Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-28 / 175. szám, hétfő

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének 1986 első félévi teljesítéséről ÚJ SZÚ 5 ♦ » 1986. VII. 28. (Folytatás a 4. oldalról) ezerrel több, mint az 1985-ös év végén. A telefonállomások 100 lakosra számított sűrűsége 23,6 állomást ért el. Az automatikus telefonközpontokra kapcsolt tele­fonállomások részaránya 98,9 százalékot ért el. Tovább növeke­dett az automatikusan kapcsolt beszélgetések száma. A Postai Hírlapszolgálat 1 114 millió újságot és folyóiratot, továb­bá 672 millió levelet, 43 millió ajánlott levélküldeményt, 14 millió csomagot és értékpapírt kézbesí- tet ki, ami az elmúlt év elsó A KGST-országokkal kapcsola­tos külkereskedelmi forgalom az élmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,4 százalékkal nőtt, ezen belül a Szovjetunióval kap­csolatban 2,3 százalékkal. A szo­cialista országok részaránya az egész külkereskedelmi forgalom­ban 80,2 százalékot ért el. Tovább folytatódott Csehszlo­vákia gazdasági együttműködése a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval, tovább bővült az árucsere-forgalom. A kivitel hatékonyságának nö­velése érdekében meg kell gyorsí­tani az innovációs folyamatokat, emelni kell az exporttermékek műszaki színvonalát, javítani kell a minőségüket és megbízhatósá­gukat, a kivitel szerkezetét össz­hangba kell hozni a megrendelők szükségleteivel, s javítani kell az üzletkötési tevékenység színvo­nalát. Beruházások A népgazdaságban az 1. félév­ben a beruházási munkák és szállítások értéke (a Z akciókon kívül) 63,7 milliárd koronát ért el, ezen belül az építési munkák terjedelme 36,6 milliárd korona, a gépek és berendezések szállítá­sának az. értéke 27,1 milliárd korona volt. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva a beruházá­si munkák és szállítások terjedel­me 3,0 százalékkal volt nagyobb (az éves állami terv 0,3 százalé­kos növekedéssel számol), ebből az építési munkák 0,3 százalékkal növekedtek. A beruházások szerkezetében főleg a komplex lakásépítés növe­kedett gyorsabb ütemben. A gé­pek és berendezések szállításá­nak a részaránya a beruházások egész terjedelmében az előző év első felében elért 41,0 százalékról 42,5 százalékra nőtt. Az állami terv kötelező feladatai közé tartozó 18 építkezés közül, amelyek próbaüzemelésének az elkezdése az 1. félévre volt ter­vezve, június végéig 14 létesít­ményt adtak át. Üzembe helyezték többek között a Dukovanyi Atome­rőmű 2. blokkját, a Bohumíni Vasmű és Gépgyár vegyi üzemét és szennyvíztisztítóját, a Bohu­míni Gázüzemet, a šlapanicei tég­lagyárat, a hostinnéi másolópapír­gyárat, valamint a lahošti szilikát- malmot. A beruházások területén az idén is megnyilvánultak az elmúlt években tapasztalt negatív irány­zatok. Ez főleg a technológiai berendezések (kazánok, vegyi víztisztítók, szabályozó és mérő­műszerek stb.) nem kielégítő kivi­telezésében és szállításában nyil­vánul meg, továbbá a befejezési határidők elhalasztásában, s az új kapacitások tervezett paramétere­inek lassú elérésében. Nem sikerül javulást elérni a megkezdett építkezések számá­nak csökkentésében, amelyek ter­jedelme még mindig aránytalanul nagy. Továbbra is nem kielégítő félévéhez viszonyítva főleg az ajánlott küldeményeknél 3,7 szá­zalékos növekedést jelentett. Külkereskedelem A külkereskedelem teljes for­galma 1986 első félévében az elmúlt év első félévéhez viszonyít­va 2,2 százalékkal növekedett. A forgalom dinamikája a szocialis­ta országok viszonylatában meg­haladta a tervezett ütemet, a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben viszont nem ér­te el. ' a korszerűsítések és a rekonstruk­ciók végrehajtásának az irány­zata. Életszínvonal Az életszínvonal emelkedése és a lakosság szociális biztonsá­gának szilárdítása 1986 elsó fél­évében összhangban volt a nép­gazdaság fejlesztésében elért eredményekkel. A munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága mellett a nép­gazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) az 1985-ös év első feléhez viszonyítva 67 000 személlyel, vagyis 1',0 százalékkal nőtt a dolgozók száma, s 6 920 000 főt ért el. A foglalkoz­tatottság főleg az oktatás- és az egészségügyi tárcáknál növeke­dett. A lakosság nominális pénzbe­vételei az első félévben 207,1 milliárd koronát értek el, s az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,1 százalékkal növe­kedtek. A bérekből származó be­vételek növekedése 2,6, a szociá­lis bevételeké pedig 3,5 százalé­kos volt. A dolgozók átlagos nomi­nálbére a népgazdaság szocialis­ta szektorában, az efsz-eket is beszámítva 2880 korona volt és 1,4 százalékkal növekedett. A re­álbérek növekedése 0,8 százalé­kos volt. A lakosság áruvásárlás­ra, szolgáltatásokra és pénzilleté­kekre fordított kiadásai 2,7 száza­Amikor egy-egy vegyipari szemlén, mint amilyen az Incheba '86 is volt, számba vesszük a hazai vegyipar értékeit, mindenképpen eljutunk a kö­vetkeztetések megtételekor odáig, hogy a termékek egyértelműen a gyár­tói-műszaki bázist tükrözik. Ha pedig a mérlegkészítést egy-egy népgazda­ságig fontos időpontban készítjük, mint pl. a jelenlegi, a 8. ötéves tervidőszak küszöbe, ezt a tényt két­szeresen is figyelőmbe kell ven­nünk. Ez derül ki Vladimír Vávra mérnökkel, az SZSZK Ipari Minisztéri­umának tanácsosával folytatott beszél­getésből is. • Tehát a vázolt utak tulajdon­képpen a fejlődés „autó­sztrádái“, amelynek „sávjalt“ sokkal közelebbről kell ismernünk, a biz­tonságos továbbhaladáshoz?- Valóban igy van, hiszen ha a vegyipar fejlődése a tárcán belül szóba kerül, akkor mindenképpen elő­ször is öt fő irányt kell szem előtt tartanunk. Az elsó továbbra is a kőolaj- feldolgozás és a petrolkémiai gyártmá­nyok további fejlesztése. Ennek részle­tezésébe nem szívesen bocsátkoznék, hiszen ahhoz már szúkebb értelemben is szakembernek kellene lennie az olvasónak, hogy a részletekben eliga­zodjék. Azt azonban mindenképpen meg kell említenünk, hogy nemcsak a gyártmányok tökéletesítése, új tech­nológiák bevezetése a cél, hanem fel kell készülnünk az 1990-es esztendő után behozandó kőolaj minél gazdasá­gosabb felhasználására is. Másik je­lentős irány a finomkémia fejlesztése, amelyben jelentős beruházások ered­lékkal növekedtek. Az állami taka­rékpénztárak lakossági betétállo­mánya 226,4 mid. koronát ért el. Tovább nőtt a hosszú időre lekö­tött betétek részaránya. Az áruvásárlás növekedése egészében véve összhangban volt a kitűzött célokkal. A teljes kiskereskedelmi forga­lom (folyó árakban számítva) 141.5 milliárd koronát ért el, ami 2,9 százalékkal több, mint az elmúlt év első félévében. Az élel­miszerek kereskedelmi forgalma 1.5 százalékkal, az iparcikkeké 4,3 százalékkal nőtt. Az iparcikkek részaránya az egész kiskereske­delmi forgalomban 52,2 százalé­kot ért el (az 1985-ös év elsó felében 51,5 százalék volt). A kis­kereskedelmi forgalom fizikai vo­lumene 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerek növekedése 0,9, az iparcikkeké pedig 3,4 százalékos volt. A belső piac élelmiszerekkel való ellátása folyamatos volt, a kí­nálatban a vágott hústermékeknél, a melegítésre előkészített termé­keknél, egyes tartós szalámifélék­nél, különleges minőségű húské­szítményeknél, egyes tejtermé­keknél és konzervipari termékek­nél fordultak elő hiányosságok. A belkereskedelem iparcikkek­kel való ellátásában a szállítások emelkedő színvonala ellenére nem sikerült felszámolni a szerke­zeti fogyatékosságokat, növelni a keresettebb termékek választé­kát. A kínálat főleg a fogyasztási elektronikai termékeknél, a búto­roknál, az építőanyagoknál, a tex­tiláruknál, a cipőknél és a gépipari pótalkatrészeknél maradt el a fo­gyasztók szükségleteitől. Habár a hazai gyártmányú színes tévé- készülékek szállítása 18,2 száza­lékkal, a hűtőké és a mélyhűtőké 14,7 százalékkal, a kerékpároké pedig 2,1 százalékkal nőtt, a ke­resletet nem sikerült teljes mérték­ben kielégíteni ezekből a termé­kekből. Alacsony maradt a divatos és az innovált termékek részará­nya. A különleges minőségű áruk forgalmi értékének a részaránya az egész belkereskedelmi forgal­mon belül nem nőtt kifejező mér­tékben. Az elsó félévben 68,8 ezer személyautó került eladásra, 3,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A keresletet nem sikerült fedezni a Őkoda személygépkocsik egyes típusai­nál, valamint egyes behozott típu­soknál. A lakossági szolgáltatások sza­kaszán bővült az üzemegységek ményeként következik majd be a kívánt előrelépés. • Ezen a területen bizonyára nem ismeretlen az olvasók számára a vágsellyei (Šaľa) Duslo nemzeti vállalat új gyáregysége az Antioxi- dáns-CD, ahol gumiipari adaléka­nyagot gyártunk, s általa ezen a té­ren egy csapásra világelsők lettünk. Ez az út egyik állomása...- Igen, és további beruházások szükségesek, hogy a kenőolajok minő­ségének javítása céljából itt felhasz­nálható adalékanyagokat gyártsunk, és így jelentős importpótló anyagokhoz jussunk. A növényvédőszerek gyártá­sában is szakosodni fogunk a KGST- tagországok keretén belül akárcsak bizonyos vegytiszta anyagok gyártásá­ban, amelyek például az elektroniká­ban pótolhatatlanok. Csak futólag em­lítem, hogy jelentősen növeljük majd a folyékony nitrogéntartalmú műtrá­gyák és egyéb más folyékony műtrá­gyák gyártását. Szándékunkban áll továbbfejleszteni a műszálgyártását és az ötödik fő iránya a vegyipar fejleszté­sének a műanyag- és a gumigyártás. Ezen a területen jelentős termékfelújí­tási folyamatnak nézünk elébe. Az egész vegyiparra vonatkoztatva pedig elengedhetetlen a tüzelőanyag- és energiaszükséglet csökkentése, a kör­nyezetvédelmi előírások megtartása, s így további vízderítók építése. • Lépten-nyomon elhangzott a szlovákiai vegyipar egyre fokozot­tabb bekapcsolásának szükséges­sége a nemzetközi munkamegosz­tásba a KGST-országok keretén be­hálózata és a kínálat. Előfordultak azonban minőségi problémák, akadozott a pótalkatrész-ellátás, s területek szerint különböző mér­tékű volt a szükségletek kielégíté­se. A lakosság érdeklődése főleg a gumiabroncsok javítására, fu- tóztatására, valamint kertészeti termékekre irányult. Növekedtek a lakosság számára nyújtott építé­si szolgáltatások is. Ezzel szem­ben továbbra is csökken a lakos­sági megrendelésre kivitelezett termelés bevételi szintje. Nem kielégítő a lakások javítását végző karbantartó és javítóműhelyek ka­pacitása. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva az árueladás és a szolgáltatások kiskereskedelmi árindexe 0,7 százalékkal nőtt, az élelmiszereknél 0,5, az iparcikkek­nél 0,9, a vendéglátóiparban 0,9, a szolgáltatásoknál pedig 0,1 szá­zalékkal. A háztartások fenntartá­sára fordított költségek növekedé­se 0,6 százalékos volt. A szociális ellátásra fordított kiadások az értékelt időszakban szintén növekedtek. A nyugdíjellá­tásra 1986 első félévében 26,9 milliárd koronát fizettek ki (a növe­kedési index 102,3), betegbiztosí­tásra és családi pótlékra 16,6 milliárd koronát folyósítottak (nö­vekedési index 107,1), ezen belül családi pótlékra 8,2 milliárd koro­nát, betegellátásra pedig 4,8 milli­árd koronát fizettek ki (a növeke­dési index 114,3). Egyéb juttatá­sokra 3,6 milliárd korona volt kifizetve. Az öregségi nyugdíjak száma az értékelt időszakban 32 ezerrel növekedve 2 millió 236 ezret ért el. A lakásépítés szakaszán 26,6 ezer lakást adtak át, ami az egész évre tervezett mennyiségnek 32 százalékát képezi. Elkezdődött 37,2 ezer lakás építése, ami 3,3 ezerrel több, mint az elmúlt év első felében. A lakásalap korszerűsíté­si feladatai hiányosan vannak tel­jesítve. Lemaradások vannak a já­rulékos beruházások átadásánál. Az 1985/86-os tanévben 681,5 ezer gyermek jár óvodába, ami az adott korosztályba tartozó gyer­mekek 92,8 százalékát képezi. Az alapiskolákat 2,1 millió tanuló láto­gatja, a gimnáziumok nappali ta­gozatán 133 000 diák tanul, a középfokú szakközépiskolákba 213 000 diák jár. A középfokú szakmunkásképző intézetekben 398 000 tanuló készül munkáshi­vatásra, közülük 54 000 tanuló érettségivel végződő tagozatot lá­togat. A főiskolák és az egyete­lüi. Ennek is vannak közelebbi vo­natkozásai...- Mindezt számcs kétoldali és több­oldali együttműködési szerződés alapján fogjuk megvalósítani. A Szov­jetunió és Csehszlovákia kormányai megállapodtak az együttműködés és a szakosodás feltételeiben a nem energia­igényes vegyipari termékek gyártásá­ban, amellyel törlesztjük a Szovjetunió­ból hozzánk érkező energiahordozó nyersanyagok egy részét. Ugyancsak hosszú lejáratú a megállapodás a fi­nomvegyipari termelésben az egyes adalékanyagok gyártásáról, ugyanez vonatkozik a gumiiparra, a vegyipari termelés egyéb ágazataira, mint pl. a múszálgyártásra. De szót ejthetnénk még a különböző műanyagok és festék­anyagok gyártásáról is. Az feltehető­en egyértelműen kiderül, hogy minden­nemű közös fejlesztés és együttműkö­dés középpontjában a Szovjetunió szerepel. • Még az előzetes beszélgeté­sünk során is több Ízben szó esett a „09-es állami célprogramról“. Arra kérem, ezt is ismertesse közelebbről.- Ez a célprogram „Kiemelt vegyipari termékek“ - alcímet viseli, és azt a célt szolgálja, hogy jelentősen elősegítse nemcsak a vegyipar strukturális kor­szerű változásait, hanem figyelembe veszi népgazdasági vonatkozásait is. Ennek a programnak a teljesítésében is jelentős szerep hárul Szlovákia vegyiparára. A Slovchémia termelési­gazdasági egység lesz az egyik fő gondnoka olyan jelentős fejlesztések­nek, mint például a polimerek adaléka­nyagainak termelése, és annak a foko­mek nappali tagozatain (a külföl­diekkel együtt) 141 000 hallgató tanul. Az egészségügyi intézmények kapacitása az elózó év első félé­véhez viszonyítva 1,4 ezer ággyal bővült, tehát jelenleg 194,8 ezer ágy áll rendelkezésre. A bölcső­dékben 122,3 ezer három éven aluli gyermek kapott elhelyezést. Az üzemi bölcsődék részaránya, az efsz-ek bölcsődéivel együtt 27,1 százalékos. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1986 első félévében tovább csökkent, s 275 személyt tesz ki. A környezetvédelmi koncepció­val összhangban tovább folytató­dott a szennyvíztisztítók építése, csökkent a hőerőművekben el­égetett szén mennyisége, hala­dást értünk el a víz- és a lég- szennyezés csökkentésére szol­gáló berendezések építésében, s egyes üzemekben bevezették az ipari víz fokozottabb újrafelhasz­nálását biztosító új technológiai eljárásokat. Az első félévben az ivóvízforrá­sok védelmére és a víz minőségé­nek a javítására 111 építkezés kezdődött, 6 018 millió koronás költségvetési ráfordítással, a lég- szennyezés megakadályozására 77 építkezés indult 3 086 millió koronás ráfordítással, míg a szi­lárd hulladékok felszámolására 38 építkezésbe kezdtek 3 138 millió koronás ráfordítással. A legjelen­tősebb környezetvédelmi akciók közé tartozik a szennyvíztisztító építése Vétfníben, a szennyvíz- tisztítók kibővítése és rekonstruk­ciója Liptovský Mikulášban, a csa­tornamű és a szennyvíztisztító építése Havlíčkúv Brodban, a lég- szennyezés megszüntetése és a szennyező anyagok hasznosítá­sa a Krompachyi Fémkohóban, a kazánok portalanítása a kunčicei Klement Gottwald Újkohóban, va­lamint a hulladékégetők építése Brnóban és Kassán (Košice). A Z-akciók keretében 1 507 mil­lió korona értékű létesítmények épültek, ebből az oktatásügyre 198 millió, a kereskedelemre és a közétkeztetésre 202 millió, a víz- gazdálkodásra 330 millió, a test­nevelésre pedig 181 millió korona értékű létesítmény jutott. Az 1986-os év első félévében 113 000 gyermek született és 96 000 személy halálozott el. A házasságkötések száma 56 000, a válásoké 19 000 volt. A CSSZSZK lakosságának a szá­ma 1986. június 30-án 15 537 000 fó volt. zódó igényekkel párhuzamos fejleszté­se. További ilyen, a Slovchémiára háruló alprogram a növényvédöszerek termelésének biztosítása, hogy 1990- re a mai szinttel szemben legalább 18 százalékos tőkés import pótlása váljék lehetségessé. Tulajdonképpen elvben ugyanez vonatkozik a különböző olajok és kenőanyagok gyártására is. Ami pedig az említett állami célprogram további feladatait illeti, jelentősen ja­vulnak a különböző fóliák, vegytiszta anyagok, gépkocsiabroncsok, műa­nyagok és egyéb gumiipari termékek mennyiségi és minőségi mutatói. • Igaz, hogy csak az 1990-ig szóló fejlesztésről szóltunk, de eb­ben már benne van a későbbi időszakban esedékes továbblépés feltételeinek biztosítása is...-Természetesen, hiszen éppen ezért tekintjük a fejlesztést állandó folyamatnak, és nem úgy tervezünk, hogy egy-egy beruházással időszakos problémákat oldjunk meg. Ezért fej­lesztjük a finomvegyipart, ezért keres­sük annak lehetőségeit, hogy minél jobban és gazdaságosabban használ­juk fel a vegyipar kész- és félkész termékeit, és törekedünk azok élettar­tamának növelésére a minőségi muta­tók javításán kívül. Ha mindezt meg­vizsgáljuk a vegyipar termékeit fel­használó iparágak szempontjából, ak­kor azt is megállapíthatjuk, hogy törek­véseinkben a népgazdaság érdekeit tartja szem előtt. Azt is tudjuk azonban, hogy célkitűzéseinket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha következetesek le­szünk a kereskedelmi politikában is MÉSZÁROS JÁNOS A külkereskedelmi forgalom fejlődése1/ 1986 első féléve 1985 első félévéhez százalékban 1986 első féléve 1985 első félévéhez százalékban Kivitel összesen 100,6 Behozatal összesen 104,0 ebből: ebből: szocialista országokba 101,6 szocialista országokból 102,6 nem szocialista államokba 96,8 nem szocialista államokból 110,7 1/ a szállító állam határán, bérmentesített, folyó árakban Szlovákia vegyiparának fejlődési távlatai ■■ ■ ........ ........ Ne mzetközi együttműködés a finomvegyiparban is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents