Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-11 / 161. szám, péntek

Főpróba Után A szerzett tapasztalatok felhasználásával KOMMENTÁLJUK Nemesítő kéthetek A csallóközi gyümölcsösökben a termést szedik, Komá­romban (Komárno) a közúti híd korlátját festik, Čierny Balog (Feketebalog) határában a keskeny nyomtávú, erdei vasutat építik, Rozsnyón (Rožňava), az épülő falak tövében a maltert keverik. A diák idénymunkások, a szakmunkásképző iskolák, a középiskolák és gimnáziumok tanulói. Diákok, akiket arra nevelnek, hogy a munka nemesít. Kéthetenként váltják egymást a diák idénymunkások csoportjai. A hagyományos akciók, melynek mozgalmi elnevezése: a diákok nyári aktivitása, a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságai szervezik és irányítják. Bizonyos értelemben az egykori, a hőskori ifjúsági építkezéseken, majd a későbbi, építőtáborokban szerzett tapasztalatokat hasznosítva. Csakhogy másként, a kornak leginkább megfelelő módon. És ezt, a korszerűbb módot, a másként való szervezést és irányítást a közreműködő ifjú és idősebb kommunisták is szorgalmazzák. Ma már nem küldetése a kéthetes munkának annak az érzékeltetése, hogy dolgozni, alkotni: jó. A mai fiatal számára ez ismeret. Tanítási órán szerzett, tanult ismeret. Ritkán, csak alkalmanként vita-, vagy beszélgetési téma közöttük ez az ismeret. Sokkal inkább érdekli őket az ismerethez kapcso­lódó kérdés: Milyen a munka erkölcsi és anyagi jutalmazása? A XVII. pártkongresszus határozata értelmében minden munkahelyen azt szorgalmazzuk, hogy a jutalmazásban feltétlenül, és maradéktalanul, a lehető legérzékelhetóbb jelleggel mutatkozzon meg a teljesítmény szerinti elosztás elve. Mind erkölcsi, mind anyagi téren az kapjon nagyobb és jelentősebb jutalmat, aki jobban és többet dolgozik. Nagyon természetesnek tartják tehát a diákok nyári aktivitását, a kéthetes idénymunkát szervező és irányító kommunisták amikor az idénymunkás diákok így nyilatkoznak: dolgozunk, mert megfizetnek érte, és igyekszünk egyre jobban dolgozni, mert akkor többet keresünk. Az a legkevesebb persze, hogy természetesnek tartják. Úgy szervezik a munkát - ami viszont körülményes és fáradságos, körültekintést, türelmet, gyakorta még apró, részletekre is ügyelő figyelmet is igényel hogy végeztével, a jutalmazáskor a teljesítmény szerinti értékelés elve feltétlenül érvényesüljön. Úgy, mint azt a sládkovičovói Major István cukor- és konzervgyárban a szamóca feldolgozásakor tették. Nemcsak a munkafeladatot ismertették a diák idénymun­kásokkal, hanem azt is, hogy mi a teljesítés jutalma, milyen mértékű a munka fizetsége. A diákfiatalok pedig nagyon természetesnek tartották, hangsúlyozták is a munkájukra vonatkozó lényeget: dolgozom, mert szükség van a mun­kámra, mert szükség van rám, és jobban dolgozom, mert nem vagyok se kevesebb, se gyengébb, mint a többiek. Nem túlzás annak az állítása, hogy az ilyen nyilatkozat, az ilyen meggyőződés a legnagyobb haszna a kéthetes idénymunkának. A konkrét haszon közismert: a diákok nyári aktivitása nélkül aligha lehetne zökkenőmentesen lebonyolí­tani bizonyos, konzervgyári munkálatokat, sok gyümölcs, sok zöldség hiányozna az üzletekből, testetlen maradna a komáromi közúti híd... Szóval, hiányzó munkaerőt pótolnak a még nem gépesíthető területeken, és sok millió koronás haszonhoz juttatják a népgazdaságot. HAJDÚ ANDRÁS A Csallóközben alig látni kom­bájnt a határban. Az első nagy nekilendülés után pár napig pihen­nek az emberek és a gépek, mert az őszi árpa a mezőgazdasági vállalatok többségében gyorsan lekerült a földről. A tarlóhántást a munkacsoportok idejében elvé­gezték, és már a másodnövénye­ket vetik. Ilyen kép fogadott a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság határá­ban is. Az egyik táblán Jáger János traktoros, Csömör István és Eugen Razdel vetógépkezeló in­tenzív fűfélét vetett. Gyorsan folyt a munka, amíg észre nem vették, hogy a szükségesnél több vető­mag fogy. Nyomban leálltak és szakavatottan úgy állították be a gépet, hogy ne kerüljön sor vetómagpazarlásra. Szabados Sándor mérnök, fó- gépesító elégedetten értékelte az elsó megmozdulást. Ahogy ők nevezik, a „kisaratás“ jól sikerült. A ószi árpát kilenc kombájnnal A Közép-szlovákiai kerület éléskamrájának nevezett Rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rásban befejezéséhez közelednek az aratási előkészületek. A mező- gazdasági vállalatok múszaki fel­készültségét az elmúlt napokban ellenőrizték - értékelték az irányí­tószerv, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei.- Kollégáimmal együtt megláto­gattuk a járás legnagyobb gabo­natermesztő gazdaságait - mon­dotta Ondrej Múka elvtárs, a járási mezőgazdasági igazgatóság gé- pesítóje - s örömmel állapítottuk meg, hogy a legutóbbi napokban a javítóműhelyekben meggyorsult a munkatempó, s valamicskét az alkatrészellátás is javult. A Bátkai Állami Gazdaságban a tájékoztatás szerint 24 kombájn közül mindössze három NDK gyártmányú begyújtógépen kell még kisebb javításokat eszközöl­ni. A legtöbb gondot éppen a leg­nagyobb teljesítményű kombájn okozza, melyhez nem lehet szél­védő üveget, csapágyat és kaszát vásárolni. A gazdaság vezetői szerint azonban a nehézségek ellenére július elsejére minden gépük üzemképes lesz. A gazda­ságban egyébként 2650 hektárról kell betakarítani a termést. A mun­kálatokat kedvező időjárás esetén két hét alatt kívánják elvégezni, mégpedig kooperációs partnereik segítségével. Az elképzelések szerint a legnagyobb dologidőben tizennyolc vendégkombájn is részt vesz majd a gömöri aratásban „ Szlovákia északi részéről és Ma­gyarországról. Rimaszécsen (Rimavská Seč) csupán egyetlen kombájn nem üzemképes még, ennek javításá­hoz hiányzik néhány filléres alkat­rész. Természetesen július elejére ez is elkészül, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően Heves megyében kezdhesse meg az aratást. Úgyszintén magyaror­szági gabonatáblákon mutatkoz­nak be először a királyi (Kráľ) kombájnok és kombájnosok. Amint azt Gyökér János elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondotta, a külföldi partnergazdaságok az idén elsősorban szállítóeszközö­ket kérnek, míg viszonzásul kom­bájnokkal „fizetnek“. A királyiak tavaly járási elsősé­get szereztek a gabonatermesz­tésben, s vezető pozíciójukat az idén is tartani szeretnék, ami nem lesz könnyű, mert a szomszédos gazdaságokban is biztató képet nyújtott a június végi határ, s nyil­ván mindent elkövetnek majd a veszteségmentes betakarítás érdekében. A lénartfalvai (Lenartovce) Vö­rös Csillag Efsz-ben kiszámítot­ták, hogy az 1170 hektáron vetett gabona betakarításához csupán saját eszközeikkel 117 hektár lea- ratása jutna egy kombájnra, külső segítséggel viszont hetvennyolc, ami jelentősen lerövidíti a munka­folyamat időtartamát. A gazdaság- * ban a legutóbbi napokban két kombájn kijavítására összponto­sult a szerelők figyelme, s ezek­250 hektárról néhány nap alatt betakarították. Már szállítják a Me­zőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda) üzemének légi (Lehni­ce) részlegébe. Jó volt ez a főpró­ba, mert a javítások alkalmával történt mulasztások is megmutat­koztak. összetört néhány csap­ágy, s tönkrement egy dobten­gely. A műhelyben felújítják, de közben újat is igyekeznek besze­rezni, hogy ha szükség lesz rá, akkor kéznél legyen. Más alkatré­szeket is pótolnak, hogy biztosít­sák a gépek folyamatos üzemelte­tését, mert a munka neheze még hátra van. A tervek szerint biztos helyre kell szállítaniuk 200 hektár repce, 100 hektár lencse, 1300 hektár búza és 800 hektár tavaszi árpa termését. Emellett még más munkák is adódnak. Biztató, hogy a baráti segítség az idei évben sem marad el. Egy új kombájnt is vásároltak, s a kooperációs szer­ződések értelmében a cseh or­hez kérték az Agrozet rimaszom­bati kirendeltségének a segítsé­gét. A legnagyobb gondot a kom­bájnok és az egyéb járművek akkumulátorokkal való ellátása okozza. A šafárikovói Állami Gazdaság­ban is nagy lendülettel folyik a javítómunka. Huszonnégy kom­bájn közül húszat már korábban kijavítottak, három javítása még folyamatban van, s csupán egyet­len géphez nem kapták meg a kért alkatrészeket. Ebben a gazdaság­ban is jóval több kombájn végzi majd az aratást a csúcsidőben, mint annak kezdetén, hiszen a Poprádi és a Spišská Nová Ves-i járásból kilenc gép érkezik Gö- mörbe, s Békés megyéből is számítanak néhányra. Anton Kovalčik mérnöknek, a gazdaság igazgatójának tájé­koztatása szerint az idei aratás újdonsága lesz, hogy Bejében (Behynce) a cukorrépalerakaton ideiglenes felvásárló központot lé­tesítenek. A kicsépelt gabona szállítását úgy teszik folyamatos­sá, hogy ünnepnapokon, sőt az éjszakai órákban is felvásárolják a terményt. -h. a­A fájdalom kínzó érzés, amely erős külső ingerekből vagy egyes megbetegedett szervek felöl kiin­duló kóros ingerekből ered. Mint minden ingert, ezt az érzést is idegeinkkel és az agyunkkal vesz- szük tudomásul. A fájdalom szub­jektív jelenség, amelynek megíté­lésében az orvos a fájdalmat érző személy közlésére van utalva. A fájdalom okozta objektív jelek azonban nem mindig felelnek meg a beteg által jelzett fájdalomnak. Megnehezíti a helyzetet, hogy a fájdalom érzékelése különböző lehet. Hogyan keletkezik a fájdalom érzése? Minden idegrendszeri működés alapja a reflex. Lényege az, hogy az érző idegvégzódések az ingert felfogják, az érzőidegben végigfutó ingerületi hullám tudósít­ja a központi idegrendszert, amely az így nyert információt feldolgoz­za, majd a mozgatóidegek és a megfelelő végrehajtó szervek útján meghatározott válaszműkö­dést idéz elő. Ingerek érkezhetnek izmokból, belekből, érfalak felől, ezeknek azonban csak egy része válik tudatossá. A legtöbb inger a külvilág felől jön, felvételükre a test felszínén, illetve a szervezet belsejében külön készülékek, a receptorok szolgálnak. A bőrben négyféle receptor van: 1. a fájda­lom, 2. a nyomás, 3. a hideg, 4. a melegingerek felvételére. Az érző idegvégzódések közül a leg­sűrűbben fordulnak elő a fájdalom- érző receptorok. Az egész tes­ten kb. 1,2 millió fájdalomérző pont található. Az érző idegrostok a gerincvelő hátsó szarvában kap­csolódnak a fájdalomérzést továb­szágrészekból, valamint Szlovákia egyik járásából is jönnek gépek. A nagy aratást 30 kombájnnal kezdik meg, s a munkaterv szerint 10-14 nap alatt betakarítják a ter­mést. A megegyezések értelmé­ben betakarító gépek jönnek a Hostovicei, a Pfíbrami, és a Lo­sonci (Lučenec) Gép- és Traktor­állomásról. A Senicai Efsz-ból a kombájnokkal együtt szállító járművek is jönnek, a kisebb javítások elvégzéséhez pedig egy mozgóműhely érkezik. A kezelő személyzetet és a gé­peket három aratócsoportba osz­tották. Mindegyikhez egy jól fel­szerelt mozgómúhely is tartozik. Ez jórészt biztosítéka a rugalmas munkának és a gépek gyors megjavításának. A szalmát négy munkacsoport hordja össze. Egy részét bálázzák, más részét fel­szedő pótkocsikkal a kazlakhoz szállítják. Valamikor elég nehéz munka volt a szalma kazalba rakása. Ezt is gépesítették. A KNB 250-es rakodógép még 10 méter magasra is feltolja a szalmát. Minden lehetőséget, minden ötle­tet felhasználtak a szalma gyors és, jó minőségben való összehor­dására, mert ebben a gazdaság­ban szó szerint alkalmazzák azt a jelszót, hogy a kombájnt köves­se az eke. A főgépesító becsülgeti, szá- mítgatja, milyenek a lehetőségeik, egy emberre vagy gépre mennyi munka elvégzése jut. Ha a kisegí­tő kombájnok is megérkeznek, akkor egy kombájn 76-80 hektár­ról takarítja be a termést. Ez nem sok, de számolni kell azzal is, hogy esetleg valamelyik betakarí­tó gép meghibásodik és az időjá­rás is kedvezőtlenre fordulhat. Ezért menet közben is állandóan tökéletesítik a munka szervezését, kiegészítik a nyári munkák tervét. Most, amikor nincs annyi munká­juk, már a veszteségeket is érté­kelik. Bugár Imre fóagronómus már az aratás megkezdésekor állandóan a határt rótta, segítette a szemveszteséget ellenőrző cso­portok munkáját. Ellátta őket taná­csokkal és maga is részt vett időszakonként a veszteség meg­állapításában. Úgy gondolják, hogy a prémiumokat is majd akkor osztják ki, ha néhány nap múlva megtartják a határszemlét. BALLA JÓZSEF bitó idegekhez, amelyek az agy­törzsbe és az agykéregbe vezet­nek. Az agykéreg döntő szerepet játszik abban, hogy lokalizálja a fájdalmat, felmérje a fájdalom erősségét és megszabja a szerve­zet reakcióját. A fájdalom egészséges életfo­lyamatokban - a szülési fájdalmat kivéve - nem fordul elő. A fájda­lom tehát betegséget jelent, vala­milyen rendellenességre utal. A szervezet fájdalomjelző készü­lékeit úgy foghatjuk fel, mint meg­annyi vészcsengőt, melyek jelzé­seit egyformán riasztónak találja a fejlett intelligenciájú ember és az állat. Ez a jelzés azonban nem mindig megbízható. Előfordulhat olyan rossz kórjóslatú betegség, amely kezdetben fájdalom nélkül zajlik le, mint például a tbc és a rák. A belső szervek nagy része csak kóros körülmények között válik érzékennyé. A mélyből, a szervekből eredő súlyos fájdal­mak vérnyomásesést, émelygést, hányást, eszméletvesztést okoz­nak. A belső szervek megbetege­dései bizonyos bórterületek érzé­kenységét váltják ki. A fájdalom kedvtelenséget, fé­lelmet, szorongást, munkaképte­lenséget, étvágytalanságot, ál­matlanságot, nyugtalanságot, ki­merülést válthat ki, tartós elhúzó­dása és ismétlődése a személyi­ség egyensúlyát borítja fel. Vita folyik még ma is arról, hogy a fájdalom védekezése-e a szer­vezetnek veszedelemmel, beteg­séggel vagy más kóros hatással szemben. Az emberi testben beál­ló zavarokat, ha nem is mindig, de legtöbbször a megbetegedett test­rész fájdalma árulja el. A fájdalom nemcsak jelzi a veszedelmet, amely szervezetünket támadja, hanem megjelöli a betegség fész­két, és védekezésre is készteti a szervezetet. A fájdalom minél gyorsabb és minél tökéletesebb megszüntetése jelentős orvosi fel­adat és a beteg szempontjából elengedhetetlen. Természetes, hogy mindenekelőtt a fájdalmat okozó betegséget kell megszün­tetni. A beteg érdekében a fájda­lom tüneti kezelése is fontos. A fájdalom okának kiderítése előtt nem tanácsos fájdalomcsillapítót szedni, mert nehezíti a diagnózis felállítását. A fájdalomcsillapítók (analgeti- kumok) az alapbaj befolyása nél­kül csillapítják a fájdalmat. Az enyhe fájdalom megszüntetésére a lázcsillapítók csoportjába tartozó anilinszármazékok és szalicilátok alkalmasak. (Alnagon, Acylkoffin, Paralen, Dinyl stb.) Ezek az agy- kérgi fájdalomérzó központok in­gerlékenységét csökkentik. Tartós alkalmazásuk esetén vérképző- rendszeri, máj- és vesekárosodá­sok, fekélyképződés fordulhat elő. Az eddig felsorolt gyógyszerek­kel nem befolyásolhatók a nagy fájdalmak. A legrégebben alkal­mazott és legerőteljesebb hatású fájdalomcsillapító a morfin. A nagy­agykérget, az agyalapi közpon­tokat és a gerincagyat bénítja. Csökkenti az érző idegvégzódé­sek ingerlékenységét is. Sebfáj­dalmak esetén, epekó-vesekóro- ham ellen, daganatos betegek fájdalmának csökkentésére, sokk és halálfélelem befolyásolására, operálandó betegek megnyugta­tására alkalmazzák. A kábítósze­rek közé tartozik, forgalmát tör­vény szabályozza. Tartós alkal­mazása idült mérgezéshez vezet. Sor került egyéb származékok előállítására. Fájdalomcsillapító hatásuk általában a morfinénál gyengébb, nagy részük a májban elbomlik, a szervezetben nem halmozódik, pl. a Dolsin. A hozzá­szokás lehetséges. A fájdalomcsillapító megválasz­tása, adagjának megállapítása or­vosi feladat, önkényes alkalmazá­suk elfedheti súlyos betegségek korai, értékes kórjelzó tüneteit. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ A Óumperki Moravo- len vállalat hazánk második legnagyobb lenfeldolgozó vállala­ta. Dolgozói a napok­ban emlékeznek meg vállalatuk megalapí­tásának 40. évfordu­lójáról. Főként törül­közőket, asztalterítő­ket, ruhaszöveteket, és függönyöket gyár­tanak. Nagy gondot fordítanak az Innová­cióra. A képen: Marie Goldová a Lada hu­zat-anyag gyártását ellenőrzi. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Aratási előkészületek Gömörben Sokat jelent a vendégkombájnosok segítsége ORVOSI TANÁCSADÓ Fájdalom és fájdalomcsillapítók ÚJ SZÚ 4 1986. VII. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents