobb területet vetünk be. így valamivel előbb kezdhetjük majd a zöld etetését. De ennyi ■ is kevés lenne, ha a korábbi években nem folytattunk volna ésszerű takarmánygazdál­kodást. Annak, hogy e nagyon nehéz évben sem kell vészharan­got kongatnunk, a tavaly létesített takarmánytartalékoknak is része van. A köbölkúti tanulság egyértel­mű. A növénytermesztők helyzete öntözés nélkül száraz évben na­gyon nehéz. Előrelátó, tervszerű és igényes munkával azonban sok nehézség áthidalható, és a kiesé­sek jelentős hányada is pótolha­tó. EGRI FERENC A bratislavai Slovnaft vegyipari vállalat termékeinek nagyobb részét vasúti ciszternák segítségével szállítja a megrendelőinek. A szerelvények indítását, illetve érkezését számítógép segítségével végzik. Az R-850 típusú automata vezérlésű rendszert már egy éve sikeresen alkalmazzák. Az új módszer bevezetésével lényegesen javult a forgalom és a gépállomány ellenőrzése. A képen Jozef Garaj operátor látható munka közben. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents