Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-28 / 175. szám, hétfő

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelenlese a népgazdasag fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének 1986 első félévi teljesítéséről (Folytatás a 3. oldalról) az energetikai szénszükséglet csökkentését, s feltételeket alakí­tott ki a környezet javítására. A villamosenergia-fogyasztás az elmúlt év azonos időszakához, viszonyítva 2,1 százalékkal, va­gyis 752 millió kWó-val növeke­dett; az éves állami terv 1,3 százalékos növekedéssel számol. A nagyfogyasztóknál ez 3,5 szá­zalékos volt, míg a közületi kisfo­gyasztóknál és a lakosságnál a növekedés kisebb mértékű, 1,5 százalékos volt. A földgázfogyasztás körülbelül a tavalyi első félév szintjén ma­radt; a termelésben 0,3 százalék­kal nótt, míg a nem termelési szférában 4,8 százalékkal csök­kent. A világítógáz-fogyasztás 9,1 százalékkal csökkent. A fogyasz­tási terv teljesítése a világítógáz­nál 103,7, a földgáznál 100,4 százalékos volt. A vegyiparban a vegyi anyagok gyártása és a kóolajfeldolgozás I,2 százalékkal, a gumi- és az azbesztipari termelés 4,2 száza­lékkal nótt. Gyorsabb ütemben nótt a termelés a könnyúvegyipar egyes szakágazataiban. Az elmúlt év elsó félévéhez viszonyítva 10,4 százalékkal nőtt az akrilészterek, II,8 százalékkal a növényvédelmi vegyszerek, 5,3 százalékkal a tiszta vegyszerek gyártása. Az egészségügyi termékek gyártása 4,6 százalékkal növekedett. A mű­anyagok termelése 2,3, a vegyi szálaké 0,9, a mükaucsuké pedig 5,0 százalékkal lett nagyobb. A népgazdaság egyes szükségle­teit azonban nem sikerült fedezni, például lakkokból és gumiabron­csokból. A fafeldolgozó ipar termelése 4,3 százalékkal nótt, ezen belül a fakészítmények gyártása 3,5, a cellulóz- és papíripari termelés pedig 5,3 százalékkal növekedett. Lényegesen gyorsabb ütemben, 14,5 százalékkal nőtt a fehérített cellulóz, 8,6 százalékkal pedig a faforgács- és farostlemezek gyártása. A könnyűipari termelés 2,5 szá­zalékkal nőtt. A tavalyi év elsó félévéhez viszonyítva az üveg-, porcelán- és kerámiaipar termelése' 1,7, a textiliparé 2,9, a ruhaiparé 2,9, a bőr- és cipőiparé 2,0, a nyomdaiparé pedig 2,3 száza­lékkal növekedett. Az építkezési anyagok gyártása 2,2 százalékkal volt nagyobb. A mészgyártás 5,1 az égetett falazóanyagok gyártása 5,4, a ke­rámiacsempék gyártása 3,6 szá­zalékkal növekedett. A fontosabb ipari termékek gyártása a központilag tervezett iparban: Mértékegység 1986 1. félévében termelt mennyiség 1986. 1. félévének százalékos aránya 1986. 1. félévéhez viszonyítva Feketeszén ezer tonna 13 067 97,2 Barnaszén és lignit ezer tonna 50 310 97,5 Villamos energia millió kWó 42 015 103,5 Nyersvas ezer tonna 4 978 102,4 Nyersacél ezer tonna 7 779 101,5 Hengerelt 103,8 anyagok ezer tonna 5 725 Cement ezer tonna 4 753 99,3 Mész ezer tonna 1 661 105,1 Nitrogén­trágya ezer tonna/N 303,5 113,0 Foszfor­ezer trágya tonna/P205 158,1 104,1 Műanyagok ezer tonna 551,9 102,3 Vegyi szálak ezer tonna 98,9 100,9 Mosószerek ezer tonna 42,2 107,5 Személygép­kocsik és furgonok ezer darab 94,7 101,2 Motor­kerékpárok ,ezer darab 109,3 100,0 Kerékpárok ezer darab 362,5 98,0 Teher­gépkocsik ezer darab 25,3 104,2 Integrált 146,5 áramkörök millió korona 800,1 Számítógépek darab 837 112,7 Fémmegmun­káló gépek millió korona 2 459 104,6 Alakítógépek millió korona 909,2 109,8 Mezőgaz­dasági gépek és berende­zések, pótal­katrészek millió korona 1 788 103,3 Kerekes és lánctalpas traktorok ezer darab 18,6 101,9 Háztartási mosógépek ezer darab 232,0 104,5 Háztartási hűtő és mélyhűtő­gépek ezer darab 270,2 111,6 ebből: mélyhűtők ezer darab 97,1 126,9 Tévékészü­lékek összesen ezer darab 207,2 107,3 ebből: színesek ezer darab 99,9 124,2 Fa és más alapanyagú bútor millió korona 4 093 104,3 Használati és díszporcelán millió korona 358,5 101,8 Papír és 100,0 kartonpapír ezer tonna 486,4 Pamut­szövetek millió m 310,1 100,1 Fehérnemű, szőtt anyagokból ezer darab 28 284 97,0 Kötött ruhá­‘ zati cikkek ezer darab 31 909 102,2 Ruhák szőtt és nem szőtt anyagokból ezer darab 17 578 99,2 Mértékegység 1986 1. félévében termelt mennyiség 1986. 1. félévének százalékos aránya 1986. 1. félévéhez viszonyítva Harisnyafélék ezer pár 97 463 102,5 Cipók összesen ezer pár 59 411 96,9 ebből: bőrcipók ezer pár 26 533 95,9 textilcipők ezer pár 16 294 98,3 A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum az 1. félévben egészében véve teljesítette az elői­rányzott feladatait. A növénytermesztésben a tava­szi munkák jó minőségű elvégzé­se kedvező feltételeket alakított ki az idei év feladatainak teljesítésé­hez. A tavaszi munkák kezdeti késését sikerült kiegyenlíteni. Ha­bár az ószi gabonafélék kiszántá­sa az 1985-ös évhez viszonyítva nagyobb méretű volt, az őszi és a tavaszi gabonafélék kedvező állapota aránylag jó termésho-^ zamokra adott kilátást. A vetésí szerkezetben megnövekedett az olajnövények részaránya, s a szántóföldi takarmánynövé­nyek részaránya is növekedett. Az 1986-os év első félévében fokozódott a gazdasági állatok termelékenysége, az ágazat ter­ven felül teljesítette az összes állati termék felvásárlási tervét, s javult a takarmánygazdálkodás színvonala. A tehenek átlagos napi tejhozama 10,1 litert ért el (a tavalyi év első felében 9,8 liter volt), a tojók átlagos tojáshozama 123,4 darabról 124,4 darabra nőtt. Az elmúlt év első feléhez viszo­nyítva jobb eredményeket sikerült elérni a borjú és a malacnevelés­ben is, növekedett a hízómarha átlagos napi súlygyarapodása, va­lamint a sertéseké is, a hizlalás­ban és az elóhizlalásban egy­aránt. Nagyobb figyelmet kell azon­ban fordítani a mezőgazdaság termelési költségeinek csökkenté­sére, s a gazdálkodási színvonal általános javítására. A szarvasmarha- és a tehénál­lomány a tavalyi év elsó feléhez viszonyítva csökkent, a sertés- és a baromfiállomány viszont növe­kedett. A gazdasági állatok létszáma a mezőgazdaság szocialista szek­torában, június 30-án: ezer darab Különbség 1985 1986 + ,­Szarvasharma összesen 4 997 4 990 7 ebből tehén 1 786 1 779 7 Sertések összesen 5 839 6 088 + 249 ebből kocák 432 451 + 19 Juhok 843 848 + 5 Kecskék 1 1 0 Baromfi összesen 39 763 40 697 + 934 A termékegységre számított ta­Az állati'termékek felvásárlási karmányfogyasztás az elmúlt év ütemterve az első félév minden első feléhez viszonyítva csökkent, hónapjában az összes terméknél a takármánykészletek is megnő- folyamatosan volt teljesítve. vekedetek. Az állati termékek felvásárlása: Mértékegység 1986 Az ütemterv 1. félév teljesítése százalékban Vágóállatok összesen (baromfi nélkül) ezer t élősúly 780 101,9 ebből: vágómarha ezer t élősúly 362 103,6 vágósertés ezer t élősúly 405 100,7 Vágóbaromfi ezer t élősúly 114 103,3 Tej millió liter 2 971 101,5 Tojás millió darab 1 498 101,7 Az elmúlt év elsó félévéhez viszonyítva körülbelül 2,6 száza­lékkal nőtt az állami gazdaságok bérszínvonala, 2,0 százalékkal az efsz-ek összehasonlítható java­dalmazási színvonala. A munka­termelékenység növekedése összhangban volt ezzel a növeke­déssel. Az élelmiszeripar termelése 0,8 százalékkal növekedett, az állami terv 1,6 százalékos növekedéssel számol. Az élelmiszeripari termé­kek közül főleg a finomított cukor gyártása növekedett, 13,0 száza­lékkal, a sörgyártás 4,4, a sertés zsír-termelés 4,7, a vajtermelés 2,7 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év első felében. A fo­gyasztói kereslet folyamatos fede­zése mellett csökkent a baromfiból készített termékek, valamint a pasztőrözött tej termelése. Erdőgazdaság Az 1986-os év első felében a fakitermelés terjedelme 10,0 millió köbmétert ért el, ami az évi terv 53,3 százalékának felel meg. Ebből 4,8 millió m3 fa viharkároso­dott erdőkből származott. Értékesí­tésre került 9,1 millió köbméter, vagyis az egész évre tervezett mennyiségnek 49,0 százaléka. Erdősítve volt 41,9 hektár, ami az évi terv 82,5 százalékát képezi. Vízgazdálkodás Az első félévben a közvetlen fogyasztók 641 millió köbméter ivóvízzel voltak ellátva, ami az évi feladat 50,1 százalékának felel meg. A közületi vízvezetékből ellátott lakosság részaránya az elmúlt év első felében elért 75,9 százalékról 76,6 százalékra nőtt. A közületi csatornahálózatba kap­csolt házakban élő lakosság rész­aránya 62,0 százalékról 62,8 szá­zalékra nőtt. A csatornahálózatba került 638 millió köbméternyi szennyvíznek 71,9 százaléka volt kitisztítva. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 46,5 milliárd korona értékű építési munkát végeztek el, ami 3,4 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az első félévben elért dinamika gyor­sabb volt ugyan az 1986. évi állami tervben feltételezettnél, de az az előző félév első hónapjainak alacsonyabb kiindulási alapjával magyarázható. Az első félévben elvégzett építőipari munkák terje­delme az egész évi feladat 47,3 százalékát képezte. Az építőipari vállalatok dolgo­zóinak munkatermelékenysége a tervezett célokkal összhangban 2,9 százalékkal növekedett. A tervezett feladatok teljesítése az egyes vállalatok szintjén nem volt kiegyenlített. Az első félévben több építőipari vállalat nem teljesí­tette az alapvető építési munkák tervét. Az építkezések egy részé­nél nem sikerült megtartani az előirányzott építési ütemtervet. Az összpontosított beruházá­sok keretében az évi tervből na­gyobb részarányt sikerült teljesíte­ni Prágában és az Észak-cseh­országi kerüleben, mint a CSSZSZK más kerületein. Az ágazat saját termelési értéke az 1. félévben 19,8 milliárd korona volt, az elmúlt év azonos idősza­kához viszonyítva 6,4 százalékkal növekedett. A saját termelési érték és a termelési alapok jövedelme­zősége azonban nem érte el az egész évre tervezett szintet. Az építőipari vállalatok az 1. félévben 562,5 ezer dolgozót fog­lalkoztattak, számuk az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 2.8 ezerrel, vagyis 0,5 százalékkal növekedett; a dolgozók létszáma azonban kisebb a tervben feltéte­lezettnél. Az építőipari vállalatok dolgozóinak havi átlagbére az elmúlt év első félévéhez viszonyít­va 68 koronával, azaz 2,2 száza­lékkal nótt, s 3136 koronát ért el. Közlekedés és távközlés A népgazdaság teherszállítási szükségletei a tervezett szinten voltak kielégítve. Növekedett az energetikailag kevésbé igényes szállítási formák, a vasúti és a vízi szállítás részaránya. A szállítmányozó szervezetek az 1986-os év elsó felében 316,9 millió tonna árut szállítottak, ami 2,3 százalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A vasút 146,0 millió tonna áru szállítását látta el, ami az elmúlt év elsó feléhez viszonyítva 3,0 szá­zalékos növekedést jelent. A vas­úti árurakodás teljesítménye 123,6 millió tonna volt, ami 100,6 száza­lékos tervteljesítést jelentett, ha­bár az egyes szállítóknál egyen­lőtlen volt a rakodás. A fő szállít­mányok közül a rakodási tervet csak az érceknél, a kohászati és gépipari termékeknél, valamint az ásványi ipari nyersanyagoknál si­került teljesíteni. Legalacso­nyabb mértékű volt a terv teljesíté­se a szilárd tüzelőanyagok és az építőanyagok rakodásánál. A va­gonegységek napokban számított körforgási ideje az elmúlt év első feléhez viszonyítva 1,2 százalék­kal 4 napra csökkent, de 1 száza­lékkal még mindig meghaladja az állami tervet* A Csehszlovák Autóközlekedé­si Vállalat 1986 első félévében 164,7 millió tonna árut szállított, vagyis 1,4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszaká­ban. Nem volt kielégítő a teher­gépkocsik javítási színvonala. To­vábbra is állandó figyelmet kell fordítani a takarékosabb üzem- agyag-fogyasztásra. A leggyorsabb ütemben a folya­mi szállítás növekedett, mégpedig az elmúlt év első feléhez viszo­nyítva 9,7 százalékkal. A dinami­kusabb növekedési ütem részben az előző évinél kedvezőbb hajózá­si feltételeknek köszönhető. A fo­lyami közlekedés összesen 6,2 millió tonna árut szállított, melynek 24.8 százalékát az energetikai szén szállítása képezte. A tömegközlekedési szerveze­tek 1404,2 millió személyt szállí­tottak, s az utasok száma az elmúlt év első félévéhez viszonyít­va 1,6 százalékkal, vagyis 22,5 millió személlyel növekedett. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 1 183,9 millió személyt szállított, vasúton 209,8 millió sze­mély utazott. Az utazás kulturált­sága főleg a legforgalmasabb vo­nalakon nem javult. A légi közle­kedés 0,5 millió személyt szállított, ebből a belföldi vonalakon 0,1 milliót. A prágai metró 209,5 millió személyt szállított, vagyis 30,9 százalékkal többet, mint az előző év első felében. Napi átlagban körülbelül 1,2 millió személy uta­zott a metrón. A távközlés szakaszán 1986. június 30-án összesen 3 659 000 telefonállomás működött 68 (Folytatás az 5. oldalon) ✓ ÚJ SZÚ 4 1986. VII. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents