Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-04 / 155. szám, péntek

A Cseh Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata ÚJ SZÚ 5 1986. VII. 4. Előterjesztette Josef-Koreák a CSNT 2. ülésén Alkotmányos kötelességünkkel összhangban, a CSKP XVII. kong­resszusán elfogadott határozatok teljesítéséért vállalt felelősségünk tudatában a Cseh Nemzeti Ta­nács elé terjesztjük a cseh kor­mánynak a következő időszakra szőlő programnyilatkozatát. Lehetőségeinkből indulunk ki. Törekedni fogunk minden erőfor­rás jobb kihasználására, a cseh­szlovák föderáció fejlesztése ér­dekében, összhangban mindkét nemzeti köztársaság közös érde­keivel. Tudatában vagyunk, hogy felelősséggel tartozunk a gazda­sági élet minden területén folyó munka folyamatosságáért. Ezért a szövetségi kormány program- nyilatkozatának céljait további te­vékenységünk irányelvének te­kintjük. Megteremtjük a feltétele­ket elérésükhöz. Csehország lakossága pers­pektíváinak és biztonságának alapja a 8. ötéves tervidőszakban és a 2000-ig terjedő időszakban is a szociális és a gazdasági fejlesz­tés meggyorsítása, a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott stra­tégia következetes megvalósítá­sa. Mi e stratégia lényege, mit várunk el tőle, mit fog tőlünk megkövetelni, és mely területekre összpontosítjuk figyelmünket? A pozitív irányzatokra támaszkodunk Támaszkodni szeretnénk a po­zitív irányzatokra, mindarra, ami beválik, és előrehaladást eredmé­nyez. A gazdaságpolitika területén az ipar marad figyelmünk közép­pontjában. Több iparágnak sok­éves hagyományai vannak, és messze országunk határain túl is ismertek. Sok minden megválto­zott, de - idehaza és külföldön egyaránt - ma is nagy a kereslet a szép és hasznos üveg-, porce­lán-, fa- és bórtárgyak iránt. Az, aki meg akarja állni a helyét a nemzetközi konkurenciában, nem támaszkodhat kizárólag a múlt dicsőségére. Kiemelten fogjuk fejleszteni azokat a termelési ágakat, ame­lyekben jól hasznosítjuk a nyers­anyagokat, a fűtőanyagokat és az energiát, érvényesítjük a szakkép­zettséget. Állandó figyelmet sze­retnénk fordítani arra, hogy a megrendeléseket a megkívánt szerkezetben, minőségben és ha­táridőn belül teljesítsék a közpon­tilag irányított ágazatok, főleg a gép- és az elektrotechnikai ipar számára. A vegyiparban meg kell változ­tatni a gyártásszerkezetet, gyor­sabban kell fejleszteni a bonyolul­tabb eljárásokat alkalmazó terme­lési ágakat, s el kell mélyíteni a sokoldalú együttműködést. Erre fog irányulni a tudományos kutatá­si alap tevékenysége, s igyek­szünk megteremteni a feltételeket az új tudományos ismeretek gyors alkalmazásához. A népgazdaságban fontos he­lyet foglal el a könnyűipar. Terme­lési ágaink korszerűsítésével és gyártási programjaink gyorsabb módosításával szeretnénk javítani az emberek munkafeltételeit és jobban kielégíteni a hazai és a külföldi piac szükségleteit. Az iparügyi minisztériumtól el­várjuk, hogy támogassa a produk­tív, gördülékeny termelést s az élenjáró vállalatok és kollektívák legjobb tapasztalatainak felhasz­nálását. Teljes felelősséggel tarto­zik azért, hogy az új, korszerű üzemek minél gyorsabban vissza­adják a befektetett eszközöket. A nyersanyagok és a munkaerő ésszerű felhasználásának köve­telményéből kiindulva a jövőben nem törődhetünk bele az elavult, nem hatékony üzemegységek fenntartásába. Az iparügyi minisz­tériumhoz tartozó konszerneknél, trösztöknél és vállalatoknál kísér­letileg kipróbáljuk gazdasági önál­lóságuk növelésének módszereit, és növeljük felelősségüket az elért gazdasági eredményekért, ezen belül a külkereskedelemhez való hozzájárulásukért. A szerzett is­mereteket fölösleges huzavona nélkül fel szeretnénk használni a többi vállalatnál. A textil- és a cipőiparban, a gyógyszerek, a festékanyagok és más gyártmányok termelésé­ben számos érdekes javaslattal és újdonsággal dicsekedhetünk. Bí­rálóan rá kell mutatnunk azonban arra, hogy késlekedve alkalmaz­zák az innovációt a tömeges termelésben, s ebből adódóan a társadalmat nagy veszteségek érik. A mezőgazdasági üzemek munkájának színvonalát nem ér­tékelhetjük kizárólag a földekről betakarított termés vagy az állat- tenyésztésben elért eredmények alapján, hanem elsősorban asze­rint, mennyi és milyen minőségű élelmiszer kerül a fogyasztó asz­talára. További jelentős tartalékok vannak az irányítási rendszer al­kalmazását illetően, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszté­rium, a mezőgazdasági igazgató­ságok és vállalatok munkájának javításában. A termőföld védelmét tartós feladatnak tekintjük, és megszigorítjuk az erről szóló tör­vény megtartásának ellenőrzését. A mezőgazdasági termelés jelen­tős mértékben hozzájárul a lakos­ság szükségleteinek kielégítésé­hez. A hazai piacra elegendő mennyiségű élelmiszeripari ter­mék kerül. Ezt a vásárlóközönség nagyra értékeli. Azonban jogosak a minőséggel és az innováció ütemével kapcsolatos bíráló ész­revételei. A megfelelő piaci árukínálat kedvezően hat vissza a munkater­melékenység alakulására, a dol­gozók munkaerkölcsére és arra a törekvésére, hogy növeljék kép­zettségüket. Ezért a belkereske­delemnek aktívabban kell hozzá­járulnia a városok és a falvak jobb áruellátásához. Maguk a kereske­delmi szervezetek mindenre nem képesek. A vásárlók elégedettsé­géhez elsősorban a termelőválla­latok járulnak hozzá termékeik minőségével és esztétikai színvo­nalával. A nagyszabású beruházások gyors változásokat eredményez­nek a gazdasági és a települési viszonyokban. Az atomerőművek, új bányák, ipari, közlekedési és más létesítmények építése a la­kosság nagy mobilitását vonja maga után. A járulékos létesítmé­nyek építése terén az országos szerveknek és a nemzeti bizottsá­goknak egyeztetniük kell eljárásu­kat. Tudatában vagyunk annak, hogy a beruházásokon belül mó­dosítani kell az orientálódást. Kö­vetkezetesebben ós gyorsabban kell áttérni az új objektumok építé­séről a meglevők rekonstrukció­jára. Az építőiparra a 8. ötéves tervidőszakban és hosszabb táv­latokban is sok bonyolult feladat vár. Az építőipari kapacitások ter­jedelme, szerkezete és területi megoszlása elmarad a tervezettől, akár a hazai, akár a külföldi igényeket nézzük. A kormány nemrég foglalkozott a folyamatos építkezési módszer kiterjesztésé­nek a kérdésével. Ez a nagy hatékonyságú és gazdaságos módszer pontos szervezést és szigorú fegyelmet követel. Sajnos mindeddig csak szűk körben alkal­mazzák. A jövőben elsősorban a konszernek, a trösztök és a vál­lalatok szintjén kell erre törekedni. Az ember szükségleteinek kielégítéséért Az ipari, a mezőgazdasági és az építőipari termelés, valamint a közlekedés jelentős mértékben hat a környezetre. A 8. ötéves tervidőszakban fokozatosan javí­tani kell a környezetvédelem hely­zetét, törekedni kell a levegő, a vizek és a talaj tisztaságának védelmére. Nincs módunkban ezt a problémát egyszerre teljesen megoldani. Mindenesetre az eddi­ginél nagyobb figyelmet fordítunk a szilárd halmazállapotú háztartási hulladék megsemmisítésének, il­letve felhasználásának a kérdésé­re. Ebben az ötéves tervidőszakban meg szeretnénk állítani a levegő további szennyeződését. A hely­zet javítása meghatározó módjá­nak tekintjük a barnaszénkiterme­lés és -felhasználás arányának csökkentését, a káros anyagok kibocsátását csökkentő eljárások bevezetését és kéntelenítő beren­dezések építését a nagy erőmű­vekben. A környezet védelmére nagy gondot kell fordítaniuk a nemzeti bizottságoknak a gaz­dasági és a társadalmi szerveze­tekkel közösen, a választási prog­ramok teljesítése során is. A legnagyobb érték az ember: munkája a kívánságokat valóra váltja, és az elképzelésekből ered­ményeket szül. Legfontosabb fela­datunknak ezért szükségleteinek kielégítését tekintjük. De nem áll módunkban minden igényt egy­szerre kielégíteni, néha még a jo­gosakat sem tudjuk. Ismerjük, és a lehetőségek szerint megoldjuk minden korcsoport szociális prob­lémáit. A XVII. pártkongresszus kitűzte az életszínvonal további emelésének programját. Arra szá­mítunk, hogy a 8. ötéves tervidő­szakban tovább nő a dolgozók személyi fogyasztása, amely munkaeredményeiken alapul. Az emberek életkörülményei ja­vítása egyik fő követelményének tekintjük a lakásviszonyok további javítását. 1986 és 1990 között 64 milliárd koronát fordítunk lakás­építésre, további 295 ezer új lakást adnak át, s ugyancsak jelentős eszközöket fordítunk a la­kásállomány korszerűsítésére. Szociális téren nagy súlyt he­lyezünk az idős és rokkant embe­reknek, nyújtott szolgáltatások ja­vítására. A 8. ötéves tervidőszak­ban legalább ötezerrel növeljük a szociális intézmények férőhelye­inek a számát, további nyugdíjas­otthonokat és szanatóriumokat lé­tesítünk. Alapvető kérdésnek tekintjük a felnövekvő nemzedék egészsé­ges fejlődéséről való gondosko­dást. A következő években igyek­szünk a fiatalokat jobban bevonni a társadalmi életbe és a tudomá­nyos-múszaki fejlesztésbe. Nagy súlyt helyezünk életkörülményei­nek, főként lakásviszonyaink javí­tására. Az ifjúságról való gondos­kodást elsőrendű feladatunknak tekintjük, ezért oktatási intézmé­nyeink elé is igényes célokat tűzünk ki. A Pionírszervezet, a SZISZ, a sport- és más szerve­zetek tartós feladata, hogy a fiata­lokat munkaszeretetre, becsüle­tességre, igazmondásra és arra ösztönözzék, hogy aktívan részt vegyenek a szocializmus építésé­ben. A társadalomnak kiválóan képzett pedagógusokra, nevelők­re, szakoktatókra van szüksége. Javítani kell az iskolák és más oktatási intézmények irányítását, s ebből ki kell küszöbölni a forma­lizmust, a bürokratizmust és az elért eredmények felületes elem­zését. Megteremtjük a feltételeket a fi­atal tehetségek érvényesülésé­hez, nagyra értékeljük kiemelke­dési vágyukat, azt, hogy érvénye­síteni akarják képességeiket. Az oktatási minisztérium és a felsőok­tatási intézmények nem érhetik be azzal, hogy a főiskolai és egyete­mi hallgatók egy része csupán átlagos eredményekre törekszik. A felsőoktatási intézményekre számos kötelesség hárul a tovább­képzési rendszer megszerve­zése terén is. A szocialista módon gondolko­dó és cselekvő ember formálásá­ban pótolhatatlan szerepe van a kultúrának és a művészetnek. Az a cél, hogy szocialista kvalitá­sainkkal nagyobb mértékben be­folyásolják az embernek társadal­mi és munkaaktivitását, hozzájá­ruljanak állampolgárai ön- és kö­telességtudatuk kialakulásához és erkölcsi fejlődéséhez. A kultúrpoli­tikai szükségletek kielégítésével párhuzamosan kedvező feltétele­ket kell teremtenünk a művészi munkához és az emberek szabad­idejükben való önmegvalósításá­hoz. Ezért előtérbe kerül a művé­szi értékek céltudatos továbbadá­sa, s a lakosság minden szociális és korcsoportja kulturális aktivitá­sának kibontakoztatása. A jó egészség az ember kiváló teljesítőképességének és elége­dettségének alapvető feltétele, nagymértékben hat munkahelyi tevékenységére és a társadalom fejlesztéséhez való hozzájárulá­sára. Ezért jelentős eszközöket fordítunk az egészségügyi ellátás­ra. A következő időszakban az üzemi rendelőintézetek hálózatá­nak bővítését, az egészségügy területén működő tudományos ku­tatási intézmények ós kórházak együttműködésének bővítését a gyógyszeripari termelés növelé­sét tervezzük. Szükségesnek tart­juk, hogy az átfogó egészségvé­delmi törekvések a lakó- és a munkahelyi környezet javulását és az emberek egészségesebb életmódját is eredményezzék. A gazdaságpolitikai célok eléré­se, az emberek szükségleteinek kielégítése nagymértékben függ a nemzeti bizottságok munkae- redményeitől. A CSKP KB 6. ülése óta e téren sok dolog megválto­zott. A városok és a központi községek nemzeti bizottságainak megnövekedett a jogkörük. A má­jusi választásokat követően meg­alakult képviselőtestületek számá­ra minden feltétele adott ahhoz, hogy megmutassák irányítóké­pességeiket. Az eddig elért ered­ményeket nem becsüljük túl. Még nem mindenütt tanultak meg haté­konyan élni a jogi és a gazdasági lehetőségekkel. A jövőben sem törődhetünk bele abba, hogy nagy különbségek vannak a politikai szervező munka színvonalában, a gazdasági, a kulturális, nevelési és közigazgatási feladatok teljesí­tésében. A nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek munkájának javítása jelentős mér­tékben attól függ, mennyire sikerül növelni az egyes ágazatok irányí­tásának hatékonyságát s fokozni a minisztériumok és a további központi államigazgatási szervek által nyújtott módszertani segítsé­get. A XVII. pártkongresszus hatá­rozataival összhangban és a nem­zeti bizottságokkal szorosan együttműködve céltudatosan fog­juk irányítani a területegységek harmonikus fejlesztését. Külön fi­gyelmet fordítunk az Észak-cseh- országi és az Észak-morvaországi kerület fejlesztésére. Prága fővá­ros választási programjának telje­sítése megköveteli majd a szövet­ségi és a csehországi szervek, az állami és a gazdasági intézmé­nyek eljárásának egyeztetését. A nemzeti bizottságok irányítása alá tartozik a közlekedés, a gép­kocsijavítás és az útkarbantartás jelentős részben. A közlekedés­ben törekszünk a szállításigé­nyesség további csökkentésére, miközben hatékonyan kielégítjük a szállítási szükségleteket. Nagyobb személyes felelősséget Jól ismerjük felelősségünket a szociális és a gazdasági fejlesz­tés meggyorsítása stratégiájának a sikeres megvalósításáért. Ezért nagy erőfeszítéseket teszünk a meghatározó feladatok teljesíté­sére, a munkamódszerek javítá­sára, az irányítás tökéletesítésére és a központi államigazgatási szervek együttműködésének fej­lesztésére. Saját munkánkat is jobban szeretnénk megszervezni. A kormány tagjaitól nagyobb sze­mélyes felelősséget várunk el azért, hogy helyesen bontsák le a CSKP és a Nemzeti Front irányvonalát a hatáskörükbe tarto­zó területegység feltételeire. A kormány irányítótevékenységé­nek színvonalát lényeges mérték­ben befolyásolja a minisztériumok és apparátusuk munkájának mi­nősége. Itt nagyszámú jól képzett káder dolgozik, de tovább kell növelni tevékenységük hatékony­ságát. Tudatában vagyunk, hogy az erre vonatkozó felhívások nem szüntetik meg a még tapasztalha­tó bürokratizmust. Ezért e téren konkrét és kötelező erejű intézke­déseket kell tenni. Tudjuk, hogy a tervezés javítá­sa a politikai program sikeres megvalósításának egyik alapvető feltétele. A tervezés során az erőket minden szinten a gazdasá­gi fejlődés kulcsterületeire, első­sorban a gazdasági növekedés meggyorsítására, az intenzifiká- lásra, valamint a tudomány és a technika eredményeinek gya­korlati alkalmazására összponto­sítjuk. A népgazdaság irányítása fő eszközének az ötéves tervet tekintjük, de a hosszú távú tervek teljesítése terén is rendszeres munkát kell végezni. A Cseh Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottságnak meg kell szilárdítania helyzetét az irá­nyító szervek rendszerében, és az eddiginél nagyobb befolyást kell gyakorolnia a tudományos-mű- szaki politika megvalósítására. Rendszeres és hatékony ellenőrzésre törekszünk Irányító tevékenységünkben tö­rekedni fogunk a rendszeres és hatékony ellenőrzésre, amelyet a legfontosabb feladatokra kon­centrálunk, és eredményeiről ha­tározottabban vonjuk le a követ­keztetéseket. Az ellenőrzés során a kormány támaszkodni fog a népi ellenőrzési szervekre, ezzel is fejlesztve a szocialista demokráci­át A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban különösen előtérbe kerül az állami költségvetés, a pénzügyi tervek és a további pénzügyi eszközök által az intenzifikálási tényezők kihasználására az önel­számolás továbbterjesztésére s a végzett munka szerinti javadal­mazásra gyakorolt aktív befolyás­nak növelése. A cseh kormány következő idő­szakban kifejtett tevékenységének programja a XVII. pártkongresz- szus határozatainak lebontására támaszkodik. Az 1986-1990. évi ötéves tervről szóló törvény kidol­gozása során következetesen a kongresszusi irányelvekből in­dulunk ki. A törvényben és az ötéves tervben kitűzött feladatokat az éves tervekben fogjuk konkreti­zálni, és következetesen valóra váltjuk őket. Nyíltan megmondjuk, hogy a ki­túzött céiok elérése minden koráb­binál nagyobb erőfeszítéseket fog megkövetelni a kormánytól, min­den gazdasági és társadalmi szervtől és szervezettől, valamint Csehország égész lakosságától. Terveink megvalósítása során a Cseh Nemzeti Tanács képvise­lőinek kezdeményező hozzájáru­lására is számítunk. Támaszkodni fogunk a CSKP élcsapat szere­pére, folytatjuk szoros együttmű­ködésünket a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságával. Számítunk céljaink öntudatos és tömeges támogatására, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek, fő­leg a szakszervezetek ós a SZISZ közreműködésére. A CSKP XVII. kongresszusán a gyorsabb előrehaladással kap­csolatban felvetett gondolatok széles körű visszhangra találtak a lakosság legszélesebb rétegei­ben. Megnövekedett az alapvető politikai kérdések iránti érdeklő­dés. Egyre többen kapcsolódnak be a társadalmi élet szükséges és hasznos változásaiért folytatott küzdelembe. Ebből indultunk ki az igényes feladatok kitűzése során, és erre szeretnénk támaszkodni megvalósításuk során is. Kérem a Cseh Nemzeti Taná­csot, hogy bírálja el és támogassa a programnyilatkozatot, s fejezze ki bizalmát a kormány iránt. (Alcimek: Új Szó)

Next

/
Thumbnails
Contents