Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-11 / 161. szám, péntek

A köz javára végzett munka Az érsekújvári (Nové Zámky) Fejlődés Egységes Földműves- szövetkezet a 7. ötéves tervidő­szakot kedvezően zárta, a járás ugyancsak szép eredményeket ért el. Milyen sikerekkel dicsekedhet az újvári szövetkezet, és konkré­tan miben tűnik ki? - kérdeztem Barák Lászlótól, a szövetkezet elnökétől és az állattenyésztési részleg vezetőjétől.- Különösen az állattenyész­tésben értünk el jó eredményeket. A sertésenkénti 583 gramm napi súlygyarapodással az első helyre kerültünk a járásban. Régóta tart­juk a jó szintet az állattenyésztés­ben, s ha nem is mindig az elsők, de legrosszabb esetben a másodi­kok voltunk. - A tejtermelésben a járási átlag jelenleg évi 3600 liter, s az újváriak egyharmaddal mindig az átlag fölött voltak - ta­valy 4449 literrel a tejtermelésben is az első helyre kerültek. Elgondolkoztató, hogy egy járá­son belül ekkora különbségek lehetnek. Miért nem sikerül az egyik szövetkezetnek éppolyan jó eredményeket elérni, mint a má­siknak? Az 560 hektárnyi területen gaz­dálkodó szövetkezet a gabonater­mesztésben a 60,2 mázsás hek­tárhozamával tavaly a második helyen állt a járásban. Az ötéves tervidőszakban két ízben sújtotta szárazság a gazdaságot - csak a két utolsó év kedvező időjárásá­nak köszönhetően sikerült túltelje­síteniük a tervezett hektárhoza­mokat mind a sűrűn vetett gabo­nafélékből, mind pedig kukori­cából. Az újvári szövetkezet erőssége a szarvasmarha-tenyésztés, s mint Barák László hangsúlyoz­za, ennek a fejlettségi fokától függ az egész állattenyésztés rentabili­tása. - Mivel az állattenyésztés­ben jó eredményeink vannak, a jö­vőben a minőségre és a gazdasá­gosságra kell törekednünk. Ez korkövetelmény. A növényter­mesztéstől azt várjuk, hogy a tö­megtakarmányokat minőségileg magasabb szinten állítsák elő, csak így léphet előbbre az állatte­nyésztés. A jobb minőségű takar­mánnyal növelni tudjuk az állatok hasznosságát, s ezzel automati­kusan csökkennek az előállítási költségek. Ez az a minőségi válto­zás, amit a gyakorlatban meg akarunk valósítani. Olcsóbban, rentábilisabban termelni, ugyan­akkor jobban eladni a terménye­inket. Most vezették be az új bérezési rendszert. A vezetőség számol Következetesebben a tűzvédelemben A 7. ötéves tervidőszakban a tűzesetek és az üzemi balesetek számának kedvezőtlen alakulása miatt 1982 decemberében az SZLKP KB Elnöksége szlovákiai aktívaértekezletet szervezett a bratislavai Slovnaft vállalatnál. Ezen a tanácskozáson a vállalat szervezetei és gazdasági vezető­sége felhívást intézett valamennyi szlovákiai termelési és nem ter­melési szervezethez, felszólítva őket a szocialista gazdaság védel­mével e területen kapcsolatos teendőikre. Az aktívaértekezlet határozatai és az említett felhívás nem csekély mértékben hozzájá­rult a következetesebb védeke­zéshez, a tüzesetek és az üzemi balesetek megelőzéséhez. A jóváhagyott és fokozatosan megvalósított intézkedések elle­nére azonban nagy számban akadnak még olyan ipari és mező- gazdasági szervezetek, amelyek­ben nem fordítanak kellő gondot a tűz- és a munkavédelmi intézke­dések gyakorlati megvalósítására, így van ez annak ellenére, hogy a Slovnaft felhívásához eddig 1378 szlovákiai szervezet csatla­kozott, a legtöbb - számszerinť 455 - a Nyugat-szlovákiai kerü­letben. Ezért szükséges, hogy a párt­ós az állami szervek politikai­szervező munkájukkal elérjék még több szervezet részvételét ebben a mozgalomban. Ebben a törekvé­sükben segítségükre lehetnek a szakszervezetek és a SZISZ- szervezetek is. Nagyobb szerepet vállalhatnának az üzemi újságok, nevezetesen a tűzvédelmi jogsza­bályok ismertetésével, a jó ered­mények népszerűsítésével, a fo­gyatékosságok kipellengérezésé- vel. Szükség lenne arra is, hogy minden szervezetben megteremt­sék saját tűzvédelmi és balesetel­hárító rendszereiket, összhang­ban a Slovnaft vállalat felhívásá­val. Mert nemcsak ennek a felhí­vásnak a szóbeli elfogadása s a hozzá való csatlakozás a cél, hanem főleg a belőle következő feladatok nap-nap utáni gyakorlati megvalósítása. MÁRIA KURUCOVÁ százados a kezdeti nehézségekkel, de az emberek elóbb-utóbb tapasztalni fogják, hogy ez valóban igaz­ságos, s akik a fegyelemmel hadilábon állnak, kénytelenek lesznek megváltozni, vagy más munkahelyet keresni.- Küzd-e munkaerőhiánnyal egy városi szövetkezet? — Bizonyos gondok felmerültek. A munkaerő elegendő volna, de nem mindig olyanok jönnek, akik­kel jó eredményt lehet elérni. Az állattenyésztésbe sokan jelent­keznek, mert itt eléggé jók a kere­seti lehetőségek. De jelentkeznek olyanok is, akik még sosem dol­goztak ilyen munkakörben, és nem tudnak helytállni, mert ott dupla műszak van, naponta két­szer kell munkába menni, és szombaton, és vasárnap is kell dolgozni. Barák László a komáromi (Ko­márno) Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában érettségizett, majd Nyitrán (Nitra) kétéves felépítmé­nyit végzett. Az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasá­gi osztályán dolgozott mindaddig, amíg huszonhárom évvel ezelőtt a szövetkezetbe nem került, jelen­legi beosztásába. Az évek során számos tisztséget töltött be, más­fél évtizeden keresztül a szövetke­zet pártalapszervezete pártbizott­ságának tagja volt, csak most, az évzáró taggyűlésen kérte felmen­tését. A városi nemzeti bizottság­nak képviselője volt húsz évig, de már ezt sem vállalta az idén, mert ,.túlságosan nagy a teher, s a fela­datokat arányosan kell elosztani“. De ezenkívül is akad még elfoglaltsága Barák Lászlónak jócskán. A Nyugat-szlovákiai Ke­rületi Pártbizottság plénumának nyolcvanhárom óta tagja. A mező- gazdasági bizottságnak is tagja, s ez gyakrabban ülésezik, mint a plénum, és gyakori utazásokkal jár. Ha szakmai vonalon valahol problémák adódnak, a bizottság négy-öt tagja a helyszínre utazik, és kivizsgálja az ügyet. Havonta általában 2-3 napot van távol otthonától. A feladatok arányos elosztásá­ról beszélt Barák László. A társa­dalom, a köz javára végzett mun­kát nem mindenki vállalja. De akarata ellenére senkit nem kény­szerítenek különféle tisztségek betöltésére. Ki-ki lelkiismerete, te­hetsége szerint vállal többletmun­kát - amiért fizetség nem jár. Ám ha fáradozásáért olyan „ellenszol­gáltatást“ kap, mint amilyen a me­zőgazdaság kiváló dolgozója ki­tüntetés és a szocialista munka úttörője - az sok mindenért kárpó­tolja. KOPASZ CSILLA A rekonstruálás után újra megnyitották a SZISZ KB prágai ifjúsági tudományos és műszaki központját, amelynek fő feladata, hogy elősegítse a fiatalok részvételét a népgazda­ság elektronizálásában és automatizálásában. A központot a legkorszerűbb számítás- és audiovizuális technikával szerelték fel. A képen: Jaroslav Kasika mérnök, egy járási ifjúsági és elektrotechnikai központ vezetője (baloldalt) és Zdenék Hűd mérnök, a nyugat-csehországi kerületi SZISZ bizottság ifjúsági és elektrotechnikai klubjának vezetője a komputer által készített grafikont ellenőrzi. (Michal Krumphanzl felvétele - ČTK) Gazdag választék - fehér folttal Mit (nem) kínál kerámiaiparunk? Húszféle forma, kétezer deko­ráció - teás, kávés és étkészlet­ből, valamint gazdag választék díszkerámiából. Ez a Znojmói Ke­rámiagyárnak és a Karlovy Vary-i Porcelángyárnak a jelenlegi kíná­lata. Ebből válogathat a belkeres­kedelem és ugyancsak ez a vá­laszték várja a külföldi megrende­léseket. Azt, hogy a negyvenezer féle készletből mi kerül a hazai piacra, talán nem szükséges rész­letezni, hiszen a boltok kínálata önmagáért beszél. De vajon mit kínál ez az iparág a külföldi piacokon? Hogyan állják meg he­lyüket termékeink a külföldi kerá­miával való összehasonlításban? Ezekre a kérdésekre a prágai Csehszlovák Kerámia külkereske­delmi vállalatnál kerestük a vá­laszt.- Hazánk, pontosabban Kar­lovy Vary és környéke nemcsak gyógyfürdőiről, hanem kerámiájá­ról is híres. Manapság, amikor a kivitelre gyártó vállalatok a meg­változott világpiaci helyzetre pa­naszkodnak, vajon miként állja meg helyét a csehszlovák porce­lán külföldön.- A znojmói és a Karlovy Vary-i vállalatok évi termelésének körül­belül a fele talál gazdára a határa­inkon túl - mondja Olga Machatá, Hány taggyűlést kell tartani évente? ÚJ szú 1986. VII. 11. Július és augusztus a szabadságok idősza­ka. Olvasóink közül sokan kérdezték meg tőlünk ezzel kapcsolatban, főleg pártalapszer- vezeti tisztségviselők, hogyan értendő a párt­alapszabályzatnak az a rendelkezése, amely az alapszervezeti taggyűlések minimális szá­mát tízben állapítja meg. A kérdésre František Klímától, a CSKP KB-nek a pártépítés és -alapszabályzat kérdésével foglalkozó alosz­tályának a vezetőjétől kértünk választ.- Némelyik alapszervezet, sőt egyes járási pártbizottságok is úgy értelmezik a rendelke­zést, hogy az évi tíz taggyűlés tartásának a lehetősége csupán az oktatásügy és a kultú­ra területén dolgozókat tömörítő alapszerve­zetekre vonatkozik, vagyis azokra az intézmé­nyekre, ahol nyáron hosszabb időre szünetel a munka. Helyes ez a megállapítás?- Idézzük fel még egyszer az alapszabály­zatban megfogalmazott alapelvet. Eszerint taggyűlés általában egyszer van egy hónap­ban, s évente legalább tíz. Tehát minden hónapban kell tartani. Az említett tíz gyűlés úgy értendő, hogy az alapszabályok figyelem­be veszik azt a tényt, hogy az előbbi rendelkezést nem lehet minden esetben betar­tani, például nyári szünet vagy szabadságolá­sok idején. Máskor is kialakulhat olyan helyzet, hogy a taggyűlésen a szervezet tagságának még a fele sem vehet részt, márpedig a jelenlétükre szükség van a határozatok érvényességéhez. Előfordulhatnak tehát olyan esetek, amikor nehéz úgy megszervezni a gyűlést, hogy ne csak formális legyen. A havonta esedékes taggyűlés elmaradásá­nak azonban komoly okának kell lennie. A rendelkezés természetesen minden alap­szervezetre vonatkozik, nem csupán egyesek­re, mondjuk az oktatás területén működőkre. A taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve, a kommunisták iskolája. A párt politi­kájának megfelelően kitűzi a tevékenység fő irányait az alapszervezet politikai, szervező-, valamint eszmei nevelő munkájához, megvi­tatja és meghatározza az egyes munkahelye­ken, illetve lakóhelyeken elvégzendő fó fel­adatokat, foglalkozik a dolgozók észrevételeivel és javaslataival, érvekkel és tapasztalatokkal vértezi fel a kommunistákat a politikai munká­hoz, határozatokat hoz, feladatokat jelöl ki a tagok számára, meghatározza teljesítésük­nek és a teljesítés ellenőrzésének a módját. A párt irányvonalának a szellemében felméri a pártbizottságnak és az egész szervezetnek a tevékenységét, s minden tisztségviselőét és tagét külön-külön is. Ezért mondhatjuk, hogy a taggyűlés mint az alapszervezet legfelsőbb szerve, határoz minden alapvető fontosságú kérdésben, amely a pártszervezet tevékeny­sége folyamán felmerül. Ez többek között a szervezet belső demokráciájáról tanúskodik. Az említett kérdést nem szabad csupán a taggyűlések száma alapján megközelíteni. Sokkal inkább azt kell nézni, hogyan tudja jobban ellátni feladatát a taggyűlés és az egész alapszervezet.- Néhány alapszervezetben az a vélemény alakult ki, hogy abban az időszakban, amikor nem kerül sor taggyűlésre, a pártcsoportoknak sem kell összeülniük.- Mi a pártcsoportok feladata? Hogy a ha­táskörükben megszervezzék a taggyűlések határozatainak a teljesítését, és ügyeljenek arra, hogy minden tag megfelelően eleget tegyen alapvető kötelességeinek. Tehát a pártcsoportok tagjai a munkatársaikkal való mindennapos érintkezés során valósítják meg a párthatározatokat. Ez a fő feladatuk. Tevé­kenységük tehát nem szünetelhet: rendszeres időközönként össze kell ülniük, és meg kell beszélniük a további tennivalókat.- A pártkongresszus határozatainak a telje­sítése nemrég kezdődött el. A pártalapsza­bályzat fontos eszköz a feladatok megvalósí­tásához. Viszont úgy tűnik, nem alkalmazzák mindig elég következetesen a benne foglalta­kat, főleg az alapszervezetek.- Ahhoz, hogy a CSKP XVII. kongresszusa által módosított alapszabályzatnak megfelelő­en tudjanak dolgozni a pártszervek és -szer­vezetek, alaposan meg kell vele ismerkedniük. A benne foglaltak elsajátítása és a napi munka során történő alkalmazása egyike a legfonto­sabb feladatoknak. Minden szervezetben össze kell hasonlítani az ott szereplő követel­ményeket a szervezet tevékenységével. A mindennapi pártmunkának az alapszabály­zat szellemében kell folynia: a lenini elvek, normák érvényesítése, a lenini munkastílus többek között azt is jelenti, hogy a pártalap­szabályzathoz kell tartani magunkat, amely ezeket a normákat, elveket a gyakorlat számára konkretizálja.- Mindabból amit elmondott, az is következik tehát, hogy a pártmunkának a nyári hónapok­ban sem szabad szünetelnie, éppen ellenke­zőleg, a kommunistáknak széles körű szerve- zötevékenységet kell kifejteniük a kongresszu­si határozatok megvalósítása céljából.- Természetesen. A CSKP XVII. kongresz- szusán kitűzött feladatok nagysága és igé­nyessége, valamint a pártnak a társadalom­ban betöltött vezető szerepéből adódó felelős­sége indokolja, hogy nyáron ugyanolyan intenzitással folyjék a pártmunka, mint más­kor. Ezért minden szervezetben biztosítani kell a folyamatosságot, hogy tagságunk akkor is teljesítse a feladatokat, ha egyesek szabad­ságra mennek.- Köszönöm a beszélgetést. VÁCLAV PERGL a külkereskedelmi vállalat dolgo­zója. - A termékeket a világ ötven országába exportáljuk, viszont a legtöbbet - a meglehetősen költséges szállítás miatt - a szom­szédos országoknak adjuk el. Megrendelőink között szerepel azonban Kanada és Ausztrália is. Úgy hiszem, ezek az adatok kellőképpen bizonyítják, hogy ke­rámiaiparunk termékeivel nincs különösebb gond a világpiacon.- S ez nyilván azt is jelenti, hogy a gyártók tudják, kerámiából éppen mi a módi.-Természetesen árgus szem­mel figyeljük, hogy mikor milyen stílusirányzat a kelendő. Tervező­ink alapjában véve a barokk és a szecessziós stílust követik, vi­szont azok számára, akik a mo­dern irányzatot kedvelik, sima, egyszerű formákat terveznek. A világpiacon mostanában inkább ez utóbbi hódít. Egyébként általá­ban kétévenként két-három új formával állunk elő. Valamennyit először a fogyasztási cikkek brnói nemzetközi vásárán mutatjuk be, ahol igyekszünk megtudni a szak­emberek és a laikus látogatók véleményét. Ennek alapján aztán az üzemek változtatnak a termék formáján, vagy díszítésén. Legu­tóbb például a gyártók és a külföldi érdeklődők ilyen véleménycseréje után módosították az Evelin ét­készlet néhány darabját.- Gazdag választék, probléma- mentes kivitel, együttműködésre, illetve változtatásra hajlandó gyár­tók - azt hiszem, kevés iparág, s vele együtt kevés külkereskedel­mi vállalat van ilyen kivételes helyzetben.- A felsoroltak korántsem jelen­tik azt, hogy ebben az iparágban minden rendben van. Hiszen a kí­nálat fehér foltja a hóálló kerámia­edény. Ezt a terméket üzemeink megfelelő alapanyag híján egyelő­re még nem gyártják. Az első darabok várhatóan 1990-ben ke­rülnek majd ki a Znojmói Kerámia­gyárból.- Kizárólag a hazai piac szá­mára készülnek, vagy esetleg kivitelre is jut belőlük?- A termékek egy részét külföl­dön szeretnénk értékesíteni. Ám ez nem lesz könnyű feladat, mert üzemeinknek a hőálló kerámia­edény gyártásában nincsenek ta­pasztalataik. A külföldi piacokon viszont ezzel nem lehet érvelni. Ott csak akkor álljuk meg a he­lyünket, ha legalább olyan termé­keket kínálunk, mint számos ta­pasztalt, régi gyártó. xxx Gazdag választék - fehér folt­tal. De talán 1990-ben ez a prob­léma is megoldódik. Legalábbis reméljük, hogy az újdonsült gyár­tóknak - elfogadható áron - leg­alább a hazai piacot sikerül meg­hódítaniuk. KOVÁCS EDIT

Next

/
Thumbnails
Contents