Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-10 / 160. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1986. VII. 10. A cél az elsők közé jutás A Vranov nad Topľou-i járás mezőgazdasága már nem veszteséges A Kelet-szlovákiai kerület 12 járása közül a 7. ötéves tervidőszak alatt csak 3 tudta teljesíteni a gabonafelvásálási tervet. Közéjük tartozott a Vranov nad Topl'ou-i is: egy olyan járás, amelynek a mezőgazdasága 1976 és 1960 között még igencsak elmaradt az átlagtól. Az említett időszakban vesztesége több mint negyedmilliárd koronát tett ki. Az utóbbi öt év alatt azonban fordulat következett be, és több mint 200 millió korona nyereséget ért el a járás. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke 1979 óta 262,3 millió koronáról 417 millióra emelkedett. A teljesítmények csaknem kétszeresükre, az egy tehénre számító évi tejmennyiség pedig 2504-ről 3138 literre nőtt 1985-re. Mind- emellet Michal Baláž, a járási pártbizottság titkára és Ondrej čorba mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője mégsem elégedett teljesen.- Nem vagyunk elégedettek az eredményekkel - mondják. Annak az útnak, amelyre léptünk csupán a kezdetén tartunk. A cél az, hogy az átlagosak közül az elsők közé kerüljünk. Négytonnás átlagos hektárhozamot szeretnének elérni gabonából. Téglának való föld A vranoviak kétségkívül helyesen gondolkodva látnak hozzá a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak a teljesítéséhez. De négy tonna? Nem kevés ez egy kicsit? Hisz Csehszlovákiában a járások egész sora - főként a nyugat-szlovákiai kerületiek- öt-hat tonnát tűz ki célul. Mi is a helyzet a vranoviak sikerét illetően? A járás területén 3 téglagyár működik, ellenben egyetlen élelmiszer-ipari üzem sem. Ez is árulkodik a talaj minőségéről: nehéz, agyagos. Az időjárás pedig?» Gyakran váltakoznak kiadós esők hosszú, száraz időszakokkal. Az ilyen föld a forróságban kiszikkad, és összeáll, mint a beton. A víz összefolyik rajta és megáll, mert a talajba nem tud beszivárogni. El sem folyhat, mert a kelet-szlovákiai síkságon, amelynek egy csücske benyúlik a Vranovi járás területére is, nagy területeknek gyakorlatilag nincs esésük. A tejet a vranoviból a Michalovcei és a Humennéi járásba hordják, a zöldséget a királyhelmecibe (Kráľovský Chlmec) - aztán pedig újra vissza a vranovinak a területén található raktárakba -, a vágóállatokat Kassa (Košice), Prešov és Humenné felé indítják útnak. Ha egy borjút kényszervágásra kell vinni - értéke ilyenkor 50 korona körül van mintegy száz kilométert kell vele megtenni. Mennyivel drágul meg a termelés csupán ilyesmi által? A 6. ötéves tervidőszakban a járás talán a legrosszabb eredményeket érte el fennállása óta a borjúelválasztás terén: a fiatal állatok 30 százaléka pusztult el az újonnan épült, nagy befogadóképességű istállókban. Ma a járás az említett mutató tekintetében jobb eredményeket ér el, mint a kerületi átlag. A 7. ötéves tervidőszakban az elhullás mintegy 3 százalékot tett ki. A gazdasági feltételek is... A csehországi mezőgazdasági üzemek a síkságon és enyhén lejtős domboldalakon folyó termeléshez szoktak hozzá. Vranov környékén egy falu határában látni hatalmas, lejtős burgonyatáblákat,- a dombokon - legelőket, a szövetkezeti tagok kertjeit szólőluga- sok díszítik, s - mivel olyan területről van szó, ahol a síkságból egyszerre hegyek emelkednek ki- hihetetlenül meredek lejtőket borít gabona. Az utóbbit többek között a Holčíkovcei Efsz-ben láttuk.- Együttműködési szerződést kötöttünk kombájnok kölcsönzésére egy magyarországi mezőgazdasági vállalattal, de aztán végül felbontottuk - közli velünk dr. Daniel Oros, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet - két másikkal együtt - az elmaradók közé tartozik. A síksághoz szokott magyarországi kombájnosok ugyanis féltek a domboldalakon való aratástól. Ezt követően a Spišská Nová Ves-i járásbeli Olšanicai Egységes Földműves-szövetkezettel kötöttünk hasonló szerződést: ők ugyanilyen területen gazdálkodnak, de az ottani és itteni aratás kezdete között 14 nap különbség van. Holčíkovcében — mint ahogy sok más szövetkezetben is - a gyors fejlődést elősegítette a melléküzemági termelés. Nemcsak a zord természeti viszonyok okoznak azonban nehézségeket. Kelet-Szlovákia említett területén korábban nem volt ipar. A földművesek nem konkurálhattak termékeikkel a mezőgazdaság szempontjából értékesebb területeken gazdálkodókkal. A családfenntartók gyakran kényszerültek szülőfalujuk elhagyására, és a tengerentúlon kerestek munkát. Az iparban - a hatalmas építkezések ellenére - Csehszlovákia más járásaihoz viszonyítva, még ma is kevés a munkaalkalom. A munkásosztályhoz tartozók száma sem volt nagy. Az eredmény pedig? Még 1976-ban is volt olyan falu - igaz az utolsó -, ahol nem volt szövetkezet: akkor alapították meg. A föld termelékenysége alapvető jelentőségű Új gondok is felmerültek. Arrafelé található a gyönyörű domašai víztározó, amely az Ondava vizét fogja fel. Területe 1422 hektár, hossza 14 km. Eredetileg csupán üdülési célokra tervezték, később azonban úgy határoztak, hogy vizét egyes nagyobb szlovákiai városok vízellátására is fel fogják használni. Az üdülési létesítmények üzemben maradnak a terv megvalósulása után is, a mező- gazdaságra viszont kedvezőtlen hatással lesz a vízelvonás. Megoldásként a rétek és legelők termőképességének a fokozása kínálkozik. A talaj már említett kedvezőtlen fizikai tulajdonságain kívül azonban még egy komoly problémával kell szembenézni. Nincs elég víz a földben. Hiányzik a szerves trágya is - egyébként egész Kelet-Szlovákiában kevés. Nem sikerült ugyanis számottevően növelni a szarvasmarhaállományt: több állatnak természetesen több takarmány kellene. A takarmánynövény-termesztés növelése ugyanolyan fontos, mint a gabonahozamoké. Mindezek a feladatok megtalálhatók azokban a dokumentumokban is, amelyekben a járási pártbizottság konkretizálta a XVII. pártkongresszus határozatait. A 8. ötéves tervidőszakra 17 széna- és 10 trágyatárolót terveznek, 12 silótakarmány tárolására szolgáló létesítmény építését, és istállókat alakítanak át. Minden mezőgazdasági vállalatnak tervet kell kidolgoznia a szervestrágya- előállításról, -tárolásról és -fel- használásról. A tőzeg és a komposzt is ide tartozik. A termelékenység növelését elősegíti a melioráció. A 7. ötéves tervidőszakban például 5115 hektár területet csapoltak le a terv által előírt 4762 helyett: többet, mint az egész addig terjedő időszakban összesen. A jelenlegi, 8. tervidőszakra további 4 ezer hektár lecsapolását tűzték ki célul. Ehhez hozzá kell számítani a me- szezést, a mélyszántást és egyéb talajjavítási munkákat. Az itteni szakembereknek segítettek az ország más területén, például a Dél- és a Nyugat-csehországi kerületben szerzett tapasztalatok - az említett kerületekben helyenként sok tekintetben hasonlóak a viszonyok - és az azokkal a szovjetunióbeli, magyarországi és NDK- beli mezőgazdasági vállalatokkal folytatott tapasztalatcserék, amelyekkel baráti kapcsolatokat tartanak fenn a járás mezőgazdasági vállalatai. Nem szabad tehát csupán a számszerű eredmények, hektárhozamok alapján összehasonlítást tenni a hazánk különböző vidékein gazdálkodó vállalatok között: ez hamis eredményekhez vezet. A vranoviak a 6. ötéves tervidőszakban átlagosan 2,89 tonna gabonát takarítottak be hektáronként, 1981 és 1985 között pedig 3,34-et. Megítélésünk szerint ez szép eredmény. MARCELA VAŇORNÁ A művészeti népiskola felújított épülete (Dr. Milan Piovarči felvétele) Lassú a felújítás Sokan és sokat foglalkoztak már kulturális értékeink védelmével, megóvásuk, felújításuk kérdéseivel. De hogy a műemlékvédelem nem csupán anyagi ráfordítás kérdése, arról a minap Banská Štiavnicában képet alkothattunk. A tízezer lakosú város péntek délelőtti életét élte. A kíváncsi látogatók serege, leginkább diákok, a város nevezetességeinek megtekintését tűzték ki célul. Kis csoportokban rótták a várost és szinte csak a szerencse vezérelte őket a főtérre (szervezett városnéző körút nincs), ahol megtekinthető a városháza, a késógótikus Szent Katalin-templom és egyéb nevezetességek. A naiv látogató azt várná, hogy a város kopácso- lástól lesz hangos, hogy lázas ütemben folynak a felújítási munkálatok. A téren azonban az építő- munkásoknak színét sem láttuk, örömmel néztük viszont azt a néhány régi polgári házat, amelyek teljes pompájukban idézik a múltat. Ám azt is észre kellett vennünk, hogy az alig két éve felújított épületekről mállik a vakolat s az eső lemosta a falakról a festéket. A macskaköves útburkolatot sok helyen felbontották, a kőkupacokat kikerülve bukdácsol mind a honpolgár, mind a turista. Amikor az egyik kapualjból zajt hallottunk, érdeklődtünk a lázas munka okáról. Ján Mravík, a városi nemzeti bizottság osztályvezetője, aki kísérőnkké szegődött, elmagyarázta, hogy A tornác alatt Lerövidített határidőben Generáljavítás előtt a Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztója Az immár több mint negyedszázada működő Kelet-szlovákiai Vasmű jelenleg több mint 16 milliárd korona értékű árut termel évente. A hatalmas kohászati vállalat valamelyik üzemében mindig találkozhatunk építőkkel, a termelő részlegek felújítását, korszerűsítését végző munkacsoportokkal. Igen fontos, nélkülözhetetlen munkafolyamatok ezek, melyektől nagymértékben függ a termelés zavartalansága. A 8. ötéves tervidőszak éveiben csaknem 3,5 milliárd koronát fordítanak a Kelet-szlovákiai Vasmű korszerűsítési munkálataira. Az egyik ilyen, talán legjelentősebb korszerűsítési akció az 1-es nagyolvasztó generáljavítása, amely már küszöbön is áll, hiszen július második felében leállítják a nagyolvasztó üzemeltetését. Az előkészületi munkálatok már hónapok óta folynak. Mindezekről Gál Ernő mérnök, a vállalat karbantartó üzemének vezetője, Adam Gaško mérnök, a fő- és középjavítási munkálatok vezetője, valamint Jozef Varga, a nagyolvasztó generáljavításának vezetője tájékoztatta az újságírókat. Tőlük tudtuk meg, hogy a több mint egymilliárd korona költséget igénylő generáljavításban 27 hazai, egy szovjet, két lengyel és két NDK-beli vállalat dolgozói vesznek részt. A munkálatokat eredetileg 150 napra tervezték, de a kivitelezők vállalták, hogy tíz nappal korábban elvégzik. Ha teljesítik, ez 30 ezer tonna nyersvas terven felüli termelését jelentheti. A 140 napon át végzett rekonstrukciós munkálatok során - amelyekben a csúcsmunkák idején naponta átlagosan 1200 ember vesz részt - jelentősen korszerűsödik az 1 -es számú nagyolvasztó. De nem a kapacitását illetően, mint korábban, amikor Javításra vár a nagyolvasztó (Tibor Orlovský felvétele) tógépek, illetve nyolc színes képernyő segítségével. A Kelet-szlovákiai Vasmű létezése alatt már több ízben sor került mind a három nagyolvasztó folyamatos javítására, korszerűsítésére, ezért úgy tűnhet, hogy a korábbi tapasztalatok alapján, ezek érvényesítésével már nem is olyan nagy dolog itt egy nagyolvasztó generáljavítása. A felsorolt szakemberek éppen ezért erősítették meg azt a tényt, hogy minden generáljavítás számos bonyolult, gyakran előre nem várt új feladatot jelent. Az adott esetben például olyan korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni a felújítandó nagyolvasztót, amire nálunk eddig nem volt példa. Az, hogy a felelős szakemberek rendelkeznek korábbi tapasztalatokkal, bizonyára előnyére válik a munkálatok kivitelezésének, de nem csökkentheti az 1974-ben elvégzett generáljavításnál 1719-ról 1864 köbméterre növelték a nagyolvasztó kapacitását, hanem mindenekelőtt műszakilag. Növekszik a nagyolvasztó élettartama, megbízhatósága, kedvezően módosul a termelési folyamat irányítása, automatizált berendezések és számía korszerűsítés új elemeiből fakadó igényesség mértékét. örömmel hallhattuk, hogy a generáljavítás törzsgárdájának felelős szakemberei mindezzel tisztában vannak, s az irányításuk alatt dolgozó kollektívák tagjaival együtt sikeres munka elvégzésére törekszenek. KULIK GELLÉRT elnevezésű nappali bár nyitás előtti munkálatait végzik, és a szakemberek azon vannak, hogy egy-két hét múlva fogadhassák az első vendégeket.- A városnak égető szüksége van vendéglátóipari egységekre, hiszen a jelenlegi tizenháromból csupán kettő felel meg. A boltíves termekben fokozatosan üzembe helyezünk egy kis éttermet, a belső udvaron, a ház tornáca alatt egy minipresszót, s ha sikerül, a későbbiekben borozót is nyitunk - tudtuk meg. Körülnézve nem voltunk elégedettek a látottakkal. A termekben a vendégekre várt a zöld bársony, sötét fa kombinációjú ülőbútor - porosán, piszkosan. A leendő borozó előterében pedig a karosszékek, az asztalok úgyszintén. Az jutott az eszünkbe, hibát követett el a gyártó, mert nem csomagolta be a bútort. Csakhogy ebben az esetben az átvevő kötelessége lett volna pótolni a mulasztást, s míg folynak a munkálatok, letakarni a biztosan nem olcsó bútort. A városban az ígéretek ellenére lassan folynak a felújítási munkálatok. A városi nemzeti bizottság tisztségviselői szinte tehetetlenek. A környéken nincs építőipari vállalat, amely elvállalná a temérdek sok munkát. A műemlékvédők ugyanis nem képesek elvégezni mindent.- Köztudott, hogy minél később kezdődik az épületek felújítása, nemcsak annál több a munka, hanem annál drágább is. A város lakosainak élete a feltúrt utak, kiürített lakóházak közepette nem könnyű. Igaz, ók is többet tehetnének városukért. Egy példa a sok közül. Amikor társadalmi munkára hívtuk össze a lakosokat, hárman jelentek meg. A városi nemzeti bizottság elnöke és két vezető tisztségviselő. A munkálatok lassú üteme okozza, hogy még mindig hézagos a szolgáltatóhálózat, hiányzik 2300 négyzetméter eladótér. A restaurált házak alsó szintjére üzletek kerülnek, s mert nem akarjuk, hogy a belváros csak vásárközpont legyen, a felső emeleteken lakásokat létesítünk. Az óvárosban most készül el a művészeti népiskola épülete, felújított házakba kerül majd az ifjúsági és a nyugdíjas klub is. Égető gond egy ideiglenes mozi létesítése, mert a régi épület használhatatlan. És hiába van rá anyagi fedezet, nincs ki elvállalná a munkát. Banská Štiavnicát a nyári idényben évente 300 ezren keresik fel. Nemcsak hazaiak. Az arany- és ezüstbányáiról nevezetes régi királyi városra a külföldi turista is kíváncsi. S hogy mit lát, az valamennyiünk ügye. Mert az, hogy fertályóránként, úgy mint valaha, trombitás adja tudtul az idő múlását, idegenforgalmi nevezetességként ebben a nagymúltú városban igencsak kevés. PÉTERFI SZONYA
