Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-10 / 160. szám, csütörtök
Az első tapasztalatok Országos konferencia a számítógépek iskolai alkalmazásáról Prágai kulturális nyár Hangversenyek, kiállítások, színházi előadások, szórakozás A múlt év őszén Drezdában megtartott első nemzetközi matematikatanítási tanácskozás után, amelyen a szocialista országok pedagógiai intézeteinek módszertannal foglalkozó szakemberei megvitatták, hogy a számítástechnika és az informatika milyen kihatással van a matematika- tanításra, sor került az első hasonló hazai rendezvényre is. A Csehszlovák Matematikusok és Fizikusok Szövetségének gondozásában Hradec Královéban megrendezett országos konferencia a Számítógépek alkalmazása az alap- és a középiskolai matematikatanításban című témakörrel foglalkozott. Az alapiskoláról szólva a résztvevők a legtöbbet a számítástechIsmerkedés a számítógéppel nikai és a programozási ismeretek szakkörökben való oktatásával foglalkoztak. Három-négyéves tapasztalatok alapján elmondták, hogy számítástechnikai és informatikai szakkört már az 5. osztálytól kezdve lehet és érdemes alakítani. A gyakorlat azt mutatja, hogy a tanulók két csoportja jelentkezik ilyen szakkörbe. Az egyik azzal a céllal, hogy megtanulja a számítógép kezelését és jártasságot szerezzen a programozásban. Ezek a tanulók vállalják a programozási és számítástechnikai ismeretek megszerzésével járó nehézségeket is és négyévi szakköri munka után elérik, hogy néhány soros programot önállóan is tudnak Basic nyelven írni. A tanulók második csoportját általában a gépi játékok vonzzák a szakkörbe. Mivel ezek a játékok elsősorban az érdeklődés felkeltését szolgálják, mintegy bevezetik a rendszeres és igényesebb szakköri munkát. A tanulók egy része erre a tevékenységre viszont már nem mutat hajlandóságot, így kiválik a szakkörből. A többi tanuló azonban a játékokon keresztül megnyerhető a rendszeres szakköri munkának. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy főleg azok a tanulók dolgoznak eredményesen a szakkörben, akiknek az osztályzatuk matematikából kitűnő (1) vagy dicséretes (2). A szakköri munka tartalmát úgy kell megválasztani, hogy elősegítse a tanulók matematikai ismereteinek kialakulását, rögzítését, fejlessze algoritmikus gondolkodás- módjukat, tegye lehetővé számukra egyszerűbb gépi nyelvek elsajátítását és fejlessze a számítógéppel való kommunikációs készségüket is. A számítógépes játéknak is megvan a maga szerepe a szakkörben. Egyrészt a tanulók matematikai ismereteit, másrészt leleményességüket, manuális készségüket és a bonyolult helyzetekben való tájékozódási készségüket hivatott fejleszteni. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a négyéves szakköri tevékenység folyamán a tanulók az alábbi témakörökkel ismerkedjenek meg: A valós helyzetek algoritmizálása; strukturált folyamatábrák: LOGO programozási nyelv; Karel programozási nyelv; BASIC programozási nyelv. A szakköri tevékenység eme keretterve még további pontosításra és optimalizálásra szorul. Ez a feladat az országszer- , te működő szakkörök vezetőinek, valamint a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársainak a legközelebbi teendője. A szakköri tantervek kidolgozása után közzéteszik, hogy minél több pedagógus tudjon szerinte dolgozni. Felmerült az a kérdés is: milyen programozási és számítástechnikai ismereteket tanítsunk az alapiskolai matematikaórán, melyik osztálytól kezdve és tanítsunk-e egyáltalán az alapiskolában ilyen ismereteket? Ezekre a kérdésekre a konferencia nem adott és nem is adhatott választ. A feleletet az 1985/1986-os tanévben megkezdett szlovákiai kísérlet eredménye adja majd meg. Ezt a kísérletet 12 szlovákiai alapiskolában vezették be, mindegyikből két pedagógus, egy matematika és egy fizika szakos tanár vesz részt benne. E kiválasztott 24 pedagógus számára 1985 augusztusában négynapos átképzést rendeztek, amelyen iskolájuk számára átvettek egy-egy Didaktic Alfa-típusú iskolai mikroszámítógépet, megismerkedtek kezelésével, valamint elemi programozási ismeretekre is szert tettek. Az 1985/86-os tanévben ók már azokat az elképzeléseket váltották valóra, amelyeket a kísérlet irányítói megfogalmaztak és amelyek feleletet adnak majd a fent említett kérdésekre. E pedagógusok második találkozójukon beszámoltak tapasztalataikról és útbaigazítást kaptak további munkájukhoz. Egyértelműen megállapították, hogy a számítástechnika alkalmazására minden iskolából legalább két pedagógust kell felkészíteni, mivel kettesben sokkal sikeresebben birkóznak meg azokkal a nehézségekkel, amelyek a számítástechnika bevezetésének kezdeti szakaszában kétségkívül vannak és lesznek is. Véleményük és megfigyeléseik alapján nyilvánvaló, hogy a számítógép a tanóra valamennyi szakaszában alkalmazható. Megfelel az új ismeretek motiválására, nagy segítséget nyújthat a tananyag megmagyarázása és rögzítése során éppúgy, mint az ismeretek ellenőrzésekor és értékelésekor. Nagy sikerrel alkalmazzák a pedagógusok azokat a kész programokat, amelyek elősegítik a új tananyag kifejtését, fóleg olyan témakörökben, amelyekben bizonyos dinamikus elemek vannak. Ilyen témakörökhöz készített sikeres programok a függvények, adott tulajdonságú ponthalmazok, tükrözések és mások. Tudatában vagyunk annak, s ezt a külföldi tapasztalatok alapján a saját kísérleteinkből is leszűrtük, hogy a számítógépet csak akkor szabad alkalmazni a tanításban, ha tényleges hatékonyságot eredményez. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy használata nem minden esetben hatékony. így például némely számításra alkalmasabb a zsebszámológép. Ha a pedagógus a tanítási órákon rendszeresen alkalmaz számítógépet, a tanulóknak legalább elemi ismereteket kell szerezniük róla, nem szabad, hogy a számítógépre úgy nézzenek, mint .valami „fekete dobozra“, amely csak a tanárnak engedelmeskedik. Az eletronikai eszközök alapiskolai használata (elektronikus játékok, egyszerűbb eszközök) elősegíti a tanulók elektronikához való viszonyának kialakítását. Ezért azokban az osztályokban, amelyekben számítógépet használnak, a tanulóknak el kell sajátítaniuk a számítógép ki- és bekapcsolását, a program lejátszását (esetleg feljátszását), egyszerűbb utasítások használatát (Basic nyelven), mint a PRINT, LET, INPUT stb. F elvetődik a kérdés, hol sajátítsák el a tanulók ezeket az ismereteket, amikor a matematikaóráknak zsúfolt programjuk van. A kísérlet folyamán azt is célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, a számítástechnika tanórákon való alkalmazása jobb oktatást ered- ményez-e, olyat, amely időt takarít meg az elemi programozási ismeretek oktatására. Megvizsgálunk egy olyan változatot is, mely az 5. osztály kezdetén néhány órás kötelező tanfolyam keretében megtanítaná a tanulókkal az elemi programozási ismereteket; ezeket a pedagógus fokozatosan a 8. osztály végéig bővítené, ott és akkor, amikor ezekre az ismeretekre szükség van. A 8. osztály második félévi végleges tantervébe beiktattunk egy 12 órás témakört: A feladatmegoldás algoritmizálása címmel. Ez lehetővé teszi a tanulók informatikai és számítástechnikai ismereteinek az összegezését. A matematikán kívül a matematikai és fizikai gyakorlatok 7. és 8. osztályos végleges tanterve is lehetőséget nyújt a tanulók számítástechnikai ismereteinek elmélyítésére és alkalmazására. A 7. és 8. osztály nem kötelező matematikai gyakorlatok tantárgya is a számítástechnikai ismeretek további gyarapítását célozza. A számítástechnika alapiskolai oktatása még csak kísérleti formában folyik. Azok az iskolák, amelyek számítógépekhez jutnak és alkalmazni akarják ezeket, abból az alapelvból induljanak ki, hogy csak ott és akkor indokolt a használatuk a tanítási órákon, ha fokozza az oktatómunka hatékonyságát. A szakköri munka célja a géppel való kommunikáció és az elemi programozási ismeretek elsajátítása. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus Prága kulturális szerveinek évről évre visszatérő feladata, hogy a nyári hónapokra is gondoskodjanak a fővárosba látogató külföldi és hazai turisták kultúra iránti igényeinek kielégítéséről. A Prágai kulturális nyár néven közismertté vált rendezvénysorozat tizedik éve kínálja műsorait. Célja az, hogy a Prágába érkező sok ezer külföldi turista a város történelmi, építészeti és művészeti nevezetességeinek megtekintésén, a sörözőkben töltött órákon túl ízelítőt kapjon a cseh színház- és zenekultúrából, bepillantást nyerjen a cseh és szlovák népművészetbe, s ha van kedve, különféle hazai jellegű szórakoztató műsorokon is részt vehessen. A nyári hónapokban számos figyelemre méltó zenei rendezvény várja a közönséget. Ezek közül kiemelkedik a prágai FOK Szimfonikus Zenekar Mozart és Prága címú nyári zenei ciklusa. A prágaiak büszkék arra, hogy Mozart többször járt városukban, s 1787 januárjában személyesen vezényelte itt a Figaro házassága címú vígoperát, több zenekari művét, és zongoraesteket is adott. Büszkék arra, hogy az egykori Rendi Színházban 1787 őszén Mozart részvételével tartották meg a Mester világhírű művének, a Don Giovanni címú operájának az ősbemutatóját. Egyszóval Mozart jól érezte magát Prágában, és a cseh metropolis is magáénak vallja a nagy zeneköltót. A nyári Mozart- hangversenyek nem csupán a múltat idézik. A rendezők Mozart életműve és jelenünk közti összefüggéseket kívánják hangsúlyozni. Az európai kultúra nagy alakját, a nagy humanistát szeretnék müvein keresztül bemutatni. Július 4- e és 19-e között Prága műemlékké nyilvánított templomaiban és palotakertjeiben tizenkét hangverseny idézi fel Mozart halhatatlan művészetét. Ezenkívül júliusban és augusztusban Prágában neves cseh és szlovák művészek kamara- és szimfonikus zenekarok közreműködésével további huszonnyolc koncertet terveznek, ugyancsak szép környezetben: a Valdštejn- kertben, a Máltai lovagok palotájának kertjében és más helyeken. Közzétették Immanuel Kant eredeti kéziratait Immanuel Kantnak (1724-1804) a Szovjetunióban őrzött szerzői kéziratait német és orosz nyelven közölte a Voproszi Filozofii című szovjet folyóirat. Ezeket a korábban nem közölt szövegeket Leningrádban találták meg a Mihail Szaltikov-Scsedrin Közkönyvtár kéziratosztályának munkatársai Pjotr Szuhtyelen diplomata, valamint Platon Vakszel újságíró és zenekritikus és Anton Bär német bizományos magángyűjteményeinek vizsgálata során. A szövegeket lemásolták és megfejtés céljából elküldték a Marburgi Egyetemre, a Kant tudományos örökséget őrző, legfontosabb levéltárba. Mind a hét eredeti kéziratot sajtó alá rendezték, minden egyes szót helyreállítottak a szövegben, még azokat is, amelyeket Kant kihúzott. Különleges érdeklődésre tart számot az a feljegyzés, amely logikai-matematikai fejtegetéseket tartalmaz. Ez egy Kantnak címzett levél hátoldalán van. (APN) Újdonság, hogy az idén a forgalmas Károly híd óvárosi hídfőjénél lévő torony erkélyéről rézfúvós zenekarok adnak hangversenyeket. A prágai vár kertjében, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra, minden vasárnap délelőtt térzene lesz, egészen szeptember 28-ig. Ezek műsorán mai szerzemények mellett nagy fúvószenekarok számára feldolgozott klasszikus művek is szerepelnek, s több opera- és operett-társulat ismert szólistája is fellép. Aki viszont délután szeretne belehallgatni a fúvószenekarok muzsikájába, erre minden szerda délután 5 órától lesz alkalma a Kampa szigeten. A Kultúrpalota hatalmas első emeleti előcsarnokában pedig - ahonnan ugyancsak festői kilátás nyílik Prágára - e hónapban a Barok Jazz kvintett, a Linha Singers és az Universal Brass Prague nevű művészeti együttesek fognak koncertezni. A nyári hónapokban a palota teraszán Zenés naplementék címmel tartanak hetente négyszer hangversenyt. A prágai színházak közül az ABC és a Rokoko Színház e hónapban, a Realista Színház pedig augusztus utolsó két hetében tűzi műsorra az évad legsikeresebb darabjait, például Werich és Vos- kovec Nehéz Barbara, Miroslav Horníček Kis éjjeli leltár, Agatha Christie Tíz kicsi néger, Páral Általános csoda, Hamilton Gázlámpák, Schiller Dől Carlos című müvét. A Máltai lovagok kertjének szabadtéri színpadán két város, Kladno és Mladá Boleslav egyesült színtársulata vendégszerepei három vígjátékkal. A palota Kis Színpadán a Boure stúdiószínház Shakespeare Othellóját és Vihar című darabját viszi színre. Ugyanitt augusztus 1-ig a Laterna Magika legsikeresebb műsorát, a Varázscirkuszt láthatja a közönség. A Na zábradlí Színházban Debureau, a modern pantomimművészet megteremtője születésének 190. évfordulója alkalmából megrendezik a hivatásos pantomimművészek seregszemléjét, amely során többször is fellép Ladislav Fialka nemzeti művész társulata. A Szláv szigeten Folklór variációk és Az otthon virágai címú műsorösszeállítással lép fel a Csehszlovák Állami Ének- és Táncegyüttes. A Nemzeti Galéria képtáraiban, valamint a Fővárosi és a Középcsehországi Galéria kiállítótermeiben klasszikus és mai képzőművészeti tárlatok várják az érdeklődőket. A Vojan-kertben a két nyári hónapban nagyszabású szabadtéri szoborkiállítást terveznek. A prágai Kultúrpalota fennállásának 5. évfordulója alkalmából júliusban Gottwald Metróállomás címmel nyílik kiállítás. A prágai premiermozikban műsorra tűzik a Karlovy Vary-i film- fesztivál díjnyertes filmjeit, s megrendezik a szocialista országok filmművészetének szemléjét. Lesz ifjúsági és gyermekfilmszemle is. Az elóbemutatók közt láthatja a közönség a több Oscar-díjjal kitüntetett Formán-filmet, az Ama- deust, ami jól egészíti majd ki a Mozart-rendezvények sorát. Augusztus végén megtartják a 1985- ben készült szlovák filmek szemléjét is. Se szeri, se száma a szórakoztató könnyűzenei műsoroknak. A Kultúrpalota, a Julius Fučík Művelődési és Pihenópark és a Vasutasok Központi Művelődési Háza gazdag műsorkínálata mellett népizenekarok, jazz- és country-együttesek, fúvószenekarok, rock- és beategyüttesek lépnek fel Prága városkerületeinek művelődési otthonaiban és szabadtéri pódiumain is. A vyšehradyi nyári pódiumon júliusban vasárnaponként korabeli jelmezekbe öltözött testőrök, bajvívók és lovagok tartanak bemutatókat. Korántsem soroltunk fel minden nyárra tervezett eseményt, de a fentiekből is kitűnik, hogy Prágában a nyári hónapokban is élénk lesz a kulturális élet, SOMOGYI MÁTYÁS A kőnyomástól a színes televízióig Adatok a bolgár tömegtájékoztató eszközökről Az első bolgár folyóirat 1842-ben, az első újság pedig 1846-ban jelent meg. Ma a sajtótermékek kínálata bőséges és igen változatos. Jelenleg csaknem 500 újságot adnak ki, közel évi 1 milliárd 45 millió példányban. A folyóiratok, időszaki kiadványok száma meghaladja az 1100-at. Ezek több mint 64 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A BTA, a bolgár hírügynökség 1898-ban alakult meg Ma 60 információs irodával tart fenn kapcsolatot, s naponta mintegy 3500 oldalnyi híranyagot és több mint 1700 fényképet kap külföldről. A Sofiapress sajtóügynökséget 1966-ban alapították, azzal a céllal, hogy a külföldet tájékoztassa Bulgáriáról. Alapítói: a Bolgár írószövetség, a Bolgár Újságíró Szövetség és a Bolgár Képzőművészek Szövetsége. Anyagait több mint 130 ország veszi át közlésre és terjesztésre. A Sofiapress évente 350 könyvet és egyéb kiadványt jelentet meg különböző nyelveken. Már 1903-ban tervezték rádióállomás létrehozását Várna közelében. Az elgondolás azonban csak 1929ben valósult meg, amikor Szófiában megtörtént az első műsorsugárzás. Ma a Bolgár Rádió naponta öt országos és hat körzeti adással jelentkezik. A közép- hullámú adásokat a lakosság 87-95 százaléka tudja fogni, az URH-adót 81 százalék hallgathatja. Az első televíziós adásra 1954-ben került sor. Ekkor kezdődött meg a rendszeres, hetenként kétszeri műsorszórás. 1966-ban a bolgár lakosság 185 246 tévékészülékkel rendelkezett, ma a számuk meghaladja az 1,6 milliót. A Bolgár Televízió is két műsort ad, és 1976 óta a szovjet-francia SE- CAM-111 tv-rendszerrel csak színesben. Jelenleg négy körzeti műsort is nézhet a lakosság. A statisztikák szerint a bolgárok napi átlagban 88 percet fordítanak a rádió műsorainak hallgatására és 115 percet töltenek tévénézéssel. Munkaszüneti napokon és szombaton átlagosan 162, vasárnaponként 174 percet ülnek a képernyő előtt. Bulgária 1963 óta tagja az Intervíziónak. (B) (CSTK-felvétel) ÚJ SZÚ 6 1986. VII. 10.
