Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-03 / 154. szám, csütörtök

: JÓAKARAT-VERSENYEK ÚJ SZÚ 1986. VII. 3. A szovjet sportolók várják vendégeiket (ČSTK) - A július 5-20 között Moszkvában, Tallinnban és Jurmalában sorra kerülő Jóakarat-versenyekre a szovjet sportolók várják vendégeiket. Persze, ôk maguk nagyon komolyan készültek a rendezvényre. Erről tanúskodik az APN tudósítójának adott nyilatkozatuk is. Szergej Bubka, a rúdugrás világbajnoka és világcsúcstar­tója: „meggyőződésem, hogy a moszkvai olimpiai stadionban megdől a rúdugrás világrekordja. A fedettpályás idényben számos külföldi ellenfelemmel és edzőjük­kel találkoztam. Mindannyian el­mondták: felkészülésüket úgy irá­nyították, hogy a forma éppen a Jóakarat-versenyeken érje el csúcspontját. Az idén megdől a fe­dettpályás világcsúcs, s örülök, hogy éppen nekem sikerült ezt az 595 centimétert elérnem. Csar­nokban jól szerepeltek az amerikai ugrók, s természetesen honfitár­saim is. Amennyiben a franciák is a legjobbjaikat küldik Moszkvába, biztos vagyok benne, hogy a világ­rekord nem marad el. Meggyőző­désem; a Jóakarat-versenyek ba­Az I. labdarúgó-liga őszi menetrendje I. forduló, augusztus 20, szerda: Dynamo České Budéjovice - Spartak Trnava, Sigma Olomouc - Dukla Bans­ká Bystrica, Plastika Nitra - Bohemi­ans Praha, Škoda Plzeň - TJ Vítkovi­ce, Dukla Praha - Sparta Praha, Baník Ostrava - Tatran Prešov, Slávia Praha- ZVL Žilina, RH Cheb - DAC Dunajská Streda. II. forduló, augusztus 24, vasár­nap: DAC - č. Budéjovice, Žilina- Cheb, Prešov - Slávia, Sparta- Ostrava, Vítkovice - Dukla, Bohe­mians - Plzeň, B. Bystrica - Nitra, Trnava — Olomouc. III. forduló, augusztus 31, vasár­nap: C. Budéjovice - Olomouc, Nitra- Trnava, Plzeň - B. Bystrica, Dukla- Bohemians, Ostrava - Vítkovice, Slávia - Sparta, Cheb - Prešov, DAC- Žilina. IV. forduló, szeptember 7, vasár­nap: Žilina - Č. Budéjovice, Prešov- DAC, Sparta - Cheb, Vítkovice- Slávia, Bohemians - Ostrava, B. Bystrica - Dukla, Trnava - Plzeň, Olomouc - Nitra. V. forduló, szeptember 13, szom­bat: č. Budéjovice — Nitra, Plzeň- Olomouc, Dukla - Trnava, Ostrava- B. Bystrica, Slávia - Bohemians, Cheb - Vítkovice, DAC - Sparta, Žilina- Prešov. VI. forduló, szeptember 21, vasár­nap: Prešov — Č. Budéjovice, Sparta- Žilina, Vítkovice - DAC, Bohemians- Cheb, B. Bystrica - Slávia, Trnava -r Ostrava, Olomouc - Dukla, Nitra- Plzeň. 4 VII. forduló, szeptember 27, szom­bat: Č. Budéjovice - Plzeň* Dukla- Nitra, Ostrava - Olomouc, Slávia- Trnava, Cheb - B. Bystrica, DAC- Bohemians, Žilina — Vítkovice, Pre­šov - Sparta. VIII. forduló, október 5, vasárnap: Sparta - Č. Budéjovice, Vítkovice- Prešov, Bohemians - Žilina, B. Bystrica — DAC, Trnava — Cheb, Olomouc - Slávia, Nitra - Ostrava, Plzeň - Dukla. IX. forduló, október 19, vasárnap: Č. Budéjovice - Dukla, Ostrava- Plzeň, Slávia - Nitra, Cheb - Olomo­uc, DAC - Trnava, Žilina — B. Bystrica, Prešov - Bohemians, Spart - Vítko­vice. X. forduló, október 26, vasárnap: Vítkovice - č. Budéjovice, Bohemians- Sparta, B. Bystrica - Prešov, Trnava- Žilina, Olomouc - DAC, Nitra - Cheb, Plzeň - Slávia, Dukla - Ostrava. XI. forduló, november 1, szombat: Č. Budéjovice - Ostrava, Slávia - Duk­la, Cheb - Plzeň, DAC - Nitra, Žilina- Olomouc, Prešov - Trnava, Sparta- B. Bystrica, Vítkovice - Bohemians. XII. forduló, november 16, vasár­nap: Bohemians - Č. Budéjovice, B. Bystrica - Vítkovice, Trnava - Sparta, Olomouc - Prešov, Nitra - Žilina, Plzeň- DAC, Dukla - Cheb, Ostrava- Slávia. XIII. forduló, november 29, szom­bat: Č. Budéjovice - Slávia, Cheb- Ostrava, DAC - Dukla, Žilina - Plzeň, Prešov - Nitra, Sparta - Olomouc, Vítkovice - Trnava, Bohemians - B. Bystrica. XIV. forduló, november 30, vasár­nap: B. Bystrica - Č. Budéjovice, Tmava - Bohemians, Olomouc - Vítko­vice, Nitra - Sparta, Plzeň - Prešov, Dukla - Žilina, Ostrava - DAC, Slávia- Cheb. XV. forduló, december 6, szom­bat: Cheb - Č. Budéjovice, DAC- Slávia, Žilina - Ostrava, Prešov- Dukla, Sparta - Plzeň, Vítkovice- Nitra, Bohemians - Olomouc, B. Bystrica - Trnava. ráti légkörben zajlanak le. A szov­jet sportolók ugyanúgy, mint a szovjet emberek, mindig készek megvédeni a világbékét. Éppen júliusban lesz egyéves a fiam. Szeretném, ha békében nőhetne föl“. Vlagyimir Szalnyikov, az úszás háromszoros olimpiai bajnoka: ,,A Jóakarat-versenyek elnevezése hűen kifejezi Földünk sportolóinak és fiataljainak törek­vését. Pályafutásom során több ízben találkoztam az amerikai úszókkal, s mindannyiszor kö­nyörtelen ellenfelek voltunk a me­dencében, de jóbarátok a verseny befejeztével. Közösen sajnáltuk azt is, hogy 1980-ban és 1984- ben nem küzdhettünk meg az olimpiai érmekért. Most itt az alkalom az erőmérésre, s mi meg is teszünk mindent, hogy a moszk­vai olimpiai medencében folyó versenyek magas színvonalúak legyenek“. Anatolij Sztarosztyin, az öttu­sa világ- és olimpiai bajnoka: „Amikor megnyertem a birming­hami nemzetközi versenyt, egyik nagy ellenfelem, az angol Richard Phelps ezekkel a szavakkal bú­csúzott tőlem: Viszontlátásra a moszkvai Jóakarat-versenye­ken. Birminghamben igen jó ered­ményt értem el, 5445 pontot gyűj­töttem, de félek, hogy Moszkvá­ban ez nem lesz elég az elsőség megszerzéséhez. Az öttusa jelen­legi logjobbjai mind ott lesznek, s természetesen mindannyian tu­dásuk legjavát igyekszenek nyúj­tani. örülök, hogy találkozhatom külföldi barátaimmal, akiknek sze­retném bemutatni a családomat. A Jóakarat-ver­.qCKB* senyek nemcsak sportesemény lesz, hanem a különböző or­szágokból érke­ző fiatalok közötti barátság ünnepe is, alkalom arra, hogy még jobban megismerjük egymást“. Igor Ter-Ovaneszjan, a római és a tokiói olimpiai játékok bronzérmese: „örömmel fogad­tam a Jóakarat-versenyek rende­zésének gondolatát. A sport az a terület, amely elősegíti a külön­böző országokban élő emberek közeledését. Amikor látom a sportpályákon felvonuló fiatalo­kat, mindig hiszek a békés jövő­ben. Hosszú és boldog időszakot éltem meg a sportban, felejthetet­len perceket értem meg. Évekig küzdöttem a világcsúcsokért és a győzelmekért az amerikai Bos­tonnal és az angol Davisszel. Kapcsolatunk nem ért véget a sta­dion kapujában. Sokszor beszél­gettünk a sportról, a világ ügyes­bajos dolgairól is. Hogy jobban megértsem külföldi barátaimat, megtanultam angolul. Rájöttem, élhetnek az emberek földgolyónk bármelyik részében, eltérő társa­dalmi, politikai feltételek közepet­te, mégis lehetnek jóbarátok“. + Utolsóként érkeztek haza a mexikói világbajnokságról az NSZK labdarúgói. Frankfurtban nagy meglepetésre több tízezer lelkes szurkoló fogadta Becken­bauer csapatát. Nyitott gépko­csiban tették meg az utat a vá­rosházára, ahol fogadta a játé­kosokat a polgármester. Schu­macher csapatkapitány a követ­kezőket mondta: „Ilyen szívé­lyes fogadtatásra nem is gon­doltunk. Ellenkezőleg, úgy kép­zeltük, hogy az elvesztett döntő miatt neheztelnek majd ránk a szurkolók“. + Hazaérkezett a világbajnok argentin labdarúgó-válogatott. A Buenos Airestől 40 km-re fekvő repülőtéren is már a szur­kolók tízezrei várták a csapatot, a rendőröknek bőven akadt dol­guk. A fővárosba vivő úton végig hatalmas tömeg ünnepel­te a Mundial győzteseit. Az elnöki palotában Raul Alfonsin államfő fogadta a futballistákat és gratulált nekik a világraszóló sikerhez. + Tegnap a spanyolországi vi­lágbajnokságra utazott a Szovjet­unió férfi kosárlabdacsapata. A keret tagjai: Valters, Homicus, Kurtinaitis, Sokk, Tyihonyenko, Tarakanov, Volkov, Jakobson, Sa­bonis, Tkacsenko, Belosztyennij, Grisajev. + A wimbledoni nemzetközi tenisztorna eredményeiből - férfi egyes, nyolcaddöntő: Lendl - Anger 6:7, 7:6, 6:4, 7:6, női páros; 3. forduló: Mandlíko- vá, Turnbull - Jordan, Moulton 7:6, 3:6, 9:7, vegyes páros, 2. forduló: Herr, Lozano - Kohde, Složil 4:6, 6:3, 6:4. A kerékpáros béketúra szovjet képviselői beírják nevüket a prešovi béketanács emlékkönyvébe. Jobbról: Pjotr Gladkov tudományos munkatárs, Natasa Larionova, a moszkvai Pravda tudósítója és MUDr. Jurij Filimov (ČSTK-felv.)’ A béke követei Liptovský Mikulásban (ČSTK) - Lip­tovský Mikulás­ba érkezett a Ki­jev - Prága- Montreal- New York nemzetközi ke­rékpáros béke­túra, amely júli­us 28-án New Yorkban az ENSZ székháza előtt ér célba. A részt­vevők tegnap a Prešov - Lip­tovský Mikuláš útszakaszt tet­ték meg. Ez a szakasz volt a leghosszabb és legnehezebb Csehszlovákia területén, 145 km-t kerekeztek a béke követei. A szovjet és a csehszlovák kerék­pározókhoz csehszlovák területen csatlakoztak a kanadai és az amerikai sportolók is. A béke követeit Liptovský Mikulášban ün­nepélyes nagygyűlésen köszön­tötte Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke, valamint a járás párt- és állami szerveinek képviselői. A fogadtatás után a bé­ketúra tagjai találkoztak a járás és a város képviselőivel, akikkel szí­vélyes légkörben elbeszélgettek. Ma a béketúra útvonala Lip­tovský Mikulášból Považská Bystricába vezet, közben Lu- bochňában és Žilinában rövid pihenő lesz. Kocembová harmadik (ČSTK) — A stockholmi nemzetközi atlétikai verseny fénypontját az 1500 m-es női, a 800 m-es és az 5000 m- es férfi síkfutás jelentette. Mindhárom esetben a világ idei legjobb idejét érték el. A csehszlovák Kocembová jó idővel a harmadik helyet szerezte meg a 400 m-es női síkfutásban. Eredmények - férfiak - 800 m: Gray (amerikai) 1:43,85, Coe (angol) 1:44,17, 1500 m: Hillardt (ausztrál) 3:34,50, 400 m gát: Harris (amerikai) 48,95, 5000 m: Aouita (marokkói) 13:19,43, 3000 m akadály: Korir (kenyai) 8:19,90, magasugrás: Paklin (szovjet) 234, Nordquist (amerikai), Sjöberg (svéd) és Howard (amerikai) 232 - 232. Nők - 100 m: Bolden (ameri­kai) 11,26, 200 m: Brisco-Hooks (amerikai) 22,23, 400 m: Brisco- Hooks 50,72, Blaszak (lengyel) 51,00, Kocembová 51,13, 1500 m: Puica (román) 4:00,38, Van Hulst (holland) 4:04,32, 100 m gát: Oschkenat (NDK-beli) 12,66, gerelyhaj ítás: Felke (NDK-beli) 72,74. A pénzre gondoltak... Nem fogadták lelkesedéssel a mexi­kói labdarúgó-világbajnokságon szere­pelt Algéria válogatottját hazatérése­kor. Annál nagyobb a csalódottság, mivel a csapat edzője eddig nem ismert tényeket tárt a közvélemény elé: „Az együttesben sok olyan játékos volt, akik többet törődtek a pénzzel, mint a pályán történtekkel. Az anyagiak kérdése demoralizálta a válogatottat, és amikor az utolsó csoportmérkőzés előtt megtudták a labdarúgók, hogy gyenge teljesítményük miatt csökkentik a prémiumot, „kiengedték“ a spanyo­lok elleni találkozót." Milyen volt a 13. labdarúgó-világbajnokság? (2) Biztonságos védekezés, bírók, büntetörúgások... Többször, mint bármikor, hallhattuk a mexikói világbajnoksággal kapcsolatban, hogy könyörte­len volt. Mindenki a brazil és a francia álomfut- ballra, a dánok és a szovjetek offenzív labdarúgá­sára gondolt. Milyen nagyszerű mérkőzéseket játszottak és sajnálatosan milyen könyörtelen (igazságtalanul?; de van-e igazság a futballban?) volt velük szemben a sors, a lebonyolítási rendszer. Annak ellenére, hogy szélsőséges viszonyok közepette eléggé takarékos, „lépegető futballt“ mutattak a csapatok, főleg a csoportmérkőzéseken, hogy mindenki elsősorban a biztonságra törekedett és tartalékolta erejét, a világbajnokság felülmúlta a várakozást. Sok találkozó nagy iramban zajlott le, keményen harcoltak az együttesek, ám az első számú jelszó a gólt nem kapni parancs volt. Ugyanis az egyenlítés a déli hőségben sok energiát kivett a játékosokból. De ezen túlmenően a 0:0-ás állásnál is fontos volt a támadás, tehát a gólszerzés. Ez az egyensúly (védekezés-támadás) döntőnek bizonyult Mexikóban. És nemcsak ez. A szakértők mege­gyeztek abban, hogy a világbajnokságon több­nyire a technika, a gyorsaság, a rutin és nem utolsósorban az ész döntött. Aki megfeledkezett a védekezésről, aki az első félidőben habozott, aki kihagyta a helyzeteket, vagy aki csak passzívan védekezett, rendszerint ráfizetett. És ahogy ez a sportban már lenni szokott, a jó vagy rossz szereplésben közrejátszott a sorsolás, a sze­rencse, illetve a balszerencse. Franciaországnak például Olaszországot és Brazíliát, Belgiumnak a Szovjetuniót és Spanyolországot, Argentínának Uruguayt és Angliát kellett „kiütnie“, míg például az NSZK az elődöntőbe vezető úton Marokkóval és Mexikóval találkozott... Visszatérve a lebonyolításhoz. Rossz az a rendszer, amelyben senki sem kényszerül a közönség jogos igényének kielégítésére. Az első körben három mérkőzés végződött 0:0-val, nyolc 1:0-val, ugyanannyi 1:1-gyei. Uruguay váloga­tottja egyetlen vb-mérkőzését se nyerte meg, mégis két döntetlennel a tizenhatos mezőnybe jutott. Az első kör amolyan „előselejtezőnek“ számított, ahol az agyontaktikázott meccsek domináltak. Ezek az „előselejtezők“ azonban már a világbajnokság színhelyén voltak, felfokozott légkörben. így a FIFA több hasznot húzhatott a tv-közvetítésekból. Nem véletlenül emelte huszonnégyre a résztvevők szá­mát. Jó kis üzlet már a labdarúgó-világbajnokság! Na és itt voltak a tizenegyesrúgások. Sokan egyenesen tragikusnak tartják. Maga Havelange elnök és Neuberger alelnök is azt állítja: nem felel meg teljes egészében a játék szellemének, nem is abszolút igazságos. Hiszen a meccseknek nincsenek veszteseik, vagyis ezek a büntetópárba- jok szó szerint büntetést jelentenek a labdarúgás­nak. Ez - hangoztatják a szakemberek - éppen olyan rossz és igazságtalan döntési mód, mint mondjuk a sorsolás. Csak egy a bökkenő: sokkal okosabbat még senki nem talált ki. Érdekes javaslatot vetett fel Szentmihályi Antal, a magyar válogatott egykori kapusa: „Mi lenne, ha a hosz- szabbítás és a tizenegyesek helyett a csapatok az első gólig játszanának?“ Biztos, hogy ezzel az elképzelésével nem áll egyedül. De vajon mi a garancia arra, hogy így a csapatok nem reggelig gyötörnék egymást, méginkább a „bunkerfutballt“ választva? Könnyen adódik a felelet, a labdarúgás­ban biztosíték soha semmire nincs. Ám ez még mindig jobb lenne, mint a mostani gyakorlat. Ugyanis emlékezzünk csak az eléggé szürkén futballozó belgákra Spanyolország ellen. Mintha azt mondták volna magukban: valahogy kihúzzuk kapott gól nélkül a harmincperces hosszabbítást, aztán ha netán elveszítjük a tizenegyespárbajt, azt majd megmagyarázzuk, a balszerencsére meg a kiírás igazságtalanságára hivatkozva. Néhány szót a bírókról. Nem emlékszünk vb- re, ahol ennyire befolyásolták volna a meccseket a játékvezetők, mint Mexikóban. Lesgólokra adták „áldásukat“ (gondoljunk csak a szovjet-belga mér­kőzésre, az argentinok második góljára a döntőben) jogtalan tizenegyeseket ítéltek, jogosakat viszont nem adtak meg. Ezen túlmenően mindnyájunkat felháborított, hogy a kapura törő játékost változatla­nul le lehetett rántani, fel lehetett rúgni - egy sárga lap árán (pedig a FIFA ilyen tekintetben micsoda „szigorú“ körlevelet adott ki!); hogy aki egy góllal vezetett, olykor pimasz módon is dacolhatott a labda játékba hozását siettető játékvezetőkkel; hogy senki gyorsan és szabályos körülmények között nem végezhetett el 16-os körüli szabadrúgásokat... Tudjuk, nem könnyű bírónak lenni. A másik oldalon viszont a futball legnagyobb ünnepén a legjobbaknak kellene szóhoz jutni, nem pedig a tapasztalatlanoknak, a szürkéknek, a határozat­lanoknak. A FIFA azt a célt követte, hogy a világ minden részéből szóhoz jussanak a sípos embe­rek. A nemzetközi szövetség demokratizmusa azonban ezúttal nem volt helyénvaló; zűrzavart, igazságtalanságokat eredményezett. Már korábban is megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a 13. világbajnokságon az erőfutball helyett a technikás labdarúgás dominált. Nemcsak a dél­amerikaiaknál csodáltuk a labda gyors, mozgás közbeni megjátszását, hanem a dánoknál, a franci­áknál, a szovjeteknél. Sót, ilyen tekintetben kitűntek Marokkó, Algéria és Dél-Korea játékosai is. Egyszó­val, a futballfesztivál résztvevőit nem zavarta a labda, nem volt terhűkre. Gyors lendületben úgy vették át, hogy abból rögtön indítás lett. így kívánja ezt napjaink futballtörvénye. Erre szokták mondani, hogy dinamikus technika. Talán a csehszlovák labdarúgók is figyelték a képer­nyőt. És talán nemcsak „megfigyelők“ marad­nak. Hogy a labda ne jelentsen számukra akadályt... (T. V.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents